Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-09-05 / 36. szám

\ S új ifjúság ú. i. SPORT Figyelem! Az ÜJ IFJÚSÁG ezévi, 37- lk és 38-ik számában közöl­jük azt a versenyszelvényt, amely minden olvasónkat feljogosítja új, szeptember­ben induló versenyünk rész­vételén. Az olvasó feladata összeállítani a világ 1945- utáni válogatottját. A csa­patba csak tizenegy ember kerülhet, s az összesítés u- tán alakul ki a világ leg­jobb csapata. A labdarúgás nagy fejlő­désen ment át az utóbbi huszonkét évben. Számos csillag tűnt fel. és tűnt el. A feladat nem lesz könnyű, de résztvenni rajta kifize­tődik, ugyanis minden ver- senyszelvéntivel ellátott pos­tai levelezőlap egyúttal sorsjegy is. s öt szerencsés olvasó értékes díjakat nyer­het. A részleteket, s a ver­senyszelvényt lapunk 37-ik számában közöljük, s aki e- setleg nem jutott az Oj If­júsághoz. az a 38-ik számot veheti meg. ott ugyanis megismételjük a szöveget, s óiból közöljük a szelvényt Is. Már most hozzá lehet lát­ni átböngészni a könyveket, és érdeklődni az időseb­bektől. Reméljük, nemcsak te. hanem barátaid is indul­nak majd! Karikatúráink felvillanta­nak néhány nagy egyénisé­get az elmúlt huszonkét esztendő labdarúgásából. BOZSIK WRIGHT I AZ äQtsag kérdez, mWl ' ......1 .................... ■ ................. MRAZ és JURKANIN válaszol MRÄZ fehérbőrű, barnaszéntu ember. Hajaszine szökés-barna. Felsőteste, de különösen a karjai fel­tűnően izmosak. Latszik, hogy elvégezte a Testne­velési Főiskolát. Jelenleg a prágai Károly-egyetem tanársegéde. Rokonszenves, olvasott ember, válaszai alaposak. JURKANIN tulajdonképpen kamaszkorban van még. Tudása, technikája azonban érett már. A szeme a zöldnek és a kéknek olyan keveréke, amit türkisz- nek hívunk. Ritkán néz fel, amikor felpillant a be­szélgetés során, apró sžemei úgy villának meg, mint éj sötétjében a foszfor. Érettségizett tavasszal, s most a Közgazdasági Főiskolára készül, ősszel kezdi meg első szemeszterét. 9 Általában mindenki, aki s labdarúgással foglalkozik^ meg tudná határozni szerepüket a Spartában. Mégis, ezúttal kísé­reljék meg definiálni, vagy kö­rülírni feladataikat csapatuk­ban. MRÁZ: Én 0. n. előretört csatár vagyok, feladatom bele- ékelódi i az ellenfél védelmi fa­lába, s a rámjátszott labdákat értékesíteni, ami többnyire azt jelenti, gólokat illene lőnöm, vagy a még előnyösebb hely­zetben levő csatártársakat ész­revenni s lepasszolni nekik a labdát. JURKANIN: Én még nem mozgok annyit, mint például Kvasnyák, és nem mondhatom magam tipikus qóllövönek sem. Feladatom: összegyűjtögetni a lepattogott labdákat, felfutni velük, és az elől horgonyzó három csatárt helyzetbe hozni, na és természetesen a támadás befejezése után üldözni, zavar­ni az ellenfél játékosait. 9 A jobb, vagy a bal lába tökéletesebb? MRÄZ: A jobb! Meg sem kí­sérelem a balt egyenrangúvá tenni vele, erről többen is le­beszéltek, és magam is meg­győződtem róla, hogy ez így helyes, mert túl sok időt ven­ne igénybe a csiszolás, és félő, hogy legerősebb fegyverem, a .iobblábbó! megeresztett erős lövés meggyengülne, kiesnék a ritmusból. Egyébként nagyon ritka az abszolút kétlábas lab­darúgó, én még nem láttam ilyet. Annakidején Puskásnak megtiltották, hogy a jobb lábát tökéletesítse, mert az esetleg megzavarhatta volna, és mégis micsoda klasszis játékossá vált! ' JURKANIN: A bal lábam gyengébb, edzéseken, a tréner­rel együtt igyekszünk javítani ezen a helyzeten. Különböző rúgásokat és labdavételeket csak ballal engedélyez. 9 Csehszlovákia melyik lab­darúgóját tartja rokonszenves­nek, mint embert? MRAZ: Kevés van, de van. Mindenekelőtt Tiehyt, Poplu- hárt. Pluskalt, Masopustot. JURKANIN: Dobiášt, Podolá- kot. 9 Es melyik csehszlovák já­tékos szimpatikus olyan szem­pontból, hogy játéka rokon­szenves vonásokat tartalmaz? MRÄZ: Vegyük a védelmeket, mert azokkal vagyok leginkább kapcsolatban. Szinte mindegyik védelemmel jó tapasztalataim vannak, kivéve a trnavait. Ja- rábek itt is kivétel. A többiek szája be nem áll egész meccs alatt, rágalmazzák a csatáro­kat, így engem is, megpróbál­nak felidegesíteni. JURKANIN: Én is a védelem­ről szólnék inkább, és ismét csak Dobiášt és Podolákot em­líthetem, azért elsősorban, mert szándékos durvaságot so­hasem követnek el. Vannak minden csapatban fenegyere­kek. Én azt hiszem, nekik ez éppen olyan, megváltozhatatlan stílusuk, hogy kemények, rúg­nak, mint nekem a cselezés. Nem tudom elképzelni például Migast cselezni, ö csak sodor, felszabadít. # Egy órával a mérkőzés kezdete előtt miiven szokott lenni a hangulata? MRÄZ: Furcsának tűnhet, de annyira ellustulok, hogy semmi kedvem sincs játszani. Ez az állapot tart majdnem a meccs kezdetéig. Akkor idegeskedni kezdek, ingerült leszek, s a pályán nyugszom csak meg. JURKANIN: Én általában éne­kelgetek a többiekkel, főleg nehéz mérkőzés előtt, vagy vicceket mesélünk, hogy elte­reljük figyelmünket. Ä tran­zisztor sem hiányozhat. 9 Mi a véleménye a szurko­lókról? Értenek a labdarúgás­hoz? MRÄZ: Azt hiszem, csak na­gyon kis százalékukról mond­ható ez el. A szurkoló csak azt tudja eldönteni, tetszett-e ne­ki a játék, vagy sem. A lab­darúgás elméletéről mit sem hallott, pedig ez maholnap tu­domány. Én magam is azon a véleményen vagyok, hogy egy­szerűbbé kellene tennünk a já­tékot, a taktikát, mindent. Va­lahogy úgy, mint a Kupagyőz­tesek Európa Kupájának dön­tőjén történt. A szurkolókat azért nem ítélem el. Amikor én szfnházba, vagy moziba me­gyek, csak annyit állapítok meg előadás után, tetszett-e a da­rab, vagy nem. Nekem sincs elméletről fogalmam ezen a te­rületen. A labdarúgás manapság olyasvalami, mint régen a gla­diátorviadalok. Játék és kenyér kell a népnek. JURKANIN: Azt hiszem, a nézők keveset értenek a fut­ballhoz. Néha olyan ellenszen­vesek és durvák, hogy az már sérti az embert. A pályára is behallani sokmindent. 9 Milánói Inter veresége óta általában egy olyan vélemény alakult ki a sajtóban, és talán a szakemberek egy része kö­zött is, hogy vége a betonvé­delmek korszakának, jön a szép támadó foci. Ml erről a véle­ménye? MRÄZ: Azt hiszem, ez egy kis túlzás. Mindenütt a világon úgy vannak a labdarúgó baj­nokságok megszervezve, hogy az a győztes, aki a legtöbb pon­tot szerzi. Ki szerzi a legtöbb pontot? Aki otthon mindkettőt elveszi az ellenfelektől, s ehhez ütőképes csatársorra van szük­ség; de a kinti pályákon mini­mum egy döntetlent kell ki­harcolni, ehhez pedig nagysze­rű. kemény védelem szükséges. Igazi, csak támadó futball még nemigen lesz. A Celtic-Interről az a véleményein, hogy az In­ter túl fáradt volt, ezért véde­kezett annyira, de ezúttal min­den erő nélkül. Amikor egy csapat nem megy túl a félpá­lyán, hanem a saját térfelén tanyázik, az ellenfél kénytelen áthúzódni erre a térfélre. Ezért támadott annyit a skót bajnok. De mi mást tehetett? Törvény- szerű volt íqy játszania, főleg akkor, miután az első percek­ben vesztésre állt. Ha az Inter nincs ennyire kifáradva, talán megtartja egygólos előnyét, hi­szen ezer és ezer esetben megtartotta, még keservesebb meccseken is, és akkor aligha­nem minden marad a régiben, senki sem cikkezik az új, for­radalmi hullámról. JURKANIN: Nem lehet eg.v- csapásra támadó-futballt ját­szani. Minden pontért öldöklő a küzdelem, és oda védelem kell.'A Sparta talán a legerő­sebb csapata az országnak, jó csatársora van. de mi is gon-* dőlünk a védekezésre. 9 Van-e valamilyen óhaja, mondjuk így, életcélja, ügy is, mint labdarúgónak, s úgy is, mint magán embernek? MRÄZ: Azt hiszem, mindenki­nek vannak titkos vágyai. Sze­retnék még sokáig futballozni, és majd ha abbahagyom, a szakmámon belül tevékenyked­ni komolyan, lelkiismeretesen, úgy. hogy tekintélyes szakem­berré váljak. Nem szeretném, ha mindig csak azt emlegetnék, aha, ez valaha futballozott, vá­logatott is volt, úgy is néz ki a munkája. Nemrég olvastam Stirlinq Moss autóversenyző könyvét, és nagyon sok remek gondolatot találtam benne. Azt mondhatom, szinte azonosítom magam velük. JURKANIN: Még nagyon-na- gyon sokáig szeretnék futbal­lozni, és természetesen a vá­logatottban maradni. A Közgaz­dasági Főiskolát jő lenne elvé­gezni, aránylaq közel áll hoz­zám, azt hiszem valamilyen technikai főiskola nehezebb lenne számomra, de itt is van matematika, meg más egyéb. Mindenesetre megpróbálom. 9 Befejezésül egy nem na­gyon ide vágó, de olvasóink nagy részét érdeklő kérdés. Van-e autója, és milyen? MRÄZ: Három éve vettem egy Renault 16-os típusú fran­cia kocsit, meg vagyok vei» elégedve. JURKANIN: Nekem még nincs autóm, lassan már lehetne is talán, de nem akarom elsietni, egyelőre van időm. Nem igaz?' BATTA György Láda Novák volt csehszlovák válogatott egykor szorgalmasan vezetett naplójából A FÉLIDŐRE MINDENKINEK SZÜKSÉGE VAN. ANNYI SZENT. MEGPIHENÜNK, MEGISZUNK EGY KÄVÉT VAGY TEÁT, MEGESZÜNK EGY PÁR VIRSLIT. Még be sem mentem az öltözőbe, de sejtem már, mivel fogad az edző. Néha csak ennyit mond: minden rendben. Semmi többet. Félidőben 2-0-ra vezettünk a Górnik ellen, be­hoztuk a lengyelek előnyét, sikerült a fergeteges támadás. Most már csak egy kérdés foglalkoztat mindenkit: belőjük a mindent eldöntő harmadikat is? Az edző mindenkinek mond valamit. Jön a gyúró, az orvos. Az orvos nagyon kell. Sokszor nem is tudjuk, milyen sérülést szedtünk össze. Dr. Topinka nem is sejtette, hogy mikor begipszelt lábba! a Fekete ten­ger mellé mentem pihenni, a táskámban egy fűrész is lapult, és diribről-darabra fűrészelgettem a gipszet. Topinka doktor már a jőkedélyével is gyógyít. Peiét is in­jekciózta, és egyáltalán nem volt pszichológusra szüksége, pedig ő fogorvos elsősorban. Nem tudom, hogyan festenénk, ha a félidő folyamán nem toppanna be a gyűrő és az orvos. A gyúrót kezdetben megmosolyogtuk, Chilében azonban rá­jöttünk. mennyire nélkülönzhetetlen. Minden egyes izmot ismer, úgy masszíroz, hogy az hihetetlen. Vannak különféle hangulatú félidők. A new-yorki labda­rúgó torna egyik mérkőzésének félidejében látták volna Ma­sopustot! Nem lehetett levenni a mezét. Facsarni kellett, mint a vizes ruhát, úgy megizzadt. Egyszer Vietnamban még nagyobb volt a hőség. Ötven fok, megmértük. Két kilót fogy­tunk. Én cukor nélküli teát. iszom legszívesebben, Amerikában citromot, narancsot. Leküzdöm a meleget. Az FC Santos já­tékosai nagyszerű feketekávét hörpölgetnek a szünetben. Az olaszoknak viszont nem árt meg egy kis bor sem. Az Anglia ellen szereplő világválogatott bort és kávét fogyaszthatott a mérkőzés előtt és félidőben. Sört nem. Amikor a svájci világbajnokságon nyolc perc alatt három gólt kaptunk az osztrákoktól, a szünet alatt meg sem muk­kantunk. Spanyolországgal Chilében kerültünk össze. Santa- maria, Garav, Gento, Puskás, Suarez, Del Sol. Folytassam? Együtt mentünk az öltözőbe. Láttam, hogy a spanyolok össze­törtek, és mi itt, önbizalmat szereztünk. Ekkor nyertük még a találkozót. Egyiptomban szerepeltünk, a piramisok között, ismét a pályára vonultunk, lassan kezdetét vette a második játékrész. A cserepadon közvetít a Csehszlovák Rádió ripor­tere. aki felém szól: Lád’a gratulálok! Lányod született! Egy csehországi kórházból egy egyiptomi stadionig szállt a hír. Ez aztán a teljesítmény! A szülésnél ügyeletet végző nővér küldte a hírt, a Csehszlovák Rádió külföldi osztályának segít­ségével, egész ide, a stadionba. Németh Miklós már világhírű gerelyvetó. 87 méter 20 centiméteres teljesít­ményével megjavította a ma­gyar országos rekordot és so­rozatosan legyőzte lengyel és finn ellenfeleit. A 19 esztendős atléta Németh Imrének, a ka­lapácsvetés olimpiai bajnoká­nak, a Népstadion igazgatója-- tiak a fia. — Hogyan lett sportoló a fiatalabb Németh? — kérdez­tük először az idősebb Németh- töl. — Sokat volt kint velem * pályán. A környezet hatása ér­ződik a gyereken. Sokan kér­dezik. miért nem kalapacsvetó lett belőle. Nekem mindegy volt, melyik sportágát választ­ja, csak arra törekedtem, hogy atléta legyen. Az első lépésekről, a kezdet­ről Németh Miklós ezt mondja: — Nyolc-kilenc éves voltam, amikor először próbálkoztam a szerekkel. A kalapácsot, a súly­golyót nehéznek találtam. A gerely volt a legkönnyebb. Az tetszett meg. A Németh-esaládban azonban talin lesz egy harmadik atléta is. ö most tizenöt éves, a* ap­ja sokat foglalkozik vele. Ügy véli, még korai, hogy a fia fej­lődéséről jóslásokba bocsátkoz­zék, de reméli, hogy Pál az ó nyomdokaiban halad majd: ka- íapáesv-ető lesz. Érdemes egyébként összehasonlítani » három Németh testalkatát. Né­meth Imre kaiapácsvetó olim­piai bajnok méretei versenyző korában: magassága 185 cm, súlya 84—98 kg. Németh Miklós gerelyvetó- rekorder magassága: 183 cm. súlya 86 kg. Németh Pál ser­dülő atléta magassága: 188 cm súlya 72 kg. Egy gól-egy díszlövés az amerikai ligában Milyen az amerikai gyártmányú foci? Mindjárt elválik. Az amerikai labdarúgó liga küzdelmei még gyér érdeklődés mel­lett indultak. Amikor a két csapat felsorakozott a pályán, mindössze kétezer néző tapsolt, pedig a stadiőnban éppen százezer néző számára van hely. A játékosokat egyenként mutatták be a szurkolóknak és a televízió nyilvánosságának, nem úgy. mint Európában szokás. Bemondták a nevüket, és rögtön utána a becenevüket is, mert az ott úgy szokás. Szy- maniak, a nyugatnémetek egykori válogatottja például a The Great (A NAGY) nevet kapta. # A labdarúgás tömegsporttá válik az Egyesült Államokban is, határozta el néhány jóorrú mil­liomos. Az amerikaiak azokat a sportágakat kedvelik, ame­lyekben a kéz munkája dominál, és magasak az eredmények. Lásd a kosárlabdát, rugbyt, basseballt. De hogy valaki a lá­bával műveljen valami rendkívülit? Kényes ügy. A magasabb számok érdekében néhány szabálymódosítást hajtottak végre: számolják a kapura küldött lövéseket, a szögleteket, és a nagy gőlarányú győzelemért több pont jár. Több gól esik az amerikai ligában, mint Európában, vagy Dél-Amerikában, s ezt is mágnesnek szánják az illetékesek. 9 A klubok élén milliomosok állnak. akik kiszámították, hogy befektetéseik meghozzák majd a gyümölcsöt évek múlva. Nem sajnálnak pénzt és fáradtságot, hogy neves játékosokat és edzőket vegyenek, horribilis össze­geket fizetve értük, fittyet hánynak a FIFA figyelmezteté­seinek. és erősen bíznak a foci elterjedésében. 9 A nézőket tulajdonképpen a televízió hivatott a stadiónokba csalni, mert minden érdekesebb találkozót közvetít, szinte rákényszeríti az embereket, hogy tudomásul vegyék az új sportágat A reklámhadjárat sikeresnek mond­ható, mert mint minden amerikai műsorban a futball közve­títései során is sugároznak reklámokat, de a néző nem sza- laszt el egyetlen érdekes pillanatot, egyetlen gólt sem, mert képfelvételről mindent bepótolnak. Reyes, mexikói válogatott a kiállítás sorsárs jutott egy durvaságért, a televíziós tár­saság viszont kétezer dollárral jutalmazta „a remek alakítá­sért". Az amerikai nem jeges, hideghangulatú bajnokságra vár, nem' unalmas találkozókra. Azt akarja, hogy a pályán mindig történjék valami érdekes. Ha gól nem esik, legyen valami más show, minden gólt pisztolylövések fogadnak, és ágyúból leadott díszlövések, s a bírónál is ott a pisztoly, mért 9 Mit keres egy jó labdarúgó? Egy idény alatt harmincötezer dollárt, ha ügyes. Ki játszik az ismertebbek közűi? Az említett Szymaniak, Santistébán a Reálból, és persze magyarok is, akik közül Kaszás az első számú csillag Filadelfiában. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents