Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-01 / 9. szám

Labdarúgó világbajnokság 1966 Bemutatjuk a döntőié csap áfát A VB 16-os döntőjének nyol­cadik csapata az olasz váloga­tott, az európai VIII. selejtező csoport győztese. Éppen akkor kerül sorra felsorolásunkban, amikor a válogatott gerincét alkotó Inter fölényes, 4:0 (2:0) arányú győzelmet aratott a volt magyar bajnok Ferencváros fö­lött. A mérkőzést a Bajnok- csapatok Európa - kupájában játszották, komoly volt tehát a tét, nem babra ment a játék. A Ferencvárosban több váloga­tott van, így hát ez a mérkő­zés jó fokmérőnek mutatkozik. Az Inter győzött, és bár a Az Inter nem az olasz válo­gatott. A külföldi csillagokkal teletűzdelt világkupa-győztes alighanem az angliai világbaj­nokságon is döntő szerepet játszana. A mai olasz váloga­tott azonban már nem sokkal gyengébb az Internéi. A válo­gatottban is helyet kap a Fe­rencváros ellen védő Sarti, to­vábbá a Burgnich — Guarneri — Fachetti védelmi hármas, a most sérüléssel bajlódó Picchi, és a csatársor csillagai: Maz- zola, Corso. Joggal állítják te­hát, hogy az olasz válogatott gerincét az Inter alkotja. A f. c. mvimimm ~ ■ 1 .<i vera, Pascutti. Egy hátvéd, há­rom csatár. Facchetti, a hát­véd, csatár is egyben. A tá­madó hátvéd legideálisabb megtestesítője. Atlétából lett futballista, akárcsak a Ferenc­város Mátrai Sanyija. Sandro Mazzola az olasz labdarúgás egyik büszkesége. Szoros em­berfogás? Mazzola ezt a fo­galmat nem ismeri, őt nem le- \ hét ilyen védelmi eszközzel semlegesíteni, egyszerűen „le­lép“ őrzője mellől. Ezio Pas­cutti szézdületesen gyors, ma már gyorsabb, mint Gento, a Real csillaga. Hogy mennyire nagy játékos, azt leginkább azzal szemléltethetjük, hogy kiszorította az Inter Corsóját a válogatott csapatból. Gianni Riverát hagytuk utoljára a csillagok sorrendjében. Az olasz ifjúság eszményképe. Már 18 éves korában helyet kapott az olimpiai válogatott­ban, majd a nagycsapatban is. Amikor 14 éves volt, meglátta őt edzés közben Meazza, az egykori olasz aranycsapat hí­res csatára. Nyomban beaján- ; lotta az AC Miláiónak a^zal, j hogy a jövő egyik legnagyobb ) játékosa a fiatal gyerek. Giarí- ni Rivera felnőtt a világ leg»- jobbjai közé, de sokan állít-, ják, hogy az igazi nagy ragyo­gása csak most következik el. Talán éppen Angliában. A Ferencváros ellen 4:0 arányban győztes Inter csapatában több olasz válogatott is szerepel négy gólos győzelme nem feje­zi ki a játék képét, megálla­píthatjuk, hogy az olasz játé­kosok jobbak, mint a magya­rok. A két élcsapat játékmo­dora egyúttal a két ország vá­logatottjának a játékfelfogás­ban mutatott különbséget is ki­mutatta. Az Inter jól védeke­zett és a védekezésből gyak­ran alakított ki — néhány öt­letes húzással — váratlan tá­madást. A magyar játékosok a pálya közepén állták a csa­tát, az Inter kapu előtt azon­ban elakadtak a zöld-fehér ro­hamok, s jóformán nem is volt veszélyben Sarti, az Inter ka­pusának, hálója. nagy játékmester Suarez nem játszhat az olasz válogatottban, ő viszont a spanyolok tizen­egyében kap helyet. Az Inter keretét remekül egészítik ki a következő lab­darúgók: Lodetti, Mora, Rivera, Bulgarelli, Rosato. A chilei vi­lágbajnokságon ismét bebizo­nyosodott, hogy az „oriundok“, vagyis a külföldi születésű olasz honosságú játékosok nem küzdenek szívvel-lélekkel az olasz színekért és ezért Fabb- ri az olasz szövetségi kapitány, „olaszosította" a válogatottat. Már a selejtezők során kide­rült, hogy Fabbrinak van mi­IfflCtL Sa^jiújai Az idén igen sok csapatunk vett részt külföldi portyán, többek között a Slovan is. Pompás utat jártak be a labda­rúgók, a Sparta és az Internacionále Slovnaft Dél-Ameriká- ban, a Slovan messze a déli földtekén. A guruló labda nyo­mában eljutnak a fiúk a legtávolabbi országokba, városo­kat, nemzeteket, embereket ismernek meg A Slovan kapu- védője a 20 esztendős Vencel Sanyi fiatal játékos, mégis nagy darab világot járt már be. A róla írt kisregényünkkel az olvasókat is elvezetjük azon az úton, amelyen Vencel Sa­nyi haladt a válogatottságig. bői választania és valóban re­mek csapatot alakíthat ki az angliai döntőig. A VB selejtezők során csu­pán egy kellemetlen meglepe­tés érte az olaszokat: a skótok elleni vereség Glasgowban. A lengyelek elleni gól nélküli döntetlen csupán „szépséghi­ba“, a varsói góltalanságot Ró­mában féltucat góllal pótolták Mazzoláék. A 6:l-es győzelmet követte a skótok elleni l:0-ás vereség és akkoriban erősen bírálták Fabbri intézkedéseit. A nápolyi visszavágón sokáig váratott magára az első olasz gól, de aztán Pascutti megtör­te a jeget és utána már olajo­zottadban futott az azzurik gépezete. Az eredmény 3:0-ás skót vereség, i A selejtezőkből tehát diadal­masan került ki Fabbri gárdá­ja, megelőzte a skótokat, len­gyeleket és finneket. A cso­portgyőzelem után megnőtt az olaszok mellénye, szinte kér­kedve hangoztatják: —Az idén milyenk lesz a Rímet-kupa! A londoni sorsoláskor az ola­szokat aránylag szerencsés kézzel húzták ki a „kalapból“. Az olasz együttes a negyedik csoportba került, mégpedig együtt a Szovjetunió, Chile és a Kóreai NDK csapatával. Mi­vel két csapat jut tovább, nem kétséges, a szovjet válogatott mellett az olaszok is ott lesz­nek a negyeddöntőben. Chile és a Kóreai NDK a papírforma szerint nem veszélyeztethetik a IV. csoport két esélyesének továbbjutását. Az olasz válogatott a Skócia elleni döntőfontosságú mérkő­zésre legerősebb összetételé­ben igyekezett kiállni és akkor a következő játékosok kaptak helyet: Albertosi — Burgnich, Salvadoré, Facchetti — Rosato, Lodetti — Mora, Bulgarelli, Mazzola, Rlvera, Pascutti. A válogatott legnagyobb egyéni- Vébé Vili gondjaiban az olaszok ségei: Facchetti, Mazzola, Ri- is osztoszkodnak pus: Vencel ragyogó védései több biztosnak látszó góltól mentették meg a vendégcsa­pat hálóját“... Vencel Sanyi a budapesti Népstadionban biztosította a maga számára a bizalmat, az akkoriban edzősködő Bulla nyomban a visszatérés után kijelentette, hogy továbbra is az ifjúsági Vencel védi a nagy­csapat hálóját. Persze közben az ifjúsági vá­logatottban is tartotta helyét a kitűnő kapus. Az ifjúsági válogatott 1962 augusztus 4-én a szovjet ifjú­sági válogatottal mérkőzött. Az eredmény 0:0 volt. Ugyanazzal a csapattal álltunk ki, mint az UEFA tornán játszottunk a szovjet válogatottal. A szovjet válogatott szeretett volna visz- szavágni a romániai veresé­gért, de csak döntetlent sike­rült elérnie. Az első félidőben sok meleg helyzet volt a ka­pum előtt, de a második féli- j dőben a mieink voltak jobbak és ha Knébortnak egy kis sze- ! rencséje van, megnyerjük a mérkőzést. Kicselezte már a kapust is és aztán a kapufát találta el. Csatárpech,.. — Kedves Józsikám, jöjjön el, a lányom éppen az új ruháját próbálja, szeretné hallani a véleményét. HAJDAN és MOST Vencel Sanyi Rejkjavikban, Izland fővárosában Az UEFA válogatott szereplése után néhányan bekerültünk az utánpótlás-válogatottba. Egy hónapos portyára indultunk és 1962 június 10-én játszottuk első mérkőzésünket az NDK csapatával. Döntetlent értünk el, az eredmény 1:1 volt. Mu­sil edző, a Dukla jelenlegi ed­zője, vezette a portyán a csa­patot Az NDK-ból Izlandra, majd Dániába vitt az utunk. — Tengeri út, vidám hangu­lat. Az utazást jól bírtuk, az izlandi mérkőzések könnyű feladatot róttak ránk. Dániá­ban és Hamburgban is győz­tünk. íme az eredmények: Iz­land ellen 9:1 és 5:2, a Vikin- gur ellen 7:2, Akurcyn ellen fel, Malmóben 3:2, Hamburg­ban 3:0, az FC Randers csapa­tával 14:1. Sikerekben gazdag út, tapasztalatszerzésre kiváló alkalom... A portya után ismét jelen­tős állomás következett^ • — Hazaérkezésünk után be­kerültem a Slovan első csapa­tába. Az együttes Lengyelor­szágba indult, ott ugyanis a Slovan felkészítő mérkőzést játszott a lengyel válogatottal. A lengyelekre komoly feladat várt: a Szovjetunió elleni VB selejtező mérkőzés. A katto- witzi Chorzow - stadionban a tartalékok padján ültem, mel­lettem Vengloš Kiss és Bulla edző. A kapuban még Schrojf, de számomra is emlékezetes marad a mérkőzés. Akkor ül­tem először kispadon. Nem sokkal kedvezőbb a tartalék szerepe, éppúgy szurkoltam, mint a játékosok a pályán. A lengyelek l:0-ra győztek. Schrojf remekelt, a kapott gólt nem védhette. A mérkőzés után a csehszlovák válogatott Chilébe ment. Két kapus vele: Schrojf és Kouba. Ekkor ju­tottam szóhoz a Slovan első csapatában. Minek tagadjam, örültem is, féltem is. Féltem a felelősségtől. Középeurópai- Kupa mérkőzés volt a Bp. Hon­véd ellen. A Népstadionban. Addig még nézőként sem vol­tam ott. Népstadion. Lenyűgö­ző hatást tett rám óriási mé­reteivel. Az előző éjszakát át­virrasztottam. Hiába próbáltam aludni, nem sikerült. Életem egyik legnagyobb, legnehezebb, de egyben legszebb napját je­lentette a mérkőzés. Kikap­tunk ugyan, az eredmény 2:1 volt, de ebben nem én voltam a ludas... A magyar sajtó is elismerés­sel írt a Slovanról és főképp Vencel Sanyi védéséről. „Vencel Sanyi ragyogó vé­dései — írta az egyik magyar lap. — „Kellemes meglepetést jelentett az első félidőben a Bp Honvéd — Slovan Brati­slava mérkőzésen a piros-fe­hérek lendületes, sokmozgásos, gólratörő csatárjátéka. Ebben a játékrészben a pozsonyi ka­Jószívű nénik© . • * -vtNí; Vencel a komáromi Duklában Az ifjúsági esztendők véget értek. Egy új életszak követ­kezett el. A katonai szolgálat. Behívó, sorakozó; tisztetgés és fegyvergyakorlat. Az a kor, amelyben férfivé érik az ifjú. (Folytatjuk) AZ ALKOHOLISTA Vencelék a Bp Honvéd elleni mérkőzésen KMvs sűESvAmAa ebltexv Sokan így képzelik el, ha majd megjönnek a gólyák. T

Next

/
Thumbnails
Contents