Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-23 / 30. szám

2 új ifjúság — Félelmetes Két hétig nem tartózkodtam Csehszlovákiában és ezalatt az idő alatt — mivel „egészen" Magyarországon voltam — ha­zai sajtó nem jutott a kezem­be, a pozsonyi rádiót már Ko­máromban sem lehet érthetően hallani, úgyhogy szinte két hé­tig információk nélkül marad­tam. (A magyarországi sajtót íenyhé túlzás lenne információs feszköznek tartani.) Vissza jövet átolvastam mindent ami a ke­zem ügyébe került és akarva- akaratlanul e néhány papírra- vetett sóhaj címe jutott az e- szembé. Félelmetes az a hiú gyáva­ság ahogyan egyesek a Kéte- zer szóra reagáltak, félelmetes az égvre nagyobbhangű „demo­krácia, de csak nekem“ — komplexus, félelmetes, hogy 'jópár szolid — nyugdíjraérde- mes bácsika mit szeretne itt ránkhagyni, — akikre az em­beri élet törvényszerűségei sze­rint még hosszabb lélegzet, több veríték és talán kevesebb keserűség várhat! A Kétezer szóról... Olvasva ízt a nagyszerű felhívást, hi­hetetlenül jól éreztem magam. Tetszett tisztasága, jóakarata, pontossága és nem utolsósor­ban okossága. Később fagyott csak belém a „szufla“, amikor az egyik feleletben szíves tu­domásomra hozták, hogy ellen­forradalmár vagyok. Ugyanis a Kétezer sző tartalmával e- gyetértek és a Kétezer szót ellenforradalommal vádolták. Sőt! Az egyik állásfoglalásban még azt is tudomásomra hoz­ták, hogy a Kétezer szóval nem értek egyet. Ugyanis azt írták, hogy Szlovákia lakossá­ga ezt a felhívást visszautasí­totta és nem ért vele egyet. Én úgy érzem, hogy a^ a pol­gár, aki nem fogadta szimpá­tiával ezeket a gondolatokat, annak vagy a jóhiszeműségé­vel, vagy az agytekervényeivel van valami baj. Persze hozzá A rappi Kármán József Ifjúsági Klub már a tizedik a losonci járásban A MISZ egy újabb alapszervezete alakult meg július 7-én Rappon (losonci járás) a Kármán József Ifjúsági Klub. Célunk a haladó hagyományok ápolása, a művelődés, szórakozás. Az ülésen megválasztottuk az ifjúsági klub ideiglenes ve­zetőségét. Szorosan együtt kívánunk működni a Csemadok helyi szervezetével és a járásban már működő ifjúsági klu­bokkal. Megfelelő helyiséggel sajnos, nem rendelkezünk, e- zért összejöveteleinket egyelőre a szabadban fogjuk megtar­tani. Reméljük azonban, hogy a HNB vezetősége fontolóra veszi a község fiataljainak kulturális igényeit és rövid időn belül sikerül megoldania a klubhelyiség kérdését, ígérjük, munkánk gyümölcsé nem várat sokáig magára. Nádasi Anna, a KJIK elnöke ' A losonci járás 9. ifjúsági klubra kell tenni, hogy éppen a Két­ezer szó aláíróit vádolták bár- qyún irracionalizmussal, rossz ítélőképességgel. Legjobban mégis az a kitétel döbbentett meg, hogy nem lenne szabad ilven és hasonló felhívásokkal dezorientálni a lakosságot! Hát nem tudom, hogy a még kis­ded-törvény, a szólásszabadság mire jó? Vagy még mindig o- lyan primitívnek és ostobának tartják az ország népét, ame­lyet csak úgy uk-muk-fuk dezorientálni lehet? Éppen az igazsággal és jóakarattal?, Eny­hén szólva, félelmetes... Gálán Géza Deákin is megalakult a MISZ klubja Deákin Is megalakult a MISZ egy újabb alapszervezete, amely 90 tagot számlál. Aktív munkával kívánunk hoz­zájárulni az új szervezet céljai­nak eléréséhez, amihez kérni a- karjuk a falu vezető szerveinek a segítségét. Szeretettel