Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-16 / 3. szám

• MAGDALENA MIXHUCA

Szóval, mi, magyarok csak Sóhajtozunk a parkok láttán. S •Isősorban nem a kivételes szépségük miatt. Azt mindenki megérti, hogy a pálmák csupán megfelelő klimatikus viszonyok között virulnak. Ám, hogy nálunk miért nem jelölnek ki több helyet a sportolásra — érthetetlen. Pontosabban az a felfogás a helytelen — hogy az ifjúság kedvenc sportja csak a sporttelepeken művelhető. A mexikói gyerekek szinte a város minden részén -találnak a parkokban sport- és játszótereket, a- hol senki sem háborgatja ő- ket.

Itt van például a Magdalena Mixhuca. Óriási területen fekszik.

— A hétvégeken háromszáz gyerek talál itt otthonra — mondta kísérőm Éva Hervay de Farineki. — Arról nem is beszélve, hogy egy- egy komolyabb rendezvényen százezrek szórakozhatnak.

• paradicsomi Állapotok

Ennek a kombinátnak területén épül az olimpia idejére a 23 ezer néző befogadására alkalmas Sportcsarnok. Érdekessége, hogy kupoláját alumíniumból és plasztikból készítik. Itt versenyeznek majd a pálya kerékpározás legjobbjai. is. Francia-Kamerunból hozatták a fát, hogy a nyugatnémet Herbert Schürmann építész terveit tökéletesen végrehajtsák. Három centiméter széles és 10 centi hosszú fadarabokkal „parkettázzák“ a versenypályát. Dőlési szögét úgy állapították meg, hogy 70 kilométeres sebességet is elérhetnek rajta. Itt tehát nem a pályán múlik majd a jó, világraszóló eredmény.

• NEM SZÉGYEN MÁSTÖL TANULNI

A testnevelési iskolát (ía- nltóképző-szerű intézmény) 1963-ban alapították. A kilenc évfolyamos iskola elvégzése u- tán kerülnek ide a testnevelési tanító-jelöltek — három

— Möst készítünk egy tervezetet, amelynek segítségével jelentős változásokat szeretnénk elérni. A sportot és a testnevelést egyensúlyba akarjuk hozni, mert az egyiknél túlságosan előre szaladtunk, a másiknál viszont lemaradtunk. Felhasználjuk a külföldi tapasztalatokat is, mert nem szégyen mástól tanulni.

— Pillanatnyilag az iskolában nincsen kötelező testnevelés?.

— De igen. Ahogy a gyerekek bekerülnek az iskolák pad iaiba. addig, amíg egyetemi nem mennek, heti három őr, testnevelésen vesznek részt. Csak az órák tartalmi kivitelezésével akadnak még problémáink.

• TUDOMÁNYOS ALAPOSSÁG

Mexikóban is felismerték annak jelentőségét, milyen 6- riási lehetőségek tárulnak fel, ha a fiatal generáció már az iskolában megfelelő alapot kap. Ezt nemcsak az tükrözi, hogy emelték a testnevelési ó- rák számát. Első lépésnek a létesítmények építését, valamint az elégendő számú szakember képzését tekintették. I- gaz, hogy ezek a szakemberek képzettség szempontjából még nem veszik fel a versenyt a magyar testnevelő tanárokkal. Érthető, hiszen nem főiskolán képzik őket. Ám, csak idő kérdése, hogy a pillanatnyi hátrányt behozzák. Akkor pedig nemcsak mi, de az egész világ elámul majd.

— Azok, akik itt végeznek, nyilván szétszóródnak az e- gész ország területén. Tartják- e a kapcsolatot továbbra is az iskolával, az alma materrel?

— Természetesen. A kapcsolat kétoldalú. Mi rendszeresen megküldjük nekik a tudomány legújabb eredményeinek leírását. Ők pedig saját tapasztó lataikról beszámolnak levélben. Általában évente hosszabb- rövidebb időre visszajönnek hozzánk továbbképzésre, valamint időszakonként tudományos tanácskozásokat is tartunk.

— A jelenlegi diákok dolgoznak-e a testneveléssel kapcsolatos tudományos témákon?

— Nemcsak a testnevelés tudományos problémáival foglalkoznak. Hetenként, általában két órát. különböző jellegű tudományos kérdéseknek szentelnek. Például: munkáik között éppúgy megtalálhatók Mexikó gazdasági, általános, kulturális, szociális problémái,

mint az, hogy mikén? lehetne korszerűsíteni a testnevelés és a sport szervezését.

