Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-08-22 / 34. szám
új ifjúság 7 Terefere a parókáról A nemibetegségekről általában V Mint bűz elárulja: itt a görény, Ügy jelzi a balgát a dús sörény. Halljátok hát, ha nem vagytok lovak: Bölcsességre vall a kopasz kobak. Egy régi római költő szedte versbe ezt a szentenciát. Valószínűleg hitvány szőrzettel áldotta meg a természet, ezért érvelt Így. Meglehet azonban, hogy az ö korában valóban fordított arányban állt egymással az agybeli képesség és a haj, illetve az egyik észrevehető hiánya a másik fokozott jelenlétére utalt. Jóval később, XIV. Lajos francia király idejében a lobogó haj jött divatba. Sőt, a néven nevezett dicső napkiráiy azzal is hálára kötelezte az emberiséget, hogy meghonosította a parókákat. (A rossz nyelvek szerint ótvaras fejét takargatta rizsporos vendéghajjal.) A frizura azóta is sokféle változáson ment át, a paróka hol népszerű volt, hol meg közröhej tárgya, újabban azonban ismét hódít. Napjainkban több mint másfél millió amerikai férfi visel parókát, mert kiderült, hogy a saját vagy idegen hajjal büszkélkedő amerikánus jobban boldogult az életben; a közéletben, meg a nők körében Is több babért arat. Egy szakavatott, tapasztalt a- merikai reklámfőnök a minap kijelentette: „Ha dús hajad van, sokkal nagyobb az esélyed, hogy portásból igazgatóvá válsz!“, Ha valóban így áll a dolog, sokkal jobb lenne, ha szakiskoláink, egyetemeink diploma helyett szép, dús parókát adnának a végzett növendékeknek. hallgatóknak. Hátha azzal több sikerrel kopogtatnának a- zoknak a munkaszervezeteknek a -kapuján, amelyekben több a kopasz, illetve írástudatlan, mint a parókás, azaz hozzáértő. Imec Ági A kankó gyógyítása Köztudomású, hogy a Penicillin ezt a betegséget is meggyógyítja. A kankó az esetek több mint kilencven százalékában egyetlen Penicillin-injekciótól, néhány óra alatt meggyógyul. Ez a hatás ma már meglehetősen közismert, de sajnos, az embereket csak még könnyelműbbekké tette. Bár az új gyógyító eljárás valóban nemcsak meggyorsította, hanem le is egyszerűsítette a kankó kezelését, mégsem minden beteg gyógyul meg a Penicillintől Az esetek 5-10 százalékában a Penicillin egymagában nem gyógyítja meg a kankót, és ilyenkor nemcsak más úgynevezett antibiotikus gyógyszerek használata szükséges, hanem sokszor vissza kell térni a régebbi, az úgynevezett műszeres kezeléshez. Ekkor már a kórokozók rendszerint góc formájában eltokozódva bújnak meg valahol és hozzáférhetetlenek a Penicillin számára. Előfordulhat az is, hogy a kankó mellett a beteg szifilisszel is fertőződött. Márpedig a kankó kezelésekor alkalmazott a- ránylaq kis mennyiségű Penicillin a lueszt nem gyógyítja meg, de kezdeti tünetetit eltünteti. Ezért fontos, hogy minden kankós beteg hat-nyolc héttel a fertőzés után végeztessen a szifilisz felismerésére szolgáló vérvizsgálatot, hogy az esetleges fertőzést felderíthessék. A kankós beteg még nem mondható rögtön gyógyultnak, ha panaszai megszűnnek. Férfiak teljes gyógyulásáról csak akkor beszélhetünk, ha a váladék teljesen megszűnt, a vizelet tiszta. Úgynevezett „provokációs vizsgálatot“ is szoktak alkalmazni a gyógyultság megállapítására. Ez abból áll, hogy a beteg sört vagy egyéb szeszes italt fogyaszt, esetleg kondommal (óvszerrel) közösül. Ha a fokozott vérbőség a váladéktermelés ellenére sem mutatható ki a kórokozó — a beteg gyógyulása valószínű. Hat héttel a fertőzés, illetve a Penicillin-kezelés után mondható csak ki a kankó végleges gyógyulása. A nők gyógyulását még körülményesebb, nehezebb megállapítani, hiszen belső nemzőszerveik bonyolultabbak. Legalább háromszori negatív váladékvizsgálat szükséges, hogy a teljes gyógyulást kimondhassuk. Ezt a vizsgálatot közvetlenül a havi vérzés után kell megejteni, mert ilyenkor könnyebb megtalálni a megbúvó gonokokkuszokat. A nők biztos gyógyulásának megállapításához a kezelés után legalább három hónap szükséges. Ez alatt az idő alatt a nemi érintkezés tilos. Férfiaknál ritkábban, nőknél gyakrabban találkozunk nem kankós eredetű húgycső-, illetve hüvelyfolyással. Az ilyesminek sokféle oka lehet: baktériumok, gombák tevékenysége, vagy a nyálkahártyák túlságos érzékenysége. De a biztonság kedvéért ilyenkor is szokásos a karikós fertőzés megállapításához szükséges, fentebb említett vizsgálatokat elvégezni. Az ilyen folyások kezelése nemritkán hosszadalmas, és mind a betegtől, mind az orvosoktól nagy türelmet és kitartást kíván. A nemibetegségeket megelőzhetjük, ha a házasságon kívüli nemi érintkezést elkerüljük és nem kötünk felelőtlen, köny- nyelmű, futó nemi kapcsolatokat. Ha gyanús közösülés történt, akkor utána- minél előbb ajánlatos vizelni, hogy a húgycsőbe jutott kórokozókat a vizeletsugárral kimossuk. A külsó nemiszerveket lehetőleg szappannal és vízzel alaposan tisztítsuk meg. Régebben különböző „védszerek“ voltak forgalomban — például a Vétó, — amelyek bizonyos fertőtlenítő anyagokat (higany, ézüstsók, jódszármazékok stb.) tar- maztak. Egyéb fertőtlenítőszerek, mint a Merfen, a Steroge- nol, a szublimátoldat vagy a hipermangán-oldat, szintén jó szolgálatot tehetnek főleg akkor, ha a külső nemiszervek alapos (szappanos) lemosása után használjuk őket és minél rö- vldebb idővel a megtörtént gyanús nemi aktust követően. A- jánlatos, hogy a nők a külső nemzőszervek lemosása, fertőtlenítőkkel való bedörzsölése után a hüvelyt irrigátorral is kiöblítsék. A gumióvszer vagy kondom (prezervatív) használata, ha nem szakad el, teljesen biztos védelmet nyújt a kankós fertőzés ellen, és a szifiliszes fertőzés lehetőségeit is erősen csökkenti. Mit tegyen az, aki fertőző szifiliszben szenvedő egyénnel közösült, s erről esetleg csak később szerzett tudomást? Számításba véve azt, hogy a veszélyeztetettek maguktól .fordulnak orvoshoz, nem ütközik nehézségbe az ilyen esetleges betegjelöltek minél gyakoribb megvizsgálása, a fertőzés legelső tüneteinek észlelése, és szükség esetén a megfelelő erélyes kezelés azonnali megindítása. Vannak azonban olyan „betegek“, akik tulajdonképpen nem is nemibetegek, hanem csak félnek a nemibetegségektől, és unos-untalan az orvosokat, a rendelőket járják, különféle vér- vizsgálatokat végeztetnek és minden jelentéktelen tünetben a nemibetegségek különböző formáit vélik fölfedezni. Természetesen helyesen cselekszik az, aki a nemzőszervek horzsolásaival. pörsenéseivel orvoshoz fordul, vagy furcsa bőrkiütéseit, folyását szakorvosnak mutatja meg. De aki szinte ebben leli kedvét és állandóan nemibetegnek képzeli magát, az már beteges képzelődő és inkább idegorvosi kezelést igényel. A lágyfekély A lágyfekély vagy lágysánkér (ulcus molie) ma már nálunk kiveszőben levő nemibetegség. Kórokozója az apró pálcikák láncolataiból álló Ducrey-féle streptobacilus. A fertőző közösülés után pár napra, a fertőzés helyén, kis hőlyagocska tűnik fel, s hamarosan lepedékes, fájdalmas, zegzugos szélű fekéllyé szélesedik. A fekélyben megtalálhatók a kórokozók. Ha nem kezelik, pár hét után a lágyéki nyirokmirigyek is megduzzadnak, igen fájdalmasak lesznek, sőt felfakadva erősen gennyedhetnek. Ezt népiesen „dob“-nak, latinul „bubo“- nak hívják. A betegség kizárólag helyi, és a környékbeli nyirokmirigyé- ken riem terjed túl. Helyi kezelésre igen könnyen gyógyul, ha szulfamidokat szórunk por alakban a fekélyre; esetleg egyidejűleg, tabletták formájában is adagoljuk ezt a jó hatású gyógyszert. Azért fontos a lágyfekélyt ismerni, mert előfordul, hogy ez a betegség a szifiliszes fekéllyel együtt, mint „kevert fertőzés“ jelentkezik. Ezért kell a lágyfekély begyógyulása után 4—8 héttel vérvizsgálatot végeztetni. (Vége) iiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimtt A kis tengerészcsapat D’Ar- not hadnagy vezetésével az elefántcsapáson haladt. A hadnagy türelmetlen volt, s ezért jóval előbb járt, mint a társai. Egyszerre bennszülött harcosok vették körül. Kiáltott, de védekezni már nem maradt ideje. Leütötték és becipelték az őserdőbe. A kiáltásra odarohanó tengerészeket sűrű dárda- és nyílzápor fogadta. Sortüzet zúdítottak a bozótba. Ezt a sortüzet hallotta Tarzan és Jane. A görbe afrikai kések, dárdák. karabélyok, tengerész- szekercék szörnyű pusztítást végeztek, de a bennszülöttek megfutamodtak. Közben beesteledett. A mentőosztagnak nem maradt más választása, mint helyben letáborozni. Azok a négerek, akik D’Ar- not hadnagyot foglyul ejtették, azonnal útra keltek a bennszülött falu felé. Teljesen besötétedett, mire az őrökhöz értek. Gyorsan beengedték ő- ket a faluba. Nagy volt az öröm. Asszonyok, gyerekek rohantak eléjük. £s ekkor a francia tiszt olyan szörnyűségeken esett át, amelyekben nem sok embernek volt része: saját bőrén kellett tapasztalnia, hogyan fogadják a foglyot az afrikai emberevők. A hadnagyot ököllel, bottal, kővel és más tárgyakkal ütlegelni kezdték. Letépték a ruháját és bőrét hasogatták. Nem tartott soká, és nem maradt testén egyetlen ép folt sem. összeszorított fogakkal tűrte a fájdalmakat és csak azért fohászkodott, hogy mielőbb megváltsa a halál szenvedéseitől. De ez a halál egyre késett. A harcosok elzavarták a rárohanó asszonyokat, gyerekeket, mert sokkal agyafúrtabb halálnemet szántak neki. A falu közepére vezették, ahol egy oszlophoz kötözték. Az asszonyok szétfutottak, hogy edényeikbe vizet készítsenek a lakomához. Mások tüzet raktak. Ekkorra megérkezett a küzdelem színteréről a többi harcos is, és a szerencsétlen fogoly körül megkezdődött a kísérteties haláltánc.-0Tarzan rögtön megértette, hogy mi történt. Ismerte a bennszülöttek szokásait, s é- zért nem a küzdelem színterére sietett, hanem a bennszülött-falu irányába vette útját. Ha valakit foglyul ejtenek. azonnal segíteni kell rajta, mert különben gyorsan végeznek vele. Teljesen besötétedett, mire a faluhoz ért. Látta a kísérteties táncot, és tudta, hogy még nem érkezett későn. Mbongo király kése még nem metszette le a fogoly fülét, tehát még nem adott jelt megöleté- sére. Az oszlop negyven lábnyira lehetett attól a fától, amelyen most Tarzan lapult. Gyorsan elővette a lasszóját, és a táncolók feje fölött felharsant az óriásmajmok irtózatos üvöltése. A táncolók kővé meredtek: a gyér fénynél nem lehetett látni a kiröppenő lasszót. D’Arnot is felnyitotta szemét. Látta, hogy egy hatalmas néger hanyatt vágódik, fuldokolva kapálózik, és egy láthatatlan kéz a fa felé vonszolja. A bennszülöttek kimeredt szemmel, rémülten nézték. A fa alatt a test felemelkedett és eltűnt a lombok között. A bennszülöttek irtózatos rémületükben, sikongva1 rohantak az őserdőbe. D’Arnot magára maradt. Bátor férfi volt, de amikor az ordítást hallotta, hideg futott végig a hátán. Kimeredt szemmel nézte a fát, amelyről ebben a pillanatban hullott földre a bennszülött teste. Nyomban mögötte egy magas árny ereszkedett a fa alá, aztán megindult feléje. Tarzan egyetlen szó nélkül metszette el a francia tiszt kötelékét. D’Arnot a nagy vér- veszteségtől bizonyára földre zuhan, ha Tarzan esés közben E. R. BURROUGHS - SZŐKE J.: XX. A MENTŐOSZTA'G él nem kapja. A hadnagy még érezte, hogy felemelik, aztán elvesztette eszméletét.-0A tengerészcsapat elesett bajtársai tetemével másnap délután ért vissza a kunyhóhoz. Amikor kiléptek az erdőből. Porter professzor és Clayton egyszerre pillantották meg a kunyhó ajtajában álló Janet. A lány örömében felkiáltott és sírva rohant apjához. De sírva fakadt maga az aggastyán is. Clayton nem a- karta zavarni őket, elfordult. Később örömmel szólt a lányhoz: — Jane! — mondta. — Az ég mindannyiiyiknak megkegyelmezett. Clayton azelőtt sosem szólította keresztnevén. Negyven- nyolc órával előbb ez még megörvendeztette volna a leányt, de most kényelmetlenül érintette. — Clayton úr, — szólt csendesen a lány és kézét nyújtotta — mindenekelőtt köszönöm hűségét és azt a segítséget, a- mit apámnak nyújtott. Clayton azonnal észrevette, hogy üdvözlését nem fogadta olyan szívesen, barátságosan, de ez nem zavarta. — Hol az erdei ember, akik a maguk megmentésére sietett? Miért nem tért vissza magukkal? — kérdezte a lány sebtében. — Nem értem, kire gondol? — Arra, aki magukat is megmentette, és engem is kiragadott a gorilla karmaiból. — Óh! — kiáltott fel Clayton meglepetten. — Ő volt az, aki magát megmentette? Meséljen róla... — Ugyan... Az erdei ember — ismételte. — Hát nem látták? Hiszen amikor a lövéseket hallottuk, elhagyott, hogy a segítségükre siessen. — Mi nem láttuk — felelte Clayton. — Hozzánk nem csatlakozott. Talán saját népéhez csatlakozott, azokhoz, akik ránktámadtak. A lány kitágult szemekkel nézte, aztán felkiáltott: —Nem! Az lehetetlen. Hiszen azok színes bőrűek voltak, ő meg fehér ember — gentleman! Clayton csodálkozva nézte heves tiltakozását s lelkében ellenszenv támadt Tarzan iránt. — Porter kisasszony, ő egy félig vad lény. Semmit se tudunk róla. Egyetlen európai nyelvet sem ismer. Ruházata, fegyverei és díszei olyanok, mint a bennszülötteké. Más ember itt nem él. Bizonyára tagja annak a törzsnek, amely megtámadott. Az is lehet, hogy ő maga is emberevő. Jane elhalványodott. — Nem hiszek magának — mondta suttogó hangon. — A- mit mond, az nem igaz. Meglátja, visszatér, és akkor maga is elismeri tévedését. Maga nem ismeri olyan jól, mint én. Mondom magának... hogy gentleman! Clayton nagylelkű férfi volt, de hogy a lány oly szenvedélyesen védelmezte megmentő- jét, meggondolatlan féltékenységbe sodorta. Egy pillanatra arról is megfeledkezett, hogy ő maga is csak neki köszönhette életét. — Lehet, hogy igaza van, Porter kisasszony;' de ne törjük a fejünket közös ismerősünkön. Hiszen az őserdő e- gyik vadjáról van szó. A lány nem válaszolt. Szívét harag öntötte el Clayton iránt. Szótlanul megfordult és a kunyhóba indult. Ott fekhelyére vetette magát és keservesen elsírta magát. — Állat? — suttogta szánakozva. — Akkor én is állat vagyok, mert... szeretem. Claytont nagyon bántotta, hogy ilyen csúnyán, durván viselkedett a lánnyal szemben. Levélben kért tőle bocsánatot. Viselkedését azzal mentegette, hogy megviselt idegei felmondták a szolgálatot.-0Másnap kora reggel útra kelt a megerősített tengerészegység, hogy megmentse D’Arnot hadnagyot, és megbüntesse a gyilkos bennszülötteket. Kegyetlen bosszút álltak rajtuk. Az egyik bennszülöttön megismerték a francia hadnagy ruháját. Ebből arra következtettek, hogy a hadnagy szomorú sorsra jutott. Késő este értek vissza. Clayton szomorúan és fáradtan lépett a kunyhóba. Jane már várta, és szorongva kérdezte: — Megtalálták D’Arnot hadnagyot? — Nem. Későn érkeztünk... — És mi történt vele? Meséljen... gyorsan... — Képtelen vagyok... Szörnyű dolog történt! — Megkínozták? — kérdezte a lány suttogva. — Nem- tudom, mit tettek vele, mielőtt megölték. — Mit mond?... Mielőtt megölték?... Mire gondol? Talán arra, hogy... Jane arra gondolt, amit Clayton mondott neki az erdei ember és a bennszülöttek rokonságáról. — Igen, Porter kisasszony. Emberevők voltak... — mondta kelletlenül Clayton. — A maga erdei istene is oda sietett, hogy részt vegyen a szörnyű lakomában... Alig ejtette ki ezeket a szavakat, rögtön meg is bánta, mert látta, mekkora fájdalmat okozott a lánynak. — Erre nem válaszolok... De ha férfi lennék, akkor... — mondta a lány és hátat fordított Claytonnak. Következik: Férfibarátság fiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimiiiiiiiiiiiiiiiHiiľ i Tengeralattjáró Hír: elsüllyedt hajók kiemelésének megkönnyítésére, hajóroncsok felmérésére, tengerfenék kutatására az amerikai haditengerészet egyszemélyes tengeralattjárókat rendelt. • KONSTRUKTŐREI • — Az első használható tengeralattjárót a franciák építették. Lemerülése 25 percig tartott. Gőzgép mozgatta. Később a tökéletesített tengeralattjáróba Diesel-motorokat építettek, s így két-három perc a- latt víz alá merült. Nevezetesebb konstruktőrei, modernizáló!: 1724-ben Nyikonov, 1776- ban Bushnell 1801-ben Fulton, 1834-ben Sulder, majd 1915- ben Naljatov, akinek 650 tonnás hajója aknafektetésre is alkalmas volt. • HOGYAN MŰKÖDIK • — A tengeralattjáró hajóteste dupla fenekű, vagyis tartályrendszerrel rendelkezik. Ezt töltik meg tengervízzel, s a tengeralattjárót így megnövekedett súlya süllyeszti a víz alá. Felbukkanásakor a túlsúlyos vizet sűrített levegő szorítja ki a tartályokból. A víz alatti lebegés akkor következik be, a- mikor a tengervíz fajsúlyával a hajó fajsúlya megegyezik. A kutató tengeralattjárók egyébként 10 kilométernél is mélyebbre merülhetnek. A hadi tengeralattjárók átlagos merülési szintje 100-200 méter, a speciális víz alatti jármüveké 400-500 méter. • A KÉT VILÁGHÁBORÚBAN • — A tengeralattjárók kez- i detben kizárólag hadi célokat szolgáltak. A huszadik század két világháborújának félelmetes fegyverei voltak. A második világháború tengeri csatáiban sok nagy hadihajót tengeralattjárók süllyesztettek el. Ez Időben, 1944-ig a tengeralattjárók akciórádiusza — hatósugara — 15 ezer tengeri mérföld, vagyis 28-30 ezer kilométer. Nyolcvan óráig tartózkodtak a víz alatt. • ATOMREAKTOR • — Napjaink legkorszerűbb tengeralattjáróiban atomreaktor biztosítja a hajtóenergiát. Ez mint hőforrás, gőzt termel. A gőz hajtja az áramot biztosító gőzturbinát. Az atom tengeralattjárók 100 ezer kilométer viz alatti út megtételére is képesek, újra-atomtöltés nélkül. Ugyanakkor, ha szükséges, egy évet is víz alatt tölthetnek. Ismeretes a szovjet hadi- tengerészet nemrégi gyakorlata. amikor egy tengeralattjáró- egysége körbehajózta a Földet víz alatt, anélkül, hogy bárhol is észrevették volna. • viz alatti rakétakilövő ALLOMÄS • — Az atom alapvetően megváltoztatta a tengeralatjárók harci feladatát. Ma a haditengerészet legfontosabb fegyvere a tengeralattjáró. Fedélzeti rakétáival nemcsak az ellenség vízi célpontjait: hadihajóit, ha- dianyagszállltó járműveit, hanem a part menti objektumokat, sőt, a hátországban fekvő stratégiai helyeket is képes elpusztítani. • A JÖVŐ • — A távolabbi elképzelésekben mind gyakrabban kerül szóba az óceánok mélyén fekvő ásványi kincsek feltérképezése, kiaknázása. Egy legutóbb kiadott amerikai tanulmány szerint: a tengeralattjárókat a jövőben mint manipulátorokat használják a víz alatti olajbányákban. A nyersanyagot Is a vle alatt tárolnák, szállítanák, a tartályok víz alatti vonatokat alkotnának. Háború idején e nyersanyagbázist mesterséges holdak vezérelnék, s gondoskodnának a fel- és lemerülésről. Elképzelnek olyan tengeralattjáró anyahajókat, vagy vízi deszantjármüveket is, amelyek viz alóli felbukkanásuk u- tán a szárazföldön légpárnás jármüvekként haladnának tovább. Útjukat a tengerről a- nyahajök, rakétafegyverek, repülőgépek biztosítanák. Illlllllllllllllllll|||||||]|||||||||lllllllll„„lll,l,m,II
