Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-05-21 / 21. szám

új ifjúság 9

TÁNCDALALBUM

Volt egy nyír

Az Ivo Fischer — Mojmír Sméka! szerzőkettős egyszerű, már első hallásra is megnyerő dalát a Bratislavai Lyra-fesztiválon mutatta be első ízben Lilka Rocáko vá. És hadd tegyem rögtön hozzá: óriási közönségsikerrel! A dal magyar szövege Kausitz Ottó munkája.

2. Harmat érte szoknyám szélét, nedves volt még a rét... bár harmat érte szoknyám szélét, nedves volt még a rét —

I: én bokrom, árkon lönni láttam szívem másik felét:)

3. Volt egy nyár, egy forró szép nyár, rég nem volt olyan már. hát volt egy nyár, egy forró szép, nyár, rég nem volt olyan mát /:bár tavaly Óta százszor mondta, hogy egy percet sem vár:)

4. Várt 6 mégis minden reggel ott á rét közepén, de várt ö mégis minden reggel ott a rét közepén,

(: hogy aztán mennyi minden történt, meg nem mondhatom én:).

5. Volt egy nyár, egy forró szép nyár, rég nem volt olyan már,

hát volt egy nyár, egy forró szép nyár, rég nem volt olyan már,

/.•csak mért oly gyorsan múlik minden, most egy percért Is kár:)

6. Holnap reggel, nyári reggel úfra ott leszek én,

maid holnap reggel, nyárt reggel úfra ott leszek én,

(:te várf csak rám, mint várni szók tál ott, a rét közepén:).

%

Voll egy nyár, egy for - ró—szép— nyár, rég nem volt o-lyan C G* C Gf C ___________________

mar,

4 4 ^

hat volt egy nyár, D mii c

3^

egy for - ro— szép—nyár, Gl C G’

reg nem volt o r Lyon mar, F 0* C

en min - óén reg - get, Gt C Gf

ko - ra—reg—gel C Cl F

les - fém, hogy nem - e var ? en

DT C G* C t S’i

m

min-den reg- gél, ko - ra— reg— gél 4 les - fém, hogy nem-e var?

?— ír* 9

ÁJUL • •

fii Mi

iiHrUiiwu

A

Xántus János hét dollárral a zsebében lépett Amerika földiére. Huszonhat éves volt és Amerika akkor élte fejlődésének nagy korszakát. Nemcsak otthont nyújt, de megélhetést is biztosit azoknak a harcosoknak, akik a magyar szabadságharc után hosszú évekig sínylődtek az osztrák börtönökben.

Xántus János világjárása is a magyar szabadságharc leverésével kezdődött. Ott küzdött a pákozdi csatában, később a komáromi honvédalakulatokhoz került. Érsekújváron fogták el és a kö- niggratzt börtönbe zárják. A világosi fegyverletétel után közlegény! rangban ismét besorozzák és a pilzeni ezredhez küldik. 1850-ben leszerel, de Prágában ismét letartóztatják. Sikerül azonban megszöknie. Gyalogosan menekül Terschenlg, ahol egy gyümölcsszállító hajó a fedélzetére veszi és így eljut. Drezdáig. Innen Párizsba indul, majd Amszterdamon keresztül kijut Angliába.

Itt nyílt meg az üldözött előtt a nagyvilág. Kalandvágyó fiatalember volt, csábították az idegen, ismeretlen tájak. Elindul az új világ. Amerika felé, ahol megbecsülés és ezer veszélyes kaland várja. Halász Gyula, aki megírta az életét, szinte mindent készen kapott abban a köteg levélben, amelyben lépésről-lépésre meséli el sorsa fordulását. Legokosabb hát, ha neki adjuk át a szót.

„Mikor szegény hazánkfiai idejöttek — írja Új-Aradról (New Arad) —, rémségesen vadon volt ezen vidék, a legközelebbi fehér ember 120 mérföldre lakott, sem utak, sem semmi“.

"„Xántus megjósolta, hogy „legfeljebb öt év alatt elkészülhet a vasút Davenport- ból San Franciscoba ..., ekkor majd igazán beáll az itteni vidéknek virágzó kora. Ekkor Új Yorktól San Fran- ciscoig, vagyis az Atlantióceántól a Csendes-tengerig az itteni kolóniának úgyszólva szívén vonuland keresztül az egész óriási forgalom“.

Hét dollárral karriert

„Ha meglesz a vasút — írja —, Győrből 19 nappalait fog Budára (New-Budára) érkezni a posta s ez a gyorsaság „kielégítő leend legalább addig, mígnem a léghajókon fogják a szállítást eszközölhetni“. (Álomnak is merész elképzelés 1885-benI)

„Októberben megkezdik a Kanzas folyó felmérését, 50 dollár havi fizetését később 65 dollárra emelik. 1856 júniusában délebbre rendelik őket. Xántus önálló feladatot kap. Két hónap alatt 1100 kilométernél nagyobb utat jár meg 32 tagú csoportjával. Már holtnak hiszik, amikor szeptember 29- én megérkezik kiinduló állomására. Úttörői útjának legnevezetesebb eredménye az Arkanzas folyó forrás- vidékének térképezése. Állat-, növény- és ásványgyűjteményéből a Smithsonian Insltution útján Nemzeti Múzeumunk is részesült“.

„1858 tavaszán megvalósul régi álma, hogy beutazhassa Kalifornia félszigetét és a „Bibor-tengert“, (vagyis a kaliforniai öblöt). Hivatalos küldetésben jár. Hajója San Diego kikötőjében várakozik rá. A tengerre szállva, „átröpíti melegülni kezdő lelkét az emlékezet villámszárnyain a magyarok földjére“. Aggodalom szállja meg, hogy talán meg sem ismernék már Itthon „a szürkülni kezdő férfiút...“ „De nem!

... nem lehet, hogy egy jó lélek, ki karjain ringatott és ápolt, rám ne ismerne. Nem lehet, hogy egy jó lélek, kit én ringattam sokszor, elfeledhessen. S lehetetlen, hogy egy — most már — férfi, kit én vezettem az élet ösvényére elidegenülhetett volna. Ismernek ők, jól tudom, s Ismerni és szeretni fognak, habár kétszer 10 évig ne lássanak is, mint ismerni és szeretni fogom én őket végpercemig: anyám, húgom, öcsém!“

„És aztán hazája felé fordul:“ ... lehetetlen, hogy a haza elfeledhesse hű fiát“.

„San Diegőtól délre kezdődik már Mexikó. A partvidék mentén halad délnek, ötödnapra partra száll a Bartalome-öbölben.

„A kaliforniai félsziget és a bíbor-tenger akkoriban úgyszólván ismeretlen volt. „Azon néhány kaland olvasása, melyeket Castelnau és Poe Edgar közöltek“ — írja, —• oly regényes és egyetlen színben tűntették fel a nevezett országot és tengert, miként az én fejem folyvást kerengett és lázas ingerültségbe jött, ha visszagondoltam a félsziget csudás tartalmára — a gyöngyhalászaira, s a kalandok sokoldalú változatosságára, melyeket Poe barátunk képzelődése teremtett, hogy velük a félvilágot fellázítsa!“

„És most egyszerre idecsöppen a csodák földjére! Hetekig barangol a regényes félszigeten, megismerkedik lakóival, indiánokkal, kreolokkal és spanyolokkal, csodás állataival, a medvétől a kolibriig (ezt a kis madarat dongónak szeretné nevezni magyarul), buja növényzetével, a gyöngyhalászattal, a korallok és szivacsok világával, bányákkal, falvakkal, búcsújáró helyekkel, ősi romokkal. Megfigyeléseinek természetrajzi, gazdasági, néprajzi, és régészeti vizsgálódásainak leírása jó száz lapot tölt meg könyvében“.

A Bíbor-tenger után Ismét a Csendes-Óceánon úszik hajója észak felé. Fáradhatatlan kutató, aki soha nem nyugszik, ha valami feladatot elvégzett“.

„A térképes munkák befejeztével Xántust az amerikai tengerészeti mérnöki karhoz nevezik ki kapitányi rangban. A kormány tengeri kutató útra küldi a Csendesóceánra. Amerika és Ausztrália között 89 szigetet és zátonyt fedezett fel s nem kevesebb, mint 127 000 angol mérföldnyi utat tett meg. Érdemeit nem csak hazájában, de az egész világon elismerték és méltányolták. Emlékét pedig híven őrzi az utókor“.