• LEGROSSZABB KÖRÜLMÉNY — A LEGJOBB ZÖ

— Az egykori tan. i.yok között akadtak-e országhatárokon túl is ismert sportolók?

— Sokan. Mario Tovar, a toronyugrás bajnoka, Manuel Sevilla Maraquin 1956-ban olimpiai érmes volt. Mario Tovar fia. most az olimpiai birkózócsapaír tagja. Sorolhatom még a maestro Enrique Ramirez Mentemer. professzor Taboada profeszor Arburo Lopez, professzor Cézár Moreno nevét. Kontinensünkön különösen, de másutt is jól hangzanak. Jelenleg az olimpiai keretben számos hallgatónk kapott helyet. Az edzők között is több egykori tanítványunk található. Nekem nagyon fáj, hogy az olimpiai előkészületeknél a mexikói edzők jelentős részét

mellőzték. Pedig gyakran jobbak, mint a külföldiek!

• TEHETSÉGESEK

Számos külföldi edzővé! beszélgettem, akik jelenleg a mexikói sportolókat tanítják. Egyöntetű volt a véleményük.

Hallatlanul sok a tehetséges fiatal! S ez az egyre fejlődő oktatási rendszernek, a precízebbé váló sportszervezeti

formának, a gombamódra szaporodó létesítményeknek köszönhető.

Ha ehhez még európai értelemben vett szorgalom, kitartás. önmegtartóztatás is párosulna: Mexikó a sportban is előkelőbb helyre lépne e- Iő.

Mindezek alapján — gondolom egyetértenek velem — Mexico City ezért is megérdemli az olimpia rendezésé?. Bizonyosra vehető, hogy a világ sportolóinak seregszemléd je ennek a hallatlanul törekvő népnek további buzdításul szolgál.

A Magdalena Mixhuca csak egy bázis a sok közül. Ilyeneken csiszolódik az olimpia rendezőinek ifjúsága a világ bármelyik országának egyenrangú ellenfelévé.

Érdemes figyelemmel kísérni lépteiket:. nehogy bárkit kellemetlen meglepetés érjen! Következik: A SZÉDOM

Nasszer:

• Beszélgetés az egyiptomi elnökkel tamely alatt kézhez kapta az Ejlat cirkáló elsüllyesztéséről szóló hírt).

• „Kényes kérdések“ — de becsületes, őszinte válaszok.

• Gamal Abdái Nasszer nyilatkozik politikájáról. beszél a családjáról és kedvteléseiről.

Kérdés: Elnök úr, engedje meg, hogy nyíltan beszéljek. Nyugaton többeknek az a véleménye. hogy ön egy kis Hitler (Nasszer hirtelen, elhárító mozdulatot tesz). Mások viszont azt hiszik önről, hogy tapasztalt vezér játékos, aki elvesztette a játszmát. Mi a véleménye erről?

Nasszer: öntől szeretnék többet hallani erről.

Kérdés: Akkor engedje meg, hogy összegezzem a sikereit és a kudarcait is. Sikerként könyvelem el, hogy felszámolta a korhadó monarchiát és kiűzte a könnyen megvásárolható burzsoáziát. Ön rámutathat a keresztülvezetett földreformra és az egyiptomi iskolák gyors fejlődésére.

Nasszer: Négymillió tanulónk van — egy- . millióval több, mint az elmúlt évben.

Kérdés: Ha a sikertelenségekről beszélünk, akkor elsősorban külpolitikai kudarcáról szólunk. Nem került sor Szudán és Egyiptom e- gyesítésére. Egyiptom és Szíria között megszűnt az egység és hajótörést szenvedett a jemeni intervenció is. (Nasszer személyi titkára fehér cédulát adott át közben az elnöknek amelyen rövid jelentés állt: az elnök elolvasta, az arekifejezése semmit sem árult el.)

Kérdés: Jó vagy rossz hír?

Nasszer: Nem rossz. Port Said előtt tengeri csata zajlott le.. Elsüllyesztettünk egy izraeli torpédórombolót.

Kérdés: A jövőben csak Egyiptomra akar

szorítkozni?

Nasszer: Éppen ez kérdéses.

Kérdés: Szívesen folytatnám a további kudarcok felsorolását: az 1967-es júniusi vereség és a belpolitikában a pártja, az Arab Szocialista Szövetség csődje — amely arra volt hivatva, hogy az ön rendszerét támogassa.

