Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-04 / 1. szám

i A világrendszer kialakulása nem­zetközivé tette a tudományt és a technikát, s a rohamosan növekvő idegen nyelvű publikációk feldolgozá sa és lefordítása ma már minden állam nemzetgazdságának létkérdése. A leg nagyobb problémát itt a különböző országok más-más nyelven megjelenő publikációinak az adott nyelvre való lefordítása jelenti. A fordítás nehéz szellemi munkát igényel, s így már lehetetlen lépést tartani az egyre növekvő szükségletekkel. Ez az igény szülte a gyorsabb fordítási módszert — a gépi fordítást. EGY KIS TÖRTÉNET... 1946-ban Warren Weawer és A. D. Booth, egy angol és egy amerikai mérnök arról vitatkoztak, vajon a számológépet fel lehet-e használni nyelvi célokra, történetesen fordítás­ra. Akkor még nem gondolta senki, hogy ennek a vitának a jövőre nézve milyen jelentősége lesz. Egy évvel ké­sőbb Booth kidolgozta az automati­kus szótározás programját. Egyre több csoport foglalkozott a kiberne­tika és nyelvészet összekapcsolásá­nak lehetőségeivel. A döntő fordulat 1954. január 7-én következett be Az emberiség történetében először sike­rült végrehajtani fordítást, gép se­gítségével. Igaz, a fordításnak csak demonstratív jellege volt, de bebizo­nyította, hogy a gyakorlatban is al­kalmazható, és továbbfejlesztésével forradalmat idézhet elő a fordítói munkában. HOGY ÁLLUNK MA? Az amerikai kísérleti fordítás nagy visszhangot váltott ki a világ mate­matikusai és nyelvészei körében. Ma már 17 állam foglalkozik rendszere­sen és tudományos megalapozottság­gal a gépi fordítás elméleti és gya­korlati kérdéseivel. Ezek a követke­zők: Brazília, Japán, Kína, Csehszlo­vákia, USA. Franciaország, Jugoszlá­via, Lengyelország, NDK, Nagy-Bri- tannia, NSZK, Norvégia, Magyaror­szág, Olaszország, Románia és Svéd­ország. A gépi fordítás elméleti előkészí­tése a Szovjetunióban áll a legmaga­sabb szinten. A Szovjetunióban mű­ködő számos csoport közül a moszk­vai és a leningrádi csoport munkája emelkedik ki A moszkvai iskola nem elégszik meg az automata-szótár al­kalmazásával. vagyis a „szóról szóra“ való fordítással, hanem a gépi fordí­táshoz szükséges többi diszciplínával is foglalkozik. E csoport munkáját a? jellemzi, hogy a fordítás során szó- bajövő nyelvek tulajdonságai alapján igyekeznek megalkotni a közvetitö- nyelv nyelvtanát. Az iskolát vezető Melcsuk, magyar vonatkozásban is érdekelt, mivel be­hatóan foglalkozik a magyar-orosz illetve az orosz-magyar gépi fordítás lehetőségeivel. A leningrádi csoport minden számot­tevő nyelvet egzakt pontos elemzésnek vet aíá. Az elemzés eredményeképpen egy közvetítőnyelvet (interlingua) a­ujpuimimiM miii:,ti karnak megszerkeszteni, amely a megvizsgált nyelvek tulajdonságainak összegezését tartalmazná. Az Egyesült Államokban a moszk­vai PRAVDÁ-t minden nap gép for­dítja le angol nyelvre. Minden je­lentősebb egyetemen foglalkoznak a gépi fordítás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Érdekes a washingtoni kutatócsoport terve: a fordítást a számológépek „memőriaképességére“ építik. Néhány csoportnak nem köz­vetlen célja a gépi fordítás; szintéti- kus-analitikus módszerükkel inkább a gépi fordítás elméleti oldalát fej­lesztik. Egyedülálló kísérletet terveznek Romániában. Román és magyar ku­tatók egy forrásnyelvből egyszerre két célnyelvre akarnak fordítani, (pl. oroszból