Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-07-09 / 28. szám
Dr. ILLÉS LAJOS: Itáliai útijegyzetek (2. folytatás) III. ÚTBAN VELENCE FELÉ ' 1. Ausztrián át az olasz határig __Az a megtiszteltetés éri, hogy két olasz barátom kocsiján utazhattam Ausztrián keresztül. A csehszlovák-osztrák határt Ligetfalunál léptük át'. Kitűnő autóúton érkeztünk az osztrák fővárosba. Bécsbe, ahol négy órán keresztül bolyongtunk az autó áradatban. Megtekintettük a gyönyörű gótikus Szf. István-dómot, a Prátert, a városházát és egyéb nevezetességeket. Utunkat Grazon keresztül folytattuk és az 1166 m magas Pack hágón át értük él a szépfekvésü, csendes Klagenfurtot. A hegyek karéjában csillogó fenyves és lombos erdőktől övezett Wörthitőban gyönyörködtünk. 2. Az olasz határtól Velencéig. Innen a Karni-Alpokon át Tarvisionál léptük át az olasz határt. A stájer hegyek után utunk ijesztő zord sziklaszorosokon és keskeny völgykatlanokon keresztül vezet. Pontebba és Carina között igén szép hegyi tájban gyönyörködhettünk. A kopár hegycsúcsok lábainál gyümölcsfák köszöntenek. Nemsokára a 80 ezer lakosú Udinébe érünk, melynek középületei és kis palotái a velencei — gótikus stílusra emlékeztetnek. A legendás hírű Piave folyó hídján áthaladva megálltunk a hídon lévő emléktáblánál. Itt a mészkőhegyek széles hátán folytak a rettentő harcok az első világháborúban. Apáink és nagyapáink, de sokat tudtak erről mesélni. Tréviso után következő állomásunk már Velence szárazföldi külvárosa. Mivel a tenger felé nem terjeszkedhetett tovább, fezért Velence itt építetté ki ipari negyedét. A szárazfölddel hosszú, pompás, új vasbetonból épült híd köti össze, ezen vezet' a vasút és az autóút is. A Piazzale Roma többemeletes óriás garázsépületben helyeztük fel az autót, mert Velencében csak vízijármúvek közlekedhetnek. Végre megérkeztünk az „Adria királynőjének“ városába Velencébe. IV. VELENCE A „TENGER KIRÁLYNŐJE“. 1. Képek a város múltjából, Velence olaszosan Vénezia: fogalom, Olyan, mint valami méseváros. ahol minden eltér a megszokott valóságtól. Már utcái sem „igaziak“ — a házak tövét a tenger vize mossa. Itt’ mindén házra kiírhatnák: műemlék. Velence 1000 évig volt a kelet kapuja, és a távoli mesevilág hangulata ma is ott lebeg a város falai között. Csupa romantika, s mintha kulisszák között járnánk. Pedig zajos élet színtere volt fez a város másfél évezreden keresztül. Nagyon is reális gazdasági erők folytán lett a „tenger királynője“ — a legutóbbi századokig. Európa legnagyobb és legfényesebb városa — a középkor egyik nagyhatalma. széles gyarmatbirodalom központja, melynek négy millió lakosa Franciaországgal, Angliával azonos erőt képviselt. 2. Az első benyomások. Az első reggel Velencében felejthetetlen. A tenger párájában vibráló napfény, a különös házak, tetejükön lengedező fehérneműkkel, a riók zöldes vizén sikló gondolák, a felettünk ívelő tér óratornyának idegkongató szaggatott ütései, a ránk váró ismerkedés a sajátos várossal — mindez várakozó örömmel tölt el. Nehéz a szállodában maradni, szinte húz a város, a Szt. Márk -tér nagyszerű igézete. 