Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-29 / 31. szám

5. új ifjúság Lucia Bősé és gyermekei: Luis Miguel, Paola és Lucia. Tíz év szünet után ­vissza a filmhez Némrégiben szenzációs hír érkezett Spanyolországból: Lucia Bősé, az egykor híres olasz filmsztár in flagranti találta fér- - lét Luis Miguel Dominguint, a nagynevű „torreádor-király“-t. Lucia azonnal beadta a válópert és ezzel talán nagyobb port vert fel a nemzetközi társadalmi életben, mint annak idején filmjeivel. Pedig a koromfeketehajú, gyönyörűszép színésznő olyan felejthetetlen filmekben játszotta a főszerepet, mint a „Róma délelőtt 11 órakor", „Egy biciklista halála", „Nincs béke az olaj fűk alatt“- „Egy szerelem története", stb. Karrierje csúcspontján volt, amikor Spanyolországban meg­ismerkedett a híres torreádorral. Első látásra beleszeretett, búcsút mondott a filmnek és feleségül ment hozzá. A házas­ságból három gyermek született: Lucia ezekután nem gon­dolt az elért sikerekre, visszavonult és csak a családjának élt. A Madrid közelében fekvő somcsaguasi villájában nyugodtan beszél a történetekről. Férjéről egy rossz szót sem szól, az viszont igaz, hogy nem szívesen beszél róla. Inkább a gyere­keire tereli a szót, akiket rajongásig szeret.-4 Mindent megteszek a gyermekeimért, mindenről le tud­nék mondani értük — mondja és mézszínű szemei ragyognak 1 az gnyai büszkeségtől. í — Van „kedvence" a gyermekei .'között? - V rs',‘­—• Nem, égészen biztosan nem. Csakhogy Luis Miguel már csaknem férfi. Nem merném őt felpofozni.... de különben is, én sosem verném meg a gyermekeimet... Egy szóval sem említi, hogy ifjabb Luis Miguel már csak­nem olyan arrogáns mint az apja. Magáról beszél, hogy Verdit szereti, Kafkát olvassa és hogy Portabella filmproducer film­szerepet ajánlott fel neki. És ismét visszatér a gyerekeihez: — Mind a hárman el vannak ragadtatva a gondolattól, hogy ismét filmezni fogok. — Majd még hozzáfűzi: — Harminchat éves vagyok, de tizennyolcnak érzem magam...!? — Tizennyólcéves korában' az ember sok bolondságot csi- . nál. Lucia! — Tudom, de azért ha arra kerül a sor, úgy tárgyalok, mini egy ötvenéves. t Talán mert valami megpattant magában? — Nem. öl nem hagyom el magam olyan könnyen. Tele va­gyok tervekkel és reményekkel. Hiszek a szerelemben. Mert ug/e, ez szükséges az élethez? A szépséges Lucia Bősé — aki az ötvenes években mint Miss Olaszország került a filmhez — nem adja fel a harcot. Ügy érzem, hogy az elkövetkező filmjein kívül még más meglepe­tést is tartogat számunkra. Mindenesetre elég temperamen­tumos hozzá — igazi hevesvérű olasz nő. (A Frau im Spiegel nyomán) Lucia Bősé Pöría- bella filmprodu­cerrel, Madrid, kö­zelében lévő villá­ja parkjában. Múltkori írásom elején az i- qazmondás lényegének a tisz­tázására az etikai lexikont hívtam segítségül. Ezt teszem most is. Nézzük csak mit is mond a gyűlöletről: A gyűlö­let ....az emberek közötti el­lenségeskedés viszonyának ki­fejezője: A gyűlölet látszatra homogén, tagolatlan érzelem­nek tűnik, valóságos tartalmát tekintve azonban több, egymás­sal összefüggő mozzanatot fog­lal magában: például a megye-* tést és a rosszakaratot a má­sik emberrel szemben, a se-' qítség megtagadását a gyűlölt személvtől, törekvéseinek el- oáncsolását stb... Jogos a gyű­lölet. ha az emberiség ellen­ségei ellen fordul, és a dol­gozók javát szolgálja. A nagy célok, a kommunista társada­lom felépítése érdekében ezt a gyűlöletet meg kell tisztíta­ni minden alantastól, nem sza­bad megengedni, hogy fana­tizmus?! o.z. az igaz ügyért" vívott harcban erkölcstelen eszközök alkalmazásához ve­zessen.“ p MÉG EGYSZER A SZÁMOK A lévai járásnak ez idő sze­rint 95 faluja és 3 városa van. A lakosság száma 121 869. Eb­ből szlovák . nemzetiségűnek vallja magát 79 292, magyarnak pedig 42 577. A járási vezető szervekben (fizetett funkciók­ra aondolok) a 42 577 magyar a köyetkezőképnen van képvi-' selve: az aoparátus 192 dolgo­zóiéból 175 szlovák nemzeti­ségű (117-en azonban ismerik a maavar nyelvet). 17 pedig magvar (!) (mindannyian isme­rik a szlovák nyelvet). A járá­si nemzeti bizottság tanácsá­nak 15 tagjából mindössze egy .(d) magvar nemzetiségű. A já­rási pártbizottság 27 funkcioná­riusából pedig összesen kettő (2) vallja magát magyarnak. Idén szeptembertől a magyar iskolák száma a járás terüle­tén öttel kevesebb lesz; 5 ma­gvar iskolát zárnak be. Szlo­vákot természetesen egyet se, ez azonban nem zavarja Miro Jaslovsky urat, hogy a Vecer- níkben közzétett cikkében így írion: „A nyilvánosság között ' ólyá'n hírek keringenek, hogy a szlovák iskolákat likvidálják és magyar' iskolákká alakítják. Így aztán á szlovák gyerek is kénytelen magvar iskolába tár­ni. Igen, bizonyítják az iskola- ; ügyi dolgozók stb.“ A bennünket fogadó mintegy 112 járási funkcionárius között í nem volt egyetlen magyar i nemzetiségű sem. A találkozón I részt vett a Matica és a Cse- 1 tnadok képviselője is.' „MILYEN KICSI A VILÁG“ Megvallom őszintén nagyon j tartottam a lévai találkozástól. 4 A már előzőleg szárnyrakapott ü.hírek, ugyanis, semmi jót nem | ígértek. (Néhányat idéznék csak úgy, a helyzet illusztrá­lására: „A Matica, a járás te­rületén kisebbségben élő ma­gyarság ellen lázit." „A május elsejei felvonuláson leköpköd­ték a magyarokat." „A tolmácsi üzem „öntudatos“ munkásai azt üzenték a járási vezetők­nek. hogy ha május elsején magyarul is beszélnek a tri- bűnön — ők nem vonulnak fel stb.). Annál kellemesebben le- pett mea az ülésterem falán (ahol a járás vezetőivel talál­koztunk) olvasható mozgósító jelszó: „Minden erőt a CSKP akcióprogramjának a realizá­lására!" Ha ezt komolyan gon­dolják; nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés, sület- len és alaptalan magyarellenes támadások formájában — ju­tott eszembe. Hiszen a CSKP akcióprogramja leszögezi: „A szocialista feltételek között minden nemzetiségi kisebbség­nek — a magyaroknak, lengye­leknek, ukránoknak, németek­nek stb. — joguk van saját nemzeti életük kiteljesülésére s arra. hogy. maradéktalanul éljenek alkotmányos jogaik­kal." Azt mondtam, nem ér­het bennünket kellemetlen meglepetés? Hát sajnos ért. Es hozzá nem is .egy!- Örömmel hallgattuk Supék élvtársnak a járási pártbizott­ság ideológiai titkárának fő- beszámolóját, aki felelősségtel­jesen beszéli a járásban lévő gazdasági és nemzetiségi prob­lémákról is. „Ami a nemzeti­ségi kérdést illeti, nincs min­den olyan tökéletesen megold­va, mint ahogy azt eddig hit­IV. tűk.“ „A nemzetiségi kérdés visszásságai a Csemadok Köz­ponti Bizottságának rezolúció- ja után ütötték fel fejüket — s minél hamarább orvosoljuk ezeket a visszásságokat a poli­tikai és gazdasági egyenjogú­ság alapján, annál jobb.“ „Ide­je lenne már lefektetni a nem­zetiségi politika pontos alapel­veit." stb: Közvetlenül ezután a gondolat után kívánkozik Karel Pomaizlnak A nemzeti­ségi csoportok problémái címen a Kultúrní tvorbában megjelent cikkének néhány gondolata: „A nemzetiségi kérdés megoldásá­ban mutatkozó eddigi hiá­nyosságokat... a legjobban az egyes nemzetiségek politikai reprezentációjának (képvisele­tének) kialakításával és a meg­felelő autonómia (a szerző nem kulturális autonómiára gondol — a szerk. megjegyzése) lét­rehozásával lehetne kiküszö­bölni stb.“ ....szükséges lenne leszögezni, hogy a nemzetisé­gileg vegyes lakosú területe­ken, az apparátus dolgozói is­merjék a helyi nyelveket." stb. Supek elvtárs után az- is­kolaügyi dolgozók elmondották, hogy kevés a szlovák szakos tanerő, hogy hiba volt, hogy a szlovák nyelvet a magvar isko­lákon eddig mint második a-' nvagyelvet tanították hogy szeptember elsejével öt magyar iskolát bezárnak, és az ezekben a falvakban élő gyerekek szlo­vák iskolába kénytelenek majd járni stb. „Őszintén bevallom, nem a marxista gondolkodás hatott rám. amikor a magyar (alapfokú) iskolák megnyitá­sát javasoltam. Sokkal öregebb úr. ugyancsak bajuszos volt, e gondolat szülője: Komensky! Azt az elvet, hogy a gyerek anyanyelvén tanuljon termé­szetesnek vettem. Magától ér­tetődő volt, hogy 1945-ben, az első tanévben a felszabadulás után Komensky — a mi szen­tünk — elméletére építve ezt javasoljam. Ebben a kérdésben ma is azt az elvet vallom, hogy a ma­gyar gyerek magyar iskolába járjon, s magyarui énekeljen...“ — mondja Laco Novomesky az O.j Szónak adott interjújában, s azt hiszem, itt minden kom­mentár fölösleges. Egy sóhajt azonban nem tudok elfojtani — bár így lenne, bár így le­hetne. A gyakorlat azonban más. sokkal szomorúbb, hiszen egvre-másra szűnnek meg a magvar iskolák azért, mert ál­lítólag kevés a jelentkező, míg a szlovák iskolákat sok eset­ben tíz gyerekkel is fenntart­ják. így aztán a magyar gyere­kek eqvre nagyobb százaléka kényszerül Komensky igaz el­vének ellenére, szlovák isko­lába. azokról nem is beszélve, akik a iől szervezett propa­gandának „bedőlve“ egyenesen szlovák iskolába íratják gye­rekeiket. hogy jobb érvénye­sülési lehetőséget biztosítsanak számukra. Azzal persze mit se törődve, hogy ez a gyerek ne­velésében milyen kettősséghez, deformációhoz vezethet. A lévai iskolaügyi dolgozók jó pedagógusokként nem árul­ták el nekünk, hogy a szlovák iskolákat látogató diákok hány százaléka magyar nemzetiségű. A többi járásban nyert adatok alapján azonban el tudjuk kép­zelni. ráadásul az öt bezárt magvar iskola is mond valamit azokról a rejtett tendenciák­ról. amelyek egyre jobban el­uralkodnak és figyelmen kívül hagyják pártunk régebbi, sőt az akcióprogramban kifejtett elképzeléseit is. („Következe­tesen biztosítani kéíl vala­mennyi nemzetiség ifjúságának „Köztársaságunk csak akkor lehet erős, ha a két nemzet és a nemzetiségek kapcsolataiból eltűnnek a feszültség, az idegesség s a bizalmatlanság mozza­natai.“ (A CSKP akcióprogramjából) egyforma tanulmányi és elhelyezési feltétele kialakítá­sát. Véget kell vetni a nemze­tiségi iskolaügv elleni közöm­bösségnek stb.), Elmondta erről a témáról, „régi ismerősünk" a lévai Ma­tica klub titkára Stancik úr is a véleményét, S „jogos“ felhá­borodását sem az 5 bezárt ma­gyar iskola, sem az a tény, hogy a maavar nemzetiségű gyere­kek ezrei járnak (kényszerül­nek?!) szlovák iskolákba, nem befolyásolta amikor feltette a kérdést: „Hogy létezik az, hogy a iárásban a szlovák gyerekek magyar iskolába járnak és ott elmagyarosodnak. Hogy léte­zik az, hogy nincs minden fa­luban szlovák iskola? Pre bo- ha zivého! Ved- sme tu dotna! (Az isten szerelmére! Hiszen mi itthon vagyunk!) — drámai felkiáltással fejezte azt be. Szóval a maticások elmagyaro- sodást látnak abban ha a szlo­vák qverek magyar iskolába kerül (ha kerül), a magyarok viszont ne lássanak elszlová- kosodást abban, hoqv gyere­keik tömeqesen kényszerülnek szlovák iskolákba. De ezt csak mellékesen. Azt szeretném még elmondani amit StanSik úrnak a drámai fohászára akkor is elmondtam. Hogy legyen olyan kedves és jeqyezze meq lehe­tőleg hosszú időre, hogy itt mi is itthon vagyunk (Áj my sme tu domal). EGYSÉGET — LÉIVA1 MÓDRA Egységet! Hirdeti a szlovák saitő és a Matica klubok lé­vai állásfoglalása (stanovisko) is. Ez Így nagyon szép. Csak­hogy Okáli és fiai az egységet nem valamiért, hanem valami, illetve valaki ellen hirdették és hirdetik meg, ahogy az a lévai állásfoglalásból, annak minden gyűlölettől csepegő so­rából. kiderül. És vajon ki ez a valaki? Természetesen a Dél- Szlovákiában élő magyarság. Szinte már nevetséges volt" negyedszerre is végighallgatni azt. az ellentmondásokkal teli szomorú „vádbeszédet“, amit a lévai Matica klub titkára sem engedett el nekünk. Nézzük meq közelebbről állításának e- qvik ilyen gyöngyszemét: „A szlovákok nem tudtak kultu­rális életet élni, mert a ma­gyarok elnyomták őket.