Nasszer: Ez nem párt. Könnyebb lett volna számomra pártot alakítani, de nem vagyok az egypárt-rendszer híve. Elhatároztuk, hogy megszervezzük az összes párt és osztály szövetségét, amely munkásokból, nemzeti kapitalistákból. földművesekből, tisztekből, mezőgazdasági dolgozókból és értelmiségiekből áll.

Kérdés: Nem hiszem, hogy az ön országa megengedheti magának a nyugati példa szerinti demokrácia luxusát, azaz a több párt- rendszert. Ezért kell egy pártra szorítkoz- niok.

Nasszer: Már sokan szerettek volna meggyőzni ennek a szükségességéről. De én kitartok a véleményem mellett. A mi népünk jó nép, bármilyen politikai vagy szociális csoportról is legyen szó. Melyik népréteg alkossa az egységes pártot? Inkább hozzálátunk a szövetség megteremtéséhez — ha van is egy belső ellenzék. Egyiptomban egymillió nemzeti kapitalista él, ez hatmillió ember! jelent, mert minden család átlag hat tagból áll. Na már most, ha pártot akarok alakítani, akkor azt a hatmillió embert vegyem fel a pártba, vagy hagyjam ott az ellenzéknek? Azt hiszem, hogy a széles alapon kiépített szövetség mégis csak jobb.

Kérdés: Ha megengedné, akkor most nem Nasszerről, az elnökről, hanem önről, az emberről szeretnék beszélni. Az ön szüleiről, az ön gyermekkoráról.

Nasszer: Az arab számára ez igen kényes kérdés. Ilyen dolgokról nem beszélünk.

Kérdés: Felső-egyiptomi fellah családból, származik?

Nasszer: Igen, a nagyapám fellah volt.

Kérdés: Kit szeretett jobban, az apját vagy az anyját?

Nasszer: Az anyámra nem emlékszem, e- gész kicsi voltam, amikor meghalt. Nagy családot alkottunk. (Nasszernek hirtelenében nem is jut eszébe, hányán voltak. Hangosan egymás után az ujjain kilenc személyt sorol fel.)

Kérdés: Mi érdekelte, amikor tizenhat éves volt, milyen gyerek volt? (Nasszer zavarba jön. A hatnapos háború drámája óta nem szeret ilyen kérdésekre válaszolni.)

Nasszer: Amikor tizenhat éves voltam, már akkor foglalkozni kezdtem a politikával, Annak idején minden egyiptomi politizált. Az emberek általában már többet olvastak, gyűlölték az angolokat és a hatóságokat. Amikor tizenöt éves voltam — 1933-ban — Alexandriában letartóztattak az angolok és az e- gyiptomi rendőrség börtönbe vetett. Ügy sikerült kiszabadulnom, hogy egyiket a másik ellen kijátszottam.

Kérdés: Mit jelent az ön számára az isten? Ez alatt a fogalom alatt az írást és a Korán törvényét értili

Nasszer: Még többet. Számomra ez azt jelenti, ha valamit csinálok, azért teszem, mert (j parancsolja nekem. Mást viszont azért nem teszek meg. mert Neki nem tetszene.

Kérdés: Ez erkölcsi szempont?

Nasszer: Nemcsak szempont, hanem cselekvési mód is. Ha Isten valamit nem helyesel, akkor ahhoz tartom magam.

Kérdés: A „Forradalom filozófiája“ című müve is elárulja ia moralistát. Többek között ezt írja: „... azokhoz tartozom, akik meg vannak róla győződve, hogy légüres térben még igazság se létezhet.“ — Boldog családi életet él?

Nasszer: Hál' Istennek nagyon boldogan é- lünk.

Kérdés: Mi a véleménye a nőkről?

Nasszer: Olvassa el, hogy mit írtunk róluk, alkotmányunkban. Hiszek a nők tökéletes e- gyenjogúságában. A ník képezik a lakosság nagyobb felét. A lányom az elnöki irodában iolgozik. Ez volt a kívánságom.

Kérdés: Hogyan pihen?

Nasszer: Sakkozom, asztali teniszt játszom s teniszezek.

Kérdés: igen, a sakk... Politikai játék. Nasszer: Ezért hagytam abba. Más politikai játékot kell űznöm. Szívesen járok moziba és jómagam is filmezek. Sajnos, kevés rá az időm.

Kérdés: Mit jelent az ön számára Amit marsall halála?

Nasszer: Erre nem akarok válaszolni.

