Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-24 / 4. szám

6 úi ifjúság Leveleznénk­• Tóth János. Szeged, Repülőtér. Póstafiók 404. (Magyarország),. Magyarul levelezne és ismerkedne, 18 éves. • Vincze Imre. Székesfe­hérvár, József Attila u. 9 sz. Magyarország. Magyarul levelezne különböző témák­ról, 20 éves. • Fekete Kálmán, Ka­zincbarcika, Ságvári tér 7. sz. Magyarország. Különféle témákról levelezne magya­rul, 22 éves. • Boncz Tibor. Lenti 6783/ Pf. Magyarország. Mia­gyarul levelezne, 18 éves lá­nyokkal. 20 éves. • Orgován Erzsébet, Be­regovo (Beregszász) SSSR, Október Forradalom ut 12 sz. Magyarul levelezne. 18— 20 éves fiúkkal. Életkora 22 év. • Farkas Pál: Véménd, Zrínyi u 210 sz. Magyaror­szág. Baranyamegye. Álta­lános témákról levelezne magyarul, 17 éves. A szepsl mezőgazdasági műszaki középiskola igaz­gatósága közli, hogy az 1967—68-as tanévre a mező- gazdasági gépesítési szakra (mechanizációs) jelentkez­hetnek azok a tanulók, akik eredményesen végzik el az alapfokú iskola kilencedik osztályát. A tanulmányi idő négy év és érettségivel végződik. A szaktantárgyak a következők: elméleti oktatás és műhely-gyakorlatok, traktorok, autók, mezőgazdasági gépek javítása és üzemszervezés. A gépjármű vezetői igazolványt meg­szerezni pedig kötelező minden tanuló számára III. (C) fokozatban. A felnőttek részére szintén nyitunk magyar tannyel­vű osztályokat. A mezőgazdaságban dolgozók jelentkez­hetnek, tanulmányi idő három év és szakérettségivel végződik. A munkaviszony megszakítása nélkül, mint távtanulók is elvégezhetik az iskolát. Jelentkezhetnek azok, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és három évig a mezőgazdaságban dolgoztak, mint gép­kezelők. Bővebb felvilágosítást az iskolaigazgatóság ad. Az érdeklődők kérvényeiket legkésőbb február 28-ig küldjék el az alábbi címre: Riaditeľstvo SPTŠ Moldava nad Bodvou, okr. Košice. Az iskola igazgatósága Főleg lányoktól kapunk sok levelet, érdeklődnek, ki lehet stewardess, hol kell jelentkezni erre a pályára, mik a föltételek, a követelmények stb.? Talán a re­pülés tetszik nekik, vagy maga ez a foglalkozás? Ezért az érdeklődőknek bemutatunk egy stewardesse-t. A stewardesset néha légi-kísérőnek vagy légikalauznak is mondják. De nevezhetnénk talán repülő angyalnak is. Szárnyai nincsenek, azaz hatalmas szárnyakat használ, két erős motort, egyszerre vagy nyolcvanan szállhat­nak be a gépébe. A repülés is igen kellemes a számára, így vall erről Jirina Koudelková, brnói kislány. — Az iskolában nagyon szerettem tornázni. Torna­tanár szerettem volna lenni, de bizonyos okok miatt mégsem sikerült. Érettségi után vártam is a főiskolai fölvételemre hosszabb ideig, de meguntam a várako­zást és a véletlen folytán alkalom adódott rá, hát ste­wardess lettem. A prágai ruzini repülőtéren jelentkez­tem. Akkor kezdődött egy tanfolyam, ahol légikísérőket a pálya­válasz­tásról a stewar dess képeztek. Ilyen tanfolyam nincs állandóan, mert nem sok stewardess kell az országban. Nem lehet állítani, hogy tömegfoglalkozás a mi foglalkozásunk. Amíg a főiskolai felvételemre vártam, két évig, három idegen nyelvet is megtanultam. A csehen kívül beszélek néme­tül, angolul és franciául. Három idegen nyelv ismerete« feltétel a mi foglalkozásunkhoz. A tanfolyam nem is mondható könnyűnek. Sok mindenhez kell értenünk. Számomra legnehezebb az egészségtan volt. Izgalmas, szép foglalkozás ez. Milyen változatos a föld magasról nézve, repülés közben. Sok gyufa-skatulya egymás mel­lett egy várost jelent a földön. Cserebogár mászik hosszú, szürke szalagon mi lehet ez? Hát autó száguld a szürke betonúton. Azután tejszínbe kerülünk: felhők. A gépen enyhe remegés fut