“ Ez u- tán pedig arról beszélt, hogy az elmúlt években milyen nagy­szerű kulturális tevékenység folyt a iárásban. a szlovákok­nak több mint 300 kultúreso- portja működött... stb. A ket­tő mintha ellentmondana. Nem­de? Nem tudom a kedves olvasó emlékszik-e még a statiszti­kára, melyből világosan lát­szik. hoav a járáson belül a ..hatalmi“ pozíciókban min­denütt szlovákok vannak. Kik akadályozhatták hát akkor a szlovákokat abban, hogy kul­turális életet éljenek? A sem­mi funkciót be nem töltő ma­gyarok. vagy a vezető funk­ciókban ülő szlovákok? ('Ge­rinctelen szlovákok — a sta­novisko nevezi őket igv. de va­jon miért gerinctelenek? U- avanott találjuk rá a választ is. Azérí meri a magyar ki­sebbséghez húztak.) Amint lát­juk, itt" is tetten érhető a Ma­tica klubok álláspontját fogal­mazók, feni már enthielt szán­déka:’ az éavséqteremtés a magyarok ellen! Szomorú! Mini ahogy szomorú az is, hogy a felszólalásában lévő ellentmon­dásokra maga Stancik úr nem jött rá. Vagy talán azt az el­vet vallja ő is mint Svejk: „...beszélni kell az emberekbe... olyan sokáig’ kell beszélni a hasukba nekik, hogy a vevő egészen lüké legyen tőle.“ A vevőként ott lévő Jaslovsky (Veöemlk), Maloch (Rol'nícke novinv), Jánoska (tud) és Ku­lik (TV) cikkei eddig őt és el­vét igazolták. Galántáról írva, már idéztem a Matica klubok állásfoglalá­sából néhány gyöngyszemet, s mivel számtalan ilyen, pártunk politikájával, elképzelésével homlokegyenest ellenkező, a le­nini elveket felrúgó gyöngy­szem található még benne, hadd idézzek újra egv párat: ..A szlovák nyelvet Szlovákia területén államnyelvvé kell nyilvánítani és biztosítani kell annak érvényesülését a közé­let minden területén.“ „Az elkövetkezőkben csak szlovák tanítási nyelvű óvodák létesüljenek.“ „A központi és politikai szer­veknek az 50-es években és később a nemzetiségi kérdés­ben hozott határozatait felül kell vizsgálni és azokat, ame­lyek ennek az állsfoglalásnak a tartalmával ellenkeznek, meg kell szüntetni.“ Vagyis — mivel ez az állás- foglalás kiköti, hogy ezután csak szlovák óvodák létesülje­nek stb. — pártunk egész ak­cióprogramját sutba lehet dob­ni. Vagv talán mégsem olyan forrón eszik a kását, mint a- hogy azt eqvesek elképzelik? A találkozón felszólalt a Csemadok járási elnöke is, és többek között elmondotta, hogy örülnek a Matica megalakulá­sának és mivel felelőseknek érzik magukat az együttélés további alakulásáért is, sze­retnének együttműködni a Maticával. (Kár, hogy ilyen i- génv a Csemadok felé a Ma­tica képviselők részéről, soha­sem hangzott el.)-0­Irásom elején az etikai le­xikont hívtam segítségül! Mi a gyűlölet? Megtudtuk. Saj­nos azonban érezzük is, és nemcsak a Matica klubok ál­lásfoglalásában. Naponta talál­kozunk vele és senkinek se jut eszébe hogv az a másik is em­ber. hoqv az a másik is dol­gozik a köz. és mindannviunk javára; hogy az aki naponta uszít a magyarok ellen, haza- menve talán éppen valamelyik csallóközi, gömöri vagy bod­rogközi maavar paraszt által termelt búzából sütött kenye­ret^ eszik, hogv amikor belép lakásába talán magyar munkás­kéz csiszolta kilincset fog meg, hogy amikor a tűzre szenei dob. talán éppen egy magyar nemzetiségi bányász verojté- kes munkájával fűt... És so­rolhatnám még nagyon-nagyon sokáig, mert ahol dolgozni kell mi. Csehszlovákiában kisebb­ségben élő magyarok, minden­ütt ott vagyunk. És mit ka­punk mindezért az Okáliktóí, Kulikoktól, Gáfrikoktől. 01- sinskvktől stb.? Éppen ezért Leninnel ..Kérdezzük: össze­egyeztethető-e mégcsak nem is a szocializmus, de legalább az egyszerű demokrácia mél­tóságával,... a nemzetisének i- Iyen megvető kezelése?“ TÓTH ELEMÉR Következik: Összehasonlítá­sok ___

Next

/
Thumbnails
Contents