Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-25 / 26. szám

8 új ifjúság

KI HINNÉ?...

Beáta 'eleinte csak valamivel volt magasabb mint" az osztály- íársnői. Tizénhároméves korában már túlnőtte a hasonló korú fiúkat ás sokkal magasabb volt, mint barátnői. A 15. születésnapján a tornaórán 174 cm magasságot jegyzett be a tanárnő. Beáta ebbe beletörődött volna, de sajnos, továbbra is szinte egyik napról a másikra nőtt.

Amikor az édesanyja kíséretében átlépte az orvosi rendelő küszöbét, a híres tanár máris tudta, hogy Beátának milyen kezelésre van szüksége. Előzőleg már sebésznél is jártak, mert a szülők olvasták, hogy egy svéd orvosprofesszor „kisebbíti“ a túl magas leányokat'. Á felső combcsontból kivesz egy részt és ezáltal 10-15 cm-el alacsonyabbak lesznek. Persze az ilyen műtétet még nem csinálják mindenütt és nem is egészen veszélytelen. Az orvos Beáta édesanyjának azonnal megmagyarázta, hogy az ilyen gyors növésnek különböző okai lehetnek, mint pl. aqydaganat és más komoly megbetegedések. Beátánál azonban semmi szervi bajt nem találtak.

— Milyen magasak a család többi tagjai? — kérdezte a professzor.

— A férjem 1,90 és a nővére ugyanannyi.

— Szerencse, mert akkor valószínű, hogy Beáta örökölté a

magasságát.

— Ezt nevezi szerencsének? — felelte az anya. — Kihez megv majd feleségül az ilyen égimeszelő?

Beáta minden hónapban húsz napon keresztül pirulákat szedett. Az orvos figyelmeztette, hogy ha rendkívüli vérzé- sek állnának be, akkor abba kell hagynia a gyógyszer használatát. Milyen gyógyszert írt elő az orvos? Oestrogen hormont, amely hatást gyakorol a szervezet növekedésére.

Ma már röntgenképek alapján az orvosok pontosan meg tudják állapítani, hogy még mennyit nő a páciens. Beáta esetében is a röntgenkép szerint megállapították, hogy még e- gészen biztosan elérte volna a 195 cm-t. Egy évi kezelés u- tán már csak egy cm-t nőtt és az 1,85 m magasságot érte el. Már nem érezte magát olyan szerencsétlennek.

Sokkal rosszabb a helyzete az alacsony növésű fiúnak, mert majdnem minden esetben komplexumokban szenved. A statisztikai kimutatások azt bizonyítják, hogy Közép-Európá- ban a század eleje óta az emberek átlagmagassága 10 cm-e! emelkedett. Az átlagos magasságú nő ma 162 cm magas, míg 1900-ban még csak csak 152 cm volt. Az átlagos férfi ma 173 cm magas.

Az emberek ma magasabbak, mert jobban és helyesebben táplálkoznak és sportolnak. Bebizonyított tény, hogy a főurak sokka] magasabbak voltak, mint a jobbágyok, és a gazdagok is magasabbak voltak, mint a szegények. Az emberi szervezet növekedésére nézve rendkívül fontos, hogy elég fehérjét és D-vitamint tartalmazzon a tápláléka. A fehérjék befolyásolják a hypoflzis működését, amely a növést szabályozMilyen magasságot érhet még 'el az ember? A tudósok kiszámították, hogy 2000-ben a férfiak elérhetik a 2.12 m-es átlagmagasságot, a nők pedig a 2 métert. Általánosan ismert dolog, hogy a mai fiatalok nemileg is korábban érettek, mint nagyszüleik korában. Sokszor halljuk azonban, hogy szellemi fejlődésük nem halad párhuzamosan a testi fejlődésükkel. Pedig tévedünk. A testileg jó! fejlett fiatalok szellemileg is sokkal fejlettebbek, sokkal pontosabban oldják meg a pszichológiai teszteket és sokkal gyorsabb a munkaütemük.

