Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-12 / 11. szám
vladtmTr borodovCAk mErnök, a cstsz szkb titkAra Megünnepeljük-e március 15-ét? • Unatkozik az ifjú nemzedék? • Mi lesz a Tátrával? • Csaknem San Remo Szencen • 1848—1968: Emlékek nyomában • Meddig bírom? Gerő János elbeszélése • Csúzli • Hogyan tovább? Kerekasztal-beszélgetés a választásokról és a nemzetiségi kérdésről • Rita nem jött haza • A hipnózis titka és valósága • Csak házasulandóknak • Első versenyem: Emil Zátopek könyve • Tichy Lajos (Befejezés) • Folytatjuk a Minotaurusz pusztalása című képregényünket • TV-műsor • Keresztrejtvény • A tavaszi divatról • Lányoknak, asszonyoknak ■new AKI A LA MANCHE CSATORNA ÄTUSZÄSÄRA KÉSZÜLT A képünkön látható Frantisek Venclovsky az olomouci Slávia úszója, az első csehszlovák, aki rövidesen megkísérli a La Manche csatorna átúszását. Mint a kép is bizonyítja, Venclovsky kiválóan edzett úszó, aki télen is, sokszor a jeget feltörve, a szabad ban fürdik. A La Manche csatornát mindezideig közel 900-an kísérelték meg átúszni, de eddig csak körülbelül 100 embernek sikerült a feladatot teljesítenie. Az -üső úszó Matthen Webb angol kapitány volt, akinek a kiváló teljesítmény 1875-ben sikerült. Webb 1883-ban tragikus körülmények között a Niagara vízesésbe fulladt. Képünkön Frantisek Venclovsky, aki legútóbb Spindlerűv Mlynben mutatta be tudását, a jól felöltözött mégis fagyoskodó, nézők előtt. Foto: R. HELEXA A kényuralmi elvnek éppúgy megvan a maga érdekközössége, mint a szabadság elvének. Ami tért emez nyer, amaz elveszti, és megfordítva. Fájdalom, a népek nem érzik olyan elevenen az érdekközösséget, mint a kényurak. KOSSUTH Megjelenik minden kedden 9 Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata #. Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Praiská 9. Tel.: 485-41-45. Postafiók 30. C Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, fö- szerkesztőhelyettes: STRASSER GYÖRGY, kultúra: TÓTH ELEMÉH. kill- és belpolitika: SÄRKÄNY ÁR. PÁD, riporterek: MICHAL MÁRTA, ZÁCSEK ERZSÉBET, keietszlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető: BATTA GYÖRGY, qrafikai szerkesztő: KOPÓCí TIBOR. Nyomta: Západoslovenské tlaciarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kcs, fél évre 26.— Kcs, negyedévre 13.— Kcs ff) Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetni minden postán lehet ® Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza ® A lapot külföld számára a PN'- Űstredná expedícia, Bratislava. Gottwaldovo námestie ő. 48 — út ián lehet megrendelni. K—06*81100 m Nyerjük el a fiatalok bizalmát Szervezetiünkben folyó demokratizálódási folyamat fő céljának a fiatalok bizalmának elnyerését tartom. Meggyőződésem — s ezt bizonyítják a felmérések is, hogy a fiatalok nagy része, ideértve a CSISZ-ben szervezett tagokat is, nem bízik a CSISZ-ben. Ha el akarjuk érni, hogy a CSISZ a társadalomban megfelelő szerepet játsszon, akkor el kell nyernünk a fiatalok és CSISZ-tagok bizalmát. A bizalom nagy mértékben a CSISZ vezető funkcionáriusok iránti viszonytól függ. Ezért gondolom, hogy a CSISZ KB feladata káder kérdésekben is olyan intézkedéseket foganatosítani, amely ennek az elvnek megfelel, még akkor is, ha ez egyes elvtársakat személy szerint kellemetlenül érint. Nagyon fontosnak tartom szervezetünk programjának kidolgozását. Ez megköveteli eddigi fejlődésünk felmérését, valamint a jelenlegi szükségletek alapos ismeretét, hogy harcolhassunk és védhessük a mai fiatalok igaz ügyét. Tudom, hogy mindezt egyszerre nem érhetjük el, de azt is tudom, hogy késedelem nélkül hozzá kell fognunk a teendőkhöz. Ifjúsági Szövetségünk program-tervezetében ki kell hogy domborítsuk szervezetünk politikai jellegét. Ügy gondolom, hogy ifjúsági szervezetünk politikai jellege elsősorban is abban kell, hogy megnyilvánuljon, hogy fiataljaink számára lehetőséget biztosítsunk mind a szervezetet érintő kérdésekhez, mind a szélesebb társadalmi problémákhoz hozzászólni. A politikai programnak biztosítania kell, hogy a kifejtett álláspontok ne maradjanak csupán szervezetünk határain bélül, mert a fiatalok politikai ambíciói különböző társadalmi és politikai szerveken keresztül realizálhatók. Épp ezzel kapcsolatban szükséges elérni azt, hogy programunk az eddiginél sokkal támadóbb, sokkal expanzívabb' legyen. Ebből a szemszögből nézve az ifjúsági szövetség sokkal maradt adósa tagjainak. Nem gondolom viszont azt, hogy a politikai tevékenységnek csupán egy irányban kell kifejezésre jutnia, vagyis csupán az ifjúságtól a társadalom irányába. Ellenkezőleg, a CSISZ szervei és fukcionáriusai is érzékenyen és tárgyilagosan kell hogy tájékoztassák tagjaikat tegfontosabb társadalmi problémáinkról. Programunkban ki kell fejeznünk nemcsak kívánságainkat és kérelmeinket, hanem azt is, milyen módon akarunk hozzájárulni a legfontosabb társadalmi problémák megoldásához. Ezért a mi viszonyunk a társadalomhoz nem hasonlíthat a fogyasztók pasz- szív álláspontjához, hanem az aktív alkotók és építők szere’- pét kell kihangsúlyoznia. Néhány megjegyzésem lenné a CSISZ felépítésével kapcsolatban is. Úgy gondolom, mindén feltétel ónegvan az egységes ifjúsági szervezet létezéséhez. Ezzel azonban nem állítom azt hogy ez kell, hogy a fiatalok egyedüli szervezeté legyen. Az egységes szervezet létezése, nem szabad, hogy korlátozza a fiatalok jogait, amely szerint ha nem akar: nem tagja a szervezetnek, illetőleg olyan szervezetnek a tagja, amelyet saját maga választ. EÍképzeléseimet azonban az egységes szervezet létezésére építem, egy olyan szervezetre, amely lehetőségét biztosít minden szociális réteg és korosztály számára. Igen fontos a differenciált hozzáállás élvének szigorú betartása. Ezt nemcsak az irányítás és határozathozatal közben kell érvényesíteni, hanem a gyakorlati munkában is. Mindenekelőtt fontos az ifjúsági és a gyermek-szervezet kölcsönös viszonyának tisztázása. Meg vagyok győződve afelől, hogy az ifjúsági szervezet és a gyermek-szervezet „házassága“ sikertelen volt, főleg azért, mert nem felelt meg az objektív helyzetnek. A gyermek-szervezetnek más elvi a- lapokon kell épülnie, mint az ifjúsági szövetségnek. A gyermek-szervezetben a gyermekek érdekei és a felnőtt vezetők törekvései kell, hogy kifejezésre jussanak. Tehát az egyik oldalon bizonyos érdeklődés, a másik oldalon az a tényező áll. amely az érdeklődést kielégíteni igyekszik. Ezért mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a pionírszervezetn'ék nemcsak formális, de valódi önállóságra van szüksége. A pionírszervezet önállósításához vezető folyamat bizonyos automatizálással indulhatna meg. Ami az ifjúsági szövetség felépítését illeti, az ifjúság §- gyes csoportjainak értékeléséből kellene kiindulni. Ebből a szemszögből nézve két lehetőség körvonalait látom. Az egyik a fiatalokat szociális csoportok szerint szervezni, a másik a lakóhelyek szerint. Ami a szervezetek típusait illeti, ötféle alapszervezefre gondolok: 1. a második ciklus iskoláinak szervezetei, 2. a főiskolások szervezetei, 3. a dolgozó fiatalok szervezetei, 4. a katona-ifjúság szervezetei, 5. a lakóhelyeken, elsősorban falvakban létesített szervezetek. Az első négy esetben a munkahely szerinti szervezkedés elvéből, az 5. esetben a lakóhely szerinti szervezkedés elvéből indultam ki. Ami a szervezetek irányítását illeti, mindegyik típus számára felső fokon a tanácsokat tartom megfelelőnek. Azonosítom magam azokkal a javaslatokkal, amelyek szükségesnek tartják, hogy a tanácsokat konferenciákon válasszák meg, sőt ezen túlmenőleg' úgy gondolom, hogy a tanácsoknak saját apparátusuk és a politikai szervező munka számára önálló költségvetésük kell. hogy legyen. Néhány szóban foglalkozni szeretnék egyes nemzetiségi problémákkal, különösen a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának helyzetével. Zavadil elvtárssal a CSISZ KB elnökével el lentétben azon a nézeten vagyok, hogy kölcsönös kapcsolatainkban vannak még problémák. Az ifjúság ugyanis nag' érzékeny része társadalmunknak. Ügy vélem, hogyha a párt központi bizottsága ezekben a napokban szükségesnek tartja a nemzetiségi kérdés megoldását nemcsak elméletileg, d- társadalmi gyakorlatban is, akkor ez a feladat nagyon érzékenyen érinti a CSISZ küldetését és tevékenységét is. Helytelen lenne elkendőzni a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó nézeteket, akár a szlovák, akár a cseh ifjúság között. És bár a CSISZ KB plénuma a CSISZ KB és SZKB titkárságai ülésének megfelelően foglalkozott a CSISZ SZKB helyzetévei, úgy gondolom, hogy az elfogadott határozatok nem felelnek mer a követelményeknek, magukon viselik a különböző kompromi-'zumok bélyegét. Ez főleg abban jut kifejezésre, hogy a Szlovákiai Központi Bizottságnak nem adja meg azo>kat a jogokat, amelyek őt, mint területi és nemzeti szervet megilleti. És nemcsak erről van szó. hanem arról is, hogy a Szlovákiai Központi Bizottságnak nem áll elegendő eszköz a rendelkezésére, hogy küldetését teljesíteni t' Ezért tartom szükségesnek ismét visszatérni a Szlovákiai Központi Bizottság helyzetéhez és megtalálni a megoldásokat ahhoz, hogy mint területi és nemzeti szerv, feladatait telje« egészében biztosítani tudja.