Kérdés: Mindamellett, hogy azt mondják, a politika sok kegyetlenséggel jár, önről azt beszélik, hogy nem kegyetlen. Két kis epizód is bizonyítja ezt. Ellenezte, hogy Farukoi meggyilkolják, és ön a könyvében is ír egy olyan éjszakáról, amelyen súlyos lelkiismereti kérdések gyötörték. Sirry Amír meggyilkolására parancsot adott ki. (Nem azonos a marsallal). Egész éjjel azt kívánta, bár csak ne sikerülne a merénylet.

Amikor ezt olvastam, arra gondoltam, amit mi éreztünk az ellenállási mozgalom idején Leninre is emlékeztem, aki a KB többi tagjával egyetemben azt a határozatot hozta, hogy a menseviki Martovot le kell tartóztatni, de amikor hazaérkezett, felhívta Martovot. és azt tanácsolta neki, hogy tűnjön el.

Nasszer: Jól emlékszem annak az éjszakának minden mozzanatára és ami Farukot illeti, ragaszkodtam hozzá, hogy életben maradjon mert a francia forradalomra gondoltam: miközben a bourbon király és királynő halálával foglalkoztam, visszariadtam Faruk kivégzésétől.

Kérdés: Már kétszer úgy volt, hogy visszavonul. Első ízben 1954-ben, amikor kijelentette: „Hívják ide Nagibát, lemondok.“ Másodszor pedig június 9-én, amikor néhány ó- rára lemondott a funkciójáról. Csak játszott a gondolattal, vagy valóban kétségek gyötörték?

Nasszer: Nem. 1954-ben még nem akartam távozni. Latolgattam és manővereztem. Most júniusban azonban ki voltam merülve.

Kérdés: Mire gondolt a júniusi napokban?, Mi volt az érzése? Egyiptom veresége tehe- tétlenségen vagy áruláson múlott? Nasszer: Katona vagyok. Spk ország hadviselésének történetét olvastam el; minden-' ütt előfordul árulás és vereség is.

Kérdés: Milyen érzéseket táplál Izrael í- ránt? Politikai vagv emberi érzéseket?

Nasszer: Politikailag Izrael az ellenségünk. Emberileg: minden érzésem a paiesztínai araboké, akiket elűztek hazájukból. A jövőben is az övék minden rokonszenvem.

Kérdés: Még mindig úgy gondolja, hogy a zsidó népet ki kell űzni Palesztinából? Vagy az a véleménye, hogy valamikor később szövetség megkötésére kerülhet sor?

Nasszer: A zsidók a rokonaink. Évszázadokon keresztül együtt éltünk. A nehézségek csak a cionizmus következtében jöttek létre. Azóta a zsidók, arabok és keresztények között megszűnt az egyetértés. Lehet közösen egy házban lakni, de egyiknek sem szabad kisajátítania az egész házat és nem szabad kidobnia a többieket.

Kérdés: Mi lesz a Szuezi-csatorna megnyitásával?

Nasszer: Amíg a zsidók nem vonják vissza hadseregüket a Sinai félszigetről, addig a csatornát nem nyitjuk meg. Várnunk kell. Nekünk magunknak kell megoldanunk a kérdéseket. önök franciák hosszú éveken keresztül vártak a német megszállás alatt. Mi 30 milliónyi nép vagyunk és várhatunk.

Kérdés: Az egyik májusi beszédében ön ezt mondta: Ha Izrael megtámad minket, elpusztítjuk. Ez azt jelenti, hogy a zsidókat is ki akarja irtani?

Nasszer: Ah! Ön a zsidókat Izrael állammal azonosítja?

Kérdés: Nehezen felejtjük el az uszító beszédeit. Nem értem, miért kérte az ENSZ hadsereg visszavonását?

Nasszer: 1956 után egyetértettünk az ENSZ egységek jelenlétével, feltéve, ha azok egy bizonyos, pontosan meghatározott feladatta! lesznek megbízva. Amikor azt hittük, hogy Szíria megtámadása esetén mi egy magunk intézzük el Izraelt, az egységek jelenléte elvesztette jelentőségét. Számításaink szerint e- gyedül is szembeszálihattunk Izraellel.

Kérdés: És így került sor a katasztrófára.

Nasszer: Igen, súlyos vereséget szenvedtünk, de sokat tanultunk belőle, és értékes tapasztalatokat szereztünk. (Der Spiegel 48/67)

évre. Jelenleg 1280 fiafal leány és fiú készül falai között hivatására.

— Milyen körülmények között végzik munkájukat az innen kikerülő tanítók? —

kérdeztem Licenciado David Juarez Miranda urat, az igazgatót.

— A mexikói iskolában, sajnos, még eléggé kezdetleges a testnevelés — válaszolta.

ÉL f / ■