Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-05-02 / 18. szám

6 új ifjúság Pályázati hirdetmény A kassai magyar tannyelvű ipariskola igazgatósága pályá' ntot hirdet tanári állások betöltésére. Az állás betöltésének kezdete: 1967 szeptember 1. Szükségünk van: egy elektromérnökre, egy gépészmérnökre, egy testnevelő tanárra. Cím: SPŠ-maď. Košice, Komenského 2. Az iskola igazgatósága Milyen a modern fiatal? Miképpen viszonyulnak a íiatalok korunk jelenségeihez, és mi-“ Iyennek kell lennie egy fiatalnak, hogy modernnek mondhassuk? Erről a kérdésről folyt a vita a lévai alapiskola 9/A osztályában. Nem is éppen könnyű felelni erre a kérdésre. Hiszen ami ma korszerű holnapután meg­haladottá válhat és sokminden, amire ma alig merünk gondolni, rövid Idő múlva természetes lesz. Ez mégsem zárja ki azt, hogy a korszerűségben nincs valami időálló is, és van olyan dolog, ami hosszú ideig igen modern. Egy modern embernek elsősorban udvariasnak kell lennie, és tisztelnie embertársait, környezetét. Ezt minden tanuló vallotta. Alkalmazkodni kell az élet követelményeihez, az általános haladáshoz. Ezt is elismerik a lévai 15 évesek. Megegyeztünk, hogy talán ezek azok a pontok, amelyek időtál- lőak a korszerűség meghatározásánál. Sok felnőtt azt állítja, hogy a fiatalok nem ragaszkodnak eléggé csa­ládjukhoz, nem tisztelik kellőképpen szüleiket és az idősebbeket. Amikor a fiatalokat bírálják valamiért, sokszor hangoztatják ezt. Erről a kérdésről js vitatkoztunk, vajon így áll-e valóban a helyzet Egy fiatal azért még lehet modern, ha ragaszkodik családjához, tiszte­li az idősebbeket és szereti szüleit, testvéreit, és ha kell, ezt ki is nyil­vánítja. Ez a lévai fiatalok véleménye. A lévai tizenöt évesekről pedig senki sem mondhatja, hogy nem alkalmazkodnak a korszerű életmódhoz, és nem modernek. Ez megnyilvánul életmódjukban, tanulmányi előmene­telükben, világnézetükben is. Mégis azt mondják, hogy jampec, illetve huligán az, aki nem tiszteli kellőképpen az idősebbeket, szüleit és nem ragaszkodik családjához. Bár akadnak olyan fiatalok, akiktől távol áll a korszerűség, azt se tudja, mi fán terem ez, munkájában sem állja meg a helyét és nem képezi magát. De hogy felhívja magára a figyelmet, jam- pecoskodik, tiszteletlen, udvariatlan és azt hiszi, hogy ő már modem. Természetesen ilyen fiatalok mindig is voltak. Ez nem korunk tünete, ha­nem ez a jelenség néhány fiatal félresiklott életére világit rá. A művelt ember senkit sem becsül le, és a korszerű fiatalnak műveltnek kell lennie. A tanulók megállapításai szerint a modernség elengedhetetlen felté­tele a tudás állandó gyarapítása. Hiszen aki nem halad a kor fejlődésé­vel, az maradivá válik akkor is, ha ma korszerű. Ütemet tartani pedig ta­nulással és ismeretek szerzésével lehet. Logikusan következik ebből, hogy a modern fiatalnak sokat kell tanulnia. Félek az egykönyvű embertől, ezt mondta a régi bölcs. Ez a megállauítás ma is érvényes. Egy-két könyv elolvasása még nem jelent semmit. Ha korszerűek akarunk maradni, ál­landóan olvasnunk kell. Az sem tartozik a korszerűséghez, ha valaki a kávéházak, az eszpresz- szók világába menekül, és ivással, vagy esetleg zülléssel hívja fel ma­gára a figyelmet. Szórakozni minden embernek kell. Ne kerüljük az esz­presszót sem, leülhetünk