Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-23 / 4. szám
tV. •V»* Megjelenik minden kedden • Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata • Szerkesztőség éa adminisztráció: Bratislava, Prazská 9. Tel,: 135-41-45, Postafiók 30. « Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, fő- sTerkesztőheiyettes: STRASSER GYÖRGY, kultúra: TÓTH ELEMÉR, kill- és belpolitika: SARKÁN? AH- PÄD, riporterek: MICHAL MARTA. ZÁCSEK ERZSÉBET. BAGÓT A ISTVÁN. keletszlovákiai szerkesztő: BATIA GYÖRGY, műszaki szerkesztő: KOP6CS TIBOR. Nyomta: Západoslovenské tlaéiarne 01 • Előfizetési dij egósá évre 52.— Kés, fél évre 26.— Kés. negyed évre 13.— Kés • Terjeszti a Posta tlirlapszolgálata. előfizetni minden postán lehet • Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vlsz- sza • A lapot külföld számára a PNS Cstredni expedlcla. Bratislava. Gottwaldovo námestie 6. 13 — Altján lehet megrendelni. K—0Sé81020 A térti az ellenszenybfó. át- csaP 3 r erelwr.!^- , retemmel, kezdte, és az ellen szenviq jut dj, sein töb ; i * ' V vissv i a v..., ele- »ez. •V. SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN LAPJA At-a 1 Ki» EHETI SZÁMUNKB ■ Foto: IGOR GROSSMANN A falu távlatai a fiatalok szemével Anton Miklis, a CSISZ SZKB titkára A CSISZ falusi szervezete és a mezőgazdasági üzemek me!-* lett működő szervezetek, az ifjúsági szervezetek 25 száza-* lékát képezik. Ez természetes is, hiszen Szlovákiában a fiatalok 65 százaléka él falun. A CSISZ SZKB főleg * kővetkező kérdésekkel akar foglalkozni : 0 Miért nem veszik ki aktívabban részüket a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a fald társadalmi es politikai életéből? 0 Miért nem fejt ki a CSISZ aktívabb politikai é* •r.ervező tevékenységet a falusi szervezetekben. 0 Miért nem értékelik a nemzeti bizottságok *» társadalmi szervezetek megfelelő módon a CSISZ szerveretek tevékenységét, A szervezet tevékenységének aktivitása elsősorban a tagok egymáshoz való kapcsolatától függ. Ez a kapcsolat gyakran törést szenvedett, mert a CSISZ-szervezet — nem elégítette ki a tagok követelményeit és Igényelt, és ezért ezek közömbösek lettek a szervezet tevékenységével szemben és a tagság sem érdekelte őket. Ezt bizonyítja az a körülmény Is, hogy a fiatalok bizonyos rétegeiben, különösen a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében lényegesen csökkent a CSISZ-tagok száma. ig60-ban 3 CSISZ-nek 22 105 olyan tagja volt, aki mezőgazdaságban dolgozott, míg 1967- ben már csak 13 966 — ez azt jelenti, hogy a tagok száma 36,9 százalékkal csökkent. Megjegyezni kívánjuk, hogy az u-' többi évben a falusi szervezetek tagságának száma valami-* vei emelkedett. MÜVEI TARTOZUNK A MEZŐGAZDASÁGNAK’ A CSISZ falusi szervezeteinek igen sokrétű az összetétele, hiszen tagjai közé fiatal mezőgazdasági dolgozók, diákok, munkások és értelmiségiek is tartoznak. A CSISZ szervei és szervezetei a fiatal mezőgazdasági dolgozókkal kapcsolatosan különböző feladatokkal küzdenek meg. Már említettem, hogy a CSISZ szervezeteknek a mezőgazdasági üzemekkel és a társadalmi szervezetekkel szemben, mindig a fiatal mező-* gazdasági dolgozók védelmezőjeként kell fellépniük. Elsősorban gondoskodni kell a fiatalok munkakörében mutatkozó problémák megoldásáról, főleg arról, hogy a fiatalokat képesítéseiknek megfelelően osszák be a munkafolyamatba és munkájukat megfelelő módon értékeljék és díjazzák. A fiatal mezőgazdasági dolgozók eddig még nem. vették igénybe a számukra nyújtott kedvezményeket, mint például a különböző stabilizációs pótlékokat, az építkezési hozzájárulásokat, tisztán azért, mert nem is tudják, hogy miképpen érvényesíthetik ezeket a kiváltságokat és ezért a CSISZ szervezetnek feltétlenül segítségükre kellene sietnie. További komoly problémát okoz az is, hogy miképpen lehetne a fiatal mezőgazdasági dolgozókat egész éven át foglalkoztatni. Ezt a kérdést különösen a lányok szempontjából kellene megoldani, hiszen szép számban dolgoznak, főleg a növénytermesztési szakaszon. A mezőgazdaságban a munkafeltételek csak lassan javulnak. A szociális és higiéniai intézmények hálózata nehezen épül ki. A mezőgazdasági üzemeket ezért már eddig is sok ’ bírálat érte. A CSISZ sokkal maradt a fiatal mezőgazdasági dolgozók adósa. Elsősorban azzal, hogy nem vette tekintetbe a fiatalok igényeit és szükségleteit. Szlovákiában a mezőgazdaság-* ban 15 000 fiatal szakember dolgozik és ezek túlnyomó részben középiskolai vagy főiskolai képzettsággel is rendelkeznek. Milyen célokat tűzünk ki a jövőre nézve? Elsősorban arra törekedjünk, hogy a mezőgazdasági szakiskolát, a közép- és főiskolát végzett növendékek tudásuknak és adottságuknak megfelelő munkabeosztást kapjanak. Olyan elhelyezést és ellátást, amely megfelel igényeiknek. A CSISZ hatékony segítségével tegyük lehetővé azt is, hogy ismereteiket elmélyítsék. Alapítsunk számukra ifjúsági klubokat, ezen felül a CSISZ vezetősége hasson oda, hogy az ifjúsági szervezet átfogóbb hatást gyakoroljon a falu társadalmi é* politikai életére. K*L!3ÜK FEL A FIATALOK ÉRDEKLŐDÉSÉT A falusi szervezetek tevékenysége, amint már megjegyeztem, valóban sokrétű. Milyen tevékenységet fejtsen ki a falusi szervezet, hogy maga köré sorakoztassa a falun élő fiatalokat? Elsősorban tartsuk szem előtt a fiatalok általános érdekeit: Kövessünk el mindent, hogy a falvakon pezsgő kulturális és politikai élet virágozzon és fellendüljön a sporttevékenység. Ezek a fő feltételei annak, hogy a CSISZ valóban olyan munkát végezzen, amely az ifjúság minden rétegének megfelel. A legtöbb nehézséget az okozza, hogy nem rendelkezünk megfelelő szervezőkkel, klubvezetőkkel, rendezőkkel és edzőkkel. Szlovákiában minden évben meg fogjuk rendezni a falusi ifjúsági klubok fesztiválját, sportolimpiászokat és a falusi színjátszó műkedvelők fesztiválját. ITT VÁLASSZUNK MEG’ Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok aktívan részt vegyenek a községek közigazgatásában és így közvetlenül befolyást gyakoroljanak a közéletre. A fiatalok problémái sokkal kedvezőbben oldódnak meg, ha a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szervezetekben fiatal képviselők foglalnak helyet a vezetőségekben és az ifjúsági szervezettel karöltve oldják meg a feladatokat. Minden szervezetre az a feladat hárul, hogy a legügyesebb és legalkalmasabb tagokat képviselő jelöltnek ajánlja az idén sorra kerülő választásom kon. Szlovákiában a nemzeti bizottságok tagjainak 25,4 százalékát a 21—26 évesek teszikx ki, és csak 3,9 százalékban a 26 éven felüliek. Elnöki tisztséget 26,9 százalékban a 21—26 évesek és 5,1 százalékban a 26 éven felüliek töltenek be. Hiányoljuk a funkciókban katonai szolgálatukon túl lévő fiatalembereket. Az ifjúsági szervezetek vezetőségeiben túlnyomó részben lányokkal találkozunk. További problémát okoz az is, hogy a vezetőségekben kevés a tanító és a mezőgazdasági szakember. Az ifjúsági szervezetek vezetőségeiben 870 fiatal mezőgazdasági szakember és 720 tanító tölt be tisztséget, ami százalékarányban igen kevés. Igyekszünk, hogy a CSISZ tevékenysége a fiatalok számára valóban vonzóbbá és az egész társadalom számára hasznossá váljék. Ez a feladat hárul a CSISZ SZKB tagjaira is, akik arra vagyunk hivatottak, hogy a mozgalom élén álljunk. Felhívás falvaink fiataljaihoz • A CSISZ ELNÖKNEK IS JOGA VAN SZERETNI • Az első fecske • A Látóhatár rovatban — RÄCZ OLIVER • Folytatjuk JÁVOR PÁL életregényének közlését • Ml A HIPNÓZIS? • ÚJRA ITTHON az első számú csehszlovák táncdal-énekes • Két világhírű írónő, FRANCOISE SAGAN és ELSA TRÍMIETT önvallomása • ÍGY LÁTTA SZUINT * ÉDESANYJA • Vigyázat, LEÁNYKERESKEDŐK • NŐK A VOLÁNNÁL • CSAK HÁZASULANDÓKNAK • Híres sportolók feleségei nyilatkoznak • TV műsor • A Minotaurusz pusztulása — képregény • JÓ TANÁCSOK LÁNYOKNAK, ASSZONYOKNAK
