Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-04-25 / 17. szám
2 új ifjúság SZOMBAT, ÁPRILIS 15. A latin-amerikai elnökök tanácskozásáról érkezett tudósítások nem tartalmaznak konkrét megoldást a ! latin-amerikai országokat érdeklő kérdésekre. A csúcs- ' találkozón aláírt okmány előre irányozza a latin-amerikai Közös Piac megteremtését 1970—1985 között. Az okmány kitér még Latin-Amerika katonai kiadásainak törlesztésére, a gazdasági integráció további fejlesztésére is. VASÁRNAP, ÁPRILIS 16. Az Egyesült Államok vietnami agressziójának beszüntetéséért a nyugati világban Is mind szélesebb körben emelik fel szavukat a békeszerető emberek. A hétvégi amerikai béketüntetés hatalmas arányai is mutatják, milyen határozottan szembehelyezkednek a békére vágyó tömegek magában az Egyesült Államokban is. HÉTFŐ, ÁPRILIS 17. Az NSZEP VII. kongresszusa iránt nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságban nagy az érdeklődés. Az első tanácskozási napon Walter Úlbricht beterjesztette beszámolóját. A referátumban központi helyet kapott a két Németország viszonya. Ulbricht megállapította, hogy a két német állam ellentétes világban haladó fejlődése kizárja az újraegyesítést, de az NDK és az NSZK szabályozott együttélése olyan cél, amelyet el lehet érni. A szónok azt javasolta, hogy az NDK minisztertanácsának elnöke, és az NSZK kancellárja találkozzanak abból a célból, hogy megtárgyalják a két német állam megértéséhez vezető lépéseket és meghozzák az erre vonatkozó megállapodásokat. KEDD, ÁPRILIS 18. A ghanai katonai kormányzat bejelentetté, hogy a hadsereg három vezető beosztású tisztje által kezdeményezett államcsíny-kísérletet a Nemzeti Felszabadító Bizottság szétzúzta. SZERDA, ÁPRILIS 19. Meghalt Konrad Adenauer, aki az 1949—1963-as években nyugatnémet kancellár volt. ő harcolta ki Nyugat- Németország tagságát a nyugati katonai és gazdasági csoportosulásokban. Temetésén Johnson amerikai elnök, de Gaulle francia köztársasági elnök, Wilson angol miniszterelnök és más közéleti személyiségek vesznek részt. CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 20. Washingtonban megkezdődött a SEATO minisztertanácsának értekezlete. Rusk amerikai külügyminiszter elsősorban a vietnami helyzettel foglalkozott. PÉNTEK, ÁPRILIS 21. Az európai kommunista és munkáspártok április 24-én Karlovy Vary-ban kezdődő értekezletének előkészületei teljes ütemben folynak. Már hazánkba érkeztek az első küldöttségek. ÉRDEKESSÉG A NAGYVILÁGBÓL. Hollywoodban rendszeresítették a strucc-versenyeket. A futópálya 800 méter hosszú. A legnehezebb a struccmadarakat a pályára hozni, mert „struccpolitikát“ folytatnak, a fejüket betúrják a homokba és nincs az az erő, amely elmozdítaná őket. Valóban olyanok, mint a politikusok. Emlékét megőrizzük Mély megrendüléssel fogadtuk a szomorú hírt, hogy a drága barát, férj, gondos családapa és kolléga, Méry Ferenc halott. A csehszlovákiai magyar újságírók családjából életének legtermékenyebb éveiben távozott az, aki nagyon, de nagyon szerette az embereket. Értük ragadott tollat, és több mint másfél évtizeden át írásaival, személyes tanácsaival segítette a magyar falvak fellendülését. A toll örökre kihullt az igaz ügyért küzdő újságíró kezéből. Méry Ferenc egy volt azok közül, aki végigjárta az élet iskoláját, és még felnőtt korában is tovább tanult, hogy másoknak minél többet adhasson önmagából. Az újságíró önmagát adja, aprózza szét, és naponta, hetente megjelenik köztünk. Az élet tövises útjait járta és minden, ami szép és jó volt, velünk, újságolvasókkal osztotta meg. Mély fájdalommal és megrendülve temettük a múlt héten a Csalogányvölgyi temetőben. Kevesebbek lettünk. Barát és kolléga távozott sorainkból. Újságírói kötelessége teljesítése közben, messze hazájától érte őt utol az alattomos halál. Méry Ferenc tengernyit vállalt abból a munkából, amely a csehszlovákiai magyar újságírókra várt. Negyvenegy éves korában örökre itt kellett hagynia rajongásig szeretett feleségét, két kis gyermekét, kollégáit, barátait. Szerkesztőségünk nevében, valamint lapunk olvasótábora nevében búcsúzunk Méry Ferenctől, az igazszavú újságírótól. Béke poraira. 