Ha a fiatalok növekedésében rendellenességet észlelünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, endokrinológushoz. A kis- növésű fiúk és lányok is rosszul érzik magukat az iskolában, lemaradnak a tornaórán, a sportágakban és gyakran előfordul, hogy ezért kerülik a társaságot, emberkerülőkké válnak. A fiatal öngyilkosok is nemegyszer az alacsony növésúek közül kerülnek ki, sőt a bűnözők Is. Az endokrinológusok véleményé szerint, ha a gyermekek íizennégy éves korig nem érik el a megfelelő magasságot, akkor orvoshoz kell menni.

Az ember ma már a szervezet növekedését is irányítani

tudja.

Kávébarna NŐK

A szépségszakértők azt állítják, hogy a világon a legszebb lányok Jamaica szigetén élnek. „Szépek és kávébarnák, a nők a Ktngstown- ban“, Így hangzik egy sláger. A szöveg írója valóban jől informált, nincs még egy hely a világon, ahol ennyi szép nőt láthatnánk, mint éppen itt. Reggelenként a körzőn a nők sétálgatnak, mert akkor legkellemesebb az idő a bevásárlásokra. Amikor jobban szemügyre vesszük őket, hamar rájövünk, hogy a slágerszöveg Irőja mégiscsak tévedett. Mert a jamaicai nők nem kávébarnák. A színük sötét cso- kolédébarna. Bőrük hibátlan, bársonyos, a hajuk sűrű és nagyon göndör.

Ez a szép emberfajta sok törzs kereszteződéséből született. Két százalékban fehér fajból, mert a régi ősi ültetvényesek „erőszakosan“ járultak hozzá a fajok keveredéséhez. A mai ferde vágású szemek arra emlékeztetnek, hogy a szigeten gyakran dolgoztak kínaiak is. A mai jamaicai nők szemük ragyogását az Ide telepedett indiai ősapáktól örökölték.

— Azt ajánljuk, — mondták angol riporterkollégáim — hogy kövess egy jamaicai nőt az utcán. Azonnal megállapíthatod, hogy amit az európai manökeneknek sokszor nagynehezen tanulta, azt ezek a leányok a gazella járású afrikai ősanyjuktól örökölték. A jamaicai lányok szinte tibegnek. Járásukban van valami méltóságteljes. gyermekded és Izgató. A felsőtestük majdnem mozdulatlan marad járás közben. Ezzel szemben a csípők mozognak. A mai miniszoknyák különösen jól állnak ezeknek a lányoknak, mert nekik van a világon a leghosszabb és a legszebben lesült lábuk. Pedig ezek a lányok még 35 fokos melegben is harisnyát hordanak. Harisnya nélkül járni illetlenség — mondják. Semmiképpen sem illik egy igazi ladyhez. A lányok tudják ám. hogy szépek. Mindig emelt fővel járnak és lllegetik-blllegetlk magukat. Csak hátul gömbölyűek, elől egészen fiúsak. És csakis az amerikai „plasztik" mellnek köszönhető, ha némelyiknél feltűnőek a körvonalak. Azok a lányok, akikkel reggelenként a korzón találkozhatunk, többnyire elárusltönök, hivatal- noknők és diáklányok. Persze a legfeltűnőbbek azok a lányok, akik szeretik a szerelmet és a pénzt is. De nehéz megkülönböztetni őket. Egy forró napon Írógépemmel a kezemben szállódéin felé tartottam. A házak árnyékéban színes munkások ettek-Ittak és pihentek. Hirtelen két fiatal lány közeledett felém, fehér blúzban. Nagyon fiatalnak, alig tizenhat évesnek látszottak.

A magasabbik biztos pillantással azonnal meglátta bennem a külföldit. — Hallo, Mister! — Ez a megszólítás itt meglehetősen általános és így természetesnek vettem. Amikor riporter társaimnak említettem, azok kinevettek. Azt mondták, hogy az ilyen köszöntés azt jelenti, komolyan megtetszettem a leánynak. Mert a jamaicai lány csak olyan férfit szólít le, akivel a világ végére is elmenne.

A szerencse valóban kedvezett, mert megint találkoztam vele és ezúttal velem jött. Kisült, hogy csak tizenöt éves és ért angolul. Tizennégy éves korában született egy kisfia s a gyermek a nagymamánál nevelkedik. Mint munkásnő nyolc fontot keres havonta.

A lányokat a gyárakban és az ültetvényeken kihasználják, nagyon rosszul fizetik és ezért ne csodálkozzunk azon, mondta az egyik, hogy a nők tömegesen vonulnak fel, amikor hajó érkezik a kikötőbe. Az amerikaiak Guantamoröl, erről az elszigetelt támaszpontjukról kéthetenként térnek haza. A kingstowni kikötőben ilyenkor a legnagyobb a forgalom. De Martin Luther King meggyilkolása öta betiltották az amerikaiaknak a partraszállást. Attól tartanak, hogy a matrózok és a néger lakosság között összetűzésekre kerülne a sor.

Borzasztó, hogy Kinget meggyilkolták — mondta több jamaicai lány, — de nem a ml embereink tették, az biztos. A fehér férfiről nagyon rossz a véleményük. Mielőtt leültem, hogy a jamaicai nőkről írjak, egy angol kollégám még erre figyelmeztetett: Ne felejtsd el, hogy itt a nők az alsó néprétegekben nem mennek férjhez. Vadházasságban élnek. De ezek úgy látszik, sokkal tartósabbak, mint a polgári, vagy egyházi házasságok. Az itteni erkölcsöket nem lehet európai mértékkel mérni. A nők határozottan vezető szerepet játszanak Jamaicában, magas hivatalokat töltenek be cs sok közöttük a főiskolát végzett is. Mondhatnám, hogy Jamaicában valóságos matriarchális állapotok uralkodnak. Együtt élnek az unokák, az anyák és nagyanyák és a legtöbb háznál nincs is férfi.

A jamaicai férfiak nem szeretnek nősülni. A nők dolgoznak és sajátmaguk tartják el gyermekeiket. A müveit jamaicaiak az angliai életmódot utánozzák és nem az amerikait. Angliában látogatják az egyetemeket és nem Amerikában. Általában valamennyien megegyeznek abban, hogy a társadalmi renden náluk határozottan változtatni kell.

iiiiiiiiiiiHiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

XVII. században újjáépíttette az ősi egyetemet. A XIX. században teljesen átalakították.

• LÁZADÁSOK •

— A Quartier Latin első nevezetes diákcsatája 1453-ban tört ki, egy ellopott mérföldkő miatt. Az egyetemi hatóság az illetéktelen rendőri beavatkozás miatt beszüntette az előadásokat. Az egy évig tartó ügy végül az egyetem győzelmével végződött. A csatákban részt vett Villon is. 1883 júliusában Béranger szenátor emelt szót a művészeti főiskolák hagyományos báli mulatsága. a monomé ellen. A diákok erre macskazenét adtak a szenátor ablaka alatt. A rendőrség is beavatkozott. Az eljárás ellen elsőként Anatole France tiltakozott. Olyan eset azonban még nem fordult elő, mint amit Jean Roche rektor napjainkban tett. ő ugyanis — mint olvashattuk — behívta a rendőrséget a Sorbonne falai közé.

• AZ IRODALOMBAN •

— Anatole France számos müvének színhelye a „Quartier Latin“. A „jómester“ Coignard abbé is gyakran járt a negyed utcáin, séta közben mondta el ironikus véleményét. Alphonse de Lamartine egyenesen „a világ szellemi központjának“ nevezte. Théodor de Rainville. Victor Hugo tanítványa pedig ódát írt a diáknegyedhez: „Föld. amelyben hözamat forr, / Almod révén kap egykor / I- gazat annyi sok kitagadott.“ A magyar irodalomban a Sorbonne és a diáknegyéd vará- zsosan szerepel a többi között Illyés Gyula Hunok Párizsban című művében, Hevesi András Párizsi esőjében és Sőtér István Fellegjárásában.

iiuiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuumiiuiiuiiuimiuiiuiiiitiiiiiliimiuuiuii,iii

QUARTIER LATIN

A párizsi nagy diáktüntetések leggyakoribb színhelye — mint arról a napilapok hírt adtak — a Quartier Latin.

• A VÁROSRÉSZ •

— Quartier Latin, azaz: Latin negyed. Már a XIII, században így ismerték. Párizs ősi központjával, a Cité szigettel szemben íérül el a Szajna bal partján. A szigettel a Pont Saint Michel köti össze. Diákok negyede. Híres épületei: a Sorbonne, a Luxemburg- palota s a francia nemzet nagy halottainak nyugvóhelye: a Pantheon. Főútvonala az Ady által is megénekelt Szent’ Mihály útja (Boulevard St. Michel).

• SORBONNE •

— A párizsi tudományegyetem. A XIII. században, 1257- ben alapították. Első korszakának híres tanárai: Pierre Abelard és tanítványa Petrus Lombardus. Az egyetem neve Robert de Sorbontól, IX. Lajos király udvari káplánjától származik aki 1250 körül kollégiumot alapított szegény teológusok számára. Egy ideig Aquinói Tamás isi itt lakott. 1554-tö! az egész teológiai fakultást. később már az egész egyetemet Sorbonne-nak nevezték. Richelieu bíboros a

Nem válók mega korcsolyától

Emmerich Danzer mint tánc- dalénekes is bemutatkozott a közönségnek. „Nagyobb lámpalázam volt, mint a műkorcsolyázó világbajnokságon“ — vallotta be később.

Emmerich Danzer tervei a jövőre

Május második vasárnapja — Anyák Napja. A bécsi Stadt- halleban tarka szórakoztató műsor folyik énekes sztárokkal és színpadi kedvencekkel. Az egyik énekes most mutatkozik be a közönségnek. De csak mint énekes. Mert a nagy- közönség jól Ismeri ót, Emmerich Danzert, a műkorcsolyázás négyszeres Európa- és háromszoros világbajnokát. Most egy kicsit lámpalázas. De kísérő zenekara biztonságérzetet ad neki. Tudja, hogy a „Sun- set-Four" négy tagja: Horst, Hans-Jürgen, Frank és Viktor, mindent megtesznek, hogy mint énekes Is átessen a tűzkeresztségen és a „Sag es mir“ című dallal olyan nagy sikert arasson, mint amikor lemezre énekelte. A közönség ünnepli Emmerichet, aki a kulisz- szák mögött megjegyzi: — A műkorcsolyázó világbajnokságon nem izzadtam meg ennyire... De a fontos, hogy sikerült!

Ezekután természetesen felvetődik a kérdés, hogy a többszörös világbajnok számít-e é- nekes karrierre?

— Nem — hangzik a biztos válasz. — Tudom, hogy az elkövetkező években a korcsolyámmal fogok pénzt keresni. A tácdal-éneklés csupán kedvenc szórakozást jelent számomra. Semmi többet. Nem képzelem be magamnak, hogy jó hangom van, habár Robert Opratko, akinél énekórákat veszek becsvágyat kelt bennem. A Polyphon hanglemezgyár szerződési ajánlatát az első pillanatban fölöttébb mulatságosnak találtam, csak aztán gondolkoztam el rajta... Tulajdonképpen miért ne? És ha az első lemez megbukik, az sem lesz szerencsétlenség, gondoltam. Mindenképpen 'pénzt keresek vele, ezért vállaltam a próbát.

De a lemez nem bukott meg. Ellenkezőleg. Ezer és ezer Danzer-szurkoló vásárolta meg. És tetszett Is nekik.

Emmerich Danzer március 14-én. egy nappa) 24. születésnapja előtt fejezte be amatőr pályafutását, egv nyugat- berlini nagy műkorcsolyázó exhibíció alkalmával.

Április végén, a profi világbajnok! címmel és 300 fonttal a zsebében tért vissza Bées- be. Itt viharosan követték egymást az események. Azonnal tárgyalásokat kezdett Will Péterrel. a Bécsi Jégrevű rendezőjével, amelynek augusztus 14--tő| „Emmi“ lesz a sztárja, és Robert Stolz professzorral, aki a „Bonbonniere“ jégrevű zenéjét szerzi: A Polyphon hanglemezgyár Danzer auto- qram-délu tanokat rendezett; Emmerich mint vendég szerepelt Vico Toriani bécsi tv- adásában valamint két német vetélkedőben. És persze, utána kellett nézni az énekóráknak Is, és tárgyalni az amerikai ABC tv-állomással.

— Ha az amerikaiaknak sürgős, vagyis ha a tervezett tv- adást június 15-lg meg lehet valósítani, átugrom az Öceán másik oldalára. Július 15-e után azonban már nincs időm. Ezután már a Bécsi Jégrevű rendelkezik velem. A gázsitól eltekintve. ez az amerikai tvA partnerem Peggy Fleming

lenne.

A bécsi zöldségkereskedó vl- lághírűvé vált fiának nincs szándékában sztár, vagy akár playboy módjára élni.

— A pénzt, amit keresek, összegyűjtöm — árulja el. — Eléggé világos elképzeléseim vannak, mit kezdjek majd a megtakarított összeggel. A re- vű-karrier sem tart örökké. A Bécsi Jégrevühöz négy évra szerződtem, azzal a feltétellel, hogy a szerződést két év múlva felbonthatom. Később polgári foglalkozást akarok űzni. Ügy gondolom, sportüzletet nyitok, a megmaradt pénzt pedig egy mosodába fektetem.

Ez okosan, meggondoltan hangzik és tulajdonképpen magától értetődő. A többszörös világbajnok különben is igen szimpatikus benyomást kelt. A Bécsi Korcsolyaszövetséget Illető kérdésekre adott válaszából érezni a hálát és lekötelezettséget.

— Amint elkezdem az edzést' a revűben, ugyanolyan lelkiismeretesen gyakorolok majd, mintha egy olimpiászra készülnék. Végtére is, a közönség joggal elvárja, hogy a belépti díj fejében minden este igazi élvezetben legven része.

Emmerich Danzert láthatólag örömmel tölti el, hogy a iégrevűnél számos régi barátra talál. — Gyerekkorom óta ismerek mindenkit, akivel eg.vütt fogok dolgozni és akik a kollégáim lesznek. Hiszen a jégrevű Is a korcsolyaszövet-' séghez tartozik. És ez, amióta csak az eszemet tudom, második otthont jelentett számomra. A Bécsi Korcsolyaszövetségnek köszönhetem összes a- matőr sikereimet, hírnevemet, egyszóval mindent. A szüleim nem tudták volna fedezni a költségeket, amibe az én amatőr karrierem került. Az utóbbi években a szövetség fizetett minden költséget. Ehhez nem kell kommentár.

Egy él-korcsolyázó kiképzése óriási összegbe kerül. Évente körülbelül 70 000 schilling- gel (kb. 105 000 korona) kell számolni. Ennyibe kerülnek az edzések, az utazások, az exhi- bíciókon való részvételek. Emmerich Danzer az utóbbi évek folyamán évente hat-hét hónapot töltött utazással, úgyhogy a szülei zöldségüzletében csak mint vendég-elárusító szerepelt.

Most még nyár van, de az énekes-műkorcsolvázó világba inok már komolyan készül a téli évadra. Sok sikert kívánunk hozzá.

(A Wiener Wochenausgabe nyomán)

A műkorcsolyázó világbajnok munka igen érdekes lenne. Egy a konyhában is megállja a he- 45 perces bemutatóról van szó. jyét