Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-06-11 / 24. szám
- új ifjúság M •§ A HAMOTTEK IS Nem olyan egyszerű bejutni dr. Karel Stelsovsky pszichológushoz, a prágai házassági tanácsadó vezetőjéhez. Az intézményt csak néhány hónappal ezelőtt létesítették és a maga nemében egyetlen az egész országban. A megnyitásánál sok vita hangzott el: vajon egy ilyen tanácsadó e- leget tehet-e majd a feladatainak? Mit várhatunk tőle? A látogatók ma a szó szoros értelmében egymásnak adják a kilincset. Jönnek egészen fiatal férfiak, nők. de idősebbek is. A titkárnő mindenkit beír és pontos napra és órára berendeli őket. — Nem lehetne előbb? — kérdik, — nagyon sürgős — mondják, zavartan. Házaspárok is jönnek, ezek is sokallják, hogy csak vagy három hét múlva kerülhet rájuk a sor. Pedig gyors tanácsra, segítségre van szükségük. Közben múlnak az órák és sokáig nem nyílik a pszichológus szobájának ajtaja. — Komoly problémákat tárgyalhatnak bent — mondja egy fiatal asszonyka — ha ilyen sokáig tart. — Csak úgy tűnik — vigasztalja egy idősebb férfi. — Olyat ne mondjon, hogy maga nem lesz bent sokáig. a gyógykezelést. Mi természetesen nemcsak tanácsokat adunk, hanem pszichoterápiái kezelésben részesítjük ügyfeleinket vagy pácienseinket — nem is tudom, hogy nevezzem ő- {——/ \ két — fűzte hozzá mosolyogva. — Bizonyára sokan teszik fel ezt a kérdést: A Tanácsadó valóban segít, vagy az embereknek egészen egyszerűen jól esik. hogy valahol beszélhetnek sajátmagukról. valaki türelmesen végighallgatja őket. — Sokat jelent, hogy nálunk elmondhatják. mi nyomja a szívüket. Lehetővé tesszük, hogy a házastársak jelenlétünkben kibeszéljék magukat. mert hiszen otthon többnyire agyonhallgatják a dolgokat vagy hangosan veszekszenek. Hányszor fordulnak hozzánk olyan házaspárok, a- kik már nem bírják az állandó feszültséget és arra is elszánták már magukat, hogy eldobják maguktól az életet. Mi a beszélgetések folyamán főleg azt szeretnénk elérni, hogy pácienseink helyesen reagáljanak, objektiven ítéljék meg helyzetüket és ezért nemcsak egyénileg beszélgetünk a házastársakkal és a házaspárokkal is, hanem úgynevezett kollektív pszichoterápiái kezelésben is részesítjük őket. Szinte elképzelhetetlen, hogy a házaspárok idegenek előtt, nyilvánosan beszéljenek családi ügyeikről. — Lehetőleg hasonló korú és hasonló színvonalon mozgó házaspárokat hívunk meg a beszélgetésekre, amelyeken pszichológusok, pszichiáterek vannak jelen. ÚJRA KEZDHETIK Bizonv alaposan elhúzódik a rendelési idő. azt mondják, a doktor sokszor késő estig is itt van. Na végre, mégis feltehetjük dr. StelSovsktfnak az első kérdést: — Mindig ilyeil sokan várnak? Már eny- nvire ideszoktak az emberek? Eddig már hány esetben adott tanácsot? — Több mint ezerötszázan fordultak már hozzánk. Mi tulajdonképpen a prágai Városi Nemzeti Bizottság védnöksége alatt működünk. Már nem eléa ez a három helyiség és a három adminisztratív erő. Igaz, extern pszichológusokkal, szexológusokkal is együtt dolgozunk. Szükség szerint ide kéretjük őket, vagy mi küldjük el eseteinket kivizsgálásra. — Kik keresik fel a tanácsadót? Olyanok, akik most állnak házasság- kötés előtt? i Vagy házastársak, akik zátonyra futottak és egyedül nem tudják megoldani problémáikat? Sajnos, minket többnyire olyan házaspárok keresnek fel. akiknek fejük felett már ég a ház. Olyan zilált családi körülmények között élnek, hogy nehéz őket kibékíteni és jobb belátásra bírni. Mi azt szeretnénk hogy a házastársak akkor jöjjenek Ide, amikor a problémák csak keletkezőben vannak. Az orvos is csak akkor gyógyíthatja ki betegét, ha a kezdet kezdetén állapítja meg