0 Charles de Gaulle francia elnök készségesen segítségére sietett Wojcziech Bienoczki lengyelországi iskolás fiúnak. Az iskolában ugyanis a következő feladatot kapta: De Gaulle és a szatíra. Az az eredeti ötlete támadt, hogy .levelet ír a francia elnöknek. Az elnöki iroda valóban postafordultával beküldött egy kötet karikatúrát, és egyben közölte, hogy az elnök nagyon örült az eredeti kívánságnak. • Az 1967 évi nemzetközi Dag Hammerskjöld-díjat április 23-án adták át. A díjra javasolt jelöltek között szerepelt Robert Kennedy amerikai szenátor és William Manchester az „Egy elnök halála“ című könyv szerzője is. 9 Forradalmi szervezet alakul a pekingi középiskolások számára. 0 Montrealban új bankot nyitottak, ahol csak nőket alkalmaztak. LONDONBAN Carole Freeman asszony a reklámszakmában dolgozik, Jelenleg állatkölcsönzőt nyitott. Tetszés szerint kölcsön ad bármilyen állatot pontosan megállapított díj ellenében. SAN FRANCISCÓBAN Marina Cales asszony dühösen az iskolába sietett és nekirontott fia osztályfőnökének. Alaposan beszappa- j nozta a fejét, mert a tanító állítólag azt mondta a fiának, „én miattam szappant is ehetsz!“ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN \ A St. Querini fogházban a i foglyok lapot szerkesztenek. Az utolsó szám megjelené- ; se három napot késett, mivel a fegyházban lázadás tört ki. A dél-vietnami főváros, Saigon közelében, az amerikaiak — akik Vietnamban az esztelen rombolásról és a barbár pusztításról híresek — egy hidat építettek. Rendkívül érdekes híd ez. Különlegessége, hogy ezen a hídon nincs forgalom. Ember vagy jármű sohasem halad keresztül rajta. A hidat napkeltétől napnyugtáig, kisebb-nagyobb amerikai légikötelékek bombázzák,, gépá- g.vúzzák és rakétával lövik. Jó- néhányszor el is találják... De a híd eredetijét, az immár jelképpé nőtt Ham-Rong- i hidat nem tudták lerombolni. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen indított légitámadások kezdete óta, immár két esztendeje, nincs olyan nap, hogy a Ham-Rong-i hidat ne támadnák az amerikaiak. Bombázzák, levegő-föld rakétákkal lövik. Mindhiába. Fülledt trópusi éjszaka volt, amikor terepjáróink a Ham- Rong-i hídhoz érkezett. Szikrá- nyi fény sem lobbant, s a gépkocsijaink egymás után lassan haladtak át a legendás hídon. A híd, a háború kezedete óta — a szó szoros értelmében — lefogyott. Csak a középső része maradt meg, amelyen egy- egy jármű fér csak el. Két oldalát lebontották, hogy minél kisebb célpontot nyújtson a támadó ellenséges repülőgépeknek. A Ham-Rong-I híd a Ma folyón ível keresztül. Vas- szerekezetét megszámlálhatatlan rakétával és gépágyúval lőtt lyuk ékteleníti. De áll a híd, s virradatig minden éjijei állandó forgalmat bonyolít le. , A Ham-Rong-i hídtól néhány száz méterre van Nam-Ngan község. A község — melyben a gyerekektől az aggastyánokig mindenki Ham-Rong védője — neve magyarul: Déli part. A háromezres Nam-Ngan lakói egy halászati, egy szállítási és egy mezőgazdasági szövetkezetbe tömörültek. A helyi milicia parancsnoka, Tran- Thi-Hue, egy fiatal, 20 éves kislány. Ö kalauzolt bennünket a Ham-Rong-i hídtól néhány száz méterre épült milicista álláshoz. Az állásokban géppuskákkal s ügyeletes kezelőikkel találkoztunk. A milicisták állandó szolgálatot tartanak, és a légvédelmi tüzérek védik a hidat az alacsonyan támadó repülőgépektől. A falu közvetlen közelében é- pült fel — magyar segítséggel — a tartomány egyik legjelentősebb objektuma, a Than-Hoa- 1 erőmű. Sokan így hívják: magyar erőmű. Nam-Ngan közelében, a Ham- Rong-i hídra és az erőműre egyszerre szakadt rá a pokol. Azon az emlékezetes két napon — amikor a magyar nép felszabadulásának évfordulóját ünnepelte — az amerikaiak mintha eszüket vesztették volna. Két napon át szinte szünet nélkül bombázták a hidat, az erőművet és a falut. A légvédelmi tüzérek már jónéhány repülőgépet lelőttek, az amerikaiak pedig egyre hevesebben támadtak, amikor a Ma folyón, a tenger felől, hat katonai őrnaszád érkezett a szorongatott védők segítségéré. A naszádok gyorsan változtatva helyzetüket, szintén tüzeltek a hídra és az erőműre támadó kalózgépekre. Órák óta folyt az LAKATOS ERNŐ: Egy legendás híd keseredett küzdelem, amikor vezérhajóról jelzés érkezett, milicisták a parton nem ér- tték meg, hogy mit jeleznek matrózok. Ngo-Thi Tuyen, ly fiatal milicista lány, erre a Haj Ma folyó hullámaiba vette magát, s a szüntelenül anőverező hajók felé úszott, íhezen, de elérte a sebes fo- isú széles folyón, -a tárna- repülőgépek szakadatlan zében, az egyik hadihajót, imbuszrúdon húzták fel a atrózok. Ngo-Thi Tuyen hamarosan sszaúszott a partra, s közöl- társaival: lőszerre van szük- gük a hajótüzéreknek. A fabeliek barabuszcsónakokat ntattak elő, ezeken hordták hajókhoz a főszert. A fiúk a lányok testükből csinálták az élő létrát, s így egymás vállára állva rakták fel a sok láda lőszert a csónakokból a naszádra. A 19 éves Tuyent e- zen a napon, a harcok egyik szünetében, felvették a pártba. Ham-Rongnál hősök születtek ezen a napon. Míg a nam-nganiak egy része a parti lövegeket és a hajókat látta el lőszerrel, Nguyen -Xuan Ha a folyó partján á- sott fedezékekből szakadatlanul lőtte a bőgve, vijjogva támadó. alacsonyan szálló gépeket. Egyszer csak észrevette, hogy egy bomba elszakította a két szállító-dzsunka kötelét, s az elszabadult rizs-szállító hajók 9-10 tonnányi értékes rizs- terhükkel a folyó hullámain táncolva, megindulnak a tenger felé. De még nagyobb baj volt, hogy akadályozták a naszádokat a manőverezésben, s a gyors helyváltoztatásban. Nguyen-Xuan Ha a vízbe vetette magát, s egymás után a partra kormányozta és kikötötte a vízi járműveket. Hosszú órák óta tartott már a harc, a végsőkig elkeseredett küzdelem, amikor a hajókról félreérthetetlen segélyt kérő jel érkezett a partra. Egy bátor fiú, Ngo-Ku Kuang csónakba szállt, s erős csapásokkal a hajó felé evezett. De nem érte el egyiket sem, mert egy amerikai gép rakétát lőtt rá, s egy rakéta szilánkjai elsüllyesztették a csónakot. A milicista fiú súlyosan megsebesült, de sikerült visz- szaúsznia a partra. Szinte fél- holtan ért szárazföldet, de azt meg tudta mondani, hogy a hajókon sok a sebesült, és ha így megy tovább, nem tudják folytatni a harcot. Erre egy 17 éves leány, Ngo-Thi Viet, a milícia felcsere, újabb csónakot kerített és néhány társavai újból megpróbált kievezni a hajókhoz, hogy elsősegélyt nyújtsanak a sebesült katonáknak. A sebesülteket sikerült a partra szállítani. A naszádok parancsnoka embereket kért a sebesült matrózok helyére. Egy szavára Nam-Ngan- i fiúk és lányok vették át nyomban a hajóágyúk kezelését. Közülük a tizenhét esztendős Ngo-Tho Sau és az e- gyik bátor vöröskeresztes kislány, Lee-Thi Zung, hősi halált halt. Lee-Thi Zungot megölték. A legdrágábbat áldozta az otthon, a haza védelmében. Azóta édesapja, csillapíthatatlan fájdalmában, csak ezt hajtogatja szomoúran: — Sajnos, családomban nincs fiúgyerek. Kimondhatatlanul fáj, hisz a kis Zung apai büszkeségem volt, s mégcsak az é- let kapujában állt... Olyan fiatal volt... De nekem erőt ad a tudat, hogy lány létére hősiesen harcolt, s nem ijedt meg az életünkre törő amerikai repülőgépektől. Lee-Thi Zung húga 13 éves. Fegyvert követelt, és szavát adta, hogy megbosszúlja nővére halálát. Ngo-Tho San — aki három fivérével együtt úszott ki a hajókra — édesapjával Nam- Nganbán találkoztunk. Fehér hajú, gyér szakállú, töpörödött bácsi a négy bátor testvér é-' desapja. A falu állatait őrizte a támadás alatt. Akkor ért a házhoz, amikor halott legkisebb fiát és két súlyosan sebesült nagyobb fiát hazavitték a falubeliek. Egyre a legkisebbet, a legkedvesebbet nézte, amikor a ház előtt elvitték a lelőtt a- merikai gép pilótáját. A pilóta Ijedten nézett a ház előtt fekvő, kihűlt tetemre és a ráboruló, zokogó, idős férfire. Az apa felegyenesedett, s a liánvágó dzsungelkéssel az a-1 merikaihoz fordult: — Nézd, a legkedvesebb fiam. Lehet, hogy te ölted meg, pedig ő nem ártott nej keď soha. Most a kezünkben vagy, megfizethetnénk neked aljasságodért, égbekiáltó bűn-1 tetteidért. — Megremegett az aggastyán hangja. — S csak annyit mondott. — De én nem piszkítom be veled a kezemet... Ezen az emlékezetes két na-1 pon 47 gépet lőttek le Ham-1 Rong támadói közüL
