Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-10-10 / 41. szám
% új ifjúság Prága 1, Vencel tér 2 — s kiáltsunk fel Petőfit kissé módosítva: Van-e ki e címet nem ismeri? Alig hiszem. Hogy olvasóink azonban mégjobban megismerték, éppen ezért Prágában tártunkkor felkerestük Vécsey Györgyöt a prágai Magyar Kultúra igazgatóját (mert a fenti cím oda vezeti az érdeklődót), aki sűrű elfoglaltsága ellenére is szívesen adott lapunknak felvilágosítást tevékenységüket illetően. * • * A prágai Magyar Kultúra sokoldalú és sokirányú kulturális tevékenységet fejt ki Csehszlovákia területén — kezdte Vécsey György igazgató. Kulturális tevékenységünk egyik legfontosabb része a magyar- és idegennyelvü könyvek (természetesen a Magyarországról szóló könyvek) árusítása. Csaknem minden folyóiratot, napilapot behozunk, de árusítunk hanglemezeket — komoly zenével és slágerekkel is. Éppen most reméljük, hogy a magyar Táncdalfesztivál 67 slágerei a mi szempontunkból is slágerek lesznek. Ezenkívül lent az üzlethelyiségünkben van iparcikk (népművészeti) részleg is. A kultúrcikk kereskedelmet — bolti részlegünk bonyolítja le. Itt szeretném megemlíteni, hogy nádunk mindent meglehet rendelni — könyvet, folyóiratokat, rRszmü tárgyakat — még azt is, ami nincs! Már úgy értem, hogy itt nálunk, pil- lanatnyüag nincs, de Magyarországon van. Mert meghozatjuk. Ez a procedúra igaz, ugyan, hogy hosz- szadalmas, de annak, aki A prágai Magyar Kultúrában igazán akar valamit, úgy hisszük még ilyen áron is megéri. Hogy milyen kulturális tevékenységet fejtünk még ki ezen kívül ? Vegyük talán sorjában. Első helyen említeném az előadásos propaganda tevékenységet. Ennek célja, hogy a magyar népgazdaság, kulturális élet stb. fejlődését megismertessük a csehszlovák szakközönséggel. Vonatkozik ez a mezőgazdaság, ipar eredményeire,'' fejlődésére és a zene, irodalom, képzőművészet terén elért sikerekre is. Hogy néhány példát is említsek: a közelmúltban egy öt tagú kis zeneművészeti csoport járt Karlovy Vary-ban. A nemzetközi énekversenyen vettek részt és még kilenc hangversenyt abszolváltak Csehszlovákiában. Nemrég volt egy nagysikerű előadás- rendezvényünk is, amelyet Friss Gábor a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára tartott itt Prágában a Károly Egyetemen — Ének — zene oktatás a magyar általános iskolákban címen. Idén még hat előadást tervezünk megvalósítani — természetesen különböző témákra. Propaganda tevékenységünkhöz tartozik az irodalmi estek, író-olvasó találkozók szervezése is. Volt irodalmi estünk már Ma- dáchról, Radnótiról és József Attiláról, hogy csak néhány jelentősebbet említsek. Gorái Gábor Kossuth-díjas költő, Nezval kitűnő fordítója pépedig, író-olvasó találkozón vett részt nagy sikerrel. Az a 20—22 szak- és tudományos előadás, amit évenként megrendezünk nagy sikernek és látogatottságnak örvend. Természetesen előadásaink többségét itt, székházunkban bonyolítjuk le. .4 propaganda tevékenységgel szoros rokonságot tart kiállítási tevékenységünk. Természetesen itt is elsődleges célunk Magyar- országot bemutatni. Évenként 10—12 ilyen tárgyú kiállításunk változtat helyet az országban hatvannaponként. Különös helye és jelentősége van munkánkban a magyar nyelv oktatásának. 4z intézet fennállása óta évenként mintegy 100-an hallgatják a teljesen ingyenes magyar nyelvórákat. Fontos szerepe van életünkben a tájékoztató munkának. Havonta egy-egy cseh nyelvű bulletint adunk ki, amelyben munkánkat és terveinket is ismertetjük. E csoportba sorolhatjuk talán az ismeretterjesztő filmvetítéseket is. Az információs tevékenységet, amely azt jelenti, hogy egy év alatt több ezer érdeklődő, tanácsot kérő kérdésre adunk választ. A legnagyobb teher természetesen a propagációs osztályunkra nehezedik, amelynek vezetői, magyar szakot' végzett, csehszlovák állampolgárok. A propagációs osztálytól mindent lehet kérdezni. A turizmustól egészen a legbonyolultabb tudományos kérdésekig — igyekszünk minden esetben az érdeklődők teljes megelégedését kivívni. Néha-néha még közvetítő szerepre is vállalkozunk egy-egy hazai tudósunk és prágai kollégája között. És így sorolhatnánk még nagyon sokáig a jelentős, komoly munkák mellett, azokat a kevésbé látványosakat. a látszatra kevésbé jelentős hangya-munkát, amit a prágai Magyar Kultúra minden egyes dolgozójának. minden osztályának el kell végezni. • * * És végezetül. Vécsey György igazgató szavai után álljon itt könvvtájékoztató- juk bevezetőjéből néhány mondat, amelyről Vécsey elvtárs ugyan nem beszélt, de gondoljuk, hogy olvasóinkat érdekelni fogja: „Jelen, rendszeresen megjelenő tájékoztatónkkal szeretnénk felhívni szíves figyelmét könyv és zenemű kiadványainkra. A tájékoztatónkban szereplő kiadványok intézetünknél megrendelhetők. Rendeléseit azonnal utánvéttel szállítjuk. Értesítjük kedves vevőinket, hogy ajándékkönyv akciónkat megismételjük, így a címünkre beérkező 30.— Kčs értékhatár feletti könyvrendeléseknél szállításkor ajándékkönyvet mellékelünk". A prágai Magyar Kultúra a könyvtájékoztatót is megküldi. Meg lehet próbálni! Magyar Kultúra, Praha 1, Václavské nám. 2. Cervantes A valóság ábrázolásának nagy úttörői és művészei három évszázadon át meríthettek ösztönzést Cervantes fő művéből, Don Quijotéjából. De ki is volt az-az ember, aki e müvén keresztül az ember és az élet szeretetére, a nép bölcsességének és vidámságának a becsülésére, a valóság gazdagságának és változatosságának é- ber szemlélésére, és az esztelen ábrándokkal szemben a valóság elsőbbségére tanította ő- ket, s tanít bennünket tiszta fénnyel ma is. Cervantes 1547-ben született Álcában mint kisvagyonú nemes ember fia. Madridban tanult, majd 21 éves korában Ac- quaviva kardinális szolgálatába állott; vele ment Rómába, ahol alkalma nyílott megismernie az olasz irodalmat. A függő helyzetet azonban nem sokáig bírta. elment katonának. Részt- yett a dicső lepantói ütközetben, amelyben a^pnban balkezét nyomorékká roncsolták. A második hadjárata — Afrika ellen — még szerencsétlenebbül végződött; kalózok fogták el és eladták rabszolgának. Öt évig szenvedett amíg a váltságdíjat meg tudták fizetni érte. Megint beállt. ezredébe, amely mint megszálló csapat Portugáliába ment és így Cervantes- nek alkalma volt a Portugál irodalmat is megismernie. 1584- ben megnősült. Elvette egy elszegényedett nemes ember lányát, Catalina de Palaciost. 1587-től állami szolgálatban áll, adóvégrehajtó. Elszámolási nehézségek miatt azonban kétszer is bebörtönzik. Ettől kezdve é- lete csupa szenvedés és nélkülözés. 