a kávéházban is a lévai tizenöt évesek szerint, de ne csak ez legyen az életcélunk, azért hogy valaki ránk mondhassa, hogy mi most már modernek vagyunk. Vannak modern lányok, akik nem sze­retnek táncolni. Igaz, nem sok, de mégis akad. Tánc helyett inkább ko­sárlabdázik, mert ez a hobbyja. A fiúk közül még több ilyen egyén akad. És mondhatjuk' azt, hogy ők most már nem korszerűek? A korszerűség nemcsak az öltözködésben, táncban nyilvánul meg, hanem valami másban. A vitának akkor van eredménye, ha tanulságot lehet belőle leszűrni. Milyen hát a modern fiatal a lévai kilencedik osztályosok szerint? Elsősorban válalkozó szellemű és bátor, Helytáll munkájában, szorgal­masan tanul, állandóan képezi magát, színvonalasan szórakozik, sportol, tiszteli embertársait, ragaszkodik a családjához és újat akar alkotni. Ál­landó törekvések vannak benne .környezete megváltoztatására, de azért tiszteli környezetét. Csak azért akarja megváltoztatni, mert jobbat akar a számára, És a modern fiatal tekintetbe veszi a társadalom érdekeit is. Előrelátó, s ez az előrelátás biztonságot is nyújt neki. És sohasem össze­férhetetlen, nem menekül egy elszigetelt kis világba az előforduló problé­mák elől. A vita igen érdekes volt, és véleményeik lényegében helytállóak. Ok tudják milyennek kell lennie egy modern fiatalnak. , Amikor CSISZ-tag lettem Balázs Imre a CSISZ iskolai szervezetének vezetője. Talán nem is tud­ja, mennyire kedvelik ót a CSISZ-tagok. Bizonyára jói ismeri a tanuló­kat és helyesen befolyásolja őket. Felejthetetlen élménynek tartják a fiatalok azt, amikor CSISZ-taggá a- vatták okét. Arról nem beszélnek, hogy az avatási ünnepélyt miképpen szervezték meg, csak egy maradandó emlék él bennük erről, amit úgy­látszik képtelenek elfelejteni. Kiléptek a gyermekkorból és bekerültek a fiatalok soraiba. Talán ez okozza náluk a lelki felemelkedést. Amióta is­kolába járnak, ez a legnagyobb élmény számukra, ami az iskola falai kö­zött történt velük. Bizonyára jól előkészítették az avatást és nemcsak a formalitás kedvéért történt az ünnepély sem. Ezért nem tudják elfelejteni a fiatalok. Nemrég kapták meg a kilencedikes tanulók a személyazonossági iga­zolványukat. Ez a második élmény, amit az iskolában átéltek. A CSISZ is­kolai szervezete iparkodott felejthetetlenné tenni ezt a napot, de az öt­let mégis csak Balázs Imrétől származott. Ezért kedvelik őt a tanulók, és úgy tekintenek rá, mint hétköznapjaik megédesítőjére. Á CSISZ V. kongresszusára a maguk módján készülnek. Várják a kong­resszus határozatát. Mikor a határozat napvilágot lát, már nem sok ide­jük lesz hátra ebben az iskolában. Akkor már készülnek a ballagásra. A kongresszuson kitűzött célokat majd az életben valósítják meg. Kllencveaan tanulnak a lévai »- lapiskola kilencedik osztályában. A tizenöt évesek oldalát a kilence­dik a) osztályról Írjuk. Örömmel vették tudomásul, hogy végre már velük is foglalkozik az Cj Ifjúság. Jól tanulnak, meg Is érdemlik, hogy róluk szóljon ez az oldal. »S. Interjú Vígh Bélával, AZ ISKOLAIGAZGATÓ HELYETTE­SÉVEL Hogyan sikerUlt a végzős tanu­lók elhelyezkedése? — A végzős tanulók elhelyez­kedése általában sikerült. Nem hagytuk magukra a tanulókat a pályaválasztás és az elhelyezkedés nehéz problémáival. Az egész tantestület segíti ilyenkor a fia­talokat nemcsak tanáccsal, hanem ha kell, ügyes-bajos dolgaik elin­tézésében is. A különböző munka­helyekre kérvényt kell Írni, ezt Is elvégzi az osztályfőnök, vagy a tanítók közül valaki, a tanulók vagy azok szülei helyett. Ha a helyzet úgy kívánja, elkísérjük ta­nulóinkat a munkahelyi fölvételek­re vagy a továbbtanulni szándé­kozókat a fölvételi vizsgákra. I- gyekeztünk kapcsolatokat kiépíte­ni olyan üzemekkel és iskolákkal, ahová tanulóink zöme készül, hogy pályaválasztásukat, elhelyezkedésü­ket ezáltal is biztosítsuk. Végzős tanulóink közül többen jelentkez­tek a lévai óvónőképző iskolába, egészségügyi, gépipari, mezőgaz­dasági és általános középiskolá­ba. — Kielégítőnek tartja-e i cseh­szlovákiai magyar pedagógusok to­vábbképzését? — Központilag irányított szá­mottevő továbbképzés nincs a ta­nítóink számára. Néha közülünk valaki részt vesz, vagy vehet nyelvtanfolyamokon és rövid peda­gógiai iskolázáson, de ezt is in­kább csak formalitásnak tekint­hetjük. A pedagógusok továbbkép­zése pedig nagyon fontos lenne. Azzal a tudóssal, fölkészültséggel, amit hivatalos tanulmányi idejük alatt szereztek, nem állhatják meg helyüket hosszabb ideig. Mint min­den tudomány a világon, a pedagó­gia is feljődik. Kell hogy a taní­tók lépést tartsanak a korral, és a szaktantárgyak fejlődését is kö­vetniük kell. A gép bevonul a ta­nításba is. Egyre korszerűbb neve­lési módszereket kell alkalmazni. És mi történik néhány év múlva a magyar iskolákkal, ha a pedagó­gusok nem követik ezt a fejlő­dést? Sajnos, előfordul, hogy né­hány tanító az önképzést elha­nyagolja, és az előadásokra is fel­készületlenül indul. Ezt a hanyag­ságot aztán a tanulók sínylik meg. és ezzel romlik az iskola színvo­nala. Egy jó pedagógusnak foly­ton kell tanulnia, és nem eléged­het meg az iskolában szerzett tu­dással, mert az pár év alatt úgyis érvényét veszti, meghaladottá vá­lik. — Vannak-e rossz pedagógusok? — Mint minden szakmában van kevésbé jő munkaerő, ugyanúgy a pedagógus hivatásban is előfordul. A tanító is ember, és elkövet ki- sebb-nagyobb hibát. A közvéle­mény és a szülők így Ítéljék meg a tanítók helyzetét. A pedagógusok többsége igyekszik tudását maxi­málisan kihasználni a rábízott ta­nulók tanításában és nevelésében. A legtöbb pedagógus szivén vise­li tanítványainak jövőjét és sor­sát. Olyan pedagógus, akit ellen­őrizni kell, hogyan tanít, képezi-e önmagát, felkészül-e a tanításra, annak valóban el kellene hagyni az Iskolát és más pályát válasz­tania. A tanítás és nevelés be­csület dolga. Aki nem becsületes, előbb-utöbb saját maga is kárát . vallja. Az oldalt összeállított»; Bagót» istyta Az Iskola Igazgatója: VARGA ISTVÄN. A 9/A osztályfőnöke: REINDL ISTVÄN Az osztály négy legjobb tanulója: ALT MÁRIA, RYBÁR GI- ZELLA, KRAMMER ISTVÁN, GÉTZI TÖTH ÉVA. SS­VáHaS'zo.k Kó-viden — Jól sikerült-e a pályaválasztásod? — A pályaválasztásom sikerült. Semmiféle akadály nem merült fél előt­tem. — Én máshová akartam menni, de szüleim nem engedtek. Üzletben ó- kariam volna dolgozni, most mégis más munkahelyre kerülök. De nem va­gyok túljságosan elkeseredve. — Szüleim szerették volna, ha máshová megyek, de végül is rámhagy­ták a választást és minden sikerült. Eredetileg pedagógiai pályára készül­tem, de mivel nincs zenei hallásom, lemondtam erről a tervről, és más pá­lyát választottam. — Szerinted csak az a modern fiatal, aki szórakozik, táncol és Iszik? — Nem az a modern fiatal! Egy modern fiatalnak tanulnia kell és tudását gyarapítani, s azt pedig embertársai javára felhasználni. — Nem az a modern fiatal, aki csak a szórakozásnak, ivárnak, valamint a táncnak szenteli életét. Az életnek más értékei is vannak. — A fiatal lehet korszerű akkor is, ha nem tszik. Vagy inkább: a mo­dem fiatal nem is iszik, hanem állandóan újai akar alkotni, — A korszerűség nemcsak a táncban nyilvánul meg, hanem abban, hogy a fiatal becsületesen tanul, kulturáltan szórakozik, de az alkoholfogyasztás semmiképpen sem korszerűség, hanem elítélendő valami. — Miért tartod fontosnak a sportolást és a testedzést? — A sportolást azért tartom fontosnak, mert egészségesebb az, Oki spor­tol és tornászik, mint aki kerüli a sportot. — Én ts az egészség szempontjából tartom fontosnak a sportolást és ú testedzést. — A sportolási fontosnak tartom, mivel egyrészt szórakozás, másrészt a sportolással edzett test sokkal jobban ellenáll a különböző betegségeknek. — Azérta fontos a sportolás, mert az egészséges szervezetnek állan­dóan szüksége van a mozgásra. — A sportolás ellenállóvá tesz, kikapcsolódást jelent számomra, utána könnyebben is tanulok. Szeretsz-e sportolni ? Erről a kérdésről nemcsak azért beszélünk, mert tavasz van, és kéz* dődik a nagy sportidény. Ezek a tizenöt évesek nemcsak tavasszal és nyá- ron sportolnak, vagy tornásznak hanem az év minden szakában, állandóan. Nincs olyan sportág, amelyben ne szerepelne közülük valaki. A fiúk kö­zül a legtöbben mégis a labdát rúgják, úsznak, kosárlabdáznak és kerék­pároznak. A lányok főleg asztaliteniszt játszanak, kosárlabdáznak és röp- labdáznak. A sportolást és általában a testnevelést fontosnak tartják, és a legtöbben odahaza is rendszeresen tornásznak, nemcsak az iskolában az előírt testnevelési foglalkozásokon. ▼?rs«n*»enék egymás között fb sporteredmények elérésében. A dolog érdekessége, hogy nem pusztán időtöltésből, vagy csak azért sportolnak, mert más is azt teszi, és nem akarnak lemaradni mögötte, hanem céltuda­tosan űzik a sportot és edzik magukat. Tudatában vannak a sportolás fon­tosságának. ami bizonyára a testnevelési tanár és az osztályfőnökök ne­velésének is köszönhető. Nem kényszernek veszik az iskolai testnevelést sem, hanem fontos tantárgynak, és saját érdekükben tornásznak, mert ez­zel is a jövőre készülnek. A turisztikát, kirándulást is szeretik. Vannak közöttük olyanok is, akik Romániában. Bulgáriában, és az Adriai-tengernél is jártak már, szép él­ményekkel tértek haza, sokat láttak és tapasztaltak. Léva, városuk tá­volabbi környékét pedig mindannyian jól ismerik. Minden tanuló több­ször megfordult nagyvárosokban, és érdekes természeti szépségű helye­ken. Táborozásokon, és iskolai kirándulásokon is részt vettek. A táboro­zások szervezése és iskolai kirándulások rendezése igen fontos nevelési eszköznek bizonyult. A fiatalok élményei bizonyítják ezt, és az érzelmi nevelést is kedvezően befolyásolja egy jól megszervezett kirándulás vagy táborozás. A lévai fiatalok ajánlják a 15 éveseknek, hogy olvassák él: SZABÖ MAGDA: Mondják meg Zsófikának című könyvét és JÓKAI MOR: A cigánybáró című művét.

Next

/
Thumbnails
Contents