Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-05-14 / 20. szám

gm 7 mg 6 új ifjúság világosság Fél szemű tengerész ül a csapszékben. Kitör a vereke­dés. Egy repülő pohár elta­lálta az egészséges szemét. Dühösen lelünölt: — Végre leütötték a lám­pát. Most aztán üthetjük egymást... HADI TÖRTÉNET Az ellenséges támadás visszaverése után megkérdi a katona: — őrmester úr, a vér bü­dös? — Nem. Miért kérded? — Hála istennek, már azt hittem, hogy megsebesül­tem... % VENDÉGLŐBEN — Főúr, meleg levest kér­nék! A pincér meghozza a le­vest. — De én meleg levest kértem — méltatlankodik a vendég. — Hiszen még sem kős- tolta — védekezik a pincér. — Az igaz. De látom a belehullott legyet hogyan rázza a hideg. FENYEGETÉS Egylábú ember utazik egy vakkal a vonaton. A tolon­gás során rálép a vak az egylábú ember lábára. Az felkiált: — Ha még egyszer rá­lép, fenéken rúgom! Erre a vak így kiált: — Azt szeretném én lát­ni... GYEREKSZÁJ — Jancsikám, ha nem le­szel csendben, szólok az ör­dögnek, hogy vigyen el. — Nem félek az ördögtől. Jól tudom, hogy te voltál a Mikulás, Jézuska és az ör­dög. Sőt úgy sejtem, te vol­tál a gólya is. ISKOLÁS VICC — Miért Jössz ilyen ké­sőn az iskolából? — Bezártak. Nem tudtam, hol a Kaukázus. — Jól tették, hogy bezár­tak. Legalább legközelebb megjeqyzed, hogy hová te­szed a dolgokat. Kedvenc vicceim! ISMERI MAR — Lassan, kocsis, lassan ezen s meredeken. — Ej, uram, úgy ismerem már én ezt az utat, mint a tenyere­met, húsz esztendeje járok már rajta. (Ebben a pillanatban fel­fordulnak) — Erre-arra! Hát így ismari kend ezt az utat? — így én, mindig ezen a helyen szoktam felfordulni. KEDVENC ÉTEL-- Mondd csak Jancsika, mi a kedvenc ételed? — A bab, mert attól mindig o- Iyan beteg vagyok, hogy másnap nem kell iskolába mennem. ÖNISMERET Marhakereskedő a vásáron: — Igaz, hogy a lovakhoz nem sokat értek, de ami a marhákat illeti, már ott én vagyok az első. A LEGCÉLSZERŰBB A: Hogyan jutok itten leghama­rabb a rendőrséghez? B: Nagyon egyszerűen. Verjen be néhány üvegtáblát, s hihetet­len gyorsasággal ott találja ma­gát. TOLVAJ DIPLOMÁCIA' BIrő: Azon vád elől, hogy ka­bátot lopott volna, bizonyítékok' hiányában ezennel felmentem. El­mehet. A vádlott ülve marad. Biró: No, nem hallotta? Elme­het! Vádlott: De kérem, tekintetes uram, az előszobában ül az az úr, akinek a kabátját elloptam, a ha most kimegyek, megismeri rajtam a lopott kabátot, azt pedig még­sem szeretném, ha már annyira volnánk. Beküldte: Tyukos Mária Tesedfkovo, 574. Szakéilszárító TÖTH ELEMÉR: „A legkülönh ember is kB- véthet el hibákat" — mondo­gatta, ha bírálat érte. JÁTÉK — Gyerekek, mit kerestek a homokban? — Nagyapával temetösdtt Játszottunk és most nem tudjuk, hogy hová temettük. HAZATALÁL Megállítja éjszaka egy ré­szeg a rendőrt: — Kérem, számolta meg az arcomon a kék daganato­kat! — Egy, kettő, három, négy, öt... — Köszönöm. Még három oszlop és otthon leszek... IDEGEN — Kérem, hogy futhatnék a múzeumba? — Töméssé ki magáti AZ OROSZLÁN KETRECE ELŐTT Férj és feleség megáll at oroszlán ketrece előtt. Az asszony megkérdi: — Mondd, mit szólnál, ha az oroszlán áttörné a rácsot és rám vetné magát? — Azf mondanám, hogy jó étvágyat. X mindenkit szerét — meg­szólni.-0­A párt vezető szerepé, a bör­tönökben ér véget. —0 ­A demokráciában a jogtalan­ság is mindén jogot élvez?,-0­Bell gyűlölte az embereket? teltalálta a telefoni.-0­A nemzet becsületén Saétt | folt, vegyileg tisztítható?,-0­X-nek' gyönyörű basszusa van. Ha beszél, a szava szinte kong...-0­A sarki lámpa szerint: „Min­dén üt hozzám vezet',“-0­Allítélag az emberek károm­kodni is csak azért káromkod-| nak, mert van véleményük.-0­Z felszólalásainak legértéke­sebb része — „Köszönöm a tü- \ relmüket." —0­Bölcsnek lenn], okosabb? í kosnak lenni, bölcsebb! <-0­Z mindig kieresztett? a hang» ijfitgj ej js szállt.„ CSECSEMŐK A kocsiban ülő csecsemő megkérdi a másik csecse­mőt: — Te mt vagy? Fiú vagy lány? — Várjál, megnézem. Bebújik a takaró alá, az­tán kidugja a fejét és mond­ja, hogy lány. — Miből tudod? — Hát abból, hogy rózsa­színű a cipőcském. FELTÉTELEK A haragos apa így fordul az ifjú kérőhöz: — De kérem! Ilyen nyá­pic akarja elvenni a lányo­mat! Hát tud maga ugyan­olyan életkörülményeket biz­tosítani számára, mint ami­lyenek közt most él? — Gondolom, hogy igen. Ugyanis én Is haragos ter­mészetű vagyokI No és, ami magúkat illeti...höl Is hagytam abba? HAJZAT — Anyuka, miért kopasz apu? — Mert nagyon okos és sokat gondolkodik. — No, akkor tudom, hogy neked miért olyan sűrű a hajad. MEGFONTOLT Felhívja egy asszony a rendőrséget: — Halló, rendőrség? Ké­rem, az ágyam alatt két gyanús személyt találtam. Jöjjenek sürgősen és vigyék el az egyiket! KÜLÖNBSÉG NÉLKÜL A házigazda megmutatja fényképalbumát a vendégek­nek: — Ez itt egy gőzhajó fel­robbanása, ez földrengés Ja­pánban, ez uragán Floridán... Nagy tűzvész Chicagóban... Ez meg az esküvőm... — No ige*: vannak itt érvek ellene is, mellette Is., FORDÍTOTT VICC így szól a jeleség az Is­merőseiről a férjének: — Nem értem. Nincs se autójuk, se televíziójuk, bun­dát és ékszert sem vásárol­nak... — Meglehet, hogy pénzük van... AZ OK A jótékonysági szervezet egyik hölgye meglátogatta a börtönt, és együttérző szívvel így szólt az egyik rabhoz: — Bizonyára a pénzhiány juttatta Ide? — Ellenkezőleg, a pónzfe- lesleg. — Ezt hogy érti? — Ügy, hogy pénzhamisító voltam. KEZDET Megkérdi az amerikai új­ságíró a bankárt: — Hogy lett magából ban­kár? — Leköltöztem egy nyuga­ti kisvárosba. Kibéreltem egy helységet és a bejárat fölé oda akasztottam, hogy „Bank". Másnap jött egy em­ber és elhelyezett nálam száz dollárt. Utána jött egy másik ember, és kétszáz dollárt hozott, idővel annyi­ra megnőtt a bizalom a bankom Iránt, hogy én is ott helyeztem el a kétszáz dol- lároniat. JÓTÁLLÁS Megkérdi a piacon vásár­ló a fűmag-árust: — Jótáll ezért a fűmagért? — Hogyne kérem! Ha vé­letlenül nem kel ki, hozza vissza. Visszaadom az árát. ^yjnaq.E£ Vezérigazgató arak', valami bizalmasat kell önökkel közölnöm. RAVASZ Nagyapó így Ijesztgeti az unokáját: — Ha jó leszel, bejutsz a mennyországba, de ha rossz leszel, akkor a pokolba jutsz. — Es mit tegyek, hogy moziba mehessek? HORGÁSZ — Miért olyan Ideges? — kérdi egy szemlélődő a horgászt. — Mert horgászok. ~ Ugyan, hiszen a horgá­szat a legjobb Idegnyugtató. — Igen, de én a tilosban horgászok. MAGYARÁZAT Megkérdi a vendég a bor­bélyt: — Mondja, a haj miért 0- szül sokkal előbb, mint a bajusz?: — Mert a haj húsz évvel öregebb... figyelmeztetés Így szól a skót a halálos ágyán fekvő feleségéhez: — Megyek bevásárolni drágám. Ha úgy érzed, hogy a végét járod, ne feledd el­oltani a lámpát. I- — Ml? Hogy 'övök én ahhoz, hogy alávessem magam az anti- dopping vizsgálatnak?

Next

/
Thumbnails
Contents