Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-28 / 22. szám
2 új ifjúság Nyilatkozat Mi a komáromi Hajógyár régi üzemrészlegének magyar fiataljai egyetértünk a magyar fiatalok országos értekezletén hozott határozattal és felhívással, mely az önálló Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulását szorgalmazza. Bízunk abban, hogy ez az önálló szervezet: maid megfelelő módon fog- üa képviselni a magyar fiatalok érdekeit mind szociális mind kulturális téren. Klubunk a jövőben csatlakozni kíván a Magyar Ifjúsági Szövetséghez. 22 aláírás. Mi a komáromi ßlelrni- szerértékesítő Vállalat magyar fiataljai kijelentjük, hogy alapító tagjaivá kívánunk válni a MISZ-nek. Egyetértünk minden olyan határozattal és gyakorlattal, amely a MISZ megalakulását segíti eló. A szlovák fiatalságtól az önálló szervezetük megalakulása esetén sem akarunk elkülönülni. Készek vagyunk együttműködni velük akár a munka terén, akár kulturális téren. 28 aláírás Mi. hetényi (komáromi járás) magyar fiatalok (63 fiatal) teljes mértékben egyetértünk az önálló Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának gondolatával. Minden erőnkkel és tudásunkkal e gondolat megvalósításáért fogunk dolgozni. Tevékenységünkben a CSKP akciós-programjára kívánunk támaszkodni, a- mellvel szintén egyetértünk. Munkánkkal szeretnénk hozzájárulni a demokratizálódási folyamatban felvetődött kérdések marxi-lenini szellemben való megoldásához. Klubunk a jövőben a MISZ egy alapszervezetévé kíván válni. A hetényi Szövetkezeti Klub magyar fiataljai. Nyilatkozat A komáromi magyar Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola CSISZ-tagsága az 1968. április 22-én tartott gyűlésén állást foglalt a Magyar Ifjúsági Szövetség kérdésével kapcsolatban. Iskolánk valamennyi tanulója egyetért a CSISZ SZKB nyilatkozatával, mely szerint minden alapszervezetnek joga van meghatározni működési helyét, programját és hovatartozását. Ennek értelmében, valamint támaszkodva pártunk akciós programjának azon paragrafusára, mely biztosítja az ifjúság szabad szervezkedési jogát, valamennyien a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakítását szorgalmazzuk. A megalakulandó MISZ alapszervezetévé kívánunk válni, s aktív munkánkkal hozzásegíteni az új szervezetet céljai eléréséhez. Iskolánk tanulóiban ez a lehetőség új kezdeményező erőt ébresztett; amennyiben lehetséges a jövőben klubot alapítunk, s aktív munkánkkal járulunk hozzá iskolánk kulturális színvonalának emeléséhez. A komáromi Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola CSÍSZ tagsága Állásfoglalás A komáromi Középfokú Gépészeti Ipariskola magyar tanulói 1968 május 12-én megvitatták a csehszlovákiai magyar fiatalok országos értekezletén hozott határozatot. A határozatból és a párt akciós programjából kun-- dulva megalapítottuk 8 Magyar Ifjúsági Diák-klubot, amely alapszervezetévé kíván válni az alakuló Magyar Ifjúsági Szövetségnek. Az alapszervezét munkájában 296 magyar tanuló vesz részt. A klub elsőrendű feladatának tekinti a fiatalok aktivizálását kulturális, iskolai és politikai téren, mivel az eddig megnyilvánult passzivitás káros hatással volt a közösségi életre. A fiatalok részéről a CSISZ munkájával szemben megnyilvánuló tartózkodó álláspont a „felülről“ jövő határozatoknak a tagság megkérdezése nélküli elfogadásával magyarázható. A most alakuló szervezetben szeretnénk kiküszöbölni ezt a fogyatékosságot is. A szervezet további fontos célkitűzése a jó viszony KRÓNIKA # 1910 május 28-án halt meg Mikszáth Kálmán, a nagy magyar író • 1958 május 28-án halt meg MikuláS Schneider-Trnavsky. szlovák zeneszerző # 1862 május 29-én született Alekper Tairzade Sabir. Azerbajdzsán forradalmi költője # 1874 május 29-én született Gilbert Keith Chesterton, angol irő • 1640 május 30-án halt meg Peter Paul Rubens, a nagy holland festőművész • 1778 május 30-án halt meg Francois Arouet Voltaire, francia Író és filozófus #1781 május 31-én szüntette meg II. József császár a jobbágyságot # 1809 május 31-én halt meg Joseph Haydn osztrák zeneszerző # 1804 június 1-én született Mihail Ivanovics Glinka, orosz zeneszerző # 1954 június 1-én halt meg Martin Andersen Ne- xö. dán író # 1876 június 2-án halt meg Christo Botev, bolgár költő # 1882 június 2-ánhalt meg Giuseppe Garibaldi, olasz forradalmár # 1899 június 3-án halt meg Johann Strauss, híres osztrák operettszerző # 1924 június 3-án halt meg Franz Kafka, prágai német haladó íré fejlészíése a szlovák és magyar diákok között. A klub további működésének érdekében megválasztottuk az ideiglenes vezetőséget, melynek fő feladata a tagság részéről tett javaslatok feldolgozása és az egységes klubélet szervezése. illetve vezetése. A komáromi Középfokú Gépészeti Ipariskola magyar tanulói Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy szervezetünket a jelenleg érvényben lévő törvényes előírásoknak, kívánalmaknak megfeleleőn akarjuk életre hívni, még akkor is, ha mindannyian tudjuk, hogy ezek a törvényes kívánalmak ma már teljesen avultak. Ezzel tisztában volt a CSISZ KB is, amikor úgy döntött, hogy saját maga lesz egyik ösztönzője, segítője az új ifjúsági szervezetek megalakításának, hogy maga pénzeli majd e szervezetek megalakítása körüli kiadásokat. Furcsa, s talán a történelemben először történik, hogy egy szervezet maga ismeri fel csődjét, és maga segíti életre azokat a szervezeteket, amelyek a helyébe lépnek, s a kor kívánalmainak megfelelően kezdik el munkájukat. Bármennyire is furcsa, de a szocializmus viszonyai közt ez is lehetséges, sőt az a természetes, ha az elavult formák átadják helyüket a jobb, a tökéletesebb megoldásoknak, ha a szervezkedés formái rugalmasan igazodnak a társadalmi kívánalmakhoz, igényekhez. A tanulság itt az, hogy nincsenek örökérvényű szervezkedési formák, mint ahogy örökéletű szervezetek sincsenek. Tény, hogy a jelenlegi szervezkedés keretei már nem ki- elégítőek. s ha görcsösen ragaszkodunk hozzájuk, magunk látjuk a kárát, nem beszélve arról, hogy minden minimális politikai ismerettel rendelkező ember tudja, hogy itt is a tartalom a lényeg, az, hogy a szervezeteknek mi lesz a törekvése. Mindezt azért sorolom, mert magam is lehetségesnek tartom, hogv éppen az egységes ifjúsági szervezet, a CSISZ legyen a bábája, megszülője az új ifjúsági mozgalomnak. Ez természetesen nem zárja ki Miért akarunk önálló szervezetet? SZŐKE JÖZSEF III. annak a lehetőségét, hogy az ő talaján kívül nem alakulnak majd szervezetek. Máris alakultak! Én mégis úgy gondolom, hogy föderatív alapon, a jövőben is szükséges lesz a haladáson fáradozó fiatalok egységfrontjára, s hogy ez köny- nyebben születhessék meg, ebben a régi szervezet sokat segít azzal a puszta ténnyel, hogv az új szervezetek közös gyökérből, talajból erednek. Mivel a Magyar Ifjúsági Szövetség nemzetiségi életünk, létünk egyik alapintézménye lesz, ehhez kell igazodnia a programjában is. Egész nemzetiségi jövőnk irányát az új nemzedék szelleme, beállítottsága, elszántsága, munkaszeretete és szívós szorgalma szabja majd meg. Programunkba bele kell tehát foglalnunk mindazt, amit társadalmunk fejlődése során meg kell majd tennünk. Nem akarunk elszigetelődni a szlovák és cseh fiataloktól, sőt csakis velük szövetkezve lehet gyümölcsöző a mi munkánk is, de nem akarunk lemondani sajátosan kisebbségi, nemzetiségi érdekeink szolgálatáról sem, és ezt csakis az önigazgatás elveinek betartásával teljesíthetjük. Eddig sajátos érdekeink a közös szervezetben annyira lényegtelennek tűntek, hogy a szervezet programjába sem kerülhettek bele, most az ifjúság nagy országos célkitűzései mellett, az önálló szervezetnek erre is gondot keLI majd fordítania, hiszen ez egyik Indoka a szervezet megteremtésének. Természetesen a párt akciós programja a mi kiinduló pontunk, alaptörekvésünk is. Realizálását akarjuk ösztönözni, segíteni, amikor a csehszlovákiai magyar fiatalok erejét a szocializmus szolgálatába állítjuk. Különösen a nemzetiségi politika céljainak megvalósítását segíthetjük nagyban e- ló. Nem kevésbé lényeges a magyar fiatalok szociális, kulturális és művelődési érdekeinek szolgálata. Világosan meg kell mondanunk, hogy több vonatkozásban elégedetlenek va- gvunk az iskolapolitikával. Nincs anyanyelvű tanoncokta- tás. kevés a szakiskolánk, hiányos a (elsőszintű nemzetiségi értelmiségképzés. Hiányzanak nemzeti kultúránk, múltunk megismerésének, oktatásának lehetőségei. Aggasztó, hogy Dél-Szlová- kiában kevés a munkalehetőség. A magyar fiatalok ezrei kényszerülnek messze otthonuktól állást, munkát vállalni. Sok időt töltenek utazással, kevesebb idejük marad a művelődésre, továbbtanulásra. Hetekig, sokszor hónapokig élnek távol a családjuktól, otthonuktól, és ezért sok család széthull, sok fiatal elzüllik. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül. hogy a hadseregben szolgáló magvar fiatalok helyzete nem rózsás. Kevés a magyar nemzetiségű tiszt, altiszt, keveset tesznek a szolgálati nyelv elsajátításának megkönnyítésére. A családalapítás problémáiban is segítenünk kell a magyar fiataloknak. Ezen a téren nem kielégítő az állami szervek munkája, de többet tehetnének az EFSZ-ek vezetői is. A program szerint tehát a Magvar Ifjúsági Szövetség állami és helyi szinten képviselné a magyar fiatalok általános és speciális érdekeit. Beleszólna az országos politikába, részese lenne minden szinten a hatalomnak, ugyanakkor kultúrált. színes, pezsgő alapszervezeti. klubéletet teremtene minden faluban, városban. Külföldi utakat, kirándulásokat, táborozásokat szervezne. Versenyekkel és pályázatokkal segítené a fiatal színészek, írók, énekesek, művészek, tudósok tehetségének kibontakozását. Mindezt fontossági sorrend nélkül vetem papírra. A lényeg azonban egy: az új szervezetnek figyelnie keli az ifjúság minden igényére, támogatnia kell minden egészséges törekvést. Ez azt jelenti, hogy sem szigorú működési szabályzatot, sem mindenkor érvényes programot nem dolgoztunk ki előre. Országos szinten csakis működési alapelveket és fő célkitűzéseket hagyhatunk jóvá. Biztosítanunk kell az alapszervezetek. klubok legteljesebb autonómiáját. működésükben pedig a legtökéletesebb demokráciát. Szervezetünk úgy lesz életképes, ha törődik a magyar fiatalok minden problémájával, ha segít azokat megoldani, ha védelmezni, oltalmazni tudja a magyar fiatalok érdekeit. Hiszem, hogy ifjúságunk képes ilyen szervezetet létrehozni. Nyílt levél a magyarbéli kilencéves alapiskola igazgatójának Amikor Magyarbélen a pedagógiai nap kiértékelő oltásiban feltettem a kérdést, vajon helyes volt-e a napjaink demokratizálódási folyamatára aktualizált polgárt neveléstan órán mellőzni a nemzetiségi problémákat Ön Is felszólalt. Tudtomra és tudtunkra adta: nekünk pedagógusoknak elsődleges feladatunk a nevelés, és mindennemű olcsó (!) politikától mentesíteni kell magunkat. Mtt értett ön az „olcsó" alatt? Es valóban olcsó az a valami? Ilyen és hasonló kérdések fordultak meg agyamban, és mivel máig sem tudtam napirendre térni az „olcsó“ tartalmát Illetően, utólagos engedelmével felteszek pár kérdést. Teszem ezt azon jogon, hogy egy nagyon Is félreérthető szó hangzott el, mégpedig a mögötte rejlő gondolatik nélkül. Amint az óra értékelését tsmertetö pedagógus említette, a kérdéses polgári neveléstan — 9. osztály — politikai és gazdasági problémákról esett szó. A jelenlévők ezt helyeselték és a hallgatásából következtetve, ön Is. Az Igazgató elvtárs csak az én kérdésem után emelkedett szólásra, erre adta az „olcsó“ feleletet. Mtvel nemzetiségi problémákat vetettem fel, az ösz- szefüggéseket tekintve, az említett szó Is csak erre vonatkozhat. Miért lenne olcsó politika nemzetiségi kérdéssel foglalkozni? Akciósprogram, kormányprogram, kerületi pártkonferenciák vitája, mtnd kttért a nemzetiségi ügyre, hangoztatva a változás és javítás szükségét. A határozatok és felszólalások e részel épp annyira fontosak, mint a többi rész. Nem könnyebbek, és főleg nem olcsók. Újságjaink a politikai és gazdasági kérdések mellett megvitatják a nemzeti és nemzetiségieket ts. Tehát olcsó műfajt űznek? Magyar részvételt a közigazgatásban, önálló magyar Iskolavezetést, szétválasztani a korábban egy Igazgatóság alá vont szlovák és magyar tannyelvű Iskolákat, kialakítani a magyar tannyelvű bölcsődék, óvodák, tanonciskolák és fokozatosan a főiskolák hálózatát... stb. hangoztatja a Csemadok, a magyar írók és polgárok ezret. Es ez mtnd olcsó politika? Vagy csak akkor válik mindez olcsóvá, ha a tanítóság kezd vele foglalkozni? ön még mindig a régi módon néz a tanítóságra, amely jó volt arra, hogy az állatokat összeírja, néha hivatalával teljesen ellentmondó rendeleteket teljesítsen, de nem volt joga politizálni? Es ml lett az eredmény? Egy teljesen fásult csoport, amelyet még a mai világraszóló csehszlovák demokratizálódási folyamat is csak nehezen tud felébreszteni. Igent Nevelve tanítsunk, hozzunk létre egy életképes és becsületes nemzedéket, de ne a burzsoá katonaság mintájára, amelyet honvédelmi szerepe mellett teljeseen mellőztek, még szavazati jogot sem adtak neki. Vagy politizálhatunk ugyan, csak tanítást Óráink legyenek mentesek mindennemű Ilyen megnyilatkozástól? Ezt sem tartom szerencsés megoldásnak, épp úgy, mint az órán megbeszélt nemzeti és nemzetiségi problémákat olcsó műfajnak. Gyermekeink különböző környezetben élnek. Az újságcikkeket, rádió és TV- kommentárokat nem biztos, hogy helyesen értelmezik az otthont környezet hatása alatt. Nekünk pedagógusoknak az a feladatunk, hogy gyermekeink gondolatait helyes Irányba tereljük, és ezáltal esetleg az otthoni helytelen szemléletet Is ellensúlyozzuk. ön, Igazgató elvtárs, egy összevont iskola élén áll. Helyteleníti, ha szlovák pedagógusai a készülő föderációról, a megalakuló Matlca klubokról beszélnek az órákon? Ugye nemi Hiszen ezek a szlovák nemzet kiteljesülését jelentik politikai és kultúrális téren. Es akkor miért nevezi olcsónak, ha a magyar pedagógusok a Csemadok és a magyar írók állásfoglalásáról és a körülöttük támadt vitáról akarnak szólni? Jómagam beszéltem az említett állásfoglalásokról, megmutattam tanulóimnak az akciós programot, megbeszéltem velük egyes megjelent cikkeket. Megemlítettem a készülő cseh-szlo- vák föderációt, a Szencen alakuló Matica klubot. Kellőképpen méltattam ezek jelentőségét. Kiemeltem a helyi Csemadok és a Matica klub együttműködési lehetőségét. Es én ezzel „olcsó politikájú" pedagógus lettem? Tisztelt igazgató elvtársi A kérdésekért elnézést kérek, és ha van köztük helytelenül értelmezett, az csak azért történt, mert ön akkor az „olcsó" mögötti gondolatokat elhallgatta. Es még valamit — a struccpolitikáról. Édesanyám mesélte otthonjártamkor, hogy amikor a szlovák és magyar pedagógusok közös JlI ülésén a tantestület szavazati többséggel visszautasította az SZNT mellett működő albizottságnak az Iskolák szétválasztására tett javaslatát, ön igazgató elvtárs, a szétválasztás mellett szavazókat „struccpolitikus" jelzővel illette. A hasonlat sántít. A szó átvitt értelme: a valóság tényeit semmibevevő, az Igazat megismerni nem akaró magatartás. A kifejezés azon a régi téves hiedelmen alapul, hogy a strucc- madár veszély esetén nem menekül, hanem a homokba dugta fejét, azt hívén, hogy ha ő nem lát semmit, őt sem veszik észre. Tehát akinek van álláspontja, akt kéri a szétválasztást, az nem struccpolitikus. Hamarább az, aki hallgat, akinek minden mindegy, és akt az igazat nem akarja megismerni; nem látja, hogy szocialista társadalmunk további megerősödését és életünk felvirágzását szolgáló demokratlzációnk egyik követelménye többek között a korábban összevont iskolák szétválasztása. Es legvégül még valamit: gondoljuk meg, mielőtt valakit olcsó- vagy struccpoltttkusnak bélyegzünk. A demokráciában erre még a hatalmi pozíció sem jogosít fel senkttl Egri Ferenc
