Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-05-02 / 18. szám
sa 5 új ifjúság + A város a völgyben feküdt. A .völgyben, amely messziről olyan volt, mint egy gyufásskatulyával teleszórt kosár. A völgy túlsó felén, mint megannyi kormos gyufaszál, meredtek tüskésen a gyárak kéményei. A kis folyó úgy fogta át a várost, mint egy fényes ezüstzsineg. A völgyet magas hegyek övezték, amelyek egyikéről zegzúgos szerpentin vezetett a völgybe. A völgyben párás melegen most terítette maga elé zöld szőnyegét az érkező tavasz. A város túlsó felén a gyárkémények magasra tartották nyakukat, és füstöt kentek a tavaszi égre. A füst megülte az erdős hegyoldalt, betakarta a régi várromot. A gyárak vakmerőén festették újjá a tájat. Lent a völgyben az emberek apró pontjai alig feketéllettek el a földtől. Csend volt, amelyben letompulva hallatszottak ide fel az élet érces lármái. A futár a hegyi út kanyarodójánál lenézett a városra. A nap már előbújt az átelleni hegy mögül. Lent megcsillantak a házak tetejel, ablakai. A megritkult tavaszi levegőben idemorajlő város, a hegyek oldalai, az ég enyhe kékje, az út porba száradó göröngyei a tavaszt újjongták. A futár lenézett a völgybe. Elfoglalt, és fáradtságtól kipirult arcán nem látszott elragadtatás. Tekintetével a gyárak irányába fordult, és kabátja belső zsebéből kivett egy kis összegöngyölt Írást. Az acélgyár... negyedik a folyótól.... valószínűleg az lesz ott... a legkormosabb... A futár egy pillanatra megállt. Megigazította poros, nehéz bakancsának meglazult szíját, és gyors lépésekkel indult lefelé a szerpentinen. Az arcán most nyíltan lehetett olvasni — a feladatot teljesítő ember határozottságát.-O4 Á hegyek adják a fát', az ércet, a szenet. A gyárak adják ■ deszkát, lécet, gerendát, fémet, yasat, ólmot, rezet, acélt, ZALKA MÁTÉ MÁJUS A gyáros, bányatulajdonos felfogadja a földtelen parasztot, mü- helytelen mesterembert, felügyelőt állít melléjük, munkás lesz belőlük. A munkás Irtja az erdőt, áll a fűrész mellett. A munkás beleássa magát a hegybe, kiássa belőle az ércet, kicsákányozza a szenet, áll az olvasztó mellett, amely a kőből ércet csepegtet. A gyárak magasba okádják füstös leheletüket, amelyben ezer elégett anyag és felperzselt emberi energia száll koromban és füstben. És ez így van mindenütt, ahol fa, érc, szén emberi kéz alatt válik anyaggá, formává, értelemmé.-0<4 A kazán mögött öten álltak. Egy beszélt: — Meg kell lennie. Meg kell mutatnunk, hogy mi élünk, és egyek vagyunk az egész világon. Ez a nap a miénk. Mi diktáljuk. Ez a mi szavunk ereje.... Erőnk... A felügyelő jön... A kazán rekedten lélegzett, és forró bordája remegett a tűz részegségétől. A kerekek vadul hadonásztak. Az emberek Intettek, és megannyi felé oszlottak. + A városban először ébred a fütő. Megy a fűtő a hajnalban. Almos, fáradt. Leváltja az éjszakai fűtőt, felnyomja a párát — megszólal a gyárkürt. Erre megindulnak a munkások, mint helyükről mozdult nehéz kövek, mennek a szűk’ utcákon. A gyárak állnak, és kitátott szájjal nyelik őket. Aztán ébred a város. Legutoljára ébred a gyáros. Tegnap sokáig tárgyaltak az urak. Beül a fogatába, és kigördül az utcára. A gyár már él. Megfeszült szíjakon szalad az erő, és a gépek végtagjain ott ugrándozik a percekbe feszített ember — a munkás. A gyáros bemegy az irodájába. A postát átnyújtja a hivatalnok: Furcsa levél. „... a szociáldemokraták szervezete elhatározta... az egész világon.... legyetek résen...“ Az egész világon, ahol dolgozó van... május elsején, mint egy ember, kezet nyújtanak... Nincsenek határok, távolságok, különbségek... Mint egy ember... Május első napján.... Ki az utcára... meg kell mutatni, hogy egyek vagyunk, hogy egy akaratunk van, egy érdekünk, egy parancsnak egyszerre és egyformán tudunk szót fogadni... ml, a világ összes proletárjai...-0♦ Délben a gyár sípja elrikkan a völgy felett. A hegyek ekhósan felelnek... A szíjak, kerekek megállnak és a munkásnép kiözönlik. Valahogy ma nem sietnek, a vályúhoz törekvő állat éhsége ma nem hajtja őket az étel mellé. Kis csoportokban beszélgetnek. — Azt ígérték, megüzenik, hogy az egész földkerekségen, mindenütt egyszerre... minden dolgozó... — 8, — 8, — 8?! — De most tizenöt... — Ígérték, hogy megüzenik. — Türelem... idő van elég... — De hiszen holnap... — Ma az utolsó nap... — Rólunk elfeledkeztek... ZALKA MÁTÉ MÁJUS — Nem feledkeztek el... én a központból jövök. — Futár... Gyorsan eltűnik a vastag iratcsomag — a futár az utca szögleténél bekanyarodik. — Holnapi Tehát végre!-04> A gyáros a bányatulajdonoshoz, a fűrésztelep gazdája szintén ide hajtatott... — Tudják az urak, miről van szó? —Nyolc órás munkanap! — Rombolni fognak... — Mindig ezzel kezdik. — A drága külföldi gépeimnek vége... Az urak összeültek... Este lett. Kigyúltak a lámpák, és belehunyorgattak a setétlő vízbe. Enyhe volt az idő. Valahol a város centrumában vidám zene öklözte az esti elcsendesedést. A hídon hosszú sorban, nehéz járással mennek a munkások. Alig szólnak. Hosszat lélegeznek, és a vizet nézik. A hídon fogat dübörög. A gyáros fogata... rajta a rendőrfőnök. Valaki kérdezi: — Minek ez?-0+ De kérem az urakat, ez így lehetetlen. A gyár sürgős megrendelést kapott... öt napi határidő... én nem egyezhetem bele... Egy nap... De hát hol vagyunk? Az ember a pénzéért ne tegye, a- mi takar? — Nem szabad őket szóhoz szoktatni... ez veszedelmes. — Hallatlan szemtelenség... intézkedni kell. A rendőrfőnök készséggel bólintott: j — Részemről a rend teljességéért... — Ha mindenáron skandalumát akarnak! — kezdte az újságíró. 0 „Viola“: Verseiből sajnos nem tudtunk semmi biztatót kiolvasni. Csupán utánérzések, magyarnóta hangulatok. /Azt hittem, hogy ő lesz az én társam,/ /Minden vágyam csak ő- benne láttam./ /Elment csendben, még vissza se nézett, stb./ (,Inkább hagyja abba.“ ^ „B. T. Fülek“: Ez a vers, amelyet beküldtem életem első verse. Szeretném ha ezt a szerkesztőség kiadná az 01 Ifjúság heti számában stb.“ — ttja szerénynek egyáltalán nem levezhető levelében. Idézzük talán néhány eredeti sorát: /Hozzád szólok ki majd még/ /Talpán állva éred elazt,/ /Ami az embert élni gondolkodni/ /és cselekedni késztet / /a beszéd./ Ez csak aről győzött meg bennünket, hogy sem a verstant, sem pedig a nyelvtant nem ismeri. E- rősen lebeszéljük. Szerkesztői üzenetek 0 „Kikelet“: Mint írja — rádöbbentem arra, hogy a versírás elkerülhetetlen számomra — választ vár verseire. Nos: Régies, múltszázadbeli, mind témájában, mind nyelvében. Hol marad ön, a fiatal. Azt tanácsoljuk, hogy fontolja meg még egyszer a versírás elkerülhetetlenségéről tett kijelentését. Olvasson! 0 „Hajnal": „Tessék megírni a véleményüket, akármi is lesz az, de érzem, hogy nem tudja senki sem szétrombolni az akaratomat“ — Írja levelében. Higgye el, nem az a célunk, hogy az akaratot szétromboljuk önben, hanem csupán a tanácsadás. Tehát: csak akarni nem elég! Versei nehézkések. darabosak, magyartalanok. Tanuljon! 