át. Kitűnő érettségi bizonyítvány nélkül senki ne gon­doljon erre a pályára! Udvariasnak, előzékenynek kell lenni az utasokkal szemben. Tessék mosolyogni! — le­hetne a jelszónk. Jégeső veri a szárnyakat, villámok cikáznak mellettünk, ilyenkor meg kell nyugtatni az utasokat, hogy majd a felhő fölé szállunk, ott ragyogó napsütés vár ránk. Mi volt a legizgalmasabb élménye? Egyszer Stok- holmba repültünk. Késő ősz volt már és Németország felett hideghullámba értünk. A gép jegesedett. Ilyen­kor elveszt) azt az alakját a ,]ég miatt, amelyre építése közben a matematikai számítások alapultak. Tehát a repülés bizonytalanná válik. Más magasságot kértünk a legközelebbi repülőtértől. A rádiós a magasság-vál­toztatási parancsot megkapta. Utána ködtengeren ke­resztül szálltunk és teljes biztonsággal érkeztünk a stockholmi repülőtérre. Legjobban a Prága — Párizs légivonalat kedveli. Az Orly-i repülőtérre indul mindig legszívesebben: Párizs mellé. Az érdeklődőket felvilágosítja, hogy nagyon kevés lányból lesz nálunk stewardess. Senki kedvét nem akar­ja azért mégsem elvenni ettől a pályától. Aki érzi, hogy az említett feltételeknek megfelel és gondolja, hogy szerencsés, az jelentkezhet. Lehet, hogy légikísérő lesz belőle. De ugyanilyen szerencsével a Sportkán is meg­nyerheti az első díjat. Bagota István ismerkednénk • Pusztai Irén Julianna, Szolnok, Hajnal u 3 sz. Ma. gyarország. Magyarul, oro­szul vagy franciául levelez-' ne. 17 éves gimnáziumi ta- nulő. • Makkai Miklós, Lenti MN 6783/29 Miagyarország. Különböző témákról levelez­ne magyarul, 23 éves. • Szabó Mária 17 éves, Bozsár Margit 16 éves és Tamás Éva 15 éves magya­rul leveleznének. Címük: Gyákovó 5. Nagyszőllősi já. rás. Kárpát Ukrajna, SSSR. • Illés Ferenc, V. U. 5944/V Cáslav, okr. Kutná Hora. ČSSR. Magyarul, szlo­vákul levelezne, 20 éves. • őré Eszter, Doboz, Bé­kés-megye, Hámán Kató ú£ 15 sz. Magyarország. Szí­nészképek gyűjtéséről le-* velezne magyarul, 16 éves. • Tóth Ernő, Kecskemét. Lugossy István út 6 sz. Ma­gyarország. Általános té­mákról levelezne magyarul 19 éves. A z ötvenes években igen komoly megpróbáltatás­nak volt kitéve társadal­munk harmónikus fejlődése. A múltban egyszerűen — és ne­hezen jóvátehetően — megfe­ledkeztünk az egyén legfonto­sabb problémáiról, sokoldalú és bonyolult lelki életéről, amely meghatározza az egyén viszo­nyulását a társadalomhoz, a barátokhoz és a családhoz... Ugyanúgy ahogyan kevés gondot fordítottunk az embe­rek közötti kapcsolatok vizs­gálatára, a tudomány egyik i- gen fontos ágazatát, a szexuo- lógiát is mellőztük. Pedig a második világháború befejezé­se után. más államokban, ezen tudományágban is jelentős si­kereket értek el. Ez késztetett bennünket arra, hogy elmenjünk a Šuleková ut­cai II. női klinikára Bratisla- vában és megkérjük doktor SKLOVSKÝ Alexandert, felel­jen néhány szexuológiával kap­csolatos kérdésünkre, ő a szak­ember biztonságával válaszolt. De hát lássuk csak! a többi Államhoz viszo­nyítva MILYEN SZÍNVONA­LON VAN NÁLUNK A SZEXUO- ĽÔGIAI KUTATÁS? H át ha a szlovákiai szin­tet vesszük alapul, akkor bizomy nagy a lemaradá­sunk. Ennek a szemléltetésé­hez nem is kell külföldi pél­da. Viszonylag nagyon jó e- redménveket érnek a prágai szexuológiai intézetben. Prá­gában már sok éve végeznek ilyirányú kutatást. A prágai in­tézet alapítói közé tartozik Hy­nie professzor és a munkatár­sai: dr. Raboch, Barták, Ne- doma és sorolhatnám még to­vább. Mindnyájan kiváló szak­emberek. A prágai szexuológiai intézet szorosan együttműkö­dik a hasonló külföldi intéze­tekkel. állandóan leveleznek és gyakran kerül sor tapasztalat- cserére. Nálunk Szlovákiában már hosszabb idő óta foglal­koznak egy itt létesítendő spe­ciális szexuológiai rendelő gon­dolatával. Ebben a rendelőben gyógyászok és esetleg még más orvosok. lélekbúvárok, elme­szakemberek dolgoznának e- gyütt. A szexuológia ugyanis különálló tudomány, melynek sok közös vonása van az uro­lógiával. gynekológiával, lélek­tannal stb. De lássuk csak, hogy mi is a szexuológiai intézet célja. El­sősorban azoknak a problé­máknak a megoldása, melyek többé-kevésbé összefüggenek a férfiaknál lévő rendellenessé­gekkel a gyermektelen csalá­dokban Továbbá azokkal a kérdésekkel, amelyek már a lélektanhoz tartoznak inkább: a szexuális jellegű különféle nemi rendellenességek vizsgá­latával, amilyen például a ho­moszexualitás is. Hozzá kell még tennem, hogy a szexuológiának, mint önálló tudományágnak még nincs nagy múltja. Közvetlenül az első vi­lágháború előtt keletkezett és legnagyobb múltja az angol­szász területeken, Francia- és Németországban van. SZERETNÉNK, HA MOST AR­RÓL BESZÉLNE MIVEL FOG­LALKOZNAK SPECIÁLISÁN Ö- NÖK A II. NŐI KLINIKÁN. A klinikai munkámon kívül már több éve vezetője vagyok annak a tanácsa­dónak, ahová a gyermektelen házaspárok járnak. 1955 óta számontartjuk és kivizsgáljuk azokat az asszonyokat, akik szeretnének gyermeket, s köz­ben a két fél miniden igyeke­zete ellenére gyermektelenek maradnak. A tanácsadóban mindenekelőtt házaspárokat vizsgálunk ki dr. Lábady, Taj- mírová és esetleg Balog mér­nök bevonásával. Gyakorlatilag először mindig a férjet vizs­gáljuk ki, csak azután kerül sor az asszonyra. Nagyon fon­tos mindkét fél alapos kivizs­gálása, mert terméketlenség e- setén a házaspárak bármelyike vagy mindkettő oka lehet en­nek a gyermektelenségnek. Tehát vagy a férfi, vagy a fe­leség, vagy mindkettő együtt. A terméketlenség okainak a- nalizálása éppen a mi legfőbb feladatunk. S NEM TALÁLJA FURCSÁNAK ÖN IS, HOGY EGYÚTTAL A FOGAMZÁSGÁTLÁSSAL IS FOGLALKOZNIA KELL?... F.Z PARADOXON! A fogamzásgátlás és a ste­rilitás tulajdonképpen u- gyanabba a probléma­körbe tartoznak. Az ellentét tehát csak látszólagos. A fo­gamzásgátlás iránt főként a- zok az asszonyok érdeklődnek, akik nem akarnak teherbe es­ni, mivel már szültek két vagy több gyermeket, esetleg egy gyermekük van, de komoly o- kaik vannak arra, hogy egye­lőre több gyereket ne szülje­nek. Rendszerint különféle szo­ciális okokra hivatkoznak, vagy lehet az ok esetleg az is, hogy munkájuk mellett tovább ta­nulnak... De sokszor előfordul, hogy éppen egészségi állapo­tuk az ok, amilyen például a tüdőbaj, szívbaj vagy valami más betegség. S hogy a fogam­zásgátlás és a sterilitás prob­lémája mennyire összefügg egymással, azt legjobban szem­lélteti az Antigest elnevezésű fogamzásgátló szer, melynek segítségével próbáljuk gyógyí­tani a női sterilitást. A SMENA ClMÜ NAPILAP VA­SÁRNAPI SZÁMÁBAN NEMRÉG MEGJELENT EGY CIKK. ELIS­MERT SZAKEMBEREK, PSZ1- CHOLÖGUSOK VÉLEMÉNYE AZ IFJÚSÁG SZEXUÁLIS NEVELÉ­SÉNEK PROBLÉMÁIRÓL. MI AZ ÖN NÉZETE? érintem a házasság e- lőtti nemi életben nem annyira kirívóak a vál­tozások mint amennyire ezt e- gyes szakemberek állítják. A problémával kapcsolatos nagy liberalizmus inkább abban nyil­vánul meg. hogy a szexuális kérdésekkel sokkal nyíltabban foglalkozhatunk. Állandóan nö­vekszik azoknak a fiataloknak a száma — és nemcsak nálunk, — akik házasság előtt már sok tapasztalattal rendelkeznek a nemi élet terén... A jelenlegi úgynevezett sze­xuális nevelés az iskolában na­gyon kisjelentőségű és szűkre- szabott közlésre szorítkozik a szaporodás biológiai folyama­táról, és ezért nem is érheti el a célját. A szexuális neve­lés elválaszthatatlan része kell hogy legyen az egyén nevelé­sének. És éppen itt vannak a gyökerei ifjúságunk jelenlegi szexuális erkölcsének. Ha a fiatalok szexuális nevelését ti­zennyolc éves korukra halaszt- juk, ha akkor kezdünk beszélni nekik az erkölcsről, amikor az utca erkölcsét már ismerik, akkor egyszerűen kinevetnek bennünket és azon is csak ne­vetni tudnak, amit mondunk nekik. Ha nem kezdjük meg a fiatalok nemi nevelését ide­jében és a legújabb hitelesített tudományos ismeretek alapján, akkor azután már valóban nem marad más hátra, mint bele­nyugodni a jelenlegi állapot­ba. azaz akkor tudomásul kel! vennünk és bele kell egyez­nünk a fiatalok idöelőtti ne­mi életébe... Akkor semmi mást nem tehetünk, mint hogy felhívjuk a figyelmüket a ko­rán kezdett nemi élet kelle­metlen és gyakran egy egész életre kiható következményei­re. Ez a szakemberek vélemé­nye. Nagyon is természetes, hogy a jelenlegi helyzetbe nem sza­bad belenyugodnunk. Hazánk legnagyobb szaktekintélye, Hy­nie professzor és más szak­emberek is ellenzik a korai ne­mi életet, amit a helytelen ne­velésnek tulajdonítanak, mi­vel árt a még teljesen ki nem fejlett szervezetnek. Idő és e- nergia pocsékolásnak tartják, amit a fiatalok inkább művelt­ségük elmélyítésére és az é- letre való felkészülésre hasz­nálhatnának fel. ELÉG GYAKRAN HALLJUK, HOGY KÜLFÖLDÖN MÁR HOSSZABB IDEJE ALKALMAZ­ZÁK A NŐK MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉSÉT A FÉRJ STERILITÁSA ESETÉBEN. ÉS MI A HELYZET NÁLUNK? A mesterséges megtermé­kenyítés problémáját ná­lunk jogilag még nem sikerült tisztázni. Tárgyaltak erről a kérdésről a legfelsőbb fórumokon a legilletékesebb személyek, de döntés még nem született. Ugyanis a tanácsko­zás során váratlanul nagyon sok szociális és jogi probléma merült fel. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a mesterséges megtermékenyí­tésnek két válfaja van: 1. ami­kor a feleséget a férje sejt­jeivel termékenyítik meg és 2. amikor a férj steril, akkor I- degen férfi sejtjeivel. S ép­pen a mesterséges megtermé­kenyítésnek ez a második e- sete a legproblematikusabb a mi jelenlegi jogi normáink sze­rint. Az orvosi tanszék klini­káján több kísérletet végeztünk pozitív eredménnyel. ÉS KÜLFÖLDÖN? A z asszonyok mestersé­ges megtermékenyítése már nagyon sok állam­ban elterjedt. Például az Egye­sült Államokban és Nyugat- Németországban már egészen természetesnek tartják. Az említett államokban léteznek már úgynevezett spermioban­kok. ahol megőrzik a férfi spermát, s ahol az asszonyok bizonyos mértékig még ki is választhatják, hogy milyen „partnertől“ akarnak gyerme­ket. Megmondhatják például a haj, vagy a szem színét stb. Az USA-ban nagyon sok nő a- kar gyermeket, férjhezmenni viszont niem hajlandó. S éppen az ilyen nőkön akar segíteni a szexuológia a mesterséges megtermékenyítéssel. Hiszen az intézeteknek aránylag igen nagy választék áll rendelke­zésére, már ami a spermákat illeti. Nyugaton a mesterséges megtermékenyítésnek már megszülettek a torz kinövései is. Például — „hála“ a sper- miobankoknak — a férfi sper­mákat több évtizedekig tudják konzerválni. Így azután a gaz­dag férfiak, akik ezt a fényű­zést megengedhetik maguknak és csak öreg korukban akar­nak családot alapítani, akár hatvan vagy hetven éves ko­rukban is „rendelhetnek ba­bát a gólyanénitől", azaz a spermiobanktól... Befejezésül még meg kell mondanom azt is, hogy a nők mesterséges megtermékenyíté­séről nagyon különbözőek a nézetek, és bizonyára még sok időbe telik, amíg ezt többé- kevésbé természetesnek fog­ják tartani mindenütt. Ugyanis vannak itt kétségtelenül eti­kai problémák, nagyon össze­tett és finom érzelmi kapcso­latok és árnyalatok, melyeket' nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ford.: NLE 4

Next

/
Thumbnails
Contents