a bajt és kezdi el Ma estére nyolc házaspárt hívtunk meg a szomszédos kultúrház klubhelyiségébe. Ha nem volna ellenvetésük, akkor meghívjuk a ma esti beszélgetésre. venni, amikor van. A gyerekek rettegnek tőle. Amikor az apjuk beteszi a lábát a lakásba, elnémulnak. Az e- gész családot uralja. Még nem is i- dós ember és úgy viselkedik, mint talán valamikor a nagyapja. A NEGYEDIK FÉRJ: Az én feleségem örökké fáradt. Amikor hazajön a munkából, mos, vasal, főz. Jobb szeretném, ha otthon nem volna o- lvan nagy rend, de kedvesebb lenne hozzám. Hányszor mondom, hogy ma ne főzzön otthon, menjünk valahová vacsorázni. De a feleségemnek ezer kifogása van. Ott vár a kosár ruha. már nincs is tiszta ing a szekrényben. Mondhatom, tökéletes feleség és tökéletes anya. Sohase pihen, örökké a vélt kötelességeit kergeti. Már évek óta nem jövünk össze emberekkel. Nem is merek valakit meghívni, nehogy még több munkája legyen. Mindent a gyerekekre költ, sa.iátmagának sohasem vesz semmit. Szeretem a feleségemet, de miért nem törődik jobban magával. Éljen egv kicsit könnyebben. HARMADIK FELESÉG: Az én férjem örökké a házaséletről szóló könyveket bújja. Azt állítja, hogy nekem „gátlásaim“ vannak és azt szeretné nekem bebizonyítani, hogy az, amit tőlem kér, az mind normális. Szeretnék erről a kérdésről orvossal beszélni. UTOLSÓ FÉRJ: Mi mindig csak csekélységeken veszekszünk. A nagy dolgokról azt hiszem hallgatunk, nem is merek a feleségemmel arról beszélni, hogy még mindig nincs kilátás lakásra. A feleségem szüleinél lakunk. S ha elmondanám, hogy milyen beosztású a lakás, s hogy mi az átjáró szobánkban sohasem lehe"-0Ofly érzem, mintha színházban lennék. mintha megrendezték volna a beszélgetéseket. Nyolc egymást nem ismerő házaspár foglalt helyet egy szexuológus, két orvos és két pszichológus között. — Hogy töltötték a tegnapi napot? — hangzott dr. Stelsovsky első kérdése. ELSŐ FELESÉG: — Egész nap ideges voltam, a férjem azt mondta, hogy majd telefonál. Este fél nyolckor még nem volt otthon. Mit csinál egész nap? Valami gyűlése lenne, vagy talán bement a sarki kiskocsmába? Egész délután az ablaknál álltam és vártam. Minden percben azt hittem, hogy jön. A szomszédasz- szonv a ház előtti kertben gyomlált. Miért hagyta ezt a munkát pont estére? Biztos a férjemre vár. Mit törődik az én férjemmel? Ha az én Gézám nem bátorítaná, akkor nem viselkedne úgy az a... vagy talán az új titkárnővel ment... Tizennégy éve vagyok férjnél. Ez idő alatt állandóan hűtlenkedett. De most semmiképpen sem akarok panaszkodni. Azt hiszem, nála az egész beteges dolog. Mindig a nők után fut. Váljak el? Hogy kezeljek egy ilyen túl temperamentumos férfit, aki mindig csak újabb szexuális élmények után fut? EGY FÉRJ: Miért olyan féltékeny? Aki féltékeny, az tulajdonképpen nem is szeret igazán. Talán már gyermekkorában valami csalódás érte? Bizonyára azért olyan bizalmatlan és egyenesen keresi az alkalmat a féltékenységre. A férje tűri, hogy állandóan üldözze a féltékenységével? Biztosan hízeleg is neki. Mivel ilyen partnerre talált, azt hiszem, nehezen gyógyul ki ebből a betegségből, mert ezen csak olyan partner segíthet, aki a házasság kezdetétől fogva „nem megy bele az ilyen jelenetekbe“ és energikusan bebizonyítja igazát. EGY MÁSIK FÉRJ: Az én feleségem mindig alkalmazkodó volt és sohasem féltékenykedett. Most gyermeket vár. Azóta nem bírom ki vele. Néha minden ok nélkül sír és azt akarja, hogy hagyjam egyedül, másnap pedig, ha történetesen később jövök haza, már a szememre veti. Néha, napokra „kivonul a hálószobából“ és még azt sem engedi meg, hogy megsímogassam. máskor pedig olyan szenvedélyesen szeret, hogy szinte féltem. Gyakran az ellenségének tekint, gyűlöl és közben féltékeny, fél, hogy elveszít. ISMÉT MÁSIK FÉRJ: Nekem az az érzésem, hogy én csak az az ember vagyok a feleségem számára, aki bepiszkítja a parkettet, telefüstöli a szobát, kiönti a levest. Állandóan értésemre adja. hogy csak kényszerűségből tűr el, mert kétszer egy hónapban mégiscsak kiürítem a zsebeimet. És az általa nehezen engedélyezett időszakokban mégiscsak bebizonyítom, hogy férfi vagyok. Mi lett az álmaimból, az elképzeléseimből? MÄSIK FELESÉG: Már nem bírom tovább vele az életet, mert mindig mindenben neki van igaza. Ha végre eqyszer valahová egyszer elmegyünk, a férjem írja elő, hogy milyen ruhát vegyek fel. Ha más ruhát vennék, akkor egész este nem szólna hozzám. A férjem engedelme nélkül semmit se tehetek. Ha azt akarja, hogy rántott hús legyen ebédre és véletlenül nem kapni megfelelő húst, akkor egy egész hétig nem beszél velem. Amikor belép a lakásba, már az asztalon kell állnia az ételnek. Mindig az ablakból lesem, nem tűrné, ha várnia kellene. Mindig azért haragszik, ha veszek valamit. Pedig ugyebár ma az a helyzet, hogy akkor kell f---au enni szí, elég, ha valamit odamorog és aztán lefekszik újságot olvasni? Gondolja a feleség, hogy a legalkalmasabb beszédtéma a vacsoránál, hogy a gyerek rossz osztályzatot kapott és hogy a szomszédéknak mindenre telik, gondolják, hogy a házasságban nem közösen kell megbeszélni a kis és nagy problémákat és már nem kell együtt szórakozni menni, egymásnak örömet szerezni? Hová jutnának. ha nem érdeklődnének egymás munkája, egymás problémái i- ránt, mindketten unottá és unalmassá válnának és a házasélet is egyhangú „kötelességgé“. A pszichológusok, szexuológusok, választ adtak a feltett kérdésekre. Rámutattak arra, hogy milyen a házasság és mindig a házastársaktól függ, hogy milyen. Biztos, nehéz változtatni a természeten, nehéz őszintének lenni önönmagunkhoz és bevallani: ezt vagy azt rosszul tettük, ezzel fájdalmat okoztunk társunknak, ezzel csak elidegenítettük magunktól. De minden megy. Az az érzés, hoqv mellettem él egy férfi, egy asszony, akit szeretek, akiben megbízhatok. akivel közösen boldog emberekké neveljük fel a gyermekeinket, megéri azt a fáradságot, hogy alkalmazkodjunk egymáshoz.-0Kár, hogy egyelőre csak égy i- lyen Házassági Tanácsadó létezik országunkban. Biztos, sor kerül majd rá, hogy hasonló intézményt létesítenek minden nagy városban. S hogy most beszámolómat befejezzem, még ezt szeretném lejegyezni: A házaspárok felvetették a problémákat s a szakemberektől megkapták a válaszokat. Egyszeri összejövetelnél nem lehet kimeríteni a soksok ..témát". De komoly eredménynek tartom, hogy a házaspárok közül többen külön-külön jelentek meg a „kollektív" pszichoterápiái összejövetelen". És egy férj kivételével, közösen távoztak. A házaspárok még sokáig álldogáltak és vitatkoztak az épület kijáratánál. Azután megfigyeltem, közösen mentek el a közeli kávéházba. Ott bizonyára még érdekesebbek lehettek a beszélgetések, de oda már nem hívtak meg. tünk zavartalanok, akkor megértené, hogy mindketten miért vagyunk idegesek, miért gondoljuk, hogy jobb volna, ha elválnánk. Milyen különböző esetek. Miért kerül sor ezekre a tragédiákra. Miért válik az otthonunk valóságos pokollá, az együttlétük elviselhetetlenné?, Majdnem minden házaspár azt állítja, hogy valamikor szerették egymást, sok esetben több évig jártak egymással. Emlékezzenek csak vissza arra az estére, amikor egymást kísérték haza, először csókolták egymást, amikor órákig tudtak beszélgetni egymással és órákig hallgatni, örültek minden találkozásnak. A férfi észrevette az új táskát, a nő az úi nyakkendőt, a fiatal asszonyka még a futballmérkőzésre is elment a férje kedvéért. Mindenben egymás kedvében igyekeztek járni és az esküvő után? Azt hiszik, hogy most már minden simán megy? Amikor hazajön a férfi a munkából, azt' hiJól esett nekik, hogy megértő barátokra találtak s majd elválik, hogy ezek közül a házaspárok közül hány nyújtja be a válóperét. Michal Márta 5 KÉRDÉS 10 VALASZ Igaz, az I. országos magyar nép- és táncdalfesztivál pozsonyi döntője már a múlté, az alábbiakban egy interjú formájában röviden mégis visszatérünk még a fü- leki Kovosmalt által kezdeményezett, majd szerkesztőségünk által is fölkarolt és nagydljért folyó sikeres versenyhez. A kőt győztes: MITS KLÁRI, illetve HAULIK MÖNIKA munkatársunk öt egyforma kérdésére az alábbi tíz, különböző választ adta: ® Miben látjátok sikeretek titkát? KLÁRI: Sikerült a szereplésI A dunaszerdahelyi elődöntőből a legkevesebb pontszámmal kerültem a döntőbe, új dalt vválasztottam és — győztem! VáratlanulI Dalom talán azért tetszett meg a közönségnek és a zsűrinek, mert nagyon egyszerűen adtam elő. ]6l esik a siker, hiszen sokkal Idősebb, rutinosabb énekeseket sikerült megelőznöm... MÖNIKA: Bevallom, sosem gondoltam arra, hogy nyilvánosan szerepellek, hiszen még csak az Iskolát énekkarnak sem vagyok a tagja... Amikor meghirdették a versenyt a nagymamám adta az ötletet a jelentkezésre. Érdemes volt hallgatni a szavára...! Nagyon hálás vagyok a kassal Sonny Boys-együttesnek Is a remek kíséretért. Komoly részük van a győzelemben. A „Kötözni való bolond az én szívem“-et minden igyekezetemet beleadva énekeltem — sikerrel. ® Mit jelent számotokra az éneklés? KLÁRI: Számomra a mindennapok szerves része. A családban már aféle hagyományszámba megy a dalolás, így én sem lehetek kivétel. Pedig kiskoromban nemigen dicsérték a hangomat. MÖNIKA: Szeretem a zenét, az éneklés pedig a hobbym. Most ellenben majd méq többet foglalkozom vele. ® A jövőben milyen terveitek vannak? KLÁRI: Most érettségiztem, a Szlovák Műszaki Főiskola vegyészeit karán szeretnék továbbtanulni, tanáraim és ismerőseim tanácsa ellenére. Azt mondják, sohasem lesz belőlem „méreg- keverö". Lehet, hogy Igazuk van, mert az irodalmat ts nagyon kedvelem. Persze, a- zért énekelni ts fogok még! MÖNIKA: En ugyan csak lövőre Izgulok a matúrát illetően, de terveim már vannak. Műépítész szeretnék lenni, szívesen foglalkozom a számokkal, matematikával, lövőre — gondolom — nem indulok majd a fesztiválon, de a hangomat feltétlenül képeztetni szeretném. 9 TI, sikeres fiatal lányok, miként értékelitek saját nemzedéketeket? KLÁRI: A mai fiatalság a- laplában véve nem rossz, tán csak egy kicsit hangos, ki akar törni a mlndennapiság- ból, és szereti a szépet. Sokan azonban kissé céltalanul Indulnak az életnek. En ügy érzem, hogy mindenkinek szüksége van komoly, biztos célkitűzésre. MÖNIKA: Nem igaz, hogy a fiatalok fásultak lennének, és e gyakorta hallott vád ellenére bátran állítom: lelkesedni is tudnakI Hiányolom azonban a mai fiatalságnál, hogy ritkán van komoly eszményképe és nem él a kínálkozó művelődést lehetőségekkel, O Mi tetszik, mi nem tetszik Nektek az emberekben? KLÁRI: Az emberek nem tudják eljelejteni a személyes sérelmeket, és még é- vek múltán ts arra hivatkozva igyekeznek ártani egymásnak. Ügy gondolom, hogy a másik Iránt mindig optimizmussal, szilárd hittél kell lenni... MÖNIKA: Az emberek a sok rohanás, a nyugtalan é- letmód révén túl idegesek, ami a szépérzék, vagy a szeretet kárára, ridegséggé fajulhat. S így sok őszintén induló kapcsolat elrontója lehet... (mlkiósl)