0 „Fiatal vagyok“: írása e- gyelőre csak felszínes, lapos, naiv csevegés. Tanuljon, olvasson sokat. Nem árt ha a műfaji kérdéseknek is szentel egy kis időt. írogasson, aztán úgy öt év múlva (akkor bizonyára már élményei le lesznek) jelentkezzen újra. 0 D. A. Nagymácséd: Verte minden költői, nyelvi fantáziát nélkülöző. Nem látunk tenne tehetséget, Bratislavai Zenei Hetek Április 25-8 és május 26-a között harmadszor kerülnek megrendezésre városunkban a Zenei Hetek, amelyeket idén zenekarok fesztiváljának is nevezhetnénk. A rendezvények középpontjában ugyanis öt, élvonalbeli zenekar produkciója áll. A sort a Cseh Filharmónia nyitja meg, s Karel Ančerlel az élen ideális Suk interpretációt ígér. Majd 12 év után ismét hallhatjuk a Leningrádf Filharmóniát Jevgenyij Mravinszkij és Arvid Jansons vezényletével. Párizsból a világhírű Lamou- reux zenekar jön, és francia szerzőkből összeállított programjukat Charles Munch vezényli. Persze a fősúly hazai Filharmóniánk vállain fog nyugodni, öt hangversenyükét Dr. Raj- teren, Slovákon és Bíleken kívül az olasz Francesco Mander és a német Hans Müller Kray vezényli. Utóbbinak különösen Brahms tolmácsolása elé tekintünk várakozással. Monteverdi 400. születésnapján a firenzei I Musici Cantori kamaraegyüttes a szerző madrigáljait, valamint „Tankréd és Klorinda párviadala" című operáját szólaltatja meg koncertszerű előadásban. A szólisták között szerepel Shura Cherkassky amerikai zongoraművész, Ricard Boadella spahyol csellista, a német Ludwig Hoffmann s a hazaiak közül Klára Havlíková és Jozef Bulva. Természetsen kamaraestéket is műsorba iktattak, melyek közül Bruce Abel, a fiatal amerikai baritonista dalestjét előzi meg jó hír. Az Opera négy produkcióval működik közre, melyek közül elő helyen áil a fiatal Miroslav Bázlik „Péter és Lucia“ című új operájának ősbemutatója. A Turandot címszerepét Anna de Cavalieri énekli, míg a Trubadúr Azucénájának ci- gánvruháját Djurdjevka Csakarevies ölti magára. A Traviata kaméliás hölgyének partnere, Alfréd, Budapestről jön, Bartha Alfonz személvében. Ez hát a sokatígérő műsor gerincé, s érdeklődéssel várjuk a megvalósítását. Varga József Előadók vetélkedése EZENTÚL ÉVENTE RENDEZNEK DUNASZERDAHELVÉN KERÜLETI SZAVALÖVERSENYT Járási székhelyeink bővelkednek kulturális eseményekben. Az ifjúság és a dolgozók alkotóversenyének keretében most zajlik le a különféle együttesek vetélkedése. Néhány napja Losoncon és Rimaszombatban a járás színjátszói mérték ösz- sze tudásukat. Másutt a vers és prózamondók versenyét tartották meg. Az eseményre Szencen a Szenczi Molnár Albert napok keretében került sor. Legutóbb Dunaszerdahelyre irányult az érdeklődők figyelme. Az ifjúság és a dolgozók alkotóversenyének kerületi bizottsága itt rendezte meg a nyugat-szlovákiai magyar szavalok kerületi versenyét. Az üzemi klubban lezajlott vetélkedőn hét járásból 52 szavaló vett részt. Az ünnepélyes megnyitó után négy korcsoport adott számot felkészültségéről. A minden tekintetben tartalmas versenyen a próza, illetve a versmondásban korosztályok szerint: Kolárik Róbert, Rácz Klára, Lukacsovics Mária. Szuchy Márta, Szépe Katalin és Hüttinger Györgyi lett az első. A bíráló bizottság a legjobbakat elismerő díszoklevéllel és tárgyi ajándékokkal jutalmazta. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség járási vezetőségének külön-díját Kuczmann András, Csanďa Endre és Varga Erzsébet kapta. A Dunaszerdahelyen megtartott kerületi szavalóversenynek különös jelentőséget kölcsönzött az a tény, hogy Nyugat- Szlovákiából csak azok kerülnek a májusban megrendezésre kerülő komáromi Jókai-napokra, akik a kerületi magyar szavalóversenyen helyezést értek el. Dunaszerdahelyen első ízben tartották meg a magyar szavalok kerületi versenyét. A rendezvény magán viselte a kezdés nehézségeit. Ennek ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy érdemes volt fáradozni. Sok bíztató tehetséggel ismerkedtünk meg. A legszebb eredményt a komáromi, a szenei, a nagymegyeri, a dunaszerdahelyi, a párkányi, a csatai és a somorjai Iskola szavaló) érték el. A vetélkedőt követően a bratislavai Forrás irodalmi színpad mutatta be „Csak tiszta forrásból" című, igényesen rendezett és tolmácsolt irodalmi összeállítását. Az esemény iránt a közönség sajnos nem tanúsított olyan érdeklődést, mint amilyent vártunk. Ez azonban nem a közönynek, hanem inkább annak tulajdonítható, hogy a szervezőbizottság késve fogott munkához, s az eseményről a közönség nem értesült idejében. Az ifjúság és a dolgozók alkotóversenyének keretében a nyugat-szlovákiai magyar vers és prózamondók kerületi versenyét ezentúl minden évben megrendezik Dunaszerdahelyen. A most megtartott vetélkedő érdekében különösen Viktor Šajnoha, a kerületi művelődési otthon szakelőadója, és Szuchy Emil a dunaszerdahelyi üzemi klub művészeti vezetője fáradozott sokat. (b) Gonddalok a Bacsányi Kör munkájáról Az utóbbi két évben 'égy szerényen, csendesen, de annál nagyobb szívóssággal, kitartással dolgozó kulturális társaság működik Kassán: a Bacsányi Kör. Ez a kis csoport íulajdon- képpen a Kazinczy Társaság, majd később a Kazinczy Kör folytatója. Célja: elsősorban irodalmunk terjesztése, népszerűsítése, a magyar kultúrhagyományok ápolása a helybeli és a vidéki lakosság körében. A kétéves fennállását nem is olyan régen ünneplő Bacsányi Kör nagyon gazdag, és amellett nagyon jelentős, visszhangot kiváltó rendezvényekre tekinthet vissza. Hogy csak néhányat említsünk: 1 Bacsányi-est (érdekességének számít, hogy több mint 1 ■ negyven évi levelezés után itt találkozott először Illyés Gyula, Fábry Zoltán és Forbáth Imre) 2 Bartók-est. (Közreműködött Pásztory Ditta, a zseniális ze- A,neszerző özvegye, a Tátrai vonósnégyes, Lendvai Ernő, a legnevesebb Bartók-kutatók egyike, és külföldről jött vendég- művészek. Külön öröm, hogy az est sikeréhez hozzájárult szereplésével a járás szlovák tanítóinak énekkara, és a ökassai rádió szimfonikus zenekara is), 2 Népballada-est (Előadó: Vargyas Lajos, közreműködött Jancsó Adrienne és Török Erzsébet), 4 ^■Arany-est (Jancsó Adrienne, Tekeres Sándor), Elegendő talán annyit megjegyezni, hogy a kassai közönség mindannyiszor elégedetten távozott a rendezvények u- tán, mert igazi kultúrát kapott, élvezhető szórakozásban volt része. Tárgyalások folytak Kodály Zoltánnal is, aki szívesen jött volna a városba. Halála gátolta meg benne. A Bacsányi Kör minden egyes tagja lelkiismeretesen, fe- lelősségtelejesen végzi munkáját. A legtöbbet azonban mégis Béres József, a kör elnöke, és Görcsös Mihály, a kör titkára tette. A két év óta szépen folyó munkásság nem puszta tény, hanem egyben bizonyíték is: lehet Kassán is. akarással, jó szervezési készséggel, és tiszta szívvel becsületes munkát végezni. Éppen a legutóbbi, egyre élénkebb kulturális élet termeli ki magából a kérdést: nem érett-e már a város és környéke egy irodalmi hetilap kiadására? Emberekben, szakértőkben nem lenne hiány. A kassai, azaz keletszlovákiai kerület jelen pillanatban egyetlen komoly magyar nyelvű sajtóorgánummal sem rendelkezik, hiszen a járási lapok nagyrésze megszűnt, vagy megszűnőben van. az igény azonban nem apad. A kérdést csehszlovákiai magyar szempontból is érdemes vizsgálnunk: vajon nem lenne-e sokkal egészségesebb, intehzívebb publicisztikánk, irodalmunk légköre, ha egy — néha talán az ellenpólus szerepét is betöltő, vitaképes lapunk lenné Keletszlovákiában? És: a Vasműben dolgozó magyar nemzetiségű munkások nem érdemelnék-e meg vajon egy, hogy úgy mondjam „saját" lapot? Ügy gondolom, a (elvetett problémák aktuálisak, és figyelmet érdemlők. Létjogosultságukat talán éppen a Bacsányi Kör színvonalas, szép, visszhangot kiváltó munkája bizonyítja. Batta György-0+ Reggel a gyárak elordítotték magukat. A hegyek feleltek nekik. A hidakon kettős posztok álltak. Senki sem mozdult. A gyárak mögött, a szürke utcákban szikkadt a tavaszi nedvesség. A szürke házak setét ablakai sunyin hu- nyorgattak. Sápadt arcok néztek ki a lovas rendőrök lovainak hasa alá. A gyárak még egyet rikkantottak, aztán elhallgattak, mint e- gyedül maradt, tehetetlen gyerekek.-0♦ Mint egyetlen intésre, szót- lan gyülekeztek. Mint szürke tenger, amikor viharra készül. Ki az utcákra, ki a terekre. A rendőrök éles patronnal töltik fegyvereiket... A tömeg rendben, nyugodtan, elszántan megy... Egy szónok: — Hiszen az egész világon így van elvtársaim... Ez a mi hadseregszemlénk... ez a mi szavunk... A rendőrök gyűrűje láncba szorul... a tömeg, mint egy test, magába senkit sem enged. A szónokok egyre váltakoznak. Az arcuk szürke, a szavuk piros... mindegyiknek. A rendőr nem tudja megjegyezni.-04 fs a városkában ekkor olyan nagy volt a csend, hogy a hegyek visszhangzották a szónok szavait. A gyárak pedig mintha visz- szafojtották volna lélegzetüket, csenddel figyelték büszke fiaikat. Az utcákon ebben az Időben egy lélek sem járt.... Mindenki ott volt a téren: a munkások és zsandárok... A munkások piros májusi szóval. A csendőrök orgyilkos fegyverekkel... A városokban ezekben az órákban nagy volt a csend — csak a szivek vertek hangos dobbanással.., Ez történt 1890-ben. A békés polgárok sápltozva beszéltek egymásnak szörnyű meséket a jövendőről. 0 B. I. Főrév: írásával erősen zavarba ejtett bennünket. Nem tudjuk ugyanis, hogy i- rodalomnak (novella, elbeszé,- iés), vagy riportnak szánta-e? Ha irodalomnak: elsősorban magyartalan /Vigyázz kijönnek a szemeid./ stb. elnagyolt, felszínes. Párbeszédei durvák, (egy leszólított lánytól, a második percben azt kérdezi — lány még? — majd a házasság felől és az újságok kül- és belpolitikai rovatai felől faggatni, enyhén szólva furcsa) felépítésükben is rosszak. Ha riportnak: elsősorban magyartalan, másodsorban nem riport, nem tudósítás és nem Is interjú. Egyvalaminek tudjuk csak elképzelni: rossz Írásnak. Lebeszéljük! 0 „Tavasz 67“: örülnénk, ha több versével is találkozhatnánk már. Az Egyedül címűnek legalább öt változatát Ismerjük, Szerkesztői üzenetek ez a mostani rossz. A Munkásapa című túl szirupos, naiv. Várjuk további írásait. 0 „Szeretem az igazságot"! Mivel az igazságot mi is szeretjük, meg kell mondanunk: még nagyon fiatal ahhoz, hogy jő versek kerülhessenek ki a tolla alól. Tanuljon, olvasson. Jó lesz ha megismerkedik a verstannal is. Két-három év múlva jelentkezzen. 0 „Orfeusz“: Verseiből hiányzik az eredeti, egyéni látás, láttatás. Nyelvi fantáziája szegényes, rímei naivak, rosz- szak. Élményei felszínesek, csak látszat .élmények. Tanuljon. Mint irodalmat ajánlhatjuk: Gál- di László — Ismerjük meg a versformákat. Hegedűs Géza — A költői mesrerség, Komlós A- ladár — A Ura műhelyében című könyveket. 0 „Adhuc Ignótus": Egy vers a tehetségének megítélésére kevés, főleg akkor, ha ennyire semmitmondó, érzelgős utánérzés. Önnek rossz barátai vannak. 0 „Kis falum“: Az ellen, hogy saját szórakoztatására, kedvtelésből verselget nincs semmi kifogásunk, de hogy őszinték legyünk, azt az időt is inkább olvasásra fordíthatná.