üdvözöljük a többi alapszervezetet és munkájukhoz sok sikert kívánunk. A klub vezetősége 1968 július 6-án Galsán (losonci járás) megtartotta alakuló ülését a Mikszáth Kálmán Ifjúsági Klub. Ülé­sünkön 37 fiatal vett részt. Képviseltette magát a Cse­madok helyi szervezete és más szervezetek — akik szívükön viselik a falu fia­taljainak sorsát — vezető­ségi tagjai is. Három falu- egy ifjúsági klub A három egyesített falu '(Lekér, Damásd, Garamve- zekény)' 1968 május 28-án megalakult Széchenyi Ifjú­sági Klub tagsága vitadélu­tánt rendezett a csehszlo­vákiai magyar nemzetiségű ifjúság és a CSISZ viszo­nyáról. Arra az álláspontra jutottunk, hogy a CSISZ sem jellegével, sem mód­szereivel, de tartalmával sem képes kielégíteni kul­turális igényeinket, ezérí támogatjuk és elengedhe­tetlennek tartjuk a Magyar Ifjúsági Szövetség mielőbbi megalakulását. A SZIK vezetősége (40 aláírás) A tényleges nemzeti egyenjogúságért BESZÉLGETÉS ANTONIO BORME PROFESZ- SZORRAL, AZ ISZTRIÁI ÉS RIJEKAI OLASZ UNIÖ ELNÖKÉVEL Huszonöt éve, hogy Isztria Jugoszláviához csatlakozott, s ezzel a félsziget dolgozói szá­mára megnyílt a szabad szocialista fejlődés útja. Hogy él itt az olasz kisebbség, nemzeti­ség, milyen mértékben érvényesülnek alkot­mányos jogai a valóságban — erről beszélget­tünk Antonio Borme professzorral, a rovijni gimnázium igazgatójával, az Unió elnökével. Meg kell mondanom, már előbb ért egy meglepetés: mintegy 4000 olasz él Rijekában, s ennek a négyezer lakosnak négy általános iskolája van, meg egy gimnáziuma. A négy ál­talánosban 212 gyerek tanul, vagyis ötven va­lahány jut egy iskolára és alig hat tanuló egy- egy osztályba. Mégsem szüntetik meg az isko­lákat, még csak össze sem vonják őket! Hogy miért? A válasz egyszerű: az iskolára ott van szükség, ahol a tanulók élnek. Ez a tény­leges egyenjogúság feltétele. — Állandó harcot folytatunk a kétnyelvű­ségért — mondja Borme elvtárs — mert csak ez szavatolja a nemzetiségek fejlődését. Enél- kül — hiába minden jelszó, — a nemzetisé­gek egy-két nemzedék után eltűnnének. Az Olasz Uniónak határozott álláspontjai vannak, ezeket el is fogadták az illetékes fórumok, noha előbb néhányan hevesen támadták, nacio­nalistának és irredentának minősítették ben­nünket. Az összeütközések főképp vidéken je­lentkeztek, a vidéki vezetők egy része még ellenállást tanúsít követelményeinkkel szem­ben. Egy kicsit megütközöm ezen, hiszen látva a rovijni horvát és olasz feliratokat, arra kell gondolnom, hogy a zentaiak vagy szabadkaiak is tanulhatnának itt kétnyelvűséget. — Igen, itt Rovijnban — folytatta — a községi szkupstina satútuma pontosan sza­bályozza a kétnyelvűséget, mind a két nyelv hivatalos. Hogy többe kerül? Minket az nem érdekel. Ez a község kétnyelvű, s az elvek gyakorlati alkalmazását az anyagiak hiánya nem akadályozhatja. Nemrég, az évforduló kapcsán nyilatkozatot kértek tőlünk. Azt mondtuk: az Isztriái olaszok annak idején a- zért választották Jugoszláviát, mert úgy lát­ták, hogy ez a rendszer biztosítani .fogja sza­bad fejlődésüket. Az olasz kommunisták ak­kor nem a Péter Király országáért harcoltak, hanem az új társadalmi rendszerért, s mi ma ezeknek az eszméknek a nevében akarjuk ünnepelni az évfordulót. Ezért harcolunk az egyenjogúságért, mert ha az akkori eszméket ma nem tudnánk érvényesíteni, akkor ez azt jelentené, hogy becsaptak, cserben hagytak bennünket. Önként adódott a kérdés: És hogy ítélik meg a „helyzetet?“ Meg vannak-e elégedve? — Sok mindenben igen, szépek az eredmé­nyeink, de vannak még megoldatlan kérdé­sek. Most azért harcolunk, hogy az olasz Is­kolák különváljanak, önállósuljanak. Bebizo­nyult ugyanis, hogy a Közös (területi), isko­lák gyakorlata rossz volt, tagozataiban állan­dóan csökkent az olasz tanulók száma, kide­rült. hogy a vegyes iskolák valójában a több­ség iskolái! Az egymás közötti érintkezésben a tanárok és diákok Is rendszerint a többség nyelvét használják. A rovijni gimnáziumban 62 olasz és 1968 horvát diák van. A tanulók már az elemi iskola második osztályától kö­telezően tanulják egymás nyelvét, a tantes­tületben mindenki a maga anyanyelvét hasz­nálja, ami azt jelenti, hogy mindannyian ért­jük egymás nyelvét. Ez itt nálunk alapfel­tétel, különben le is út, fel is üt! Egyszóval: most egyik legnagyobb feladatunk, hogy ki­harcoljuk az olasz iskolák autonómiáját. A gyakorlat bebizonyította, hogy a közös iskola rossz, s ha mégis erőltetik az gyanús... Tu­lajdonképpen nincs Is, már csak Porecon egy. Ezenkívül a horvát szábor határozatainak ér­telmiében most ki kell építeni az olasz nyelvű középiskolahálózatot is. Ipariskola nyílik és szakiskolák is. Ez megint meglep. Ügy hallottam, 25 000 olasz él itt, milyen középiskolai hálózatot é- pítenek ki nekik? — Ez is probléma, ml nem fogadjuk el az utolsó népszámlálás adatait. Hivatalosan most 27 000-en vagyunk, de úgy gondoljuk, valójá­ban negyvenezren felül. Az idők megváltoz­tak. s hiszem, hogy a következő összeírásnál reálisabb képet kapunk. Akkor majd más szín­ben tűnik fel az olasz iskolák szükségessége is. Az ötvenes évek elején például névvegye- lemzés alapján pár száz olasz gyereket át­tették a horvát tagozatra, az olasz iskolát pe­dig bezárták. Végül még néhány szót az Olasz Unióról: — Ez kulturális szervezet, de elismert jo­ga, hogy politikai kérdésekkel is foglalkozzon, ha erre szükség van. A szervezet a háború folyamán, 1944-ben létesült, minden három évben tart közgyűlést, amelyre az olasz kul­turális egyesületek, színházak, műkedvelő tár­sulatok küldik el képviselőiket. Az Unió ál­lást foglal minden, az olasz kisebbség sorsát érintő kérdésben. Lényegében csak alkotmá­nyos jogaink következetes érvényesüléséért harcolunk, hogy az egyenjogúság ne csak pa­píron és szavakban legyen meg, hanem a va­lóságban is. Márpedig ez azt jelenti, hogyha egy városban van gyermekkert a többség szá­mára. akkor kell, hogy legyen a kisebbség számára is. Nem lehet, hogy az egyikre jus­son pénz, a másikra ne. Ugyanígy van az is­kolákkal és kulturális egyesületekkel is. Eze­ket az elveket valljuk, ezekért harcolunk, s hogv nem eredménytelenül, bizonyítja ez az adat is: 1948 után mi Itt úgyszólván értelmi­ség nélkül maradtunk, talán ha 20 egyetemet végzett emberünk volt, ma legalább 300-an vannak... Év végén jártam ott, s ilyenkor az iskolában sok a munka, búcsúzom hát, ha lenne is még kérdezni valóm. Talán az olvasó is egyetért velem: ez a röpke beszélgetés is bizonyítja: az élénkebb tapasztalatcsere nem ártana.* Az ülésen megválasztot­tuk a vezetőséget. Tervünk, hogy kéthetente tartunk összejövetelt. A nyári idő­szakban az Ipoly partján, a hidegebb idő beálltával pe­dig berendezünk egv klub­helyiséget. Fiataljaink lelkesedését bizonyítja, hogv az alakuló ülésre kultúrműsorral ké­szültek — amely odacsalta a falu lakosait. Az összejövetel végére még egv gramofon is elő­került és megkezdődött a spontán teaest. Klubunk a megalakuló MISZ-nek alapszervezete kí­ván lenni. Zsélyi Géza, A Mikszáth Kálmán Ifjú­sági Klub elnöke Főiskolások és „túlzott általánosítás" Az ÜJ SZŐ 1968 július 11-1 számában „Túlzott általánosí­tás" címen megjelent cikk kifo­gásolja az Üj Ifjúság 27-i szá­mában közölt „Napjaink prob­lémái a publicista szemével" cikk azon részét, mely rámu­tat „a magyar főiskolások zö­mének begubózódására." A cikkíró kifogását főképp a prágai Ady Endre Diákkör és a pozsonyi József Attila Ifjú­sági Klub tevékenységével in­dokolja. Ismeretes a két diák­kör örvendetes, tevékenysége, de ezek valószínűleg nem öle­lik fel az 1800 főnyi magyar főiskolai ifjúságot. A kifogá­solt cikkrész nem szól az e- gész főiskolai ifjúságról, ha­nem csupán zöméről, mely tá­vol marad. A cikkíró rámutat arra is, hogy a magyar főiskolai ifjú­ság kihasznált minden lehe­tőséget, hogy „segítse a ma­gyar fiatalok kulturális és szel­lemi kibontakozását". Dicsére­tes tevékenység ez. De ele­gendő-e? A főiskolások nagy­korú és már választójoggal is bíró polgárok. Vajon az ilyen teljes jogú polgároknak nincs- e vagy nem lehet-e egyéb te­vékenységi körük is és köte­lességük a közösséggel szem­ben? Minap Husák miniszterelnök- helyettes kifejtette, hogy a szlovákságnak sok év után most nyílik alkalma arra, hogy érdekeinek megfelelő helyet nyerjen az államban. Ha ezt az alkalmat elszalasztja, ki tudja, mikor adódik megint ilyen al­kalom. Vajon ez a helyzet- megállapltás nem vonatkozik-e a szlovákiai magyarságra is? És ilyen körülmények kö­zött megelégedhet-e a magyar főiskolai ifjúság „szellemi-kul­turális kibontakozásával”? Kü­lönösen ha figyelembe vesz- szük — ahogy az Üj Sző írja, — hogy csak „taktikázgatunk... a politikusok pedig a magyar ügyben hallgatnak". , Persze, minden azon fordul meg, hogy milyen mércével mérjük az elkötelezettség mér­tékét. Az alkalmazott mércé­től függ az is, hogy miként Ítéljük meg azt a tényt, hogy a CSEMADOK központi bizott­ságának 65 tagja közül csak egy főiskolás. Végül: A cikk célja nem volt elmarasztalni bárkit is, csupán rá akart mutatni azokra a le­gális lehetőségekre, melyek most a magyar ifjúság, főképp pedig a főiskolai ifjúság előtt állnak. BADÉÁR KRÓNIKA • 1802 július 24-én született Alexandre Dumas, a híres francia író • 1874 július 24-én született Karel Myslbek, cseh festőművész • 1867 július 25-én je­lent meg Marx Tőké-jének első kötete • 1955 jú­lius 25-én halt meg Iszak Oszipovics Dunajevszkij, szovjet zeneszerző • 1856 július 26-án született George Bemard Shaw, a világhírű angol író • 1914 július 26-án tört ki az első világháború, amelyben több mint 10 millió ember pusztult el • 1635 július 27-én halt meg Lope de Vega spanyol költő • 1841 július 27-én halt meg párbajban Mihail Jurievics Lermontov, a nagy orosz költő • 1741 július 28-án halt meg Antonio Vivaldi, olasz hegedűművész • 1750 július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, a nagy német zeneszerző • 1794 július 28-án vé­gezték ki Maxmilián Robespierre-t, francia bur- zsoá