Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-05-30 / 22. szám

Ezen a napon a megszokottnál is na- gyobb szeretettel öleljük meg gyermekein­ket. Az ő napjuk ez, őket köszöntjük, a vi­lág sorsa függ attól, hogy mennyire egész­ségesen, elégedetten és képzetten női fel máj# a legifjabb nemzedék. Nincs az a pcrányi, egyszerű és észrevehetet­len dolog, amelyben mo­dorunk fel ne fedné mi- boltunkat Az ostoba, akáf b&éP vagy távozik, akár leül vagy felkel, akár hallgat, akár álldo­gál. mindent másképpen csinál, mint az elmés ember. LÁ BROYÉRE A CS1SZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara 80 fillér PAVLE POPOVIČ: VÉR Valaki belémvájta ujjait és lemeztelenít. szavak kulcsa ' szemek lőpora fiatalság ostora reménység almája sötétség háza szabadság hajnala szépség arca gyűlölet vegyszere búcsúzás ágya irigység fája átkozottak lobogója, ártatlanok inge bátorság gyümölcse szerelem virágcserepe kenyérnek verejtéke Igazság pénze szemérem folyosója időnek határa világnak könyve béke ablaka fájdalom ajtaja saját dalom és a köpőcsésze leshelye Valaki belémvájta ujjait és lemeztelenít. Fordította: KOVÁCS VIKTOR FEGSJC&K Ha fecskét látok, mindig az elsüllyedt gyermekkor képe villan fel bennem. Ott állok a nagy sárga külvá­rosi ház udvarán. Látom a poros akácokat, ahogyan féltő gonddal hajolnak a ház fölé a zöld-arany napsütésben. Szürke macska nyújtózkodik lustán és az eresz felé hu­nyorog, ahol villásfarkú fecskepár fészke látszik. A fé­szekben éhes fiókák fogadják hangos csiviteléssel apju­kat, anyjukat, „akik" szorgalmasan hordják nekik a kövér legyeket. Látom Fülöp bácsit, aki kék színű altiszti ruhában büszkén lépked a leánderes udvaron, mert neki „fix" állása van, és kenyeret ehetnek. Ö, hányszor irigyeltem én akkoriban a zsíros kenyeret! Apám ugyanis sok­szor lézengett otthon munka nélkül. Ilyenkor ült a kis zsámolyon, kezében az újsággal és hevesen politizált Csepec bácsival, az asztalossal. — Könnyű a fecskéknek! — sóhajtotta keservesen az apám, és erős, kérges kezével olyan lágyan simo­gatta meg fejemet, mintha csupa-csupa bársonnyal lett volna kibélelve a tenyere. Ilyenféle képek villának fel bennem a messzi múlt­ból, és tisztán hallom a szomszédos kovácsműhelyból kizuhogó kalapácsütések zaját. Mintha az ott égő tűz vörös fénye is átsütne a lehullott évek vastag avarja alól... Tavaly ősszel új lakásba költöztem. A lakásom ajta­ja felett nagy örömmel fedeztem fel egy fecskefész­ket. — Igazi fecskefészek? — kérdezte Marili, a leányom, hitetlenkedve. — Biztosan igazi! — bízott benne Laci fiam, és ettől kezdve a hosszú télen és a hűvös tavaszon át együtt vártuk a fecskéket. — Hol késhetnek? — kérdezte aggódó gyötrődéssel csaknem naponta a leányom — Valahol Afrikában — nyugtatta szakértelemmel Laci, és az iskolai térképen, átszelve a Földközi-ten­ger kék vizét, biztosan csúszott a fecskék útját mutat­va a vékony gyerekujj. Boldog örömmel néztem a vitatkozó gyerekeket, akik jóízűen uzsonnázták a szalámis vajaskenyeret. Aztán megtörtént a csoda. — Megjöttek a fecskék! — hangzott harsogva a vá­rosi bérház lépcsőházában éppen olyan csengéssel, mint hajdan a mi kiáltásunk a külvárosi ház leánderes ud­varán. Néztem a két örvendező gyereket, és mintha egy­kori magamat láttam .volna örülni a fecskéknek, együtt az öreg lakatos segéddel, az édesapámmal. Közben ezt gondoltam: Vajon, ha megnő a két gyerek, és fecs­két látnak, eszükbe jut-e hajdani gyermekkoruk? Bennük az elsüllyedt gyermekkor képei egészen má­sok lesznek. A fecskékről eszükbe jut majd a mindig mosolygó Bartos néni, aki szép időben kiakasztja a „gangra" a papagájok kalitkáját. Talán Göncziékre em­lékeznek. akiknél először láttak televíziót, vagy hall­ják majd a trolibuszok surrogását a ház előtti tükör­sima aszfalton. Vagy felcsendül majd a messzi múltból a jeges és a szódás elnyújtott kiáltása. Ki tudja? Min­den más lesz bennük, és mégis minden hasonló lesz. Én ott porladok majd, ahol az apám: a fecskék valahol Afrikában késnek együtt a késlekedő tavasszal, és ta­lán majd az ö gyermekeik hangja harsan fel. ha meg­érkeznek... De a fecskék akkor is az élet folytonosságát fogják jelenteni. Fehér Tibor A CSISZ szlovákjai kongresszusának határozatai „Nyugat" *67 Viera Oriešková Könnyű volt Paris királyfi helyzete. Csak három szép nő közül kellett kiválasztania a legszebbet. Sokkal bonyolultabb a mai szépségversenyek zsűri­tagjainak a helyzete. Az idei kerületi szépségversenyre Nyu­gat-Szlovákiából több mint 30-an jelentkeztek. Az április­ban rendezett zártkörű elődön­tőből 8-an kerültek a május 6-i döntőbe, ahol már nemcsak a külső, de a tudás is domi­nált. Sajnos a 8 jelöltből csak 6 jelent meg a vetélkedőn. Végül a megcsappant mezőny­ben Viera Oriešková, a nyitrai pedagógiai főiskola harmadéves hallgatója, nyerte el a kerület legszebb lánya elismerő címet, és érdemelte ki a jogot, hogy a prágai döntőben versenyez­hessen a Miss Csehszlovákia címért A második helyet Éva Bernátová, a harmadik helyet Soňa Javorčiková, másodéves főiskolai hallgatók, szerezték meg. Ez volt az eredmény. A versenyzők csinosak voltak, okosak, de magáról a rende­zésről kevés ítéletet lehet írni. A keret, amelybe az akciót be­leillesztették, kissé kopott volt, és nem nagyon növelte a szép kezdeményezés népszerűségét, nyíték a közönség élegedetlen moraja volt. Babusek károly Éva Bernátová Fotó: Végh István Programunk az elkövetkező é' 1967 május 18. és 20. között ülésezett a CSISZ szlovákiai kongresszusa. Megtárgyalta a CSISZ és Pionírszervezetének a két kongresz- szus közötti tevékenységét és további felada­tait. Az elmúlt időszakot és a jelent az az in­tenzív útkeresés jellemzi, mely az Ifjúsági Szövetség tevékenysége és a fiatalok érde­kei, valamint szükségletei közötti élő, és tel­jesebb kapcsolatok megteremtéséhez szüksé­ges a társadalmi változásoknak és követel­ményeknek megfelelően. A CSISZ szlovákiai kongresszusának előké­születeit és lefolyását a CSKP XIII. kong­resszusa határozatainak végrehajtására való törekvés jellemezte. Bizonyítéka ez annak, hogy ifjú nemzedékünk részt kíván venni szo­cialista társadalmunk sokoldalú fejlesztéséből. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy társadalmunk vezető ereje, a CSKP, bí­zik képességeinkben és elszántságunkban részt venni hazánk gazdasági, politikai és kulturá­lis fejlődésében, hogy olyan nemzedéknek tart bennünket, amelyre teljes mértékben számít­hat. Az az elismerés, amelyben ifjúsági szövet­ségünk részesül, arra kötelez bennünket, hogy még határozottabban vezessük az egész ifjú­ságot a párt politikájának aktívabb megvaló­sítására társadalmi életünk valamennyi sza­kaszán. Azóta az eredmények, amelyeket ifjúságunk a termelésben, az általános műveltség és a szakképzés fokozásában, valamint részvételé­vel az ország irányításában a kulturális és társadalmi életünk fejlesztése terén elért, a társadalmunk iránti odaadásról tanúskodnak. De nekünk is meg vannak a problémáink. Tevékenységünket sok tényező befolyásolja. Elszántan, minden erőnket, lelkesedésünket, képességünket hazánk felvirágoztatására és a marxi-lenini elmélet elsajátítására fordítjuk. A CSKP februári plénumának megállapításai­ra támaszkodva, valamint a CSISZ KB doku­mentumáról folytatott vitából, és a CSISZ szlo­vákiai kongresszusának tartalmas vitaanyagá­ból kiindulva, a CSISZ szlovákiai kongresszu­sa a CSISZ szervek és szervezetek feladatául tűzi ki az elkövetkező időszakban: • ELMÉLYÍTENI AZ IFJÚSÁG ESZMEI NEVELÉSÉT A marxizmus-leninizmus szellemében rend­szeresen és céltudatosan mélyíteni az ifjúság eszmei nevelését, új, érdekes és hathatós for­mák keresésével emelni annak színvonalát. Az ifjúság eszmei formálása állandó, és rendszeresen megismétlődő folyamat, mely nem választható el sem az élettől, sem a tár­sadalom problémáitól. Tudnunk kell, hogy az ifjúság minden tevékenysége tükrözi az esz­mei nevelő munkát, így kell tehát értelmez­nünk és biztosítanunk azt. Az egész tevékeny­ség a CSKP célkitűzései teljesítésére, s a szo­cializmus építésére irányuljon. A nemzeti büsz­keség, a csehszlovák szocialista hazafiság, a testvéri viszony a Szovjetunióval, és a prole­tár nemzetköziség ápolása, elválaszthatatlan része a nevelésnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója a legjobb alkalom a Szovjetunió gazdag történelmének és jelenének megismeré­sére. E nagyjelentőségű jubileum előtt a mun­ka kezdeményezéseken kívül szükséges a sok­oldalú eszmei nevelömunka fokozása, hogy az ifjúság választ kapjon korunk égető kérdései­re (Folytatás a 3, oldalón) OLDALAINKON: A VILÁG LEGJOBB SZA­BÓJA • SIMKÓ TIBOR ÖNMAGÁRÓL • MIKHO- NOVELLÄK • A VILÁG NÉGY SARKA • LÁTÓ­HATÁR — NÉMETH LÁSZLÓ • 15 ÉVESEK OLDALÁN: VITA AZ ER­KÖLCSRŐL • BALLA­GÁS ELŐTT • VILÁG­JÁRÓ MILENA • Á BIZ­TOSÍTÓ FIZET • TAR­ZAN# SZEPESI TOVÁBB BESZÉL... # EUSEBIO • TV-MÜSOR # HUMOR • LÁNYOK-ASSZONYOK OLDALA. 8 iQCsüy • CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságinak lap­ja # Megjelenik minden kedden • Kiadja a Sména, a CSISZ Kőzpón- ti Bizottságának kiadó» vállalata # Szerkesztő­ség és adminisztráció Bratislava. Pražské 6 # — Tél. 485-44-45, — Pös- tafiók 30 — Főszerkesz­tő: Szőke József — Nyömta: Západosloven­ské tlačiarne 01 • Elő­fizetés 41,60, félévrS 20.80, négyedévrl 10.40 • Tőrjősztl e Posta Hírlap- szolgálata, élőfizetni lő­het minden pöstán — Kéziratokat nem őriünk meg és nem adunk visz- sza • - A tápot külföld számára a PNS Ostredná expedícia tlačé útján le­hel mégréndelnl # Cí­mé.^ Bratislava. GottwaT« dövo námestfé 48/VII. K—08*71244 IffCság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents