Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-11-21 / 47. szám

f 5 új ifjúság ADY Ha élnp, most épp kilenc­ven éves lenne Ady Endre. A- dy Endre a magyar líra XX. századi forradalmi megújulásá­nak elindítója, vezéralakja, a század és az egész magyar irodalom egyik legnagyobb köl­tője. 1877. november 22-én szü­letett Erdmintszenten. Szárma­zásáról így ír egyik önéletraj­zában: ,,Az Ady család... a Szi­lágyság egyik legrégibb család­ja, ősi fészke Od, Ad, később Diósad, s a terjedelmes Gut- Keled nemzetségből való. Régi, vagyonos és rangos helyzetéből hamarosan lecsúszott a család s már a XVI-lk századtól kezd­ve a jobbféle birtokos nemes űr kevés közöttük, de annál több a majdnem jobbágy-sorú, bocskoros nemes. De erős és büszke hagyományok éltek a fa­míliában...** Ady, elemi iskolai tanulmányait Erdmintszenten végzi, majd 1888-han Nagyká­rolyba kerül, a piarista gimná­ziumba. A felső osztályokat a zilahi kálvinista „nagyiskolá- han** járja végig (1892-1896). Apja jogásznak szánja, de Ady először a debreceni, majd a budapesti egyetemet is ott­hagyja. 1898 szeptemberében ismét Debrecenbe utazik, hogy folytassa jogi tanulmányait. Hamarosan kimarad azonban az egyetemről és különböző deb­receni lapok belső és külső munkatársa lesz. „A hírlapírás­hoz — természetesen a magyar viszonyok között —• régen á- polt s titkolt írói. költői am­bíciók juttattak el. Hét éves koromban verset írtam, második vagy harmadik gimnazista ko­romban írott újságiapot csinál­tam. Zilahon ötödik gimnazis­ta koromban már verseltem...** írja önéletrajzában. Első jj kötete 1899-ben jelent meg Debrecenben, 1903 őszén követi a második Még egyszer címen. Az első ..igazi Ady-kötet" azon­ban csak 1906 februárjában je­lenik meg. Ez a verseskönyv korszakzáró és korszaknyitó je­lentőségű. Megindul a harc el­lene és mellette. Rengeteget utazik; Párizs, Nápoly, Velen­ce, Monacó stb. „A verseim s az üldözések harcias, jó híreket is szereztek s négy-öt év Bu­dapesten és Párizsban gyönyö­rű viaskodással és lázasan sie­tő munkával telt el.“ — írja u- gyancsak életrajzában. S ugyan­onnan való következő idéze­tünk is: „Próbáltam rengeteget élni, azaz jobban ráfigyelni ar­ra, amit mindig erősen érezve és szenvedve éltem: írásaim. 9 különösen a versek, egyszerűen | felháborodást keltettek: voltam ä bolond, komédiás, értelmetlen, magyartalan, hazaáruló, szóval 1 elértem mindent, amit Magyar- országon új poétának el lehe­tett érni, de nem haltam meg.“ Es neki lett igaza. Mert arca változik, egyre tisztul, s a fel­növekvő új nemzedékek egy­re féltőbb szeretettel vigyáz­zák. „Ifjú szivekben élek s mindig tovább. Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz osto­bák, Mert életem millió gyökerű. Igen, én élni s hódítani fogok Egy fájdalmas, nagy vélet jus­sán. Nem ér föl már szitkozódás, piszok: Lyányok s ifjak szívei védenek.“ DÉLELŐTT 0 KÖNYVESBOLTBAN A könyvesboltban em­berek vannak és köny­vek. A könyvesboltba embe­rek járnak, könyvekért, hétfőn, kedden, szerdán... Igen. szerdán. NYOLC ÓRA: Magyar Könyvesbolt — hir­deti a tábla. Brati6lavában -a Mihálykapu utcában vagyunk. Ilvenkor még kevesen fordul­nak meg erre, de ahogy öreg­szik a nap. úgy né az utca — és természetesen az utcában lévő üzletek — forgalma. Nyolc óra. A könyvesbolt ajtaja feióí már vidám cigánymuzsika per­metez az utcára. Benyitok. — Már azt hittük, vevő — mondja Molnámé nevetve. — Csak nem megy rosszul az üzlet? — Hát bizony, tízig nem vet fel bennünket a pénz... és nem is igen fáradunk él. — Ezért vannak csak ketten? — Molnámé, Ilonkával kezd­te a napot. Eqyütt nyitottak. Az ajtó ugyanis két kulccsal nyílik. — Győzzük — mondják. És port törölnek, feltöltik a polcokat, rendezgetnek, szépí­tik az üzletet. És megjön az élsó vevő. I- dós néni. vásárol egy könyvet, egyet meg el tetet. Szépen be­csomagolják neki, ráírják a ne­vét. A néni nagyon boldog, az­tán apró csomagocskát húz e- lő táskájából. — Egy kis édesség... mond­ja. — Ä. nem. istenőrizz, tes­sék csak eltenni, tiltakoznak egyszerre. A néni szemében mégtörik a mosoly. — Jó lesz égész nap — mondja bizonytalanul. — Köszönjük. — mondják és átveszik a cukorkás csoma­gocskát. A néni szeme az a- jándékozás orométól boldogan ragyog amikor elmegy. — Nagyon megbántódna, ha visszautasítanánk — mondja Betka. — Nincs senkije. Biztosan nincs senkije — mondja Ilon­ka. Betka FIGYELEM! Pár héttel ezelőtt már tájé­koztattuk olvasóinkat az Oj Ifjúság nagydíjáért hirdetett táncdalfesztiválról. Szerkesztő­ségünkbe azóta 95 fiatal tehet­ség küldte be jelentkezését. Csaknem minden jelentke­zőnk levelében arra kért ben­nünket: tájékoztassuk őket bő­vebben a fesztivál feltételeiről. TEHÁT: Az Oj Ifjúság táncdal­fesztiválja egy nagyméretű rendezvény, a Csehszlovákiai Magyar Nép- és Táncdaléneke- sek Országos Fesztiváljának alkotó része. A fesztivált a CSEMADOK KB az Oj Ifjúság szerkesztősége, a Népművelési Intézet és a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztősé­ge rendezi. Ez elősegíti majd a fiatal tehetségek érvényesü­lését a rádióban, népművelési csoportokban, stb. A FESZTIVÁL CÉLJA: Oj té­Markó Sándor, főnők-0­KILENC ÓRA. Egyre gyakrabban nyílik az ajtó. Aranka, a fiatalasszony is megjön, pedig neki tízkor kez­dődik a munkaideje. A terv teljesítése azonban közös ügy. Hát beiött korábban. — A kollektíva miPyen? — Most jó! — mondják szinte egyszerre. — Egy ideje nincs fúrás, áskalódás. A fő­nök kemény, de igazságos. A mi érdekünkben lót-fut reg­geltől estig, — teszik még hozzá. A kollektíva most jó. A kol­lektíva tagjai: Markó Sándor, főnök; Aranka, a fiatalasszony;' Molnárnéf Kati; Ilonka és írón­ké, a legújabb munkatárs. No és, persze most a kollektívá­hoz tartozik Periusz bácsi is, aki a nyugdíja mellett mint briqádos segit ki a könyves­boltban. Egyre többen nyitnak be az üzletbe, s alig akadnak olya­nok. akik üres kézzel távozná­nak. hiszen a több mint egy milliót éró könyvek között bő­séges a választék. S valahol, ez is az üzlet vezetőjét di­cséri. Kilenc óra. Most eqy órával előbb kezd ropogni az írógép az üzletből nyíló helyiségben.-0­Kati F E L H I VA S hetségek felkutatása, azok ne­velése és segítése, népdal- és táncdal-kultúránk színvonalá­nak emelése. Ezért utolóag még egyszer felhívjuk mind­azokat a 15 éven felüli cseh­szlovák állampolgárokat, akik a nép- és táncdal előadása terén tehetséget éreznek ma­gukban, jelentkezzenek a Cseh­szlovákiai Magyar Nép- és Táncdalénekesek Országos Fesztiváljára. Jelentkezni lehet írásban 1967 december 15-ig. éspedig a következőképpen: Népdal-kategóriában a CSEM­ADOK KB CÍMÉRE, BRATISLA­VA. MIEROVÉ NÁMESTIE 3-4; tAncdal-kategOriäban AZ ÚJ IFJÚSÁG SZERKESZTŐ­SÉGE CÍMÉRE, BRATISLAVA, PRAŽSKÁ 9. A fesztivál járási és területi selejtező elődöntőkből és az országos döntőből áll. A járási Aranka, a fiatalasszony TlZ ÓRA. Megjön Periusz bácsi és I- rénke. Egyedül Katika hiány­zik. de ô az NDK-ban jár fő­iskolára és most konzultációra utazott. Bent már két gép ropog. I- rénke is ír. Intézik a meg­rendeléseket. Az üzlet' napi forgalma 3- 4000 korona. Ha minden jól megy, a „bentiek“ sem ma­radnak le emögött. A csaknem másfél millió korona évi terv teljesítéséért meg kell dolgoz­ni. És a polcokról fogynak, fogynak a könyvek. Mindenki ízlése szerint választhat. — A Csontbrigádot kérném — mondia egy fiatalember. — Tessék, huszonkettő öt- ven. — Csak egyet kérek. — Csak egyet adtam. — De hiszen a múltkor ü- gyanezt a könyvet tizenegy ko­ronáért vettem, itt maguknál. — Azóta már volt tizen­nyolc korona is. Most hüszon- kettő ötven. Árrendezés volt, — mondja egy kissé szomo­rúan az eladó. A fiatalember az isténról emleget valamit, aztán csak kifizeti a könyv árát—-0­TIZENEGY ÓRA. — Ilvenkor novemberben szinte naponta érkeznek könyv­Ilonka selejtezők győztesei tovább­jutnak a területi elődöntőkbe. A területi elődöntők legjobbjai vesznek részt a fesztivál or­szágos döntőjében. A VERSENYNEK KÉT KATE­GÓRIÁJA VAN: 1. Népdal-kategória a Csem- adok KB és a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségé­nek nagydíjáért; 2. Táncdal-kategória az Oj Ifjúság szerkesztőségének nagydíjáért. A további dijakat a Népmű­velési Intézet, a társadalmi szervezetek és a védnökséget vállaló üzemek adják. A JELENTKEZÉS FELTÉTE­LEI: 1. Jelentkezhet minden 15 éven felüli csehszlovák állam­polgár. 2. A verseny magyar nyelvű. 3. Minden jelentkezőnek há­szállítmányok. Közeledik a ka­rácsony. így aztán szinte na­ponta kell kicsomagolnunk is, hogy a másik szállítmány ott ner* érje az elsőt — mondja Aranka. Hárman látnak munkához; Aranka. Betka és Irénke. És enaem, aki figyelem munká­jukat, egy-egy régen várt könyv láttán kitörő ujjongá- sukat; „mazsolákkal“ szóra­koztatnak. — A múltkor bejön egy nyafka hölgyike és azt mond­ja a főnöknek: — Miiük van kérem Kár- páthv Zoltántól? A főnök szemrebbenés nél­kül: — Jókai Mór. — Ö. köszönöm, az már né­kem megvan. Egy másik: Beiön egy idősebb cigány- származású polgártárs: — Petróleum van? — Nálunk nincs! — Miért nincs? — Mi könyvesbolt vagyunk. — Azért méq lehetne! A könnyünk is csorog, úgy kacagunk.-o­TIZENKÉT ÓRA Fut az idő. Mindenki végzi a maga munkáját. A magáét? Nem! Mindenki az éppen leg­fontosabb, legszükségesebb munkát végzi. És a kasszában gyűlik a napi bevétel, bent pe­dig csomagokká formálódnak a levélben vagv valamelyik új­sághirdetés útján megrendelt könyvek. — Minden megrendelésnek igyekszünk a lehető leggyor­sabban eleget' tenni. A mi ér­dekünk is — mondják a ben­tiek. fc-0—' A könyvesboltban em­berek vannak és köny­vek. A könyvesboltba em­berek járnak könyvekért, hétfőn, kedden, szerdán... Igen, szerdán is. A könyvesboltban jó kollektíva dolgozik: Mar­kó Sándor, főnök. Aran­ka, a fiatalasszony, Mol- nárné (a mosolygós Betka) Kati, Ilonka és I- rénke. TÓTH ELEMÉR Irénke FIGYELEM! rom énekszámmal kell bene­vezni: Kérjük a jelentkezőket, hogy már most igyekezzenek beszerezni énekszámaik kottá­ját. hogy azt időben eljuttat­hassuk a kisérö-zenekamak. (Az Oj Ifjúság is fokozatosan bekapcsolódik a sláger-szöve­gek és kották közlésébe, hogy ezzel is segítse a verseny résztvevőit.) Kivételt képeznek a saját zenekarral induló ver­senyzők. KÉRJÜK AZON OLVASÓINKAT, AKIK MÁR JELENTKEZTEK A FESZTIVÁLRA, UTÓLAGO­SAN KÖZÖLJÉK VELÜNK, MI­LYEN ÉNEKSZÁMOKKAL KÍ­VÁNNAK INDUI.NI A VERSE­NYEN. A VERSENY IDŐPONTJÁRÓL MINDEN JELENTKEZŐNKET LEVÉLBEN FOGJUK ÉRTESl- XfiNL L :erkesz te . L üzjon Ü r£ ,Lery Snajm“: Verséi­ben csak sötét éjjel van! Az is egy „j“-vel. Lebeszéljük! A „Különös lány : „Ti­zenöt éves diáklány vagyok. Megpróbálkoztam a vers írással. Nem tudom, hogy jő úton haladok-e...“ stb. — írja levelében. Aztán ilyen dolgokkal találkozunk ver­seiben. mint például: ..Hall- qats rám ... Szemérmetes mosoly ..stb. Ebből és a többi hasonlóan kirívó hibá­ból nem nehéz megítélni, hogv rossz úton halad. Ta­nuljon először, s csak aztán vegyen tollat a kezébe. A versírás nem játék — hanem vér és szív és élet! £ „Nyitott tenyér“: Ver­sei egyelőre naiv próbálko­zások csak. Gondolatilag >s zavarosak (Cseng a telefon, a háborodott gép zúg (Jó, jö a vihar, / Mely ragad magával, / S mint a semmit ölei a karjába./ — Lebe­széljük! az írásról, a vers szeretetéről azonban nem. £ „Havasi gyopár“: Amit a kérdésével érint, már ré­gen nem igaz. Tizenhét éve­sen túl nagy fába vágta a fejszéjét — olyan területre tévedt, amiről még csak ol­vasmányélményei lehetnek, s ez a vershez, az őszinte izzású vershez kevés. Arról írjon verset, amit ismer, ami közel van önhöz, hogy érezze és érezhessük. gaz­dagodtunk. Mint ahogy Illyés Gyula is mondja: /Ide te­szem az akácról az illatot./ Ide teszem a Dunáról a fényt, / leányról a mosolyt, fiúról a dacot; / ebből csi­nálok költeményt, / hogy gazdagodjatok./ Idővel jelentkezzen újra! £ „Szirmok“: A szerkesz­tőhöz csak a levelek, illetve a versek, novellák kerülnek. Legközelebb tehát ne a bo­rítékon tüntesse fel a ci- mét-nevét! Nem akartuk megbántani. Küldjön újabb írásaiból! A „Kék Daru“: Ném fej­lődött. de a fejlődés felté­telei!: sem látjuk versében. /Mért hívtál, vonzottál ma­gadhoz Te gúnyos, tüzes, lég?! / miért, ha nem kel­lünk. s nem is kelltünk neked?!/ Lám. lám. ez itt a kérdési A „Athos“: Versei meg­ítélésénél — tévedett! Erő­szakolt üresjáratok csak. A múzsák pedig szemérmes szüzek, megfutamítja őket az erőszak. De idézzünk talán egyik verséből: /Érzé­seid. ha bilincsbe is verted. / ha vasrács mögé is zá­rod: / Közöny mázával, ha körül is kented / s most megnyugvásod várod/ stb... Tanulnia kell! Arany János mondja valamelyik versé­ben: „Akarsz repülni? hát csak rajta! hőss!... / Hanem szárnyadra ólomsúlyt ne köss“. Az ön verseiben pedig a nyelvi darabosság, szürke­ség. loqikai bukfenc, tartal- matlanság mind-mind meg­annyi ólomsúly. A „Szabad madár“: A mintegy ötezer verselpetö közül nem emlékezhetünk mindenkire, különösen ak­kor nem, ha még a jelige is minden alkalommal vál­tozik! Ezért kérjük, hogy leveleikben a nevüket (cí­műket) is tüntessék fel! A T. J. FÜLEK: Az ízek­kel sajnos nemcsak az írás elején és a végén van baj — hanem közben is. Riport­tól több, novellánál keve­sebb, s ez megköti kezün­ket. A befejezése, hogy úgy­mondjuk, egy kicsit nagy­képű. A „Sárga“ jeligére’ idézett Hemingway taná­csokat ön is megszívlelheti. Különben a Janika történe­téből szép. szomorkás me­sét kerekíthetne a Kis Épí­tőnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents