Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-09 / 28. szám

Dr. ILLÉS LAJOS: Itáliai útijegyzetek (2. folytatás) III. ÚTBAN VELENCE FELÉ ' 1. Ausztrián át az olasz határig __Az a megtiszteltetés éri, hogy két olasz barátom kocsiján utazhattam Ausztrián keresztül. A csehszlovák-osztrák határt Ligetfalunál léptük át'. Kitűnő autóúton érkeztünk az osztrák fővárosba. Bécsbe, ahol négy órán keresztül bolyongtunk az autó áradatban. Megtekintettük a gyönyörű gótikus Szf. István-dómot, a Prátert, a városházát és egyéb nevezetessé­geket. Utunkat Grazon keresztül folytattuk és az 1166 m magas Pack hágón át értük él a szépfekvésü, csendes Klagenfurtot. A hegyek karéjában csillogó fenyves és lombos erdőktől övezett Wörthitőban gyönyörködtünk. 2. Az olasz határtól Velencéig. Innen a Karni-Alpokon át Tarvisionál léptük át az olasz határt. A stájer hegyek után utunk ijesztő zord sziklaszoro­sokon és keskeny völgykatlanokon keresztül vezet. Pontebba és Carina között igén szép hegyi tájban gyönyörködhettünk. A kopár hegycsúcsok lábainál gyümölcsfák köszöntenek. Nemsokára a 80 ezer lakosú Udinébe érünk, melynek középü­letei és kis palotái a velencei — gótikus stílusra emlékez­tetnek. A legendás hírű Piave folyó hídján áthaladva megálltunk a hídon lévő emléktáblánál. Itt a mészkőhegyek széles hátán folytak a rettentő harcok az első világháborúban. Apáink és nagyapáink, de sokat tudtak erről mesélni. Tréviso után következő állomásunk már Velence szárazföldi külvárosa. Mivel a tenger felé nem terjeszkedhetett tovább, fezért Velence itt építetté ki ipari negyedét. A szárazfölddel hosszú, pompás, új vasbetonból épült híd köti össze, ezen vezet' a vasút és az autóút is. A Piazzale Roma többemeletes óriás garázsépületben helyeztük fel az autót, mert Velencében csak vízijármúvek közlekedhetnek. Végre megérkeztünk az „Adria királynőjének“ városába Velencébe. IV. VELENCE A „TENGER KIRÁLYNŐJE“. 1. Képek a város múltjából, Velence olaszosan Vénezia: fogalom, Olyan, mint valami méseváros. ahol minden eltér a megszokott valóságtól. Már utcái sem „igaziak“ — a házak tövét a tenger vize mossa. Itt’ mindén házra kiírhatnák: műemlék. Velence 1000 évig volt a kelet kapuja, és a távoli mesevilág hangulata ma is ott lebeg a város falai között. Csupa romantika, s mintha ku­lisszák között járnánk. Pedig zajos élet színtere volt fez a város másfél évezreden keresztül. Nagyon is reális gazdasági erők folytán lett a „tenger királynője“ — a legutóbbi századokig. Európa leg­nagyobb és legfényesebb városa — a középkor egyik nagy­hatalma. széles gyarmatbirodalom központja, melynek négy millió lakosa Franciaországgal, Angliával azonos erőt képvi­selt. 2. Az első benyomások. Az első reggel Velencében felejthetetlen. A tenger párá­jában vibráló napfény, a különös házak, tetejükön lengedező fehérneműkkel, a riók zöldes vizén sikló gondolák, a felet­tünk ívelő tér óratornyának idegkongató szaggatott ütései, a ránk váró ismerkedés a sajátos várossal — mindez vára­kozó örömmel tölt el. Nehéz a szállodában maradni, szinte húz a város, a Szt. Márk -tér nagyszerű igézete. 3. A szent Márk tér A Szt. Márk tér csodálatos egység. Ma is helytáll Petrarca megállapítása: „Nincsen párja az egész földön“. A tér túlsó Oldalán, fantasztikus díszletként, a Szt. Márk templom ara­nyozott kupola-keresztjei, mozaikjai és márványai csillognak íemkápráztatóan. Mellette a Campanille fehér loggiával xoronázott vörös teste nyúlik a magasba. A 98 m magas Campanille 911-ben épült', reneszánsz tető- j része 1511-ből való. 1902-ben összeomlott, de rövidesen : újjáépítették. Liften is elérhető, tetejéről pompás kilátást élvezhetünk. Alattunk térképszerűen terül el Velence, a la­gúnák a rajtuk úszó szigetekkel, keletnek a Lidón túl a ten­ger végtelenje. Tiszta időben észak felől a távoli Alpok csúcsai is ide fehérlenek. Amikor a térről megpillantjuk a Szt. Márk templomot, az az első benyomásunk: milyen csillogó, meseszerű: a második: j milyen kicsinek tűnik a Campanille nagy vörös tornya alatt. I A templom valóban nagy méretű, inkább dúsan ötvözött : ékszerdoboz. De milyen gazdag! A tengereket és a mesés j keletet járó kalmárok, ahol szépet, értékeset véltek látni j oszlopban, márványban, szoborban, berendezési tárgyakban, j azt hangyaszorgalommal hordták haza az ékszerkazetta gaz­dagítására. Történelmi hagyomány fűződik a tér híres ga­lambjaihoz, melyek etetése elmaradhatatlan része a velencei útnak. Csodálatos, hogy az összkép mégis, minden fantaszti­kus és bizarr összetétele ellenére, milyen sajátosan velencei és milyen egységes művészi benyomást kelt. A Velencét járó idegen többször is felkeresi az „arany bazilikát“, hogy néhány percre megpihenve, újból elmerül­hessen az évezredes, környezet hangulatában. A Doge-palotába mielőtt belépnénk, elsőnek a gyönyörű árkádsort kell megcsodálnunk. A homlokzaton körbefutó árkádsor minden oszlopán más és más faragott oszlopfej: különböző népfajok, mesterségek, művészetek ábrázolása, mitológiai jelenetek? állatok életéből vett képek (a medve mézet, a kutya csontot cipel a szájában). A 7. oszlop a há­zaséletet ábrázolja nyolc jelenetben: az esküvőtől a halálig. Az első emeleti loggia falán ma is láthatók a feljelentések bedobására szolgáló nyílások. A feljelentő nevét titokban tartották, ha azonban rágalmazott, eljárás indult ellene. Név­telen feljelentésekkel nem foglalkoztak. (Folytatjuk) Rialtó-hid gondolával új ifjúság 9 A mai lányok véleménye a szerelemről, házasságról és a férfiakról A MELLÉKKERESET — ZSEBPÉNZ A „Mennyit költ el egy hó­napban?“ kérdésre a válaszok skálája igen szélesnek bizo­nyult, 190 és 1500 márka kö­zött mozgott. 200 márkán alul az eszpresszói kiszolgálólány- nak is kevés; 1500-ra a fiatal színésznőknek van szükségük. Az átlag 400-600 márka között SZEMÉRMESEK A FRANCIA LÁNYOK? Ugye, erre a kérdésre csak­nem mindenki nem-mel felel­ne. Pedig tévednek. Mert bár a francia nőket' és lányokat általában igen szabad erköl- csüeknek tartják, egy véle­ménykutatás folyamán bebizo­nyosodott, hogy nem így van. Franciaországban a lányok igenis szemérmesebbek, mint sok európai országban, össze­hasonlításképpen: 100 megkér­dezett francia lány közül 43-an szűzen akarnak a házasságba lépni, 49-en ezt nem tartják szükségesnek. 8-an úgy vélik, hogy az a körülményektől függ. Ezzel szemben például Nyugat- Németországban arra a kérdés­re. „Fontos-e, hogy egy lány szüzén menjen férjhez?", 97- en határozott nem-mel felel­tek. De ez nem az egyetlen né­zet. ami megszilárdítja a nyu­gatnémet lányok gondolkodás­módiát. A véleménykutatás során száz, 17 és 20 év közötti tinédzsernek tettek fel kérdé­seket. A megkérdezettek kö­zött voltak diáklányok, mun­kásnők. fodrásznők, színésznők, manökenek, titkárnők. Az in­terjún sem szülők, sem taní­tók. sem főnökök nem voltak jelen, úgy hogy a válaszokat nem befolyásolhatták. Az első kérdés így hangzott: „Van-e valamilyen titka a szü­lei előtt?“ 13 lány felelt ném-mel, 87-fen pedig olyan válaszokat adtak, mint: „Apró titkai mindig vannak az embernek“, vagy „Mindent nem lehet a szülők orrára kötni“. Azt a kérdést, „Mit becsül a legjobban a szüleiben?“, eleinte nagy csend követte. Csak később, elvétve hangzott el olyasmi, hogy: „Mert néha nem is olyan kispolgáriasak“, vagy „Mert haladnak a korral és nem régimódiak". Sokan kritizálták a szüleiket ennél a kérdésnél: „Mintaké­pül szolgálnak a szülei a ré­szére?“ 32 igen és 68 nem fe­lelet volt. Az okok: „Az apám (anyám) nagyon egoista“... Apa hűtlen... Apa csak az üzlettel törődik... Kicsiségek miatt veszekednek... Egyikük­ben sincs eqy kis gyengéd­ség ...“ Arra a kérdésre „A szülői házban marad, ha eléri a 21. életévét?“, a lányok fele nem is válaszolhatott, mert már most sem lakik a szüleinél. A többiek közül 28-an biztos nem-mel. 22-en húzódozó vagy határozott igen-nel. mozog. Diáklányok, akiknek a kiadásaikat még a szülők fede­zik, arra a kérdésre, hogy mit csinálnának, ha egyszer nem kapnának pénzt otthonról, azt felelték, hogy „mellékkereset­tel igyekeznének pótolni“. Ugyanakkor kiderült, hogy a diáklányok 70 %-a mellékkere­settel egészíti a zsebpénzét. Egy színinövendék pl. mint manöken dolgozik, egy bölcsész hallgató hanglemezeket árul, egy másik egy áruházban olcsó csokoládét reklámoz. Sokan panaszkodtak, hogy nincs elég lehesőség rövidtartamú meg­felelő mellékkeresetre, mert „Sok alkalmi munka társadal­milag még mindig lealázónak számít. Állítólag Amerikában jobb a helyzet“. Azon a kérdésen „Hány éves szeretne lenni?", a lányok 30%-a még nem gondolkozott, csak egy művészet történet hallgató adott pesszimista vá- választ: „35, és azután öngyil­kos lennék“. „Fél az öregségtől?“ — 31- en azt felelték nem, 19-en ta­lán, 20-an igen. Csak nagyon kevesen tudták elképzelni az öregséget. HOBBYK A hobbykat illetően a leg­különbözőbb vesszőparipák ke­rültek napvilágra. Érdekes, hogy a festészetet és rajzolást 22-en említették, a barkácso­lást csak egy. A legkedveltebb sportágak: úszás (73-szor), te­nisz (38-szor), sízés (27-szer). Heten hobbyként egyedül varr­ják a ruháikat. „Fél a túl sok szabad idő­től?" — 60-an nevetségesnek találtak a kérdést, 24-nem nem válaszoltak. A vallással és templommal kapcsolatban 100 lány közül 72 nem talál vonzerőt a vallásban. A maradék 28 közül egyesek „néha“val, mások i.qen-nel fe- leltek. „Milyen gyakran jár templomba?“ — A többség azt felelte, ritkán, a legtöbben „Karácsonykor és húsvétkor“, vagy „Csak karácsonykor“. „A vallásuk szerint ítéli meg em­bertársait?“ A kérdésre 82-en válaszoltak tagadólag. „Elfo­gadná más felekezetű fiú ud- varlását, esetleg feleségül menne hozzá?“ — 76 „igen“ felelet. Helyesli vagy ellenzi a felekezeti iskolákat?" 1—100 közül 93 ellenzi. A whiskygyárosok örömére: a mai fiatal lányok kedvenc itala a whisky. A második he­lyet a pezsgő foglalja el, habár csak „ünnepélyes alkalmakra". Az anglo-amerikai befolyás ezen a téren is nyilvánvaló. A FÉRFI-IDEÁL „Milyennek képzeli el jővén-* dőbeli férjét?“ Érdekes, de a lányok közül senki nem kí­ván filmszínésznek beillő élet­társat. Ellenkezőleg, 100 közül 78-an így foglalták össze el­képzeléseiket: „Nem az a fon­tos, hogy néz ki, hanem hogy egymáshoz illők Jegyünk és hogy jó jellembeli tulajdonsá­gai legyenek“. A lányoknak csupán 8%-a kívánja, hogy „Magas és fess legyen“. Egy bizonyos hajszínt csak hatan említettek. Itt-ott megjegyez­ték: „Ne legyen alacsonyabb, mint én", vagy „Ne legyen po­cakja“. A következő kérdés során „Melyik filmszínész tetszik Önnek a legjobban?“ nagyon kevés íérfiszépség-típust em­lítettek. Rock Hudsont 6-szor, Henri Vldalt 4-szer. A maradék szavazatok közül az első helyet az inkább csúnya Jean-Paul Bélmondo foglalja el 23 szava­zattal. utána Burt Lancaster következik 11 szavazattal. A 60 éven felüli Henry Fonda 3 sza­vazatot kapott. Egy nagyon a jövőbe néző kérdésre, „Milyen okból hagy­ná el a férjét?“, 22 esetben, nagyon becsületesen „Nem tudom“-mal feleltek. 12-en azt a választ adták „Az attól függ“, 43-an „Ha kiderül, hogy nem illünk össze”, 15-en „Ha meg­csal. Ez a felelet ugyan meg­hazudtolja a választ a követ­kező kérdésre, ugyanis 98-an határozott igen-nel feleltek arra: „Megbocsátaná-e a férjé­nek. ha megcsalná?“. A meg- hazudtolást csak az enyhíti, hogy a 98 igen közül egy „ha“-t is hozzáfűztek az elha­tározásukhoz, vagyis: „Ha tö­redelmesen visszatér“, „Ha az egész eset nem volt olyan borzasztó“. Ha csak egyszeri botlásról volt szó“. Ezek után nem jelenthetett meglepetést a 100%-os igen arra a kérdésre „Lehetett-e a férjének házassága előtt vi­szonya más lányokkal?“ Sőt, ezt nemcsak helyeselték, ha­nem kimondottan kívánták. A következő kérdéssel egy in­diszkrét eilenpróbát akartak Rábizonyítani: „Van-e kifogása az ellen, hogy megismerje fér» je egykori barátnőjét?“ A pró­ba sikerült. A lányok 98%-a nem ellenzi a találkozást, de 80% hozzáfűzte, hogy a részé­ről „nem nagyon erőltetné, de ha véletlenül sor kerül rá „miért ellenezné". „Hány évvel idősebb az ud­varlója?“ — 2 esetben egyko­rú, a legtöbbnél Idősebb. A korkülönbség 2 hónap és 13 év között mozog. „Büszke az ud- varlójára?" A felelet: 100%-os igen. „Miért?“ Mert különb mint én“ (37-szer), „Mert na­gyon rendes“ (23-szor) „Nem tudom megmagyarázni (14- szer). „Tudnak a szülei az ud­varlójáról?“ 88%-nál igen. De ezeknek kb. az egyharmada megjegyezte: „De ellenzik“. Az ellenzés inkább társadalmi okokból mint jellembeli tulaj­donságokkal indokolt. Itt hozzá kell tenni, hogy a lányok közül nagyon sokan nem akar­nak férihezmenni jelenlegi ud­varlójukhoz. Egy nagyon kényes kérdés: „Hány éves volt az első sze­relmi kapcsolata idején?" A legalacsonyabb határ 13, a leg­magasabb 20 év volt, de a 13 év csak egyszer fordult elő, a 14 egyszer sem, a 15 év ti­zenötnél kevesebbszer, a 17 év húsznál kevesebbszer, a 20 év több mint huszonötször. „Szigorúbban nevelné a gyer­mekeit. mint magát nevelték?“ „Nem annyira szigorúan (38- szor), szigorúbban (egyszer), „Kb. úgy“ (61-szer). E véleménykutatás után fel­merül a kérdés: Valóban olya­nok a mai lányok, mint ami­lyenek a válaszok alapján mu­tatkoznak? Ilyen „modernek“ és „realisták?“ Ennyire illu- ziómentesek és mégis ennyire reménykednek egy boldog há­zasságban. ha megtalálják az „igazit“? A tapasztalatok sze­rint ugyan alkothatunk egy átlagos képet, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 100 lány válaszából legföljebb következtethetünk a további ezer és ezer véleményére. 100 lány nem képviselheti az ösz- szes fiatal lányokat csak út­mutatóul szolgálnak a többiek gondolkodásmódjára. (A Woehenausgabe nyomán)

Next

/
Thumbnails
Contents