Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-16 / 3. szám

• MAGDALENA MIXHUCA Szóval, mi, magyarok csak Sóhajtozunk a parkok láttán. S •Isősorban nem a kivételes szépségük miatt. Azt minden­ki megérti, hogy a pálmák csupán megfelelő klimatikus viszonyok között virulnak. Ám, hogy nálunk miért nem je­lölnek ki több helyet a spor­tolásra — érthetetlen. Ponto­sabban az a felfogás a hely­telen — hogy az ifjúság ked­venc sportja csak a sportte­lepeken művelhető. A mexikói gyerekek szinte a város min­den részén -találnak a parkok­ban sport- és játszótereket, a- hol senki sem háborgatja ő- ket. Itt van például a Magdalena Mixhuca. Óriási területen fek­szik. — A hétvégeken három­száz gyerek talál itt otthon­ra — mondta kísérőm Éva Hervay de Farineki. — Arról nem is beszélve, hogy egy- egy komolyabb rendezvényen százezrek szórakozhatnak. • paradicsomi Állapotok Ennek a kombinátnak terü­letén épül az olimpia idejére a 23 ezer néző befogadására alkalmas Sportcsarnok. Érde­kessége, hogy kupoláját alu­míniumból és plasztikból ké­szítik. Itt versenyeznek majd a pálya kerékpározás legjobb­jai. is. Francia-Kamerunból ho­zatták a fát, hogy a nyugat­német Herbert Schürmann épí­tész terveit tökéletesen vég­rehajtsák. Három centiméter széles és 10 centi hosszú fa­darabokkal „parkettázzák“ a versenypályát. Dőlési szögét úgy állapították meg, hogy 70 kilométeres sebességet is el­érhetnek rajta. Itt tehát nem a pályán múlik majd a jó, vi­lágraszóló eredmény. • NEM SZÉGYEN MÁSTÖL TANULNI A testnevelési iskolát (ía- nltóképző-szerű intézmény) 1963-ban alapították. A kilenc évfolyamos iskola elvégzése u- tán kerülnek ide a testneve­lési tanító-jelöltek — három — Möst készítünk egy terve­zetet, amelynek segítségével jelentős változásokat szeret­nénk elérni. A sportot és a testnevelést egyensúlyba akar­juk hozni, mert az egyiknél túlságosan előre szaladtunk, a másiknál viszont lemaradtunk. Felhasználjuk a külföldi ta­pasztalatokat is, mert nem szé­gyen mástól tanulni. — Pillanatnyilag az iskolá­ban nincsen kötelező testne­velés?. — De igen. Ahogy a gyere­kek bekerülnek az iskolák pad iaiba. addig, amíg egyetemi nem mennek, heti három őr, testnevelésen vesznek részt. Csak az órák tartalmi kivite­lezésével akadnak még prob­lémáink. • TUDOMÁNYOS ALAPOSSÁG Mexikóban is felismerték annak jelentőségét, milyen 6- riási lehetőségek tárulnak fel, ha a fiatal generáció már az iskolában megfelelő alapot kap. Ezt nemcsak az tükrözi, hogy emelték a testnevelési ó- rák számát. Első lépésnek a létesítmények építését, vala­mint az elégendő számú szak­ember képzését tekintették. I- gaz, hogy ezek a szakembe­rek képzettség szempontjából még nem veszik fel a versenyt a magyar testnevelő tanárok­kal. Érthető, hiszen nem fő­iskolán képzik őket. Ám, csak idő kérdése, hogy a pillanat­nyi hátrányt behozzák. Akkor pedig nemcsak mi, de az egész világ elámul majd. — Azok, akik itt végeznek, nyilván szétszóródnak az e- gész ország területén. Tartják- e a kapcsolatot továbbra is az iskolával, az alma materrel? — Természetesen. A kapcso­lat kétoldalú. Mi rendszeresen megküldjük nekik a tudomány legújabb eredményeinek leírá­sát. Ők pedig saját tapasztó lataikról beszámolnak levélben. Általában évente hosszabb- rövidebb időre visszajönnek hozzánk továbbképzésre, vala­mint időszakonként tudomá­nyos tanácskozásokat is tar­tunk. — A jelenlegi diákok dol­goznak-e a testneveléssel kap­csolatos tudományos témákon? — Nemcsak a testnevelés tudományos problémáival fog­lalkoznak. Hetenként, általában két órát. különböző jellegű tu­dományos kérdéseknek szen­telnek. Például: munkáik kö­zött éppúgy megtalálhatók Me­xikó gazdasági, általános, kul­turális, szociális problémái, mint az, hogy mikén? lehetne korszerűsíteni a testnevelés és a sport szervezését. • LEGROSSZABB KÖRÜL­MÉNY — A LEGJOBB ZÖ — Az egykori tan. i.yok között akadtak-e országhatáro­kon túl is ismert sportolók? — Sokan. Mario Tovar, a to­ronyugrás bajnoka, Manuel Se­villa Maraquin 1956-ban olim­piai érmes volt. Mario Tovar fia. most az olimpiai birkózó­csapaír tagja. Sorolhatom még a maestro Enrique Ramirez Mentemer. professzor Taboada profeszor Arburo Lopez, pro­fesszor Cézár Moreno nevét. Kontinensünkön különösen, de másutt is jól hangzanak. Je­lenleg az olimpiai keretben számos hallgatónk kapott he­lyet. Az edzők között is több egykori tanítványunk találha­tó. Nekem nagyon fáj, hogy az olimpiai előkészületeknél a mexikói edzők jelentős részét mellőzték. Pedig gyakran job­bak, mint a külföldiek! • TEHETSÉGESEK Számos külföldi edzővé! be­szélgettem, akik jelenleg a mexikói sportolókat tanítják. Egyöntetű volt a véleményük. Hallatlanul sok a tehetséges fiatal! S ez az egyre fejlődő oktatási rendszernek, a precí­zebbé váló sportszervezeti formának, a gombamódra sza­porodó létesítményeknek kö­szönhető. Ha ehhez még európai érte­lemben vett szorgalom, kitar­tás. önmegtartóztatás is pá­rosulna: Mexikó a sportban is előkelőbb helyre lépne e- Iő. Mindezek alapján — gondo­lom egyetértenek velem — Mexico City ezért is megér­demli az olimpia rendezésé?. Bizonyosra vehető, hogy a vi­lág sportolóinak seregszemléd je ennek a hallatlanul törekvő népnek további buzdításul szol­gál. A Magdalena Mixhuca csak egy bázis a sok közül. Ilye­neken csiszolódik az olimpia rendezőinek ifjúsága a világ bármelyik országának egyen­rangú ellenfelévé. Érdemes figyelemmel kísér­ni lépteiket:. nehogy bárkit kellemetlen meglepetés ér­jen! Következik: A SZÉDOM Nasszer: • Beszélgetés az egyiptomi elnökkel ta­mely alatt kézhez kapta az Ejlat cirkáló elsüllyesztéséről szóló hírt). • „Kényes kérdések“ — de becsületes, őszinte válaszok. • Gamal Abdái Nasszer nyilatkozik po­litikájáról. beszél a családjáról és kedvte­léseiről. Kérdés: Elnök úr, engedje meg, hogy nyíl­tan beszéljek. Nyugaton többeknek az a vé­leménye. hogy ön egy kis Hitler (Nasszer hirtelen, elhárító mozdulatot tesz). Mások vi­szont azt hiszik önről, hogy tapasztalt vezér játékos, aki elvesztette a játszmát. Mi a vé­leménye erről? Nasszer: öntől szeretnék többet hallani er­ről. Kérdés: Akkor engedje meg, hogy össze­gezzem a sikereit és a kudarcait is. Siker­ként könyvelem el, hogy felszámolta a kor­hadó monarchiát és kiűzte a könnyen meg­vásárolható burzsoáziát. Ön rámutathat a ke­resztülvezetett földreformra és az egyiptomi iskolák gyors fejlődésére. Nasszer: Négymillió tanulónk van — egy- . millióval több, mint az elmúlt évben. Kérdés: Ha a sikertelenségekről beszélünk, akkor elsősorban külpolitikai kudarcáról szó­lunk. Nem került sor Szudán és Egyiptom e- gyesítésére. Egyiptom és Szíria között meg­szűnt az egység és hajótörést szenvedett a jemeni intervenció is. (Nasszer személyi tit­kára fehér cédulát adott át közben az elnök­nek amelyen rövid jelentés állt: az elnök el­olvasta, az arekifejezése semmit sem árult el.) Kérdés: Jó vagy rossz hír? Nasszer: Nem rossz. Port Said előtt tenge­ri csata zajlott le.. Elsüllyesztettünk egy iz­raeli torpédórombolót. Kérdés: A jövőben csak Egyiptomra akar szorítkozni? Nasszer: Éppen ez kérdéses. Kérdés: Szívesen folytatnám a további ku­darcok felsorolását: az 1967-es júniusi vere­ség és a belpolitikában a pártja, az Arab Szo­cialista Szövetség csődje — amely arra volt hivatva, hogy az ön rendszerét támogassa. Nasszer: Ez nem párt. Könnyebb lett volna számomra pártot alakítani, de nem vagyok az egypárt-rendszer híve. Elhatároztuk, hogy megszervezzük az összes párt és osztály szö­vetségét, amely munkásokból, nemzeti kapita­listákból. földművesekből, tisztekből, mezőgaz­dasági dolgozókból és értelmiségiekből áll. Kérdés: Nem hiszem, hogy az ön országa megengedheti magának a nyugati példa sze­rinti demokrácia luxusát, azaz a több párt- rendszert. Ezért kell egy pártra szorítkoz- niok. Nasszer: Már sokan szerettek volna meg­győzni ennek a szükségességéről. De én ki­tartok a véleményem mellett. A mi népünk jó nép, bármilyen politikai vagy szociális cso­portról is legyen szó. Melyik népréteg alkos­sa az egységes pártot? Inkább hozzálátunk a szövetség megteremtéséhez — ha van is egy belső ellenzék. Egyiptomban egymillió nemzeti kapitalista él, ez hatmillió ember! jelent, mert minden család átlag hat tagból áll. Na már most, ha pártot akarok alakí­tani, akkor azt a hatmillió embert vegyem fel a pártba, vagy hagyjam ott az ellenzék­nek? Azt hiszem, hogy a széles alapon kié­pített szövetség mégis csak jobb. Kérdés: Ha megengedné, akkor most nem Nasszerről, az elnökről, hanem önről, az em­berről szeretnék beszélni. Az ön szüleiről, az ön gyermekkoráról. Nasszer: Az arab számára ez igen kényes kérdés. Ilyen dolgokról nem beszélünk. Kérdés: Felső-egyiptomi fellah családból, származik? Nasszer: Igen, a nagyapám fellah volt. Kérdés: Kit szeretett jobban, az apját vagy az anyját? Nasszer: Az anyámra nem emlékszem, e- gész kicsi voltam, amikor meghalt. Nagy csa­ládot alkottunk. (Nasszernek hirtelenében nem is jut eszébe, hányán voltak. Hangosan egymás után az ujjain kilenc személyt sorol fel.) Kérdés: Mi érdekelte, amikor tizenhat éves volt, milyen gyerek volt? (Nasszer zavarba jön. A hatnapos háború drámája óta nem szeret ilyen kérdésekre válaszolni.) Nasszer: Amikor tizenhat éves voltam, már akkor foglalkozni kezdtem a politikával, An­nak idején minden egyiptomi politizált. Az emberek általában már többet olvastak, gyű­lölték az angolokat és a hatóságokat. Amikor tizenöt éves voltam — 1933-ban — Alexan­driában letartóztattak az angolok és az e- gyiptomi rendőrség börtönbe vetett. Ügy si­került kiszabadulnom, hogy egyiket a má­sik ellen kijátszottam. Kérdés: Mit jelent az ön számára az isten? Ez alatt a fogalom alatt az írást és a Ko­rán törvényét értili Nasszer: Még többet. Számomra ez azt je­lenti, ha valamit csinálok, azért teszem, mert (j parancsolja nekem. Mást viszont azért nem teszek meg. mert Neki nem tetszene. Kérdés: Ez erkölcsi szempont? Nasszer: Nemcsak szempont, hanem cse­lekvési mód is. Ha Isten valamit nem he­lyesel, akkor ahhoz tartom magam. Kérdés: A „Forradalom filozófiája“ című mü­ve is elárulja ia moralistát. Többek között ezt írja: „... azokhoz tartozom, akik meg vannak róla győződve, hogy légüres térben még igazság se létezhet.“ — Boldog családi életet él? Nasszer: Hál' Istennek nagyon boldogan é- lünk. Kérdés: Mi a véleménye a nőkről? Nasszer: Olvassa el, hogy mit írtunk róluk, alkotmányunkban. Hiszek a nők tökéletes e- gyenjogúságában. A ník képezik a lakosság nagyobb felét. A lányom az elnöki irodában iolgozik. Ez volt a kívánságom. Kérdés: Hogyan pihen? Nasszer: Sakkozom, asztali teniszt játszom s teniszezek. Kérdés: igen, a sakk... Politikai játék. Nasszer: Ezért hagytam abba. Más politi­kai játékot kell űznöm. Szívesen járok mo­ziba és jómagam is filmezek. Sajnos, kevés rá az időm. Kérdés: Mit jelent az ön számára Amit marsall halála? Nasszer: Erre nem akarok válaszolni. Kérdés: Mindamellett, hogy azt mondják, a politika sok kegyetlenséggel jár, önről azt beszélik, hogy nem kegyetlen. Két kis epizód is bizonyítja ezt. Ellenezte, hogy Farukoi meggyilkolják, és ön a könyvében is ír egy olyan éjszakáról, amelyen súlyos lelkiismereti kérdések gyötörték. Sirry Amír meggyilko­lására parancsot adott ki. (Nem azonos a marsallal). Egész éjjel azt kívánta, bár csak ne sikerülne a merénylet. Amikor ezt olvastam, arra gondoltam, amit mi éreztünk az ellenállási mozgalom idején Leninre is emlékeztem, aki a KB többi tag­jával egyetemben azt a határozatot hozta, hogy a menseviki Martovot le kell tartóztat­ni, de amikor hazaérkezett, felhívta Marto­vot. és azt tanácsolta neki, hogy tűnjön el. Nasszer: Jól emlékszem annak az éjszakának minden mozzanatára és ami Farukot illeti, ragaszkodtam hozzá, hogy életben maradjon mert a francia forradalomra gondoltam: mi­közben a bourbon király és királynő halálá­val foglalkoztam, visszariadtam Faruk kivég­zésétől. Kérdés: Már kétszer úgy volt, hogy vissza­vonul. Első ízben 1954-ben, amikor kijelen­tette: „Hívják ide Nagibát, lemondok.“ Má­sodszor pedig június 9-én, amikor néhány ó- rára lemondott a funkciójáról. Csak játszott a gondolattal, vagy valóban kétségek gyötör­ték? Nasszer: Nem. 1954-ben még nem akartam távozni. Latolgattam és manővereztem. Most júniusban azonban ki voltam merülve. Kérdés: Mire gondolt a júniusi napokban?, Mi volt az érzése? Egyiptom veresége tehe- tétlenségen vagy áruláson múlott? ­Nasszer: Katona vagyok. Spk ország had­viselésének történetét olvastam el; minden-' ütt előfordul árulás és vereség is. Kérdés: Milyen érzéseket táplál Izrael í- ránt? Politikai vagv emberi érzéseket? Nasszer: Politikailag Izrael az ellenségünk. Emberileg: minden érzésem a paiesztínai ara­boké, akiket elűztek hazájukból. A jövőben is az övék minden rokonszenvem. Kérdés: Még mindig úgy gondolja, hogy a zsidó népet ki kell űzni Palesztinából? Vagy az a véleménye, hogy valamikor később szö­vetség megkötésére kerülhet sor? Nasszer: A zsidók a rokonaink. Évszázado­kon keresztül együtt éltünk. A nehézségek csak a cionizmus következtében jöttek létre. Azóta a zsidók, arabok és keresztények kö­zött megszűnt az egyetértés. Lehet közösen egy házban lakni, de egyiknek sem szabad ki­sajátítania az egész házat és nem szabad ki­dobnia a többieket. Kérdés: Mi lesz a Szuezi-csatorna megnyi­tásával? Nasszer: Amíg a zsidók nem vonják vissza hadseregüket a Sinai félszigetről, addig a csa­tornát nem nyitjuk meg. Várnunk kell. Ne­künk magunknak kell megoldanunk a kérdé­seket. önök franciák hosszú éveken keresz­tül vártak a német megszállás alatt. Mi 30 milliónyi nép vagyunk és várhatunk. Kérdés: Az egyik májusi beszédében ön ezt mondta: Ha Izrael megtámad minket, elpusz­títjuk. Ez azt jelenti, hogy a zsidókat is ki akarja irtani? Nasszer: Ah! Ön a zsidókat Izrael állammal azonosítja? Kérdés: Nehezen felejtjük el az uszító be­szédeit. Nem értem, miért kérte az ENSZ had­sereg visszavonását? Nasszer: 1956 után egyetértettünk az ENSZ egységek jelenlétével, feltéve, ha azok egy bizonyos, pontosan meghatározott feladatta! lesznek megbízva. Amikor azt hittük, hogy Szíria megtámadása esetén mi egy magunk in­tézzük el Izraelt, az egységek jelenléte el­vesztette jelentőségét. Számításaink szerint e- gyedül is szembeszálihattunk Izraellel. Kérdés: És így került sor a katasztrófára. Nasszer: Igen, súlyos vereséget szenvedtünk, de sokat tanultunk belőle, és értékes tapasz­talatokat szereztünk. (Der Spiegel 48/67) évre. Jelenleg 1280 fiafal le­ány és fiú készül falai között hivatására. — Milyen körülmények kö­zött végzik munkájukat az innen kikerülő tanítók? — kérdeztem Licenciado David Juarez Miranda urat, az igaz­gatót. — A mexikói iskolában, saj­nos, még eléggé kezdetleges a testnevelés — válaszolta. ÉL f / ■

Next

/
Thumbnails
Contents