Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-05-23 / 21. szám

A bratislavaj Kultúra és Pi­henés Parkjának nagy terme három napon át a CSISZ szlo­vákiai kongresszusának színhe­lye volt. Ötszáz küldött és 200 vendég jelenlétében folyt a CSISZ e jelentőségteljes ta­nácskozása. A vendégek között ott láttuk Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális életé­nek jelentős személyiségeit a CSISZ egykori vezető funkcio­náriusait. akik ma más fontos beosztásban dolgoznak, továb-' bá a CSISZ jelenlegi legaktí­vabb tagjait és funkcionáriu­sait. Önmagában véve semmi sem tisztességes vagy tisztességtelen, igazságos vagy igazságtalan, kelle­mes vagy kínos, jó vagy 'ossz. A közvélemény ruházza fel a dolgokat ezekkel a tulajdonságok­kal, mint ahogy a só íze­síti meg az ételeket. ASATOLE FRANCE A CSISZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja Ara 80 fillér A CSISZ szlovákiai kongresz- szusának föbeszámolóját Ro­bert Harenčár mérnök, a CSISZ elnöke tartotta. Beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakot elsősorban az új munkamódszerek keresése, a sematizmus lerombolásá, az ö- szinte baráti légkör kialakítása jellemezte. A CSKP XIII. kong­resszusa világos irányelveket tűzött a fiatalok elé is. Az új gazdasági rendszer is megkö­veteli az ifjúság további akti­vizálását. A beszámoló részle­tesen foglalkozott a pionír­mozgalom az iparban, mezőgaz­daságban dolgozó és az isko­lákban tanuló fiatalok életé­nek legfontosabb kérdéseivel. Az alábbiakban ismertetjük Harenčár elvtárs beszédének fő gondolatait. A CSISZ TEVÉKENYSÉGÉRŐL AZ 1963—1967-ES ÉVEKBEN ÉS A FŐBB PROBLÉMAIRÓL. Az 1963-67es években a CSISZ az építőmunka hagyo­mányait követte, legfőbb si­kerként azt könyvelhette el, hogy a fiatalok jobban meg­értették. mire van szükség ah­hoz. hogy a nemzetgazdasá­gunk fellendüljön. Egyidejűleg szem előtt tartottuk, hogy mi az ifjúság politikai szervezete vagyunk, amely a párt vezeté­se mellett aktívan reagál moz­galmas. társadalmi életünk e- seményeiré. Tudatosítottuk, hogy a mi részvételünk a tár­sadalmi folyamatok támogatá­sával annál jelentékenyebb és helyesebb, minél alaposabban és alkotóbb módon sajátítjuk el a marxizmus-leninizmus el­méletét. Behatóbban, mint az elmúlt években foglalkozni kezdtünk azzal a kérdéssel, hogy a fia­talok hogyan töltik szabad i- dejüket, hogyan érdeklődnek a sport, a kultúra, a művelődés és a szórakozás iránt és egy­idejűleg azért harcoltunk, hogy a fiatalok számára olyan anya­gi feltételeket teremtsünk, a- melyek lehetővé teszik szá­mukra. hogy vágyaik teljesül­jenek. Az elmúlt időszakot éppen e- tért arra használtuk fel, hogy Robert Harenčár elvtárs, a CSISZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnöke. klubok turista- és más intéz­mények keretén belül mélyít­sük el a CSISZ tevékenységét. AZ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG TE­VÉKENYSÉGÉRŐL AZ IPAR­BAN ÉS A MEZÖGAZDASÄG­BAN Az építömunka terén az ipar­ban és a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok töltik be a leg­fontosabb szerepet. A fiatal munkások, műszaki dolgozók és mérnökök tökéletesen tisz­tában vannak a mai gazdasági helyzet komolyságával, arra az elhatározásra jutottak, hogy aktívan akarják kivenni részü­ket azoknak