Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-08 / 40. szám
i 10 új ifjúság KÖZÉPISKOLÁSOK, FIGYELEM! Egy összegező jellegű írást teszünk most közzé; nem izgalmas riport ez a cikk, mégis kelthet izgalmat, nem (elhívás, mégis annak tekinthetjük. A csehszlovákiai magyarság — mint azt rovatunkban mát néhány esetben bizonyítottuk — nemcsak az országépitésböl hanem a sportból is kiveszi ? részét. Büszkék vagyunk válogatott játékosainkra, akik nagy világversenyeken képviselik ezt az országot, s akik egy-egy magyar tannyelvű középiskoláidnak a testnevelésnek és a sportnak utat törni iskolájukon. Miért? Mert sajnos még ma is akadnak olyan iskolák (magyar tan- tyelvuek is), ahol az igazgató és a tantestület nem értelmezi helyesen a testnevelés és a sport hivatását, s megtűrt nyűgként kezeli azt. Ilyen eset hen a testnevelőnek két harctéren kell verekednie a sikerért, amely — természetesen — sohasem lehet így teljes. Hadd mondjam el tizenöt év távlatából közel egy évtizedes fegyelemmel, halvány fogalmuk sem volt jól szervezett edzésekről, az egyöntetű sportmez viselésének értelméről. Egy egész évi felvilágosító munka azonban meghozta gyümölcsét. Nagyot lendített a sport ügyén a fiatal, rugalmas és sport- szerető kollégák támogatása, akikkel karöltve sikerült az egész tantestületet meggyőzni a sport fontosságáról Ennek következményeként a kultúrtermet tornateremmé alakíthattuk át Ezzel a lépéssel kezdődött tulajdonképpen iskolánk Mi Milyen érdekes kép! Az Ipari labdarúgócsapata. Az álló sor szélén, a melegítőben lévő CSÄKVÄRY mellett KOZMÁN áll. ban kedvelték meg a testne velést. A kassai magvar tannyelvű gépipari ezek közé a tanintézetek közé sorolható Az itt közzétett írás dokumentálja ezt. Kövessétek példájukat minél többen! Csak hasznotokra csak hasznunkra válik!-OSok, nagyon sok tényezőtől függ az iskolai testnevelés sikere. Döntő tényezőként, vezéralakként majdnem mindig a kezdeményező, jő szervezési képességgel megáldott, a tanulóifjúság és a tantestület körében is népszerű, rokonszenves testnevelő szerepel. Vannak azonban olyan esetek is az iskolák történetében, hogy még az ilyen eszményi adottságokkal megáldott egyének sem munkásságom tapasztalatait, eredményeit. Egy olyan iskoláról van sző, amely a Csallóköztől Kírályhelmecig a magyar munkás, paraszt és értelmiség fiataljainak adott és ad ma is kenyeret; a kassai magyar tannyelvű gépészeti és elektrotechnikai ipariskoláról van sző. Iskolánk országos bajnokokat is adott Csehszlovákiának, nem kell tehát szé- qyenkeznünk munkánk miatt. Iskolánkon szervezett testnevelésről és sportról az 1953 —54-es tanévtől kezdve beszélhetünk. Nem volt tornatermünk. sportpályánk és elegendő sportszerünk Az iskolaudvar kicsinek bizonyult. Ráadásul a diákok nagyrésze úgy érkezett ide, hogy a sport náluk a labdarúgásnál kezdődött és fejeződött be, bajok voltak a felvétel jobboldalán Király Ernőt láthatjuk, aki 1500-on tartotta a szlovák csúcsot. nagyszerű sportélete. Nagy segítséget jelentett még az a tény, hogy mint az Ifjúsági Sportiskolák igazgatója Kassán magam köré tudtam gyűjteni városunk legjobb edzőit. Ezek voltak az alaplépések És mi volt közvetve a siker titka? A jól megszervezett sportrendezvények, a tantestület támogatása és példaadás3, személyes részvétele a sportakciókon és munkavállalása. Az elsők között a labdarúgó, asztalitenisz. birkózó és atlétikai szakosztály létesült. Aztán jött a röplabda, a vívás és az úszás. Kialakult a tantestület tagjai között az a vélemény, hogy egyetlen ember több sportággal alaposan és jól nem foglalkozhat. így osztottuk szét szakosztályainkat a tantestület sportkedvelő kollégái között. Labdarúgó csapatunk az elsők között alakult meg. A csapattal eleinte Gáspár és Szed- lák kollégák foglalkoztak; 1954-ben Szlovákia bajnokai lettek, a következő esztendőben pedig harmadikok. A későbbiek során Menyhárt és Fe- dorják kollégák foglalkoztak az együttessel Legismertebb labdarúgóink' Kozmán, Csákváry és Strausz. Mindhárman régi elsőligás játékosok. A labdarúgó-szakosztállyal kapcsolatban kell megemlítenem egy igen kedves esetet, amely 1953 őszén Prágában történt A helsinki olimpián aranyérmet nyert magyar labdarúgó-csapatot üdvözöltük Csehszlovákiában. Megható volt, amint tizenhat éqszinkék melegítőbe öltözött iparista körülvette az éppen ebédelő „aranycsapat“ asztalát, és szerény virágcsokrát ki-ki a kedvencé- iek adta át. Lámpalázamban alia tudtam elmondani Sebes Gusztáv felé a köszöntőmet, hiszen Puskás öcsitől kezdve Bo- zsikon keresztül Groslcsig mindenki ott volt. Egyedül Kocsis hiányzott a csapatból. Sebes Gusztáv segített ki zavaromból. Maga mellé ültetett és egy őrá hosszat beszélgettünk a ! fiúkkal. Két ülő jegyet kaptam a mérkőzésre. Birkózóink a Sportiskola keretén belül működtek. Edzőjük a sok csehszlovák bajnokot nevelő Nagy László voit. A csapat tagjai Ocsovay, Fekete, Szolga, Ternai és Nagy György voltak. Nemcsak kerületi méretben értek el kiváló eredményeket. Nagy György 1954- ben csehszlovák ifi-bajnokságot nyert. Az asztalitenisz-szakosztályt Kocun kolléga vezette, később maguk a tanulók. Kerületi csapatbajnokságot nyertek 1955- ben, 1962-ben pedig Zadrobilek, valamint a Zadrobilek-Mucska páros ugyancsak kerületi bajnok lett. A sakk-szakosztállyal eleinte Sinály igazgató, később Kocun és Menyhért kollégák és a lelkes diákok foglalkoztak. 1954- ben és 1957-ben kerületi bajnokok. Egyéniben Novotny Kati és Novotny Mária győztek, Novotny Mária két ízben lett a csehszlovák bajnokság bronzérmese. Üszőink közül Bottlik Gábor 100-as és 400-as gyorson, Sim- kó 100-as háton lett kerületi bajnok; 1957-ben a csapat ezüstérmet szerzett. Bottlik később Szlovákia 400-as bajnoka lett. A következő években Kocsis Imre és Laszkov- szky Baba nyert kerületi bajnokságokat. A vízilabda szakosztály egy évig működött; 1954-ben elnyerte a kerület bajnoka címet. Vívóink a legsikeresebb sportolóink. Számtalan országos bajnoki címet nyertek. Mindnyájan a kiváló Paesenovszky Sámuel neveltjei. Legjobbjaink: Gönnerth Éva, Gönnerth Mária, Halay Ilona, Halteaberger Sarolta, Tóth Ildikó, Laszkov- szky Baba, Slrola Pál, Frankó László, Gedeon Gyula, Léniusz és LUkö. Helyhiány miatt a kerületi és városi méretű versenyeken elért sikereket nem sorolom fel, csupán az egészen kimagasló eredményekről szólok. Tehát: 1955: Csehszlovákia ifjúsági bajnokai, női tőr egyéniben bajnok Gönnerth Éva, férfi tőrben Sirola Pál. 1957: Csehszlovákiai ifjúsági bajnokságán női tőrben egyéni bajnok Halay Ilona, férfi tőrben Sirola Pál. Halay és Sirola résztvettek a bukaresti ifi— vivó-világbajnokságon. 1958: Csehszlovákiai felnőtt bajnokságán női tőrben csapatbajnokok, egyéniben Haltenberger Sarolta a harmadik 1961: felnőtt csehszl. bajn. női tőrben ezüstérem. Sirola és Haltenber- ger az országos Univerziádo- kon több bajnokságot nyertek. 1957 tavaszán Bercelly Tibor magyar olimpiai bajnok vívó bemutatót tartott az egész iskola tanulóifjúsága jelenlétében, majd beszámolt a mel- bournei olimpia eseményeiről. Szándékosan hagytam utoljára azt a két sportágat, amely- lyel én magam foglalkoztam. A röplabdázás rövid életű volt Iskolánkon. 1954-ben ezüstöt, 1955-ben aranyat nyertünk a kerületben. A csapat legjobbjai: Nothárd, Pirlgyi, Bók, Bar- tha, Bimba és Szabó voltak. Fiatalságunk nem nagyon lelkesedett e sportág iránt. így a következő években nem tudtunk érdemleges csapatot ösz- szehozni. Az atlétikai szakosztály volt a abdarúgás után a legnépszerűbb szakosztályok egyike. Két évi szívós és kitartó munka eredménye volt az 1955 évi kerületi csapatbajnokságokon elért második hp'yezés. Csupán a zöld asztal melletti mesterkedések •töttek el az aranyéremtől, ám a következő évben már vigyáztunk és bajnokok lettünk. A szlovákiai bajnokságon másodikok lettünk minimális pontszám hátránnyal. Később tudódott ki, hogy a győztes csapatában más iskola diákjai is szerepeitek. A labdarúgáshoz és az atlétikához fűződnek az iskola legnagyobb sportünnepei. Novemberben az igazgató, a tantestület és az egész iskola nyilvánossága előtt bonyolítottuk le a versenyeket. így vált egy- gyé, egy nagy családdá az iskola. Az atlétikában is országos szintű eredményeket értek el diákjaink. A serdülő ifjúságiak korosztályában 1956-ban Kar- kusz József 100 m-en 11,2-vel az országos ranglista vezetője volt. Király Ernő 1957-ben 1500-on szlovákiai csúcsot futott. Mindketten szlovákiai bajnokok voltak. Hangácsi Bertalan két ízben nyerte meg Szlovákia diszkoszvető bajnokságát. Kerületi bajnokaink Kar- kusz, Húsz, Albert, Király, Farkas és Hangácsi voltak. A szakosztályokban való sportoláson kívül tanulóink kivették a részüket az egyéb jellegű országos testnevelési mozgalomból is. Mindig ott voltak, népes képviseletben a Spartakiádo- kon, valamint a Szlovákiai Test- nevelési Ünnepségeken. Több alkalommal kaptunk magasfokú országos kitüntetést példás és fegyelmezett gyakorlatainkért, helytállásunkért. Indultunk szinte valamennyi jelvényszerző versenyen Is. A különböző államünnepeken pedig ott volt, ott menetelt és dalolt az egész iskola. A menetelés szorosan hozzátartozik a testnevelési munkához. Aki nem tartja be óráról órára a menetelés gyakorlását és a nó- tázást sem, az hiába várja tanulóitól a fegyelmet és a helytállást. A helyi szervek több ízben dicsérték meg iskolánkat a nagyszerű képviseletért. Az utóbbi időben egyre több csehszlovák labdarugó-válogatott határozza el, hogy megnősül. A sort SZIKORA György kezdte még májusban. Majd KUNA követte, aki emiatt a brazilok elleni találkozón is hiányzott. Szeptemberre JARO- SLAV POLI.ÄK döntötte el: feleségül veszi Sona Luptákovát. Mindhárom labdarúgó fiatal. Látszik is rajtuk. Jobban mozognak a gyepen mint a tapasztalt öregek. Hogyan lesz ez a házasságban? Majd meglátjuk. Mindeneset-* re mindhármuknak nagyon sok boldogságot kívánunk olvasóink nevében is. Mindent summázva: iskolánk alaposan kivette a részét az újjászervezett csehszlovák sportmozgalomból 7 országos, 6 szlovákiai és 32 kerületi bajnokot adott sportmozgalmunknak. Több is lett volna belőlük, de a hatvanas évek felé a túlzsúfolt adminisztratív rendelkezések úgyszólván lehetetlenné tették a rendszeres nevelőmunkát. Ezek az eredmények nehéz körülmények között születtek meg. Amit végeztünk, férfimunka volt a javából. Az eredmények köteleznek. Az iskola azóta meggyarapodott, több a diák, nagyobb a sportolási lehetőség. Mégis: az utóbbi időben egyre kevesebbet hallat magáról az ipariskola! ABOSI István, testnevelő tanár Sirola Pál négyszeres csehszlovák törvívó-bajnok.