forradalmárt, a radikálisok vezérét. • 1804 jú­lius 28-án született Ludwig Feuerbach, német ma­terialista filozófus • 1824 július 28-án született ifj. Alexandre Dumas, francia író • 1869 július 28-án halt meg Jan Evangelista Purkyné, cseh biológus • 1951 július 28-án halt meg Ferdis Kostka, szlovák népművész • 1793 július 29-én született Ján Kollár, szlovák költő • 1856 július 29-én halt meg Robert Schumann, német romantikus zeneszerző • 1856 július 29-én halt meg Karel Havlícek Borovsky, cseh író • 1890 július 29-én halt meg Vincent -van Gogh, a nagy holland festőművész • 1914 július 29- én született Ján Cikker szlovák zeneszerző • Tíz napig a fiataloké lesz SZÓFIA Július 28-án Szófiában minden pompával megnyitják a IX. Világifjúsági Találkozót. Hogyan készült fel Csehszlovákia fiatalsága az év legnagyobb méretű ifjúsági akciójára?, A csehszlovák delegációnak, amelyet dr. Zbynék Vokrouh- licy vezet, kb. 510 tagja van. Ebből a politikai — valamint a kultúrdelegációnak 190—190 tagja van. A sportolók száma 95, a többiek (tolmácsok, technikusok) száma kb. 30. A politikai delegáció összetétele megfelel a jelenlegi cseh­szlovákiai ifjúsági és diákmozgalom összetételének. Képvisel­ve vannak az újonnan létrejött szervezetek is, mint például a Cs. pionier, különféle főiskolai szervezetek, klubszerveze- tek, Junák, és zálesák stb. A politikai delegáció további képviselői az egyes járásokból kerültek ki. A múlt héten megtartott sajtóértekezleten Bedrich Baroch, a CSISZ KB nemzetközi osztályának információja szerint a magyar, len­gyel és ukrán nemzetiségű fiatalok is a politikai delegációban kaptak helyet. A kulturális delegáció vezetője Prusák Mikulás, a repre­zentációs program rendezője Ivó Paukert. Ezen műsor kere­tén belül fellépnek: Tomás Hás Star-klub tánczenekara, a kassai főiskolai klub Forty Theree big-beat csoportja, Dusán Konecny táncmesterünk a csehszlovák klub látogatóit társa­sági táncokra fogja tanítani, Jablonex bizsu, Mirodev bemu­tatókat tartanak Csehszlovákiai legszebb lányai és érdekesnek ígérkezik a Zelezny Brod-i üvegipari középiskola tanulóinak bemutatója is. A fesztivál résztvevői közül nem hiányzik a sokszoros fesztivál-díjas Lúcnica sem, Milan Sládek panto­mim színháza és Pavel Novák énekes a prágai Juventus big- beat zenekarral. A Miss Fesztivál megválasztását a Csehszlo­vákia második legszebb lányát, a pilzeni Jarmila Grossovát küldi a CSISZ KB. A csehszlovák reprezentációs műsort Jlrina Bohdalová fogja konferálni. Két filmmel veszünk részt a fesztivál kéíetén belül meg­rendezendő filmszemlén: Jan Nemec: Ünnepről és vendégek­ről, valamint Juraj Jakubisko: Krisztus évei című filmekkel. A sport-delegációban nincsenek kimondottan élsportolók. A szófiai vetélkedőn a reprezentációs csapatok B csoportjai vesznek részt. Kompetens körökben kuriózumként emlegetik, hogy a cseh­szlovák delegáció a szocialista tábor delegációitól elkülönítve, a kapitalista országok delegációival lesz elszállásolva Szófiá­ban. Bolgár vendéglátóink bizonyára nem szánták diszkrimi­nációnak ezt a gesztust. Mi nem vesszük annak. Olvasóinkat a fesztivál minden mozzanatáról, az Üj Ifjúság kiküldött munkatársa Zácsek Erzsébet fogja informálni. Talán kissé megkésve — a napilapokkal szemben —, de annál objektívebben. -ze-

Next

/
Thumbnails
Contents