románra és magyarra) Az ilyen „iker“ — fordításon kívül a fentebb említett interlingua kidolgo­zását is célul tűzték ki. MILYEN MÓDSZEREK ALAPJÁN TÖRTÉNIK A FORDÍTÁS? A gépi fordítással foglalkozó tudo­mányos dolgozók két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoport a gépi for­dítást irányított alapkutatásnak te- fordítási folyan kinti A másik csoport a számológé- megfelelő szóa! pék egy sajátos területen való al- ne. A „nyelvta: kalmazásának: először akárhogy. Je egy bizonyos m fordítani akar. Ennek a problémának tozó szavakat a megoldása csak úgy lehetséges, ha a gépbe, és az : nyelvészek előbb alapos strukturális rendszerének ös elemzésnek vetik alá az egyes nyel- tosnak a gépi veket, de a már meglévő eredmények bői. felhasználásával demonstrativ gépi A grammatiki fordításokat is végeznek. reálisabb, de es A további nézeteltérést a gépi szó- gadható el. Eli tár és a nyelvtan viszonya okozza az eset, hogy f A nyelvészek, matematikusok a nek olyan szót nyelvtant, a másik oldal, vagyis a amely nem tar szemantikus nyelvészek, filozófusok tárgykörébe. El és mérnökök pedig a szótárt tart- úgy jár el, he jak fontosabbnak. Á „szótár-pártiak“ forduló és a a gépi fordítást az óriási „emlékező- programozott s tehetségű“ gépekkel akarják megöl- fordftatlanul 1 dani, amelybe egy vagy több nyelv tűnik az a me< valamennyi szavát elhelyeznék, s a programozzuk Míli ma iíílh tuti f|( m ttttí t U. I. §§§: it első szakasza a kok kikeresése len- -pártiak“ pedig csak izaki tárgykörbe tar­karnak elhelyezni a lőtt nyelv nyelvtani zességét tartják fon- fordítás szempontjá­nyelvészek nézete k megszorítással fo- ordulhat ugyanis az -dítás közben a gép- Is le kell fordítania,- zik az adott szakma >en az esetben a gép y a szövegben elő- jépi szótárban nem intagmát egyszerűen igyja. Helyesebbnek ldás, ha a gépbe be- z adott nyelv vala­mennyi szavát, ezenkívül nyelvtani rendszerét is. Felvetődött az a kérdés is. hogy mennyivel lenne gazdaságosabb egy közvetítönyelv használata a gépi for­dításban. A gépi fordítók nagy ré­sze megegyezik abban, hogy az in- terlinguának nagy szerepe van a gépi fordításban különösen akkor, ha több nyelv közötti fordítást végzünk. Az interlingua jövőbeni alkalmazása kö­rüli vélemények is eltérőek. Egyesek egy meglévő természetes nyelvet sze­retnének közvetítőnyelvként használ­ni. mások viszont egy mesterséges úton létrehozott nyelvet (pl. eszpe­rantót). HOGYAN FORDÍT A GÉP? Bármennyire is gyorsabb a gépi fordítás, mégis merevebb az emberi fordításnál, hiszen a gép csak azt hajtja végre, amire utasításokat kap. Milyen adatok szükségesek a gép me­móriakészletének, szótárának kialakí­tásához? Általában a használt szótá­rakban az idegennyelvű rész mellett anyanyelvű rész is található. A szá­mológép szótárában azonban az ide­gen nyelvű szavak ábécé sorrendben vannak tárolva, ám mellettük nem az anyanyelvű jelentés, hanem egy-egy utaló szám, esetleg egy sor egyéb adat található. Előre megállapított kulcsszámokkal kell megjelölni azt, hogy a szóbanforgó szó milyen szófaj­nak felel meg (ige, főnév, stb.) Kü­lön kulcsszámok jelölik azt is, hogy az adott számnak az anyanyelvben egy vagy több jelentése van, sőt azt is, hogy az ige rendhagyó-e vagy nem. A gép már teljes elemzésre is ké­pes (a toldalékok leválasztása űtján önállóan keresi meg az adott szótö­vet). A gép minden egyes mondatot többször Is végigpásztáz a nyelvtani összefüggések megállapítása érdeké­ben. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a gépi fordítás ma már szaba­tosnak tekinthető. - ... ÉS A JÖVŐ? A gépi fordítás a fordítás egyik fajtája. A fordítógép munkafolyama­ta a hagyományos fordítást utánoz­za. Ebben van a gépi fordítás előnye, de hátránya is. Ma még nagy gon­dot okoz a lefordítandó szöveg gép­be való adagolása. Egyelőre ugyanis ezt a műveletet a géptáviróhoz ha­sonló berendezés végzi, amely a „le­kopogtatott“ szöveget kódolja, vagyis a Morse-ábécéhez hasonló jelekre a- nalizálja. A gép feladata ennek az analizált szövegnek a szintetizálása. A hibák elkerülése említésével para- lell-módon meg kell említenünk azt, hogy az eddigi hibák legfőbb oka az volt, hogy a fordítást számológépen végezték el. A gépi fordítás további fejlődése megköveteli a speciális for­dítógépek megszerkesztését. A gépi fordítás rugalmasabbá tétele érdeké­ben a szakemberek már kidolgozták orogramjukat, az önműködően tovább­fejlesztő heurisztikus gépek elméleti alapját. (Fibi Sándor, Urban Aladár) TV műsor Bratislava Kedd: 18.00 Fiatalok stúdiója, 19.00 TV Híradó, 19.30 Színes kedd. Szórakoztató műsor. 22.00 TV Híradó. Szerda: 11.00 A hét filmjei, 18.30 Élet a volán mö­gött. Riportfilm, 19.00 TV Hír­adó, 19.50 J. Klobouk: A hinta­szék. TV-játék, 21.30 TV Hír­adó. Csütörtök: 17.50 Arany kamera, 19.00 TV Híradó, 19.20 Könnyűzene. 20.00 Film a halá­szok életéből, 21.30 TV Híradó. Péntek: 18.10 Az állatok ba­rátsága. 19.00 TV Híradó, 19.35 Kamera az úton, 20.00 Gong — Riportok és beszélgetések, 21.00 Könyvismertetés, 21.30 TV Híradô, Szombat: 17.30 Kis filmek, 18.00 Fecske, 19.00 TV Híradó, 19.20 Nemzetközi kér­dések, 19.35 Kis film Hollan­diáról, 20.10 Szórakoztató mű­sor 20.45 Gyilkosság a Lourine utcában. TV-játék, 21.15 Az A stúdió műsora, 21.55 TV Híra­dó, 22.15 A csók hossza 90 perc. Vasárnap; 10.30 Dukla Praha — Fa Göpingen kézilab- damérkőzés, 13.55 ČSSR — NDR nemzetközi női kosárlab­damérkőzés. Utána a műkor­csolya országos bajnokság ér­tékelése, 17.00 Kis filmek, 19.00 TV-játék, 19.45 A vasár­nap verse. 19.55 Pillantás a hídról. Francia film, 21.45 O- rosz tél. Kisfáim, 22.15 TV Hír- i adó. I Már az ókorban is meg volt az emberekben az az igyekezet, hogy közölnivalójukat úgy továbbítsák, hogy azt a be nem avatott harmadik el ne olvashassa, illetve meg ne érthesse. Szerelmesek, üzletemberek, hadvezérek és kémek, valamint az alvilág sötét alakjai egyaránt használtak titkosírást, és mint minden más, úgy ez is fejlődött és tökéletesedett az évszázadok során. A fejlődésnek ezt a menetét igyekszünk az alábbiakban követni, amikor bemutatjuk a titkosírás több változatának legérdekesebbjeit. Az ókori titkosírások első formája az volt, hogy egy rab­szolgát kopaszra nyírtak s a fejére ráírták az üzenetet. A rabszolgát ezután egy sötét helyre bezárták, nehogy tükörből elolvassa, vagy másnak megmutassa az üzenetet. Mikor ki­nőtt a haja, útnak eresztették. Akinek az üzenet szólt, újból lenyiratta a rabszolga haját, elolvasta az üzenetet, és azután lemosatta, vagy más módon olvashatatlanná tette az írást. A titkosírások közül a legegyszerűbb az, amely állítólag Julius Caesartól származik. Ennél egy ábc-t eltolunk egy másik alatt; a felső abc-ben elolvassuk a szöveget, az alsó abc betűi szerint pedig leír­juk azt. Ábécé: aábcdeéfghijklmnoőprstuüvxyz prstuüvxyzaábcdeéfghijklmnoö Eltolás: E szöveg: „Holnap este érkezem“ a fenti eltolás szerint a következőképpen íródik le (minden betű helyett az alatta levőt írjuk): zé cepg üijü vhbüöüd A szöveg megfejtéséhez e titkosírás címzettjének semmi mást nem kell tudnia, minthog; a-p; ennek megfelelően állapíthatja be a két ábécét, és könnyűszerrel elolvashatja a szöveget. Julius Caesarnál a«*d < >It a kulcs. Augustus csá­szár, aki szintén használta ezt a itkosírást, azt a „korszak- alkotó“ újítást vezetett be, hogy tála a—b volt a kulcs. A titkosírás igen ügyes és máj nem megfejthetetlen mód­ja az úgynevezett könyv kul sírás. Mint már a neve is mutatja, mnek az írásnak a kulcsa bármely könyv lehet, csak az a öntos, hogy ugyanannak a könyvnek ugyanaz a kiadása Ieg en mindkét levelezőfélnél. A közlendő szöveg egyes szavs : a könyvből kell kikeres­nünk. Helyüket három számmal djuk meg, az oldal, a sor és a sorban a szó sorszámával, f Idául: 125. 18. 2. jelenti a 125. oldalon a 18. sorban levő n sodik szót. Ez a módszer aránylag rövid til os szöveget ad, mert min­den szónak három számjegy fele meg, azonban a slfrírozás hosszadalmas, mert minden szót neg kell keresni a könyv­ben. Egy-egy ritkább szó kikere íse fél óra hosszat is el­tarthat. Ezen valamikor úgy segi ettek, hogy szótárt vettek kulcsul, amelyben könnyen megta ilható minden szó, és csak az oldalszámok és a sorok szárnál írták le. Ez a mód azonban könnyen megfejthető, mert egy- jy nyelvnek csak kis szó­tár-irodalma van, és így könnyei megtalálható az a szótár, mely a titkosírás kulcsa. Hátráni volt az is, hogy a szótá­rakban csak ragozatlan szavak v inak. Kérjük olvasóinkat, hogy eg előre szerkesztőségünknek ne írjanak titkosírással levelei rt! ( olytatés a köv. számban) TV műsor Budapest Kedd: 17.40 Pályaválasztási ta­nácsadó. 19.05 A. Miller: Sale- mi boszorkányok. Közv. a Szol­noki Szigligeti Színházból. Az I. szünetben TV Híradó, Szer­da: 18.00 Német bábfilm, 18.40 Schubert korának művészete, j 19.05 A hét könyvei, 19.10 A világ térképe előtt, 19.30 TV Híradó, 19.50 Leclerc felügyelő 20.15 Közvetítés a Műjégpályá­ról, 20.55 Kisfilmek és alkotó­ik, 22.25 TV Híradó. Csütörtök: 18.00 Csak egy kicsivel job­ban, 18.30 Kisfilm, 18.40 Mai vendégünk: Borsos László bel­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, 19.10 TV Híradó, 19.30 Lab­darúgó VB 1966. A sorsolás közvetítése Londonból, 20.00 Tudni illik, hogy mi illik, 20.30 Dickens: Szép remények. An­gol film, 22.00 TV Híradó. Pén­tek: 9.30 Szép remények (ism.)' II. 10 Szünidei matiné, 12.00 Telesport, 14.30 Pedagógus ta­pasztalatcsere, 19.00 Téli falu­si esték. Szombat: 16.20 Ifjú tehetségek találkozója, 16.40 Kisfilmek, 18.15 A TV jelenti, 19.05 Leo Fall: Sztambul ró­zsája, 22.00 TV Híradó. Vasár­nap: 15.40 Mezőgazdasági szak- filmszorozaf, 16.15 Látogatás egy könyvkiadóban, 17.00 A ravasz lány. Francia kisfilm 17.25 Közvetítés a Bp. Honvéd klubjából, 17.55 A test megis­merése. Dr. Benedek István e- lőadása, 19.15 Nyomorultak. 0- lasz film. VIII. rész, 19.30 TV Híradó, 19.50 Sporthírek, 20.00 Nótaszó, 20.25 A nyomóik a he­tedik mennyországba vezetnek. NDK bűnügyi film. I. 21.20 Az érem harmadik oldala, 21,30 Figyelmükbe ajánljuk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents