Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-18 / 25. szám

10 új ifjúság BOBBY CHARLTON MADE IN CZECHOSLOVAKIA Néhány lap „Csehszlovák bomba robbant a világ labda­rúgásában“ cím alatt kommen-' tálta a szovjet vereséggel vég­ződött olimpiai selejtezőmér-- kőzést. Ha ezt a kicsit talán túlzó címet elfogadjuk, akkor a bomba íitőszöge Pollák volt, a csehszlovák válogatott játék­mestere. aki már Moszkvában is kiválóan, szinte hiba nél­kül látszott, s néhány nappal később Ostraván még fokozni tudta teljesítményét. Jaroslav Pollák 1947 nyarán született, tehát húsz éves múlt. Mecenzéfi származású fiú. szülei kb. tizenkét évvel ezelőtt' költöztek Kassára, fi­uk itt végezte el a gépészeti, ipariskolát, itt játszott a VSS ifjúsági ligás csapatában, s itt került be a felnőtt csapat­ba. melynek azóta ő az egyik leafontosabb eleme. Mecenzéf híres helység; haj­danán számtalan apró hámor­ban készítették itt a kapát, kaszát és eqyéb szerszámokat, melynek kivitele és minősége messzi földön szerzett elisme­rést a falu lakóinak, az ipa­rosoknak. A Pollák-féle játék­stíluson is érezni az iparosok alaposságát, a finomságot és tökéletességet. Aki sorozato­san figyeli játékát, megálla­pítja, hogy labdaérzéke, moz­gásának ritmusa, könnyedsége, tájékozódása a pályán bámu­latos. A labdarúgás talán a legkollektívebb sportág, me­rész lenne az az ember, aki feavetlen játékos teljesítmé­nyétől tenné függővé az ered­ményt. Pollákról azt állítják a szakemberek, hogy rajta áll vagy bukik a csapat győzelme vagy veresége. Ö az ész, a di­rigens, aki egységessé ková­csolja a pálya területén moz­gó tíz másikat, s aki a leg­döntőbb pillanatokban hozza gólhelyzetbe társait, vagy ép­penséggel menti meg a góltól a kaput. Az ostravai mérkőzés után elbeszélgettünk. Az interjú Pollák gépkocsijában kezdő­dött, a figyelmes szemlélő a labdarúgó menyasszonya volt.) (Egyébként mindketten főisko­lások. mindketten Eperjesen, Pollák földrajz-testnevelés szakos a Pedagógiai Főiskolán, menyasszonya pedig a Filozó­fiai Fakultás hallgatója. Egy kis előzetes hír-szétröppentés: nyáron kötnek házasságot.) Melyik mérkőzésen ment jobban a játék: a moszkvain, vagy az ostravain? — Ostraván jobb volt a kör­nyezet. a közönség fergetege­sen buzdított, és ez csak fo­kozta iátékkedvemet. Milyen taktikával játszotta­tok idegenben, s milyennel itt­hon? — Csapatunk a 4-2-4-es rendszer követője. Moszkvában mi középpályások, többet/ vol­tunk hátul, még Jurkanin is seaített. Ostraván viszont el­lenkező meggondolással lép­tünk pályára. Játszott volna Kuna — ha nem sérül meg közben — Ost­raván? — Nehéz rá felelni. Van egy elv — a győztes csapaton ne változtass — amit sok edző szeret betartani. Mindenki egészséges volt Kunán kívül? « — Igen, egyedül Vencelt ke­zelték; otthon megsértette az ujjait, de rendbehozták. Hittetek a továbbjutásban? — Moszkva után már re­ménykedtünk. Ott ugyanis ma­gunk vesztettük el a meccset, U. 1. SPORT POLL.) hL mert az utolsó negyedőrapan védekezni kezdtünk. A szov­jetek ellen nem szazbad véde­kezni. Ezért vesztettek a ma­gyarok is, mert eleve passzí­vak voltak. A szovjetek ellen az örökös mozgás segít, a pá­lya minden négyzetcentiméte­rén. Okultunk a moszkvai ve­reségből, és lám, megvolt az eredménye. Te lőtted az első gólt. A góllövés — egyelőre — nem éppen az erősséged. Hogy si­került? — Ballal, jól eltaláltam. In­kább ösztön dolga volt ez, De- hát végeredményben minden gól ösztön dolga. A Pivarníké is így fúródott be a felső sa­rokba. Feltűnő, milyen remek az erőnléted. A téli. amerikai por­tya során megsérültél, sokáig qipszben volt a lábad. nem tudtál úgy edzeni, úgy készül­ni, mint a többiek, és mégis bírod szusszal. Mi a titka en­nek? — Ügy érzem, hogy nekem elemem a mozgás. Szeretek mozogni, futni le-föl, nem fá­radok el olyan gyorsan. Két heti alapos edzés hozzásegít a jó erőnléthez. Nem iszol és nem dohány­zói? — Nem. Milyen pénzösszeget kapta­tok jutalmul a továbbjutás­ért? — Kétezer koronát. Mi volt a benyomásod a szovjet csapatról? — Az. hogy fáradtak voltak, idegileg törtek össze, ök fél­éve készülnek együtt, nem játszanak ligacsapataikban sem, a válogatott sülve-főve együtt van hat hónapja, s csak edz és focizik. Egymást is meg­szokják már, túlságosan i« ta­ián. meg a családjuk, a fele­ségeik is hiányoznak. Ez sab­lonos életmód, s néha fordí­tott hatást érnek el vele, mint tervezték. A szovjet labdarú­gó-válogatottnak saját Kom- szomol-szervezete van, ott döntenek minden vitás kér­désről. Láttam rajtuk, hogy túl vannak játszva. Tudom ma­gamról, ha sok a foci, tömött a program, nem élvezem úgy a játékot, mint egyébként, s ezt meglátni a teljesítménye­men is. Ki kell éhezni a lab­dára. Te igazi középpálys játékos vagy. Feladatod helyzetbe hoz­ni, lyukra futtatni a többie­ket, s ha kell védekezni is. A mozgáson kívül még egy fon­tos követelménnyel lép elő így a játék: látnod keli a többie­ket. — Ehhez az is szükséges, hogy a többiek mutassák ma­gukat, hogy láthassam őket. A VSS-ben nem megy ez min­dig simán. A válogatottban vi­szont igen. és ez újabb élve­zet. Marko már régebben keret­taggá rangositott az A-válo- gatottban is. Mikor leszel vég­re válogatott? — Talán rövidesen. Brazília ellen Pozsonyban. Kuna he­lyett játszanék, aki éppen ak­kor nősül. Jövőre világbajnoki selejte­zőmérkőzést játszotok a ma­gyar válogatottal. Jelenleg korszerűbb felfogásban ját­szotok. mint ők. — Igen. A magyaroknak ki-< váló csatáraik vannak, de nem nagyon van kapusuk, és kö­zéppályásuk sem. Játékostársaid Bobbynak hívnak, mert Bobby Charlton- hoz hasonlítanak. Ez az azo­nos poszt, a hasonló játékstí­lus, vagy a frizura miatt van?, (Fóliáknak ugyanis elég gyér a haja). — Talán mindhárom tulaj­donságom miatf. Bobby Charl­ton nagy futballista. Mindig lehet tőle tanulni. Mit tanultál" tőle? — Hát például azt, hogy né cipeljem sokat fölöslegesen a labdát, hanem adjam le ide­jében. Charlton ezt tökélete­sen csinálja. Ki tetszik a legjobban a külJ földi labdarúgók közül? — A legjobban Bobby Charl-ä ion. Elég hosszú ideje játszol a ligában. Mit tapasztalsz, mi­lyen verseny a liga: a) Tizennégy becsületesen, becsületes eszközzel küzdő együttes nemes versengése; b) Machinációkkal, spekulá­ciókkal teli szervezet, amely­nek kevés köze vant a sport­hoz; c) A kettő keveréke; — Igen, valahol a pozitív és a negatív tulajdonságok kö­zött van, ez is, az is. Mindig sípcsontvédő nélkül, meztelen lábszárral játszol. Nem félsz a sérüléstől? — Nem. csak a gipsz után féltem egy kicsit. Meg akkor, ha kimondottan durva védők ellen kell küzdenem. A Spar­ta hírhedt játékosa, Migas pél­dául labdával vagy labda nél­kül is megrúgja az embert, a- hol éri. Elégedett vagy a VSS-ben? Nem hívtak máshová? — Hívtak, de nem mennék él soha, mert itt teljesen e- iégedett vagyok, anyagilag is, és a közönségünk is jó. Nyolc fiatal van a csapatban, s ha utánanézünk, már ebben az évben köze! álltunk az egé­szen kimagasló szerepléshez, csak néhány váratlan vereség — és Svajlen egy-két rövid­zárlata ütött el tőle. Egy-két éven belül talán még bajnokok is lehetnénk. A ligában nincs most igazán nagy ellenfél. A Trnava iól játszik, de sem a Slovan, sem az Inter, sem a prágai csapatok nem reme­kelnek, eléggé ingadozó a tel­jesítményük.-0-' Érdemes Pollák játékát fi­gyelni. és érdemes a közön­séget szemmel tartani. A né­zők többsége még mindig csak a góilövőket isteníti, a gól a maximum számukra. Pollák formáján, teljesítményén na­gyon sok múlik a VSS számá­ra. s most már a válogatott számára is. Ha nem megy neki úgy a iáték. mint ahogy azt ő sze­retné. a hálátlan, és nem tár­gyilagos, s ráadásul hozzá nem értő szurkolók őt is szidják, mint a bokrot, ;pedig tulaj­donképpen sohasem érdemli, mert hajt az utolsó percig, becsülettel, akár megy a já­ték neki. akár nem. Ilyenkor mindig a menyasz- szonvát keresem tekintetem­mel. Es Szonya furcsa, keüe- metlén perceket él át. A hí­res emberek élete sem fenékig tejfel. Mert a boldogság na­gyon bonyolult dolog. BATTA GYÖRGY A csehszlovák sportmozgalom reneszánsza A nagyszerű grenoblei sportsikerek sem tudták lecsitítani a csehszlovák sportmozgalomban megindult ú. n. megújhodási folyamatot, illetve az ez után áhítozó hozzászólásokat, kriti­kákat, melyek különösen az élsportolást érintik. Ezt a hullámot több objektív tény és a sportban mutatkozó jelenség váltotta ki a közvéleményből. A lezúduló lavinát a labdarúgó-válogatott meglehetősen rapszodikus szereplése in­dította el. A nemtetszés hullámait a csehszlovák sport másik üdvöskéje és büszkesége, a jégkorong válogatott zúdította to­vább, amely a téli olimpiát megelőző időszakban nem eléggé meggyőző eredményekkel szerepelt. Ehhez a folyamathoz já­rult hozzá néhány élsportoló meglehetősen gyatra és minősít­hetetlen viselkedése, nem megfelelő életmódja is. A közvélemény úgy érzi, joggal sorakoztatja érveit. A vá- daskodók legerősebb pontja az, hogy a szóban forgó két sportág, a sportszervek és a sportközönség hathatós támo­gatása ellenére sem volt képes megfelelő eredményeket el­érni. (Azóta a jégkorongozók az olimpián részben pótolták mulasztásukat. Á hiányosságot a sporttársadalom túlnyomó többsége egyetlen okban véli felfedezni: az élsportolók pszi­chikai-erkölcsi gyengeségében! Ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés: érdemes-e tehát az éisportolást ilyen mértékben támogatni, előnyökben része­síteni, ha visszhangja nem azonos a befektetés értékével, A józanabbak a mai sport újjászületését, megújhodását köve­telik. és az élsportolásra fordított összeg értékét a tömeg­sportolásra kívánják fordítani. A mindenáron való segíteni-akarás annyira tűzbe hozta a kedélyeket, hogy nyílt kritikának vetették alá az élsporto­lók jutalmazási rendszerét, életfelfogásukat, napi időbeosztás sukat, egyes sportágakat pedig professzionalizmussal vádoltak. Számos kerületben indult meg egy szociológiai jellegű fel­mérés, melynek célja komplex képet nyerni a testnevelés és a sport mai helyzetéről és további terveiről. Egv másik vonalon pedig gyors tempóban zárkózik fel el­szigeteltségéből, és próbálja a még létező űrt kitölteni a sportpszichológia Érdekes beszámolók hangzottak el a Szlo­vák Szocialista Akadémia országds sportpszichológiai szemi­náriumán. A szeminárium legérdekesebb és legértékesebb részét két szélsőséges nézet párharca jellemezte. Az egyik csoport pálcát tört a tömegsportolás mellett, és megállapítot­ta, hogy a minősített sport nem hat föltélenül pozitívan az akaratai tulajdonságok kialakítására, sőt, néha egyes negatív tulajdonságokat domborít ki. Az ellenzék az élsportolás mellett szállt síkra. A vita nem zárult le véglegesen. Érdemes néhány, itt elhangzott megál­lapítást lejegyezni: — A nemzetközi fórumon a sport bizonyos politikai erőt jelent, melyet egyes államok ki is használnak. Általában az amatőrizmustól való: eltérés tapasztalható, és helyébe a pro­fesszionalizmus, vagy egyesületi és nemzeti télprofessziona­lizmus lép. Egyesek részére a sport igényes foglalkozást, má­sok részére remek kereseti forrást jelent. A versenyek, a mér­kőzések passzív szemlélése ilyenfajta narkotikum, melynek a belső életre való hatását pontosan nem ismerjük. — A sport problémái, tekintettel az ember pszichéjére, szé­leskörűek. Beleszól a sport a fiatalság nevelésébe, a felnőt­tek életébe, a betegségek megelőzésébe. Formálja a tömeg­szórakozást. a kultúréletet. Az ember nevelésének fontos eszköze a sport. Egy másik figyelemreméltó szemináriumot a prágai Károly Egyetem aulájában tartottak, „Erkölcsi nevelés a sportmoz­galomban“ címen. Többek között megállapították hogy „az erkölcsi nevelés nagyon nehéz a sportban, mert föltételezve és limitálva van, hiszen amikor a sportban nevelünk és hatást gyakorolunk, akkor már nem írunk tiszta táblára és nem a- kadályozhatjuk meg azt sem, hogy mások is írjanak rá.“ „A gyakorlat nyújtotta tapasztalatok azt mutatják, hogy a testnevelés és sportműködés a pozitív jellembeli és akarati tulajdonságok megformálását, az esztétikai érzés, a helyes érdeklődési kör és más pszichikai tulajdonságok kialakulását segíti elő. Azonban gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, melyek nincsenek összhangban a szocialista testneveléssel. Túlhajtott öntudatossággal, erőtlen egyéni akciókkal, fegyel­mezetlenséggel, soviniszta megnyivánulásokkal, álnoksággal, brutalitással, vulgarizmussai, szimulálással is. A húsz éves jubileumát ünneplő csehszlovák sportmozga­lom már eddig is minőségi változáson ment keresztül, és ez a folyamat tovább tart. A jövőben magasabb szintű munkával akar kirukkolni. Ezt a vezetésnek az elméleti tapasztalatok és a tudomány eredményeinek birtokában, szoros összhang­gal igyekszik megvalósítani. Hathatós segítséget kapott a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség Központi Bizottsága új elnökének, a nagy nem­zetközi szaktekintélynek örvendő Dr. Bosák személyében. Dr. Bosák komolyan veszi feladatát. Ezt már a téli olimpia al­kalmával is fényesen bizonyította. A vezetők létszámát csök­kentette a versenyzők edzőinek javára. Az eredmény nem is maradt el. Az utóbbi idők politikai életének változása még inkább rányomta bélyegét a csehszlovák sportmozgalom ala­kulására is, és minden remény megvan arra, hogy nemsokára minden sportágban hallatni fogja szavát. ABOSI ISTVÁN, egyetemi íanár

Next

/
Thumbnails
Contents