1606-tól kezdve Madridban élt. az udvar közelében, amely azonban mit sem köny- nyített sanyarú helyzetén, bár már elismert író volt. Zaklatott és nélkülözésekkel teli é- lete korán betegessé tette míg aztán 1616. április 23-án meghalt. Cervantes irodalmi működése a Spanyolországban divatos műfajokat gazdagította, irt alkalmi és szerelmi szonetteket, pásztorjátékot épp úgy mint ko- mofy drámát, regényes és piká- reszk novellát. Bár novellái is jelentősek Cervantes nevét mégis inkább regénye tette halhatatlanná, regénye, melyet az egész világirodalom magáénak tekint, az ember tragikomédiája, Don Quijote. Zárjuk hát emlékezésünket éppen ezért Don Quijotenak a hercegné kérdésére adott válaszával: — Csak az Isten tudja, van-e a világon Dulcinea vagy nincs? íme, Don Quijote őrült bölcsessége. Tudja, hogy valóban élt valamikor egy parasztlány. az, akit ö Dulcineának nevezett el. De azt is tudja, hogy az a bizonyos Dulcinea del Toboso. akiről ö beszélni szokott, nem él máshol, csak az ö szívében, az ő képzeletében. Van-e? Ki tudná megmondani? A legtöbb szerelmes azt hiszi, hogy az az ábrándkép, a- melyet szívében hordoz, valóban él, és azonos azzal a kislánynyal vagy asszonnyal, akinek nevét viseli. Pedig az a valaki, akit szeretünk, csak bent él szívünkben — a valóságos kislány vagy asszony pedig e- gészen más. Tanuljatok bölcsességet Don Quijotétől, szerelmesek!- tó Pedagógusok a Csallóközi Színházi Napokon A Nyugatszlovákiai kerület magyar szakos tanítóinak őszi Összpontosítását az idén Dunaszerdahelyen tartják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom SO. évfordulója jegyében rendezett Csallóközi Színházi Napok nagyszerű alkalmat adnak érdekes és értékes találkozókra, amelyeken magyar szakos tanítóink rajzszakos kollégáikkal találkozhatnak, ahol részt vehetnek — ez esetben előszűr! — olyan előadásokon és vitákon Is. amelyek az Irodalom és az esztétika oktatásának tapasztalatait taglalják, különös tekintettel az iskolai színjátszásra. Elvégre az esztétikai nevelés és az irodalomtanítás korszerűsítése ma már elképzelhetetlen a teátrálls művészet alapvető ismereteinek elméleti és gyakorlati oktatása nélkül. Ezt bizonyltja több iskola gyakorlata, a-nelyekben az iskolai színjátszás rendszeressé vált, ahol a tanárok és a diákok megtanulták már az irodalomtanítás kaprsán a „színházat" is igényelni. A szakelőadások, a mintatanítások, a módszertani vitákon és más irodalomelméleti előadásokon túl. az idei Csanóközi Színházi Napokon a hangsúlyt az iskola színjátszására összpontosították. Főleg a jövő szempontjából fontos ez, hiszen egyre kevesebb a színházlátogató közönség, kevesebb a lelkes műkedvelő. Mikor kezdjük hát, ha nem most az iskolában, a nevelését annak az értékes generációnak, amely majd mint társadalmi szükségletet igényli a színházba járást, amely szeretettel vesz részt a műkedvelő színjátszás értékes hagyományainak továbbvitelében, renesszánszában. Az sem véletlen, hogy az óvónők részére ciklusos bábszln- játszó tanfolyamokat szerveztek, míg az Alap- és Középiskolák tanítói kimerítően tárgyalhatnak majd az Iskolai színjátszás, az Iskolai Irodalmi Színpadok, az Ifjúsági Alkotóversenyek (STMP) stb. lehetőségeiről, időszerű kérdéseiről. Nagy jelentőségű lesz a műkedveld színjátszók bemutatkozása, és azok a konklúziók, amelyeket az egyes szerkesztőségek és a pedagógusok találkozójából, a képzőművészeti és a könyv- kiállitás eredményeiből szűrnek le. Folyamatos munkáról van szó, éppen ezért el kell érnünk, hogy az Iskolai színjátszás hagyományainak feltámasztása haladéktalanul támogassa szocialista nevelési gyakorlatunkat, segítse elmélyíteni az Irodalomtanítást, közelebbről megismerni íróinkat, az Irodalmat, a világirodalmat. S ha arra gondolunk, hogy iskoláink szolid alapot képezhetnek ezlrányú munkánkban, akkor felelősségünk megnövekszik, mert ezen a területen még sok a pótolnivalónk. Hasznos cselekedet, hogy a bratislavai Pedagógiai Intézet Is éppen a Csallóközi Napok alkalmával rendezi Dunaszerdahe- lyen metodikai összpontosítását ez év november 3.-7. között a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének és a Csemadok járási szervezetének a rendezésében. A járási és a városi is- kolaügyi szervek, valamint az Üzemi Klub vezetőségének a közreműködésével kiváló alkalom nyílik pedagógusaink eszmei- szakmai oktatására, elért eredményeik értékelésére. — szem — Miniszoknya, fiús frizura, fürge, de annál kedvesebb tekintet és „kötözni való bolond szív“. Ez Kovács Kati, a tavalyi tSncdalfesztivál felfedezettje. Azóta már mi is megismerhettük és személyes előadásában hallhattuk a Nem leszek a játékszered a Cuore mattót, A Beat halad című és még sok-sok már KK slágert. — Mikor járt utoljára Csehszlovákiában? — Augusztusban az Expressz zenekarral kéthetes turnén voltunk. Ez volt harmadik látogatásom Csehszlovákiában Nem hízelgésből mondom, de valóban kitűnő közönségük van. Egyetlen törött szék sem volt a fellépéseinken Még jó, hogy nálunk nyár idején a szabadtéri színpadok közkedveltségnek örvendenek. Ott nincs mit törni. Kati, mit csinált á két fesztivál közti időszakban? — Jártam a táncdalénekesek rögös útját. Kijött 6 új lemezem, felléptem néhányszor a rádióban és televízióban, közben állandóan próbák és próbák, délben, este. reggel. — Van valahová állandó szerződése? Bárba, lokálba? — Nincs, és őszintén szólva nem is szívesen énekelnék ilyen helyen. Tűnőiéiben van mSr az a szokás, a- mikor az énekes vendéglátőipari szerződéssel biztosította be a „be- futottságát". Én a koncertekben érzem a nagy lehetőséget. Viszont jó, ha a koncertek felé vezető utat é- gvengeti a rádió és televízió népszerűsítő tevékenysége. Nem játékszer.. — Változott az előadó stílusa ez alatt az egy év alatt? — Azt hiszem, igen. Ha az énekes nem tart lépést a divattal, nem frissíti állandóan a repertoárját, pár nap alatt elfordul tőle a közönség. Az én repertoárom fő kritériuma a közönség pulzusa. Elég összehasonlítani a Nem leszek többé a játékszered című számot A Beat halad című beat- szerzeménnyel. — Ml a véleménye a beat-zenéről? Van jövője? — A jövő zenei műfaja több mint valószínű a dzsessz, színpadi műfaja pedig a musical lesz. — Ha jól tudom, egri kislány. Ismeri az egri borokat? — Igen, de valamivel jobban ismerem az egri vár történetét. Nem mondom, szívesen eljárok szüleimmel a Szépasszonyvölgyi csSrdába is... — Milyen zenekarokkal szerepel a legszívesebben és kik a kedvenc é- nekesei? — Minden gondolkodás nélkül: Zo- ránék, az Illés, Expressz és Ómega- zenekarok. Jó barátságban vagyok velük és mindenben jól megértjük egymást. Kedvenc énekeseim? Mindenekelőtt Dusty Springfield, Alain Price és Elza Fitzgerald. — Viszont sok mai fiatal énekes ideálja: Kovács Kati. £s ez már a népszerűség egyik stádiuma. Sok sikert, Kati! Beszélgetett: Záesék Erzsébet ’£ „CSILLAG IS CSAK KŐDARAB": Nagyon őszinte véleményt vér tőlünk — (Látom én. hogy nem vagy boldog, / Pedig azt mutatod, hogy/ /örülsz, vidám vagy, / Pedig hidd el. a látszat csal./ Boldog vagy, / Vagycsak annak látszol? / Vagytán a szemem csalj / Ó nem. Te boldog vagy!/ — mit lehet erre válaszolni? Eszünkbe jutott azonban Leon Paul Fargue francia költő esete, okulásképpen hát elmondjuk: „Leon Paul francia költő egyik versét Erik Satie megzenésítette, Ezt a művet egy párizsi nagyiparos előadatta egy házi ünnepélyen. A dalt a hallgatóságnak bejelentve, csak a zeneszerző nevét említette. A' jelenlevő Fargue egyik barátja odaszólt a házigazdának, hogy jó lenne, ha a költő nevét is hallanák. A nagyiparos másnap egy dühös levelet Irt Fargue-nak. őt vádolva azzal, hogy megszégyenítette vendégei előtt. A levél azonban tele volt helyesírási hibával. Fargue a levélre így válaszolt: „Uram. Sértve érzem magamat, ennél fogva én választom a fegyvereket. Én tehát a helyesírást választom; ennélfogva ön halott. Üdvözlöm. Fargue". A „Gabi“: Versének (Anyám) témája komoly, szép: mondanivalóját nem tudta azonban verssé mélyíteni, verssé oldani. Az Ismert általánosságok csak rossz verset eredményezhetnek. Ami ez Egy év után .., című versét illeti, el kell ismernie: Vajda János Harminc év uténja szebb! Tanuljon! Idővel jelentkezzen újra. A „VIM": Minden levelére válaszoltunk! Örülnénk ha a Hét, de főleg az Irodalmi Szemle szerkesztőségébe is küldene verseiből. Ha csak egy VIM lenne a világon, csak azzal foglalkoznánk. De mint ahogy a szerkesztői üzenetekből is láthatja sokkal több van — legalább annyira kezdő és legalább annyira jő. Végezetül önnek Is Fábry Zoltánunkat idéznénk: „Kevesebb verset, több költészetet!“ Az, ha egy kis fegyelem és logika is megbúvik a sorok között (a mondanivalóról nem is beszélve) higgye el semmiképpen sem árthat a versnek. Jő lenne, ha ilyen szemmel nézne az Éva, valamint a Nyárutó és a költő (III) című verseire is. Ha sikerült rajtuk csiszolni, küldje be újra. Leközöljük! A „Patkó alakú hegy“: Nem biztathatjuk! A „öt vers“: Az Irodalmi Szemle elme, Bratislava, ul, Obrancov mieru 8/a. A B, B. Kassa: Nézzük talán verselt — Üjltó ötletem, egy harmadrendű rigmusocska igényével íródott, sajnos ugyanilyen eredménnyel is. A Célod tiszta gondolat című versében a kongó nagy szavakon kívül alig-alig találunk valamit: /Az erő s a tudat / most a fegyvered / e nagy csatában / megállód helyedet / stb. egészen a sorsod dicső himnuszáig. Lényegében ugyanez vonatkozik a Nem hódítani jövök címűre is. Verseiből hiányzik az eredeti látás, láttatás. Élményeinek csak a felszínén marad, mégsem próbálja azokat mélységükben Is visszaadni. Tanuljon! Amint látja nem beszéljük le, s az már valamit mégiscsak jelent. Prózai írásaival következő számunkban foglalkozunk majd. A' ..Bivaly“: Csak nem önkritikát gyakorol? /A szivemben a bánat fészke van, / Jaj, ml lesz, ha megjön a baj, / Te tudom, hogy azt szeretnéd. / De tévedsz! / stb. Valóban igaz, ön téved, mert a legparányibb) tehetség jelét sem találtuk verseiben,