a problémáknak a megoldásából, amelyek társa­dalmunk gazdasági fejlődésével összefüggnek. A fiatalok igye­kezetét főleg az jellemzi, hogy a termelési problémákat nem­csak formálisan akarják meg­oldani, hanem teljesíteni is a- karják a kitűzött feladatokat és vállalásokat. A feladatok kitűzésében olyan módszerek­hez folyamodnak, amelyek von­zóak és közel állnak a fiata­lokhoz. tekintetbe veszik a fiatalok anyagi és erkölcsi ér­dekeltségét. Dubček elvtárs a SZKP KB első titkára is kellőképpen ér­tékelte ezeket az új mozzana­tokat, amelyek az üzemi szer­vezetek munkájában mutatkoz­nak, amikor az SZKP KB vö­rös zászlaját átadta.-0­A CSISZ IV. kongresszusa u- táni években hatékonyan se­gítettünk a mezőgazdaságban, a talajjavitási, az öntözési és talajvízlevezctési munkálatok­ban. 59 trágyalé öntözéses gazdaságot létesítettünk, két­millió gyümölcsfát ültettünk kü és 57 ifjúsági ligetet ala­pítottunk. A párt és államszer­vek ezt a segítséget már több ízben igen magasan értékel­ték. A következő időszakban is e- zen az úton akarunk haladni. A fiatal mezőgazdákat majd úgy vezetjük, hogy azok tö­kéletesen elsajátítsák a mező- gazdasági technológiát és fel­használják a tudomány legú­jabb vívmányait. A fiatal me­zőgazdasági mérnököket abban akarjuk támogatni, hogy még jobban érvényesítsék a legú­jabb tapasztalatokat. A fiatal mezőgazdasági dolgozók szá­mára létesített klubokat ki a- karjuk építeni és újabbakat a- karunk létesíteni. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés fellendítését csakis akkor látjuk tartósan biztosítva, ha lehetővé tesszük a fiatal munkaközösségek szá­mára, hogy kedvező körülmé­nyek között végezhessék teen­dőiket. Ezúton mondunk köszö­netét mindazon tanulóknak és tanoncoknak, közép- és főis­kolásoknak, fiatal mezőgazdák­nak és munkásoknak, akik je­lentékeny segítséget nyújtot­tak a mezőgazdaságnak. A FIATALOK ESZMEI ÉS POLI­TIKAI NEVELÉSÉNEK KÉRDÉ­SEIRŐL A fiatalok eszmei és politi­kai nevelése szorosan össze­függ a marxizmus-leninizmus elméletével. A marxizmus-le­ninizmus képezi a tudományos világnézetünk alapját és erael­Az SZLKP KB küldöttségét Alexander Dubček elvtárs a KB első titkára vezette. lett tekintettel van és elemzi a társadalom konkrét helyze­tét, meghatározza a fejlődés i- rányzatát, értékeli a pozitív és negatív társadalmi irányzato­kat, kijelöli a társadalmi fej­lődés további távlatait. A marxizmus-leninizmus tanítá­sainak helyessége és tárgyila­gossága mozgósítja a tár­sadalom haladó erőit és olyan fejlett politikai meg­győződéshez vezeti a fiata­lokat, amely lehetővé teszi számukra, hogy megértsék a társadalmi élet legnehezebb problémáit is. A marxista világnézet elsajá­títása és az elmélet ismerete lehetővé teszi a fiatalok szá­mára, hogy jobban tájékozód­janak a társadalmi életben. A CSISZ ezért feladatául tűzte ki, hogy segítségére siet a fiata­loknak és azok elsajátítsák a marxista tanítást és a tudo­mányos világnézet szellemében cselekedjenek. A CSISZ emel­lett nemcsak azt követi, hogy a fiatalok az elméletet sajátít-* sák el, hanem rá akar mutat­ni arra, hogy a marxista elmé­let mennyire hasznos a min­dennapi élet konkrét kérdései­nek megoldásában is.-0» A fiatal számára ma a szo­cializmus tárgyi valóság. Nem hasonlítja össze a kapi­talista múlttal, hanem inkább azzal az ideállal, amellyel az iskolában vagy más nevelőin­tézet keretében ismerkedett meg. A szocialista valóságot sokszor önkényes elképzelései­hez, programjaihoz, céljaihoz méri. Ha a valóság eltér vagy Részletek Robert Harenčár elvtárs beszámolójából Konkrét célok - érdekes munkamódszerek nem fedi teljes egészében el­képzeléseit, kritikus hozzá. Az ifjúság természetes nyílt­sága és kritikussága épp egye­nességéből, a politikai kérdések megoldását élénk figyelemmel kísérő érdeklődésből ered. Tu­datában vagyunk viszont an­nak is, hogy nem minden kri­tika helyes, és nem mindé- gyiinck van létjogosultsága, valós alapja. Ifjúságunk azon­ban nagy többségében a reá­lis hiányosságokat kritizálja és követeléseiben a realitást tartja szem előtt. Nem helyes tehát a fiatalság kritikusságát úgy értelmezni, mint egyet nem értését a szocializmussal. Az ifjúságnak a szocializ­mushoz és annak értékeihez való politikai és eszmei hoz­záállásának, kialakításában, formálásában, számos társadal­mi intézményünkre fontos sze­rep hárul. Ezek közé tartozik a CSISZ szervezete is. Mi, po­litikai munkánk során gyak­ran találkozunk olyan nézettel, hogy az ifjúságnak a fejlett ipari társadalomban nincs se kedve, se ideje beavatkozni az össztársadalmi érdekek harcá­ba. Az ifjúságot — úgymond — ma már elsősorban a foglal­kozási ágak specializálódása érdekli, undorodik a politiká­tól és épp ezért a dolgok ideo­lógiai értékelése és politikus látása is szükségtelen, feles­leges. Ezek a nézetek, talán mon­danom sem kell, helytelenek. Kétségbe vonják ugyanis az i- deológiának a megismerésre törő szándékát és ugyanakkor elfelejtik azt a tényt, hogy a tudományos technikai haladás hordozói is emberek. Emberek, akik konkrét, de ugyanakkor nagyon összetett vonzatok és függőségek szociálpolitikai ré- tegeződésében élnek. A konk­rét emberek mindig bizonyos érdekUújés hordozói, érdeklő­désüket azonban differenciálják és integrálják minden kis és nagy társadalomban. Ugyanak­kor pedig véleményt formálnak az egyéni és a közös érdek­lődési területekről, ahol aztán igyekeznek céljaikat és pozí­cióikat elérni, illetve megerő­(Folytatás a 3. oldalon} I OLDALAINKON: • KANADA GONDJAI • LÉNYEG A SZERELEM • NÉGYSZEMKÖZT MO­NOSZLÖY DEZSŐVEL • FORBÄTH IMRE MEG­HALT • DÜRRENMATT: ARCHILOCHOS, A SE- GÉDKÖNYVELÖ ÉS IGAZGATÓ • VERSEK • MIELŐTT IGENT MONDASZ • HÁRMAS PIONlRTALÁLKOZÖ • MIÉRT CSALÓDOTTAK?, • HAJÓÚT A VILÁG „TETEJÉN“ • TARZAN • SZEPESI GYÖRGY BESZÉL • A „SZIKORA ÜGYRŐL“ • EUSÉBIO • AUTÖMAGAZIN • HUMOR • A LÁB NYÁRI KOZMETIKÁJA • • CSISZ Szlovákiai Köz- pont) Bizottságának lap-* ja 0 Mégjelenik minden kedden 0 Kiadja a Sména. a CSISZ KÖzpon- ti Bizottságának kiadó» vállalata 0 Szerkesztő­ség és adminisztráció Bratislava, Pražská 9 0 — Tél. 483-44-45, - Pos- tafiók 30 — Főszerkesz­tő: Szóké József — Nyomta: Západosloven­ské tlačiam? 01 0 Elő­fizetés 41,60, félévrS 20J50, negyedévre 10.40 • Terjeszti a Posta Hírlap- szolgálata, előfizetni te­het mindSn pSstán — Kéziratokat nem őrzünk' meg és nem adunk vlsz- sza • - A lapöt külföld számára a PNS Üstredná expedícia tlače útján lő­het mégréndelni 0 Cf- mé:_ Bratislava, Gottwaí- dövö námestie 48/VII. K-08-71224 IQűság

Next

/
Thumbnails
Contents