(szf)

CSAK HÁZASULANDÓKNAK

VII. RÉSZ

MUDr. Vladimír Bartók:

Gyermek a családban

A gyermek születése átalakítja a családot. A férfi és a nő közti szerelem új tartalmat kap, gyermekükhöz való viszonyukból újabb és újabb tápláló elemek jönnek létre, amelyek ’erősítik kapcsolatukat, szerelmüket. Ezért e- gészen természetes az a jelenség, hogy a házasságot kötő fiatalok ha nem is azonnal, de később gyermeket szeretnének. Sőt, nagyon sok az olyan fiatal, akik bizonyos mértékben azért is köt házasságot, mert gyermeket akar.

De az őszinte szerelemből házasodó párok, akik valóban csak egymásért élnek, — előbb vagy utóbb gyermek után vágynak, feléled bennük a szülői küldetés nemes tudata, még akkor is, ha valamilyen oknál fogva szerelmük nem az elképzelt vágányon halad.

Viszont el kell mondanunk, hogy különböző országok átlagstatisztikája szerint a házastársak 10-15 százaléka gyerektelen marad. Sőt

— Indiában, ahol a szaporodási arányszámok nagyon magasak, és szinte nem is ismerik a születésszabályozást, — megállapították, hogy a házastársak 10 százalékának nem születik gyermeke.

Feltételezzük, hogy nálunk körülbelül minden tizedik családban nem születik gyermek,

— persze akaratlanul. Mindannak ellenére,

hogy ez a szám bizonyos szempontból nem is tűnik olyan borzasztónak, nagyon sok fájdalmat. gyötrődést rejt maga mögött, amelyet a gyermektelen bázastársaknak kell elviselniük. i

Az emberek még a közelmúltban is abban a hiedelemben éltek, hogy a meddőség szinte mindig csak a nőknél fordul elő, hogy a gyermek után vágyó családokban mindig a nő az oka. ha nem lehet gyermekük. Az orvosi tapasztalatok viszont megcáfolták ezt a hiedelmet. Az osztályunkon kivizsgált ötezerötszáz férfi felének többé kevésbé baj vőlt a termékenységgel és 10 százaléka teljesen magtalan volt. Véleményünk szerint ezért tanácsosabb, hogy az ilyen problémák miatt gyötrődő és orvosi segítséghez forduló házastársaknál előbb a férfit vizsgálják meg, mivel a baj megállapítása sokkal egyszerűbb, gyorsabb és biztosabb mini a nőknél. Ha a férfi kivizsgálása nem zárja ki a megtermékenyítés lehetőségét, csak akkor vizsgálják ki a nőt is. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen esetekben többnyire mindketten kezelésre szorulnak.

Mint az egész világon, mint hazai méretben: a házastársak kilencven százaléka termékeny. Mindennek ellenéhe óriási különbségek vannak az egyes családokban születő gyermekek száma között.

Ha nálunk lassan csökkentik is a születések számát, ez nem azt jelenti, hogy csökken a gyermektelen házaspárok száma, hanem hogy a házaspárok egyre kevesebb gyereket akarnak. Gondolunk itt az egyke-elvre. A betervezett egy és két gyerek bizony kevés, ez csak a nemzet kihalásához vezethet.

Nem könnyű választ adni arra, hogy a házaspárok miért korlátozzák a születések számát: még akkor is, ha legnagyobb részük a- kar gyereket, de sajnos csak egyet, vagy maximum kettőt.

Mélyből eredő, nehezen analizálható okai vannak ennek.

örök igazság, hogy gyermekeiben, fiatalságában él a nemzet. Ez jogosít fel bennünket arra. hogy az egyke-elv ellen szóljunk. Persze ez is praktikus orvosi és pedagógiai tapasztalatokból ered. Igenis .tiltakoznunk kell ez ellen a sajnos állandóan terjedő elv ellen. Azt mondják, örömnek, gondnak elég egy gyerek is, — sajnos ezt mondják. Tiltakozásunk nemcsak abból ered, hogy az ilyen egykék önzőkké, egoistákká válnak, hanem az attól való félelemből is, hogy az ilyen emberek nehezen tudnak maid beilleszkedni társaik közé, pszichopaták lesznek. A felnőttek körében élő egyke életében a legelső negativ tünet az, hogv magányosnak érzi magát. Ebből ered, hogy érzésvilága gyönge, nem fejlődik ki, hogy nagyon sok esetben menekülni igyekszik az ilyen környezetből.

Az a házasság, amelyet a gyermek születése valóban átalakított, szebbé tett és megszilárdított, — jó házasság. Ilyen esetben bizonyítékot nyer, hogy a házastársak között kialakult az emberi, a polgári felelősség egymással szembeni ez a látszat, ez tűnik természetesnek... Ám a válási statisztika azt bizonyítja, hogy nem mindig van így.

Az 1961-ben elvált 16 4*27 házaspár kétharmadának egy, vagy két gyereke volt. És a válások száma állandóan emelkedik.

A házastársi kapcsolat alapja a szerelem, biztosítéka és lehetősége annak, hogy a viszony nem bomlik, de tovább erősödik. Viszont azt sem állíthatjuk, hogy a mai házasságok nagyrésze mély és örök, tartós kapcsolaton, szerelmen alapszik.

Ez nemcsak a régebbi, de a legfrissebb házasságokra is vonatkozik. Már megállapítottuk, hogy nagyon sok pár köt házasságot, de nem vizsgálja fölül' saját érzéseit, nem győződik meg érzelmi hitelességéről. Nem csoda. hogv az ilyen fiatalok gyakran elválnak, hiszen szerelmük csak fellángolás volt

A könnyelműség drasztikus példájaként részleteket idézünk egy huszonegyéves fiatalasszony leveléből, akinek egyéves kisfia van.

„Egy új lakótelepen, modern, gyönyörű lakásban lakunk, de férjemmel nem tudok békében élni. Borzasztóan féltékeny, amit nehezen viselek el. Én szívesen táncolok, ő nem, ám megtiltja, hogy másokkal menjek táncolni. Hát otthon unatkozzam vele? Sokszor már azt mondtam, hogy elválok tőle, — gondolják, ez segítene? Mindenesetre több szabadságot szeretnék, jobban akarom élvezni az életet, hiszen élni öröm, — hát nincs igazam?“ És pár sorral lejjebb leírja, hogyan képzeli el mindezt: „A szomszédunk felesége kórházban van. Átjár hozzánk beszélgetni. É- lőfordult, hogy olyankor jött, amikor a férjem nem volt odahaza. Meg akart csókolni, ellenkeztem, de aztán mégis megadtam maflám. Hát tehetek én erről?' Ez vagy háromszor megismétlődött és nagyon szerelmes lettem bele, szinte végem van. Mindennek az a kedves bohóc az oka. „Jó, szerelem, de miiven következményei lehetnek, hiszen neki egy, a „kedves bohócának“ meg két gyereke van.“ Otthon csak veszekszem a férjemmel, még az ablaküveget is kitörtük. Mindig azt mondom; vagy az övé leszek, vagy oda az életem. Meg kell őt kapnom, még' ha fejszék is fognak potyogni az égből. Mindenáron válni akarok, hiszen nem vagyok még ecetbe való“ Stb. stb.

Egyetlen mondatban sem szól arról, mi lesz a férjével, gyermekével, „drága bohócának“ feleségével és gyermekeivel. Szomorú dokumentuma ez annak, sokan milyen felelőtlenül gondolkodnak, mennyire kitartóak naív hiedelmük mellett, hogy szerelmesek. Az ilyen rövid ideig, csak addig tart, amíg egy új bolondos bohóc nem jelentkezik.

Az ilyen esetekben felesleges a gyermekek. a szülők érdekében kitartani, szenvedni. mert ez sokkal jobban árthat, mint az a- zonnali válás. Testi kapcsolatot tartani azzal, akit nem szeretünk, szinte embertelenség, gyűlöletet szül. lelki eltorzuláshoz vezet. A nők hajlamosabbak a lelki egyensúly elveszítésére, ha a férjüktől undorodnak.

Veszekedések, verekedések, az úgynevezett „csöndes háztartás“ és hasonló megnyilvánulások csak rombolják az emberek lelki életét.

Ilyen esetekben nagyon is helyénvaló a válás. Épp úgy, mint amikor az egyik alkoholista, prostituált, vagy végképp erkölcstelen, durva ember.

Vannak tehát esetek, amikor a válás elkerülhetetlen, amikor a házasság, a házastársi kapcsolat fenntartása mindennél jobban árthat.

Ezért szorulnak a fiatalok nemi és lelki nevelésre, gyermekeik és saját érdekükben egyaránt. Folytatjuk?

ford.: —kszl—

»