3. A szent Márk tér A Szt. Márk tér csodálatos egység. Ma is helytáll Petrarca megállapítása: „Nincsen párja az egész földön“. A tér túlsó Oldalán, fantasztikus díszletként, a Szt. Márk templom aranyozott kupola-keresztjei, mozaikjai és márványai csillognak íemkápráztatóan. Mellette a Campanille fehér loggiával xoronázott vörös teste nyúlik a magasba. A 98 m magas Campanille 911-ben épült', reneszánsz tető- j része 1511-ből való. 1902-ben összeomlott, de rövidesen : újjáépítették. Liften is elérhető, tetejéről pompás kilátást élvezhetünk. Alattunk térképszerűen terül el Velence, a lagúnák a rajtuk úszó szigetekkel, keletnek a Lidón túl a tenger végtelenje. Tiszta időben észak felől a távoli Alpok csúcsai is ide fehérlenek. Amikor a térről megpillantjuk a Szt. Márk templomot, az az első benyomásunk: milyen csillogó, meseszerű: a második: j milyen kicsinek tűnik a Campanille nagy vörös tornya alatt. I A templom valóban nagy méretű, inkább dúsan ötvözött : ékszerdoboz. De milyen gazdag! A tengereket és a mesés j keletet járó kalmárok, ahol szépet, értékeset véltek látni j oszlopban, márványban, szoborban, berendezési tárgyakban, j azt hangyaszorgalommal hordták haza az ékszerkazetta gazdagítására. Történelmi hagyomány fűződik a tér híres galambjaihoz, melyek etetése elmaradhatatlan része a velencei útnak. Csodálatos, hogy az összkép mégis, minden fantasztikus és bizarr összetétele ellenére, milyen sajátosan velencei és milyen egységes művészi benyomást kelt. A Velencét járó idegen többször is felkeresi az „arany bazilikát“, hogy néhány percre megpihenve, újból elmerülhessen az évezredes, környezet hangulatában. A Doge-palotába mielőtt belépnénk, elsőnek a gyönyörű árkádsort kell megcsodálnunk. A homlokzaton körbefutó árkádsor minden oszlopán más és más faragott oszlopfej: különböző népfajok, mesterségek, művészetek ábrázolása, mitológiai jelenetek? állatok életéből vett képek (a medve mézet, a kutya csontot cipel a szájában). A 7. oszlop a házaséletet ábrázolja nyolc jelenetben: az esküvőtől a halálig. Az első emeleti loggia falán ma is láthatók a feljelentések bedobására szolgáló nyílások. A feljelentő nevét titokban tartották, ha azonban rágalmazott, eljárás indult ellene. Névtelen feljelentésekkel nem foglalkoztak. (Folytatjuk) Rialtó-hid gondolával új ifjúság 9 A mai lányok véleménye a szerelemről, házasságról és a férfiakról A MELLÉKKERESET — ZSEBPÉNZ A „Mennyit költ el egy hónapban?“ kérdésre a válaszok skálája igen szélesnek bizonyult, 190 és 1500 márka között mozgott. 200 márkán alul az eszpresszói kiszolgálólány- nak is kevés; 1500-ra a fiatal színésznőknek van szükségük. Az átlag 400-600 márka között SZEMÉRMESEK A FRANCIA LÁNYOK? Ugye, erre a kérdésre csaknem mindenki nem-mel felelne. Pedig tévednek. Mert bár a francia nőket' és lányokat általában igen szabad erköl- csüeknek tartják, egy véleménykutatás folyamán bebizonyosodott, hogy nem így van. Franciaországban a lányok igenis szemérmesebbek, mint sok európai országban, összehasonlításképpen: 100 megkérdezett francia lány közül 43-an szűzen akarnak a házasságba lépni, 49-en ezt nem tartják szükségesnek. 8-an úgy vélik, hogy az a körülményektől függ. Ezzel szemben például Nyugat- Németországban arra a kérdésre. „Fontos-e, hogy egy lány szüzén menjen férjhez?", 97- en határozott nem-mel feleltek. De ez nem az egyetlen nézet. ami megszilárdítja a nyugatnémet lányok gondolkodásmódiát. A véleménykutatás során száz, 17 és 20 év közötti tinédzsernek tettek fel kérdéseket. A megkérdezettek között voltak diáklányok, munkásnők. fodrásznők, színésznők, manökenek, titkárnők. Az interjún sem szülők, sem tanítók. sem főnökök nem voltak jelen, úgy hogy a válaszokat nem befolyásolhatták. Az első kérdés így hangzott: „Van-e valamilyen titka a szülei előtt?