Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-08-15 / 33. szám

21 itiusag

'fvCŐTlfcfcjOu

1769 augusztus 15-én született Napóleon.

1945 augusztus 15-én szabadították fel Kóreát a szovjet csapatok.

1925 augusztus 16-án a- lakult: meg Kuba- Kommunista Párt ja.

I960 augusztus 16-án kiáltották ki Ciprusz függetlenségét.

1911 augusztus 17-én született Michail Botvinnik többszörös sakkvilágbajnok. a Lenin-rend tulajdonosa.

1934 augusztus j^7-én kezdődött a szovjet írók I. kongresszusa.

1790 augusztus 18-án született Kölcsey Ferenc, magyar költő, a himnusz szerzője:

1850 augusztus 18-án halt még Honoré de Balzac, a nagy francia realista író.

1662 augusztus 19-én halt még Blaise Pascal francia matematikus és filozófus.

1936 augusztus 19-én gyilkolták meg Frédéric Garcia Lorca a neves népi spanyol költőt, a fasisztaellenes harcost.

1901 augusztus 20-án született Salvatore Quasimodo olasz Nobel-dijas költő.

1923 augusztus 20-án kezdődött a csehszlovák bányászok általános sztrájkja.

A közbiztonsági _szervek

ismét 71 súlyos közlekedési balesetet jegyeztek fel.' Ezek során 43 ember, közülük 7 gyermek vesztette.. életét. A súlyosan sérültek száma 49, 43-an pedig köny- nyebb sérüléseket szenvedtek. Ezek a számok fokozott óvatosságra intik mindazokat, akik ezekben a napokban gépkocsiba vagy motorkerékpárra szállnak.

Ján H., prágai 33 éves gépkocsivezető Hbereci út^ ja előtt nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott. Hejnice községnél elgázolta Viktor Vondráóek 67 éves nyugdíjast és feleségét. akik mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Az ittas gépkocsivezető a tett színhelyéről elmenekült. A biztonsági szerveknek rövid idő alatt sikerült .Ián H.-t letartóztatni, és most vizsgálati fogságban várja ü- gyének tárgyalását.

Alkohol következtében egy további tragédiát is feljegyezhetünk. Jaroslav Č. 41 éves férfi Povrlv községnél erősen ittas állapotban a vasúti sínek mellett tartózkodott. Az arra menő tehervonat halálra gázolta. Megállapítást nyert, hogy közvetlenül a szerencsétlenség előtt Jaroslav Č. 11 ü- veg tízfokos sört fogyasztott.

Bodrogszerdahely községben M. S. 19 éves motorkerékpáros halálra gázolta az 54 éves Imrich B.-t. A motorkerékpárost súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Ondrej C. 21 éves fiatalember motorkerékpárjával belerohant egy szembejövő személygépkocsiba. A súlyosan sebesült motorkerékpárost azonnal a éadcai kórházba szállították. Sajnos, a gyors orvosi beavatkozás sem segített már. Röviddel kórházba szállítása után meghalt.

Hírek a kassai járásból

A diákok nemcsak pihenéssel és kirándulásokkal töltik a nyári szünidőt: Borovszky József, a CSISZ kassai JV dolgozója szavai szerint különböző brigádon sok fiatal vesz részt. Például a nyári aktivitás keretében a kassai Šrobár utcai Általános Műveltséget nyújtó Középiskola és az E- diákja három csoportban vesz részt a Kassa-Ojváros lakóne- második helyezett Ipedig 1000 gészségügyi Középiskola 120 korona értékű kirándulásán gyed rendezésénél, ahol a Kér- vesz részt. Ki lesz a győztes?

tészeti és Városszépítő Válla- Szerződést írtak alá e na- lat dolgozóinak segítenek. De pokban a CS|SZ Jarasi Veze- már dolgoztak itt a kassai ko- tősége és a Mezőgazdasági hászati ipariskola, valamint a Termelési Igazgatóság, amely posta- és Kohóépítő Válla- szerint kedvezőbb munkafelté- lat szaktaniníézeti növendő- teleket és életlehetőséget a- is- _ karnak teremteni a mezőgazdaA ^a'us' CSISZ szervezetek Ságban dolgozó ifjúság számá- közül legjobban igyekeznek a ra ifjúsági klubok alapítá- szinai fiatalok.- Kötelezték ma- sán kívül arra hívták fel a gukat, hogy e nyáron a he- mezőgazdasági üzemek veze- iyi EFSZ-ben 500 mázsa ga- tőségét, hogy a fiatalokat több bonát csépelnek. Vasárnap már előnyben részesítsék. így pél- munkához is láttak és déle- dául azok, akik elvégezték a lőtt 88 mázsa árpát csépeltek, mezőgazdasági technikumot és Jutalmul negyven CSISZ-tag az szerződést kötnek, hogy leg- NDK-ba utazik. alább két évig a mezőgazdaversenyt hirdetett az ifjú ságban dolgoznak majd, mun- kombájnosok közt a CSISZ kas- kába lépésük alkalmával 1000- sai JV és a Mezőgazdasági Tér- 1500 korona járulékot kaphat- melési Igazgatóság, Amelyik „ak. Az ifjú technikusok és kombájnos a nyáron a járás- ökonómusok 2500-6000 koronát, ban a legjobb eredményt éri traktorosok, kombájnvezetők el, jutalmul 1500 korona, a és gépjavítók 2000-4000 koronát és az állattenyésztési részlegen dolgozók 1500-2500 koronát kaphatnak járulék fejében. Akik katonaságtól térnek vissza és legalább három é- ves munkaszerződést kötnek, 1700-2200 korona járulékot kaphatnak. Házasságkötéskor pedig 4000-8000 korona járulékot kaphat az, aki legalább öt évig a mezőgazdaságban dolgozik majd. E téren eddig is a legnagyobb figyelmet fordították a fiatalok iránt a torma várai iái, újbódvai és szlnai EFSZ-eknél. (MPK)

Mató Pál, Kassa

Chován

Lóránt

dunaszerdahelyi

kiállítása

Dunaszerdahely kulturális e- seményeinek sorában számottevő élményt jelentett CHOVÁN Lóránt festőművész kiállítása. A kiállított festmények a művész budapesti, londoni, pozsonyi és dunaszerdahelyi képeinek kis tématöredéke. Képei

A prágai vár műemlékei Európa szerte híresek. Ezért úgy belföldről. mint külföldről mindig igen sok csodálója a- kad.

mélyen lírai hangulatúak anélkül, hogy lendületükben valahol is érzelmessé válnának. A színes ritmusba sorakozó képek szinte önmagukért beszélnek, nincs szükség itt tárlatvezetőre.

CHOVÁN Lóránt első találkozása a dunaszerdahelyi közön - seggel baráti légkörben zajlott le. Amint mondja, nemcsak önmagát akarja kifejezni, hanem adni is akar valamit a ma emberének modern lakásába. Olyan képet, amely hangulatot. fényt és mozgást hoz a szobába S valóban az az érzésünk, hogy ez a kiállítás mindenkinek szól, hogy az élményekből mindenki visz magával valamit.

— szem —

Chován Lóránt: A HRADZSIÄ FELÉ, olaj

A kis önérzetes

Dél van. A víz lomkán, mozdulatlanul nyújtózik a fenyves ■tövében. Olyan mást a napfényben. mintha földre fektetett hatalmas tükör lenne.

A parton meredeken ágaskodó szikla tövében két sátor, előtte a fára akasztott kormos bogrács alatt tűz lobog. Egy fürdőruhás fiatalasz- szony piszkálja a lustán lobogó tüzet, kavarja a bográcsban fortyogó ételt.

Távolabb a kövér pázsiton egy férfi hancúrozik, birkózik hatéves kisfiával, kellettük süldőlány biztatja kicsi öccsét és nevetnek, kacagnak mindany- nyian. A férfi úgy tesz, mintha komolyan venné pöttömnyi ellenfelét, nagyokat jajául, ha megszorítják és szuszogva erőlködik. A gyerek is komolyan veszi a küzdelmet,' összeszori- tott ajakkal birkózik, vékony nyakán kidagadnak az erek, barna teste pattanásig feszül, ahogy apja hasára dűl.

— Most, most Pityu! Fogd meg apu nyakát, — bíztatja picit nővére, de az apa hirtelen mozdulattal a magasba e- meli és a kicsi test máris tehetetlenül kapálózik, kalimpál a levegőben, aztán egyetlen gyors mozdulattal talpára állítja maga mellé a fűbe. A kislány kacag, csúfolódik, s a gyerek dühös keserűséggel ugrik előre, mint a macska. De az apa már tovabukfencezett előle, mindig messzebbre és egyre közelebb a vízhez. A gyerek szüntelenül támad, egyre mérgesebb, dühösebb. Olyan, mint a felizgatott . kiskutya. Már ott vannak közvetlenül a víznél. Az apa most

KARCOLAT

APA

BS FIA

úgy tesz, mintha megadná magát sorsának. A gyerek végső támadásba lendül, teljes erővel apja felé iramodik, de az egyetlen gyors mozdulattal oldalra húzódik és a kis test elzúg mellette, bele a vízbe.

Nevetnek rajta mindannyian, csak a gyerek sír mérgesen, megalázva. Ott áll vizesen a parton és nem tudja, mit tegyen. Es az apja tovább ugratja. Csodálkozón összecsapja a kezét és rászól:

— Jé, Pityu! Hová lett a füled?

A gyerek rémülten kap hol az egyik hol a másik füléhez s nyomban harsány nevetés csattan. Apa és lánya együtt mulatnak a beugratott, dühös lurkón. aki komolyan vette a játékot, az ellenfelet és most megcsaltan áll, aztán bömbölve az anyja felé indul.

Az asszony közben már előkészítette az ebédet, kicsi műanyag-tányérokat rak a tiszta fűre és beléjük párolgó ételt önt. Csendesen telepednek hozzá.

A próba

Most merültek a tóba. Csák a két fej látszik. Az apa kopaszodó feje fújtat, mint a túlfűtött mozdony, a gyerek kócos kobakja imbolyog, mint a cérnára kötött léggömb.

— Most beúszunk! — mondja az apa váratlanul és fürkészve vizsgálja fia arcát.

A gyérek nem válaszol. Arca ünnepélyes, szeme kék. mint a tó, és fölöttük az ég.

— Csak lassan, nyugodtan... Ne kapkodj, ne erőlködj, mert hamar kimerülsz.- — oktatja az apja.

Lassan kanalaznak. A part távol marad mögöttük.

— Nem vagy fáradt ?

— Nem.

— Akkor beúszunk a közepéig! — hangzik az apa döntése. aztán kozzáteszi. — Csak nyugodtan!...

Egymás mellett úsznak az álmos, csöndes vízben. Az apa szuszogva, nehézkesen, a gyerek könnyedén ficánkol, mint a hullámon lebegő forgács. A- lig lehet tíz éves, de már két éve lubickol a vízben, úszkál a part mentén. De ez most más. Ez férfias erőpróba.

A tó tükre nyugodt. Talán háromszáz méter széles, ahol nekivágtak. Ennyit ki kell bírnia — gondolja az apa, és ö- rtíl, hogy a fia frissen, köny- nyen fogyasztja a métereket. A gyerek nem gondol semmit, csak apró szorongást érez.

Már ott úsznak a tó közepén. Az apa magasra emeli a fejét és felméri a két part távolságát, aztán kimondja:

— Itt vagyunk a közepén!

A fiú arca nyugodt, komoly,

akárcsak a lakodalmas vőlegényé.

— Mit szólnál, ha átúsznánk? — kérdi szuszogva az apja.

— Most már mindegy... — feleli a fiú és tovább úszik a túlsó part felé.

Az apa a hátára fekszik, a fiú követi. Együtt pihennek, és az otthagyott partot figyelik. Innen, a vízből apró bogarak a csupasz emberek. Mintha toronyból néznék őket. Összefolynak és egyformák Csak egy van köztük, aki elüt a többitől. és akit nyomban felfedeznek:

— Anyád néz! — mondja derűsen az apa, és a gyerek arcán is átfut egy meleg sugár.

Az asszony ott a parton szeméhez emeli a kezét, keresi a vízben lengő két pontot. Kémlelése félelemből nyomott, riadalomból rezdülő, szemrehányó és büszkén epekedö.

Apa és a fia lassan úsznak

— Rögtön kint leszünk — mondta sokára az apa, és meg kérdezi:

— Nem fáradtál el?

— Nem — int most már szó rongás nélkül a gyerek és néhány gyors karcsapással apja elé vág. Mohóság, kedv. biztonság ficánkol már benne, s ap ja csak nehezen követi nagy lapátoló karjával.

Aztán kiérnek. Az apa nagy. fújtató hasával megkérdi:

— Elfáradtál?

— Kicsit! — mondja szolidaritásból a gyerek és nagyokat ugrik, nevet, nézi a túlsó partot.

— Anyád örül — mondja az apa elégedetten, és megkérdi: — Visszaúszunk ?

— Gyalog hamarább anyunál leszünk — repdesi a gyerek, mert minden kalandnál, izgalmas próbánál jobban vágyja anyját, aki öt csodálva várja a túlsó partin.

Pôda Valéria

18 éves. Fiatal, életerős, :sak kissé lehangolt. Fáradtnak látszik. Júniusban é- rettségizett a nagymegyeri középiskolán. Veié beszélgetek nagyszülei társaságában. A feltett kérdésekre a- zonban mintha kissé felé-' Iénkülne. íme az első kérdés:

— Milyen szándékkal Indult a középiskolára?

— Már gyerekkoromban arra vágytam, hogy főiskolára kerülhessek. A középiskolát Is azért választottam. Ügy éreztem, az érettségi után már minden köny- nvebben megy.

— Ml a véleményé az iskolájáról?

— Az iskola, ahol érettségiztem, sokat nyújtott, de úgy érzem, nem mindént. Mindenesetre a szlovák nyelv tanítására több gondot kellett volna fordítania az iskolának is még nekem is. Dé nemcsak a szlovák nyelv tanítására szorítkozom. Fontosnak tartanám az idegén nyelvek tanulását is.

— Sikerültek-e tervei az érettségi után?

— Sajnos, nem. Erre más választ nem is adhatok.

— Miben látja csalódásának okát?

— őszintén szólva többet kellett volna tanulni, gondolok itt a szlovák nyelvre Is. de általában mindenre.

— Lát-e kiutat a sikertelen felvételi vizsga után?

— Szeretném, ha felvennének a bratislavai könyv- tárosiskolába. Ügy érzem, °nnek elvégzése után na- qvobb eséllyel próbálkozhatnék a főiskolán. Természetesen távtanulásra gondoltam.

— Mit tanácsol a hasonló helyzetben lévő fiataloknak?

— Az első sikertelenség szinte arculütésként éri az embert. Véleményem szerint mégsem veheti az ember mindezt olyan tragikusan. Az erős akaraton és az önbizalmom múlik minden. Sokszor talán odakerül az ember, ahová nem is szándékozott. Ha megbarátkozik az új helyzettel, talán örül is neki. De ha mégis másképp adódik, akkor sincs minden veszve.

Beszélgetett: S. A.

Ezekben a nan ’ fejezi be Vladimír i \R\ff kadémiai szobrász a Sziová Nemzeti Felkelés emlékművé °rietrž község (Senicei iára részé* re. Az emlékműt az S NF 23. évfordulóján leplezik le.