Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-07-29 / 31. szám
5. új ifjúság Lucia Bősé és gyermekei: Luis Miguel, Paola és Lucia. Tíz év szünet után vissza a filmhez Némrégiben szenzációs hír érkezett Spanyolországból: Lucia Bősé, az egykor híres olasz filmsztár in flagranti találta fér- - lét Luis Miguel Dominguint, a nagynevű „torreádor-király“-t. Lucia azonnal beadta a válópert és ezzel talán nagyobb port vert fel a nemzetközi társadalmi életben, mint annak idején filmjeivel. Pedig a koromfeketehajú, gyönyörűszép színésznő olyan felejthetetlen filmekben játszotta a főszerepet, mint a „Róma délelőtt 11 órakor", „Egy biciklista halála", „Nincs béke az olaj fűk alatt“- „Egy szerelem története", stb. Karrierje csúcspontján volt, amikor Spanyolországban megismerkedett a híres torreádorral. Első látásra beleszeretett, búcsút mondott a filmnek és feleségül ment hozzá. A házasságból három gyermek született: Lucia ezekután nem gondolt az elért sikerekre, visszavonult és csak a családjának élt. A Madrid közelében fekvő somcsaguasi villájában nyugodtan beszél a történetekről. Férjéről egy rossz szót sem szól, az viszont igaz, hogy nem szívesen beszél róla. Inkább a gyerekeire tereli a szót, akiket rajongásig szeret.-4 Mindent megteszek a gyermekeimért, mindenről le tudnék mondani értük — mondja és mézszínű szemei ragyognak 1 az gnyai büszkeségtől. í — Van „kedvence" a gyermekei .'között? - V rs',‘—• Nem, égészen biztosan nem. Csakhogy Luis Miguel már csaknem férfi. Nem merném őt felpofozni.... de különben is, én sosem verném meg a gyermekeimet... Egy szóval sem említi, hogy ifjabb Luis Miguel már csaknem olyan arrogáns mint az apja. Magáról beszél, hogy Verdit szereti, Kafkát olvassa és hogy Portabella filmproducer filmszerepet ajánlott fel neki. És ismét visszatér a gyerekeihez: — Mind a hárman el vannak ragadtatva a gondolattól, hogy ismét filmezni fogok. — Majd még hozzáfűzi: — Harminchat éves vagyok, de tizennyolcnak érzem magam...!? — Tizennyólcéves korában' az ember sok bolondságot csi- . nál. Lucia! — Tudom, de azért ha arra kerül a sor, úgy tárgyalok, mini egy ötvenéves. t Talán mert valami megpattant magában? — Nem. öl nem hagyom el magam olyan könnyen. Tele vagyok tervekkel és reményekkel. Hiszek a szerelemben. Mert ug/e, ez szükséges az élethez? A szépséges Lucia Bősé — aki az ötvenes években mint Miss Olaszország került a filmhez — nem adja fel a harcot. Ügy érzem, hogy az elkövetkező filmjein kívül még más meglepetést is tartogat számunkra. Mindenesetre elég temperamentumos hozzá — igazi hevesvérű olasz nő. (A Frau im Spiegel nyomán) Lucia Bősé Pöría- bella filmproducerrel, Madrid, közelében lévő villája parkjában. Múltkori írásom elején az i- qazmondás lényegének a tisztázására az etikai lexikont hívtam segítségül. Ezt teszem most is. Nézzük csak mit is mond a gyűlöletről: A gyűlölet ....az emberek közötti ellenségeskedés viszonyának kifejezője: A gyűlölet látszatra homogén, tagolatlan érzelemnek tűnik, valóságos tartalmát tekintve azonban több, egymással összefüggő mozzanatot foglal magában: például a megye-* tést és a rosszakaratot a másik emberrel szemben, a se-' qítség megtagadását a gyűlölt személvtől, törekvéseinek el- oáncsolását stb... Jogos a gyűlölet. ha az emberiség ellenségei ellen fordul, és a dolgozók javát szolgálja. A nagy célok, a kommunista társadalom felépítése érdekében ezt a gyűlöletet meg kell tisztítani minden alantastól, nem szabad megengedni, hogy fanatizmus?! o.z. az igaz ügyért" vívott harcban erkölcstelen eszközök alkalmazásához vezessen.“ p MÉG EGYSZER A SZÁMOK A lévai járásnak ez idő szerint 95 faluja és 3 városa van. A lakosság száma 121 869. Ebből szlovák . nemzetiségűnek vallja magát 79 292, magyarnak pedig 42 577. A járási vezető szervekben (fizetett funkciókra aondolok) a 42 577 magyar a köyetkezőképnen van képvi-' selve: az aoparátus 192 dolgozóiéból 175 szlovák nemzetiségű (117-en azonban ismerik a maavar nyelvet). 17 pedig magvar (!) (mindannyian ismerik a szlovák nyelvet). A járási nemzeti bizottság tanácsának 15 tagjából mindössze egy .(d) magvar nemzetiségű. A járási pártbizottság 27 funkcionáriusából pedig összesen kettő (2) vallja magát magyarnak. Idén szeptembertől a magyar iskolák száma a járás területén öttel kevesebb lesz; 5 magvar iskolát zárnak be. Szlovákot természetesen egyet se, ez azonban nem zavarja Miro Jaslovsky urat, hogy a Vecer- níkben közzétett cikkében így írion: „A nyilvánosság között ' ólyá'n hírek keringenek, hogy a szlovák iskolákat likvidálják és magyar' iskolákká alakítják. Így aztán á szlovák gyerek is kénytelen magvar iskolába tárni. Igen, bizonyítják az iskola- ; ügyi dolgozók stb.“ A bennünket fogadó mintegy 112 járási funkcionárius között í nem volt egyetlen magyar i nemzetiségű sem. A találkozón I részt vett a Matica és a Cse- 1 tnadok képviselője is.' „MILYEN KICSI A VILÁG“ Megvallom őszintén nagyon j tartottam a lévai találkozástól. 4 A már előzőleg szárnyrakapott ü.hírek, ugyanis, semmi jót nem | ígértek. (Néhányat idéznék csak úgy, a helyzet illusztrálására: „A Matica, a járás területén kisebbségben élő magyarság ellen lázit." „A május elsejei felvonuláson leköpködték a magyarokat." „A tolmácsi üzem „öntudatos“ munkásai azt üzenték a járási vezetőknek. hogy ha május elsején magyarul is beszélnek a tri- bűnön — ők nem vonulnak fel stb.). Annál kellemesebben le- pett mea az ülésterem falán (ahol a járás vezetőivel találkoztunk) olvasható mozgósító jelszó: „Minden erőt a CSKP akcióprogramjának a realizálására!" Ha ezt komolyan gondolják; nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés, sület- len és alaptalan magyarellenes támadások formájában — jutott eszembe. Hiszen a CSKP akcióprogramja leszögezi: „A szocialista feltételek között minden nemzetiségi kisebbségnek — a magyaroknak, lengyeleknek, ukránoknak, németeknek stb. — joguk van saját nemzeti életük kiteljesülésére s arra. hogy. maradéktalanul éljenek alkotmányos jogaikkal." Azt mondtam, nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés? Hát sajnos ért. Es hozzá nem is .egy!- Örömmel hallgattuk Supék élvtársnak a járási pártbizottság ideológiai titkárának fő- beszámolóját, aki felelősségteljesen beszéli a járásban lévő gazdasági és nemzetiségi problémákról is. „Ami a nemzetiségi kérdést illeti, nincs minden olyan tökéletesen megoldva, mint ahogy azt eddig hitIV. tűk.“ „A nemzetiségi kérdés visszásságai a Csemadok Központi Bizottságának rezolúció- ja után ütötték fel fejüket — s minél hamarább orvosoljuk ezeket a visszásságokat a politikai és gazdasági egyenjogúság alapján, annál jobb.“ „Ideje lenne már lefektetni a nemzetiségi politika pontos alapelveit." stb: Közvetlenül ezután a gondolat után kívánkozik Karel Pomaizlnak A nemzetiségi csoportok problémái címen a Kultúrní tvorbában megjelent cikkének néhány gondolata: „A nemzetiségi kérdés megoldásában mutatkozó eddigi hiányosságokat... a legjobban az egyes nemzetiségek politikai reprezentációjának (képviseletének) kialakításával és a megfelelő autonómia (a szerző nem kulturális autonómiára gondol — a szerk. megjegyzése) létrehozásával lehetne kiküszöbölni stb.“ ....szükséges lenne leszögezni, hogy a nemzetiségileg vegyes lakosú területeken, az apparátus dolgozói ismerjék a helyi nyelveket." stb. Supek elvtárs után az- iskolaügyi dolgozók elmondották, hogy kevés a szlovák szakos tanerő, hogy hiba volt, hogy a szlovák nyelvet a magvar iskolákon eddig mint második a-' nvagyelvet tanították hogy szeptember elsejével öt magyar iskolát bezárnak, és az ezekben a falvakban élő gyerekek szlovák iskolába kénytelenek majd járni stb. „Őszintén bevallom, nem a marxista gondolkodás hatott rám. amikor a magyar (alapfokú) iskolák megnyitását javasoltam. Sokkal öregebb úr. ugyancsak bajuszos volt, e gondolat szülője: Komensky! Azt az elvet, hogy a gyerek anyanyelvén tanuljon természetesnek vettem. Magától értetődő volt, hogy 1945-ben, az első tanévben a felszabadulás után Komensky — a mi szentünk — elméletére építve ezt javasoljam. Ebben a kérdésben ma is azt az elvet vallom, hogy a magyar gyerek magyar iskolába járjon, s magyarui énekeljen...“ — mondja Laco Novomesky az O.j Szónak adott interjújában, s azt hiszem, itt minden kommentár fölösleges. Egy sóhajt azonban nem tudok elfojtani — bár így lenne, bár így lehetne. A gyakorlat azonban más. sokkal szomorúbb, hiszen egvre-másra szűnnek meg a magvar iskolák azért, mert állítólag kevés a jelentkező, míg a szlovák iskolákat sok esetben tíz gyerekkel is fenntartják. így aztán a magyar gyerekek eqvre nagyobb százaléka kényszerül Komensky igaz elvének ellenére, szlovák iskolába. azokról nem is beszélve, akik a iől szervezett propagandának „bedőlve“ egyenesen szlovák iskolába íratják gyerekeiket. hogy jobb érvényesülési lehetőséget biztosítsanak számukra. Azzal persze mit se törődve, hogy ez a gyerek nevelésében milyen kettősséghez, deformációhoz vezethet. A lévai iskolaügyi dolgozók jó pedagógusokként nem árulták el nekünk, hogy a szlovák iskolákat látogató diákok hány százaléka magyar nemzetiségű. A többi járásban nyert adatok alapján azonban el tudjuk képzelni. ráadásul az öt bezárt magvar iskola is mond valamit azokról a rejtett tendenciákról. amelyek egyre jobban eluralkodnak és figyelmen kívül hagyják pártunk régebbi, sőt az akcióprogramban kifejtett elképzeléseit is. („Következetesen biztosítani kéíl valamennyi nemzetiség ifjúságának „Köztársaságunk csak akkor lehet erős, ha a két nemzet és a nemzetiségek kapcsolataiból eltűnnek a feszültség, az idegesség s a bizalmatlanság mozzanatai.“ (A CSKP akcióprogramjából) egyforma tanulmányi és elhelyezési feltétele kialakítását. Véget kell vetni a nemzetiségi iskolaügv elleni közömbösségnek stb.), Elmondta erről a témáról, „régi ismerősünk" a lévai Matica klub titkára Stancik úr is a véleményét, S „jogos“ felháborodását sem az 5 bezárt magyar iskola, sem az a tény, hogy a maavar nemzetiségű gyerekek ezrei járnak (kényszerülnek?!) szlovák iskolákba, nem befolyásolta amikor feltette a kérdést: „Hogy létezik az, hogy a iárásban a szlovák gyerekek magyar iskolába járnak és ott elmagyarosodnak. Hogy létezik az, hogy nincs minden faluban szlovák iskola? Pre bo- ha zivého! Ved- sme tu dotna! (Az isten szerelmére! Hiszen mi itthon vagyunk!) — drámai felkiáltással fejezte azt be. Szóval a maticások elmagyaro- sodást látnak abban ha a szlovák qverek magyar iskolába kerül (ha kerül), a magyarok viszont ne lássanak elszlová- kosodást abban, hoqv gyerekeik tömeqesen kényszerülnek szlovák iskolákba. De ezt csak mellékesen. Azt szeretném még elmondani amit StanSik úrnak a drámai fohászára akkor is elmondtam. Hogy legyen olyan kedves és jeqyezze meq lehetőleg hosszú időre, hogy itt mi is itthon vagyunk (Áj my sme tu domal). EGYSÉGET — LÉIVA1 MÓDRA Egységet! Hirdeti a szlovák saitő és a Matica klubok lévai állásfoglalása (stanovisko) is. Ez Így nagyon szép. Csakhogy Okáli és fiai az egységet nem valamiért, hanem valami, illetve valaki ellen hirdették és hirdetik meg, ahogy az a lévai állásfoglalásból, annak minden gyűlölettől csepegő sorából. kiderül. És vajon ki ez a valaki? Természetesen a Dél- Szlovákiában élő magyarság. Szinte már nevetséges volt" negyedszerre is végighallgatni azt. az ellentmondásokkal teli szomorú „vádbeszédet“, amit a lévai Matica klub titkára sem engedett el nekünk. Nézzük meq közelebbről állításának e- qvik ilyen gyöngyszemét: „A szlovákok nem tudtak kulturális életet élni, mert a magyarok elnyomták őket.“ Ez u- tán pedig arról beszélt, hogy az elmúlt években milyen nagyszerű kulturális tevékenység folyt a iárásban. a szlovákoknak több mint 300 kultúreso- portja működött... stb. A kettő mintha ellentmondana. Nemde? Nem tudom a kedves olvasó emlékszik-e még a statisztikára, melyből világosan látszik. hoav a járáson belül a ..hatalmi“ pozíciókban mindenütt szlovákok vannak. Kik akadályozhatták hát akkor a szlovákokat abban, hogy kulturális életet éljenek? A semmi funkciót be nem töltő magyarok. vagy a vezető funkciókban ülő szlovákok? ('Gerinctelen szlovákok — a stanovisko nevezi őket igv. de vajon miért gerinctelenek? U- avanott találjuk rá a választ is. Azérí meri a magyar kisebbséghez húztak.) Amint látjuk, itt" is tetten érhető a Matica klubok álláspontját fogalmazók, feni már enthielt szándéka:’ az éavséqteremtés a magyarok ellen! Szomorú! Mini ahogy szomorú az is, hogy a felszólalásában lévő ellentmondásokra maga Stancik úr nem jött rá. Vagy talán azt az elvet vallja ő is mint Svejk: „...beszélni kell az emberekbe... olyan sokáig’ kell beszélni a hasukba nekik, hogy a vevő egészen lüké legyen tőle.“ A vevőként ott lévő Jaslovsky (Veöemlk), Maloch (Rol'nícke novinv), Jánoska (tud) és Kulik (TV) cikkei eddig őt és elvét igazolták. Galántáról írva, már idéztem a Matica klubok állásfoglalásából néhány gyöngyszemet, s mivel számtalan ilyen, pártunk politikájával, elképzelésével homlokegyenest ellenkező, a lenini elveket felrúgó gyöngyszem található még benne, hadd idézzek újra egv párat: ..A szlovák nyelvet Szlovákia területén államnyelvvé kell nyilvánítani és biztosítani kell annak érvényesülését a közélet minden területén.“ „Az elkövetkezőkben csak szlovák tanítási nyelvű óvodák létesüljenek.“ „A központi és politikai szerveknek az 50-es években és később a nemzetiségi kérdésben hozott határozatait felül kell vizsgálni és azokat, amelyek ennek az állsfoglalásnak a tartalmával ellenkeznek, meg kell szüntetni.“ Vagyis — mivel ez az állás- foglalás kiköti, hogy ezután csak szlovák óvodák létesüljenek stb. — pártunk egész akcióprogramját sutba lehet dobni. Vagv talán mégsem olyan forrón eszik a kását, mint a- hogy azt eqvesek elképzelik? A találkozón felszólalt a Csemadok járási elnöke is, és többek között elmondotta, hogy örülnek a Matica megalakulásának és mivel felelőseknek érzik magukat az együttélés további alakulásáért is, szeretnének együttműködni a Maticával. (Kár, hogy ilyen i- génv a Csemadok felé a Matica képviselők részéről, sohasem hangzott el.)-0Irásom elején az etikai lexikont hívtam segítségül! Mi a gyűlölet? Megtudtuk. Sajnos azonban érezzük is, és nemcsak a Matica klubok állásfoglalásában. Naponta találkozunk vele és senkinek se jut eszébe hogv az a másik is ember. hoqv az a másik is dolgozik a köz. és mindannviunk javára; hogy az aki naponta uszít a magyarok ellen, haza- menve talán éppen valamelyik csallóközi, gömöri vagy bodrogközi maavar paraszt által termelt búzából sütött kenyeret^ eszik, hogv amikor belép lakásába talán magyar munkáskéz csiszolta kilincset fog meg, hogy amikor a tűzre szenei dob. talán éppen egy magyar nemzetiségi bányász verojté- kes munkájával fűt... És sorolhatnám még nagyon-nagyon sokáig, mert ahol dolgozni kell mi. Csehszlovákiában kisebbségben élő magyarok, mindenütt ott vagyunk. És mit kapunk mindezért az Okáliktóí, Kulikoktól, Gáfrikoktől. 01- sinskvktől stb.? Éppen ezért Leninnel ..Kérdezzük: összeegyeztethető-e mégcsak nem is a szocializmus, de legalább az egyszerű demokrácia méltóságával,... a nemzetisének i- Iyen megvető kezelése?“ TÓTH ELEMÉR Következik: Összehasonlítások ___