“ 13 lány felelt ném-mel, 87-fen pedig olyan válaszokat adtak, mint: „Apró titkai mindig vannak az embernek“, vagy „Mindent nem lehet a szülők orrára kötni“. Azt a kérdést, „Mit becsül a legjobban a szüleiben?“, eleinte nagy csend követte. Csak később, elvétve hangzott el olyasmi, hogy: „Mert néha nem is olyan kispolgáriasak“, vagy „Mert haladnak a korral és nem régimódiak". Sokan kritizálták a szüleiket ennél a kérdésnél: „Mintaképül szolgálnak a szülei a részére?“ 32 igen és 68 nem felelet volt. Az okok: „Az apám (anyám) nagyon egoista“... Apa hűtlen... Apa csak az üzlettel törődik... Kicsiségek miatt veszekednek... Egyikükben sincs eqy kis gyengédség ...“ Arra a kérdésre „A szülői házban marad, ha eléri a 21. életévét?“, a lányok fele nem is válaszolhatott, mert már most sem lakik a szüleinél. A többiek közül 28-an biztos nem-mel. 22-en húzódozó vagy határozott igen-nel. mozog. Diáklányok, akiknek a kiadásaikat még a szülők fedezik, arra a kérdésre, hogy mit csinálnának, ha egyszer nem kapnának pénzt otthonról, azt felelték, hogy „mellékkeresettel igyekeznének pótolni“. Ugyanakkor kiderült, hogy a diáklányok 70 %-a mellékkeresettel egészíti a zsebpénzét. Egy színinövendék pl. mint manöken dolgozik, egy bölcsész hallgató hanglemezeket árul, egy másik egy áruházban olcsó csokoládét reklámoz. Sokan panaszkodtak, hogy nincs elég lehesőség rövidtartamú megfelelő mellékkeresetre, mert „Sok alkalmi munka társadalmilag még mindig lealázónak számít. Állítólag Amerikában jobb a helyzet“. Azon a kérdésen „Hány éves szeretne lenni?", a lányok 30%-a még nem gondolkozott, csak egy művészet történet hallgató adott pesszimista vá- választ: „35, és azután öngyilkos lennék“. „Fél az öregségtől?“ — 31- en azt felelték nem, 19-en talán, 20-an igen. Csak nagyon kevesen tudták elképzelni az öregséget. HOBBYK A hobbykat illetően a legkülönbözőbb vesszőparipák kerültek napvilágra. Érdekes, hogy a festészetet és rajzolást 22-en említették, a barkácsolást csak egy. A legkedveltebb sportágak: úszás (73-szor), tenisz (38-szor), sízés (27-szer). Heten hobbyként egyedül varrják a ruháikat. „Fél a túl sok szabad időtől?" — 60-an nevetségesnek találtak a kérdést, 24-nem nem válaszoltak. A vallással és templommal kapcsolatban 100 lány közül 72 nem talál vonzerőt a vallásban. A maradék 28 közül egyesek „néha“val, mások i.qen-nel fe- leltek. „Milyen gyakran jár templomba?“ — A többség azt felelte, ritkán, a legtöbben „Karácsonykor és húsvétkor“, vagy „Csak karácsonykor“. „A vallásuk szerint ítéli meg embertársait?“ A kérdésre 82-en válaszoltak tagadólag. „Elfogadná más felekezetű fiú ud- varlását, esetleg feleségül menne hozzá?“ — 76 „igen“ felelet. Helyesli vagy ellenzi a felekezeti iskolákat?" 1—100 közül 93 ellenzi. A whiskygyárosok örömére: a mai fiatal lányok kedvenc itala a whisky. A második helyet a pezsgő foglalja el, habár csak „ünnepélyes alkalmakra". Az anglo-amerikai befolyás ezen a téren is nyilvánvaló. A FÉRFI-IDEÁL „Milyennek képzeli el jővén-* dőbeli férjét?“ Érdekes, de a lányok közül senki nem kíván filmszínésznek beillő élettársat. Ellenkezőleg, 100 közül 78-an így foglalták össze elképzeléseiket: „Nem az a fontos, hogy néz ki, hanem hogy egymáshoz illők Jegyünk és hogy jó jellembeli tulajdonságai legyenek“. A lányoknak csupán 8%-a kívánja, hogy „Magas és fess legyen“. Egy bizonyos hajszínt csak hatan említettek. Itt-ott megjegyezték: „Ne legyen alacsonyabb, mint én", vagy „Ne legyen pocakja“. A következő kérdés során „Melyik filmszínész tetszik Önnek a legjobban?“ nagyon kevés íérfiszépség-típust említettek. Rock Hudsont 6-szor, Henri Vldalt 4-szer. A maradék szavazatok közül az első helyet az inkább csúnya Jean-Paul Bélmondo foglalja el 23 szavazattal. utána Burt Lancaster következik 11 szavazattal. A 60 éven felüli Henry Fonda 3 szavazatot kapott. Egy nagyon a jövőbe néző kérdésre, „Milyen okból hagyná el a férjét?“, 22 esetben, nagyon becsületesen „Nem tudom“-mal feleltek. 12-en azt a választ adták „Az attól függ“, 43-an „Ha kiderül, hogy nem illünk össze”, 15-en „Ha megcsal. Ez a felelet ugyan meghazudtolja a választ a következő kérdésre, ugyanis 98-an határozott igen-nel feleltek arra: „Megbocsátaná-e a férjének. ha megcsalná?“. A meg- hazudtolást csak az enyhíti, hogy a 98 igen közül egy „ha“-t is hozzáfűztek az elhatározásukhoz, vagyis: „Ha töredelmesen visszatér“, „Ha az egész eset nem volt olyan borzasztó“. Ha csak egyszeri botlásról volt szó“. Ezek után nem jelenthetett meglepetést a 100%-os igen arra a kérdésre „Lehetett-e a férjének házassága előtt viszonya más lányokkal?“ Sőt, ezt nemcsak helyeselték, hanem kimondottan kívánták. A következő kérdéssel egy indiszkrét eilenpróbát akartak Rábizonyítani: „Van-e kifogása az ellen, hogy megismerje fér» je egykori barátnőjét?“ A próba sikerült. A lányok 98%-a nem ellenzi a találkozást, de 80% hozzáfűzte, hogy a részéről „nem nagyon erőltetné, de ha véletlenül sor kerül rá „miért ellenezné". „Hány évvel idősebb az udvarlója?“ — 2 esetben egykorú, a legtöbbnél Idősebb. A korkülönbség 2 hónap és 13 év között mozog. „Büszke az ud- varlójára?" A felelet: 100%-os igen. „Miért?“ Mert különb mint én“ (37-szer), „Mert nagyon rendes“ (23-szor) „Nem tudom megmagyarázni (14- szer). „Tudnak a szülei az udvarlójáról?“ 88%-nál igen. De ezeknek kb. az egyharmada megjegyezte: „De ellenzik“. Az ellenzés inkább társadalmi okokból mint jellembeli tulajdonságokkal indokolt. Itt hozzá kell tenni, hogy a lányok közül nagyon sokan nem akarnak férihezmenni jelenlegi udvarlójukhoz. Egy nagyon kényes kérdés: „Hány éves volt az első szerelmi kapcsolata idején?" A legalacsonyabb határ 13, a legmagasabb 20 év volt, de a 13 év csak egyszer fordult elő, a 14 egyszer sem, a 15 év tizenötnél kevesebbszer, a 17 év húsznál kevesebbszer, a 20 év több mint huszonötször. „Szigorúbban nevelné a gyermekeit. mint magát nevelték?“ „Nem annyira szigorúan (38- szor), szigorúbban (egyszer), „Kb. úgy“ (61-szer). E véleménykutatás után felmerül a kérdés: Valóban olyanok a mai lányok, mint amilyenek a válaszok alapján mutatkoznak? Ilyen „modernek“ és „realisták?“ Ennyire illu- ziómentesek és mégis ennyire reménykednek egy boldog házasságban. ha megtalálják az „igazit“? A tapasztalatok szerint ugyan alkothatunk egy átlagos képet, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 100 lány válaszából legföljebb következtethetünk a további ezer és ezer véleményére. 100 lány nem képviselheti az ösz- szes fiatal lányokat csak útmutatóul szolgálnak a többiek gondolkodásmódjára. (A Woehenausgabe nyomán)