Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-06-13 / 24. szám

wmmtmmi* Nyári kötött ruhe Á kötött és horgolt ruha az utóbbi években annyi­ra divatos, hogy szinte hozzátartozik a nő ruhatá­rához. Az itt közölt kötött ruha különösen fiatal lá­nyok részére alkalmas. Elkészítése is könnyű és e- gész nyáron jól kihasználható. Eredetiben fehér-sár­ga színösszeállításban készült, de szép lenne fehér­halványzöld, vagy fehér-piros psikozással is. Kötéspróba: 29 szem 41 sorban egy 10 cm-es négyzetet ad. Kötésminta: színén sima, visszáján ford. Háta: A szoknya alján kezdjük 150 szemre fehér­rel, 20 sort kötünk a felhajtásnak, majd csíkozás­sal folytatjuk 10 sor sárga és 10 sor fehér válta­kozásával, a 3. sárga esik után fehérrel folytatjuk. 50 cm kötésmagasságnál, mindkét oldalon, minden 8. sorban 1 szemet fogy. 11-szer. 54 cm kötésma­gasságnál kettéosztjuk a munkát a szoknyanyilás részére és külön kötjük a két részt, miközben a nyílásnál 6 új szemet veszünk hozzá. 72 cm kö­tésmagasságnál mindkét oldalon 1 szemet szaporí­tunk, minden 6. sorban 11-szer. 86 cm kötésmagas­ságtól ismét a csíkozással kötünk, egészen végig. A karöltőt 89 cm-nél kezdjük fogyasztani, mindkét oldalon, minden sorban 6X1, minden 2. sorban 8X1, és végül a 4. sorban 1 szemenként. 18 cm karöltő- magasságnál a vállakat fogyasztjuk minden 2. sor­ban 8X3, 3X4 szemenként. A maradék szemeket egyszerre fejezzük be. Eleje: Ügy készül, mint a háta, csak egy részben egészen 87 cm kötésmagasságig, majd itt kezdjük a csíkozást. 94 cm-nél készítjük a karöltőt, előbb minden sorban 14X1, azután minden 2. sorban 2X1 és végül minden 4. sorban 2X1 szemenként. 12 cm karöltömagasságnál a középső 8 szemet lekötjük a nyakkivágás részére, majd mindkét oldalról még minden 2. sorban 3X1, 3X2 és 6X2 szemet fogyasz­tunk. 16 cm karöltömagasságnál a válla részére lekötünk a munka szélén 4 szemet, azután minden 2. sorban 9-szer. Karöltő- és nyakpántok: 6 szemre kezdjük és minden 2. sorban a jobb szélen 1 szemet szaporí­tunk és a bal szélen 1 szemet fogyasztunk. A kar- öltőpánt 38 cm, a nyakpánt 36 cm hosszú. Kidolgozás: A kész darabokat gyengén átgőzöljük, összeállítjuk a varrásokat. Bevarrjuk a zippzárat, felhajtjuk a szoknya aljét, a karöltöket és a nyak­kivágást (a visszájáról) a pántokkal elszegjük. I SMERETES, HOGY A BÓR ,,ÉL“, tehát ahhoz, hogy szép és egészséges legyen, táplálni kell. A vízen — ami a bőr lege­lemibb táplálékát jelenti, és krémeken kívül, a vitaminok­ban gazdag gyümölcsöket és zöldségeket is felhasználhatjuk erre a célra. A pakolás formájában kapott vitaminok felfrissítik, üdévé te­szik az arcbőrt. így kétségtelenül megérik azt az időt és fáradsá­got, amennyit a pakolás készítése és alkalmazása igénybe vesz. A PAKOLÁS „MŰVELETÉT" AZZAL KEZDJÜK, hogy hajunkat hát­rakötjük, arcunkat és nyakunkat alaposan letisztítjuk. A pakolást — attól! függ, milyen sűrű — ecsettel vagy kézzel kenjük fel, úgy hogy a szem körüli részek szabadon maradnak, szemünkre pedig bőr- vizbe mártott vattacsomót teszünk. A pakolás időtartama alatt lapo­san fekszünk és nem idegeskedünk azért, hogy kár az időért, mert Így valóban nem érjük el a kívánt hatást. TULAJDONKÉPPEN BÁRMELYIK GYÜMÖLCS ALKALMAS A PAKO­LÁSRA, de nagyon fontos az, hogy mindig friss legyen és olyan tisz­tára mossuk meg, mintha enni akarnánk. Tudni kell azt is, hogy a gyümölcspakolásokat azonnal az elkészítés után fel kell használni, so­sem hagyjuk állni vagy nem teszünk el belőle a legközelebbi alka­lomra, mert ha a gyümölcs erjedni kezd, az nemhogy jó, de káros ha­tással van a bőrre. AZ EPRET VAGY MÁLNÁT ritka anyagon átpasszirozzuk. tejjel péppé keverjük és felkenjük. Kb. 15 perc múlva először langyos, majd hideg vízzel lemossuk. Hasonló pakolást készíthetünk reszelt almából, vagy apróra re­szelt és átpasszírozott uborkából vagy átnyomott paradicsomból is. Az uborka, amellett, hogy táplálja az arcbőrt, fehéríti is, a paradicsom pedig különösen a kiszáradt, fonnyadt arcbőrt varázsolja frissé. Miu­tán a pakolást lemostuk, arcunkat-nyakunkat tápláló krémmel ken­jük be. f t „Tudom, hogy nagyon fiatal vagyok, 16 éves, és ezért for­dulók bizalommal önökhöz. Vá­rosunkban néhány hónapja dol­gozik egy 20 éves fiú, akit nagyon megkedveltém. Vala­hogy más, mint a többi fiú, igaz, hogy egy kicsit paran­csolgató, de én ezt sem bánom. Néha felhívom őt telefonon, de ahol lakom, ezt nem tartják helyesnek. Igazuk van? „Kő­sziklák állnak az utamban" je­ligére kérem a választ. „Harminc éves vagyok, öt éve járok egy 23 éves férfivel. Most végezte el a tanulmányait, és szeretné, ha a felesége len­nék. Igaz, még egy évi kato­naság előtt áll, de az én ko­romra való tekintettel, nem hajlandó tovább várni. Szü­leimnek nem is merek szólni, mert ellenzik. Az egyetlen aka­dály a korkülönbség. Befolyá­solhatja ez a boldogságunkat? Jelige: „NEM TUDOK NÁLAD NÉLKÜL ÉLNI, JÖJJ VISSZA HÁT". „Tizenhét éves múltam. Sze­retek egy 28 éves férfit, de ő ezt nem tudja. Már többször beszéltem vele, de nem akar észrevenni. Talán azért, mert túl fiatalnak talál, vagy mert egyetemet végzett és én csak most érettségizem? Mit tegyek? Tanácsukat „TALÁN TÜL FIA­TAL LENNÉK A SZERELEM­RE" jeligére kérem. Válasz az „UKÁŽU TI CESTU RÁJEM" jeligére: „A fiúval feltétlenül szakítania kell. Ha Byea »ovid idő elég a kiábrán­PROBLÉMÁK dulásra, akkor semmi értelme nincs még csak gondolni is az ismeretség folytatására. A má­sik fiúval se nagyon keresse az ismeretséget. A női önérzet megköveteli, hogy az ismerke­dést mindig a férfi keresse. Ha valóban tetszik a fiúnak, majd ö megtalálja a módját a meg­ismerkedésnek. Különben is, a külseje után kiszemelni egy fiút, nem okos választás, hi­szen a tulajdonságait nem is Ismeri, ami pedig igen fontos. „NEM SZABAD ELSIETNI SOHASE" „BOLDOG LEHETSZ-E MÉG ANYUCI" jeligének: „Ha való­ban szeretik egymást, kell, hogy boldogok legyenek. Min­denekelőtt meg kell győződnie róla, hogy féltékenysége nerh-e alaptalan. Ha valóban megcsal­ja Önt a férje, próbálja neki megmagyarázni, hogy kettős életet semmiképp sem élhet. Szeretni, és ugyanakkor meg­csalni valakit nem lehet, ön­nek mindent el kell követni, hogy családi életük harmonikus legyen. Persze erre a szerete- ten és türelmen kívül okosság­ra, sőt ügyességre is szükség van. Ki hogyan éri el a csalá­di boldogságot, nincs rá recept, erre mindenkinek magának kell rájönni. Remélem, ez az ön esetében is sikerülni fog. „A TÜRELEM, A KITARTÁS BOLDOGSÁGOT TEREM" Válasz a „VAN MÉG RE­MÉNY" jeligére: „Saját példá­ból merítem tanácsomat az ön számára. A különbség kettőnk között az, hogy az én férjem a munkából hazajövet olvasás helyátt, hetente legalább há­GyümöScs mint szépíiőszer PROBLÉMÁK romszor a kocsmában keres szórakozást. Ha kérem, ne menjen el, azzal vádol, hogy én csak azt szeretném, ha a szoknyámon ülne, de szórakoz­ni sem visz el magával, szerin­te nem azért mentem férjhez, hogy ilyesmin járjon az eszem. Hogy nekem bármilyen formá­ban örömet szerezzen, ez szá­mára ismeretlen fogalom. Higy- je el, nem öröm mellette az életem, mégis egyelőre várok a kislányom érdekében. Néze­tem szerint nagyon nehéz lehet gyereket apa nélkül felnevelni. Ezt tanácsolom magának is. „MARIANN" „HA MOST AZ EGYSZER VISSZAJÖNNÉL" Jeligére: „An­nak, hogy ötévi udvarlás után otthagyta a fiú, több oka is lehet. Lehet, hogy kalandok csábították, vagy nem tudott ellenállni a kísértésnek, hiszen a fiatal szív heves, gyors. Akármi oka is volt, később rá­jött, hogy tévedett és higyje el, a szomszéd fiút is szere­lemből, féltékenységből verte meg, mert végső kétségbeesé­sében nem talált más kiutat, öt évig tartó kapcsolatuk bi­zonyára szerelmen alapult, és úgy gondolom, ismét fel fog újulni, habár ez nem kevés önmegtagadásba és szenvedés­be kerül majd. A későbbi bol­dogság azonban mindenért kár­pótolni fogja. „VIM" & N.-ct ' biryryryn-rT’-.-gntvqrr? =•—"»fJBI Ját veszti, (kabát, szveter, cipő, stb.) Ilyenkor nyáron, az utazások szezonjában, különösen gyak­ran kérnek kölcsön bőröndöt, utazótáskát, ami bi­zony kopik, piszkolódik, még akkor is, ha nagyon vigyázunk rá. Ha tehát csak egy mód van rá, inkább vegyünk egy olcsóbb bőröndöt, mintsem hogy egy drágát kölcsönkérjünk. Meg aztán, a legközelebbi u- tazás alkalmával megint csak ki kellene kölcsönöz­ni, és ugye ez kellemetlen és csúnya akkor is, ha ugyanezt a személyt, s akkor is, ha mást kell igény­be venni. DE A LEGFONTOSABB OLDALA A KÖLCSÖNKÉ­RÉSNEK AZ ILLEM SZEMPONTJÁBÓL: NE FELEJT­SÜK EL VISSZAADNI! Sőt, az is lényeges, hogy mi­nél előbb, mert annak aki kölcsönadta, szüksége lehet rá. és még nem adtuk vissza. Az ilyesmi fö­löttébb bosszantó a kölcsönadó, és nevejetlenség a kölcsönkérő részéről. Ernyőt gyakran szoktunk köl­csönkérni — ez érthető és megengedhető is — hi­szen útközben elfoghat valahol az eső, de: ne ak­kor vigyük vissza, amikor legközelebb látogatóba megyünk ahhoz az Ismerőshöz, vagy „arrafelé já­runk", hanem a lehetőség szerint azonnal, vagy leg­később másnap vigyük vissza, klüönben könnyen megtörténik, hogy a kölcsönadott ernyője miatt isr merősünk ázik meg. Csak természetes, hogy minden kölcsönkért hol­mira nagyon vigyázunk — ez a könyvekre is vo­natkozik! — és pl. zsebkendőt, kendőt kimosva-va- salva adunk vissza, vagy pl. selyemsálat legalábbis átvasalunk. r--------------------------------------------------------------------------------—------—---------N „TAVASZ": Kérésére két házi­ruhát közlünk. Az egyik egybe­szabott. kétsoros gombolással. 2 cm széles elütő szegélyezéssel. Anyaga lehet egyszínű vászon, vagy csíkos karton. A másik ruha bő, lefelé bővülőén szabva, elöl végig zippzárral. Készülhet pettyes vagy virágos kartonból, esetleg szidará- böl, elütő szinti díszítéssel. „KÖZELEG A NYÄR“: Az egyik ruhát búzakék vagy zöld vászonból csináltassa, 1 cm széles piros ill. sárga szegélyezéssel és gombokkal. A másik lehet mintás szidarából, a minta legélénkebb színével egye­ző betétrésszel. Mindkét modell jói kihasználható munkaruha. A karfiol talán azért annyira a legkedveltebb zöldségek egyi­ke, mert gyorsan készíthető és kitűnő vacsora. Általában morzsán sülve vagy rántva készítik, de próbáljuk meg az alábbi elkészítési módokat is. Tojással rakott karfiol: A karfiolt a szokásos módon, sós vízben megfőzzük, és szitán lecsöpögtetjük. Jól kizsírozott, morzsával meg­hintett zománctepsibe rakjuk a karfiol felét és megöntözzük olvasz­tott zsírral. Minden személyre egy tojást számítva, a tojásokat ke­ményre főzzük, karikára vágjuk és rárakjuk a karfiolra. Kissé meg­sózzuk és megöntözzük zsírral majd rátesszük a karfiol másik felét, ismét megöntözzük zsírra! és meghintjük reszelt sajttal. Tetejére tej­felt öntünk és sütőben pirosra sütjük. Karfiolpuding: A karfiolt sós vízben megfőzzük, levét jól lecsurgat­juk. Evőkanálnyi zsiradékot 3 tojás sárgájával simára keverünk és eldolgozzuk egy tejbe áztatott zsemlyével, a tojások keményre vert habjával, majd hozzátesszük a karfiolrózsákat és esetleg apróra vá­gott felvágottat. Jól kikent, morzsával meghintett pudingformában fél óráig gőzben főzzük, vagy sütőben 40-45 percig sütjük. Reszelt sajtot adunk hozzá. Karfiolos palacsinta: Sűrű palacsintatésztát készítünk, cukor nél­kül, kevés sóval. A karfiolt sós vízben nem egész puhára főzzük és szitán jól lecsepegtetjük. Ha kissé kihűlt, villával elmorzsoljuk, — de nem péppé, hanem hogy kissé darabos legyen és tejföllel összeke­verjük. Ezzel a keverékkel megtöltjük a palacsintákat, lisztben, to­jásban, morzsában megforgatjuk és olajban kisütjük. Azonnal tálaljuk. Karfiolos sertéscombszelet: 1/2 kg megmosott sertésszeletet gyen­gén kiverünk, megsózunk, borsozunk és forró zsírban mindkét olda­lon hirtelen átsütjük. Most kiszedjük a húst és a zsírban apró koc­kára vágott hagymát párolunk, majd visszatesszük a hússzeleteket. Hozzáadunk egy kb. 1/2 kilós rózsáira szedett karfiolt, kissé meg­sózzuk, és kevés vízzel aláöntve fedő alatt puhára pároljuk. Mikor a karfiol puha, zsírig lesütjük és meghintjük egy kanál liszttel. Egy deci paradicsomlével feleresztjük, kis vizet hozzáöntve felforraljuk, és még néhány percig kis lángon főzzük. Rakott karfiol: A rózsáira szedett karfiolt sós vízben nem egész puhára főzzük. Közben a szokásos módon rizst párolunk, petrezsely­mes zsíron. A lecsurgatott karfiolt a rizzsel zsírozott tűzálló tálba ré- tegezzük, úgy, hogy felül rizs legyen. Tejföllel leöntjük, vajdarabokat teszünk rá és pirosra sütjük. Karfiol sütőben sütve: A rózsáira szedett, karfiolt megfőzzük és le­csepegtetjük. Egy kg karfiolra számítva, 3 deci tejfelt, két egész to­jással elkeverünk. A karfiolt tűzálló tálba tesszük, ráöntjük a keve­réket, a tetejébe reszelt sajtot szórunk és forró sütőben átsütjük. Karfiolpörkölt: Zsíron apró kockára vágott hagymát pirítunk, meg­paprikázzuk, rátesszük a rózsáira szedett karfiolt, megsózzuk és kevés vízzel aláöntve megfőzzük. A karfiolos ételekkel kapcsolatban még annyit, hogy a karfiolt mindig forrásban lévő sós vízben tegyük fel főni, így gyorsan puhul, és hogy a vizet, amiben a karfiol főtt, sose öntsük lel, hanem hasz­náljuk {el levesefe készítéséhez. Barkácsolás: Sok házban hányódik-vetődik egyik szobából a másikba, vagy még gyakrabban az előszobába és konyhába a nagymama ro­zoga varrógépe, amelyet senki sem használ — mert már nem is lehet használni — csak a helyet foglalja. Nos, ha való­ban igy áll a dolog, ügyes kerti asztalt varázsolhatunk belőle. Csak az alsó vasvázra van szükség, az asztal lapját egy műanyaggal bevont deszka képezi. A vasvázat fessük be pl. pirosra, a műanyag lehet sárga, ez szépen beleillik a kert tarkaságába. Egy kis illemtan VANNAK DOLGOK, AMIK TULAJDONKEPPEN NEM IS TARTOZNAK AZ ILLEMSZABÁLYOKHOZ, mégis bizonyos értelemben, mégpedig a viselkedés szempontjából ide sorolhatók. Itt van pl. a kölcsön­kérés; vehetjük íelületességnek, feledékenységnek vagy rossz szokásnak — (hiszen ezek a kölcsönké­rés okai), de az. hogy mit, mikor és milyen körül­mények között kérünk kölcsön, és főleg, hogy mi­lyen gyakran kérünk kölcsön, az már illemhez tar­tozik. Mert pl. valóban semmi kivetnivaló sincs a- zon, ha a háziasszony elfelejtett gyufát venn is csak akkor veszi észre, amikor már szüksége van rá (a boltot már becsukták vagy túl mesze van) és köl­csönkér a szomszédasszonytól. De már más lapra tartozik az, ha naponta nyit be a szomzédba, egy­szer. mert elfelejtett tojást venni, máskor mert ép­pen kifogyott a só, vagy nincs otthon kávé. Eny- nyire feledékenynek nem szabad — és nem illik — lenni. Előfordul az is, hogy valaki éveken keresz­tül, valahányszor darálthúst készít, a szomszédból kéri el a húsdarálót, ami ugyan megbocsájtható egy fiatal háziasszony esetében, akinek még nincs tel­jesen berendezett háztartása, de semmiesetre sem évröl-évre minden alkalommal. AZ ILLEMHEZ TARTOZIK TOVÁBBÁ, hogy csak legvégső esetben kérjünk kölcsön ruhaneműt és ál­talában olyasmit, ami kopik, bepiszkolódhat, forrná-

Next

/
Thumbnails
Contents