Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-22 / 47. szám

Oj IFJÚSÁG — A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a CSISZ SZKB a Smena kiadóban. Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražská 9 Tel Szerkesztőség: 485-44-45 Titkárság: 468-19. Postafiók 30 — Főszerkesztő: Szőke József. — Nyomja Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés 4160, félévre 20.80, ne­gyedévre 10.40 Terjeszti a Pósta Hírlapszolgálata, előfizetni tehet minden pőstán — Kéziratokat nem órzlink meg és nem adunk vissza. — A lapot a külföld számára a PNS Oslredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe; Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. K-08-61634 „DIÁKLÁNYOK“: Ne csináltas­sanak egyforma ruhát, csak a sza­básuk legyen egyforma prlncessz, lefelé bővülő. Az egyiket elől fe­hér csipkebetét díszíti, s a hoz­závaló kabátka sűrű gombolással, álló gallérral készül. A másik ru­hát fehér szövet, teszil vagy bár­sonypántok szegélyezik a szoknya szemberáncainál, s ebből készül a nyaktól elálló, álló gallér is. A gallér kihajtódik a gombolásnél­küli kabátkára. „KÍVÁNCSI“: A ruha felsőrésze fehér csipke legyen, fehér szatén­nal alábélelve. A csipkét keskeny fekete bársonyszalag fogja le, alat­ta 3.4 cm-es fodor készül a csip­kéből. A ruha anyagából készült rövid boleró derékon felül ér és slinglik segítségével sűrűn gombo- lódik. A bolerón divatékszert is viselhet. Szórmeholmit sose tartsunk túl meleg helyiségben, mert kiszárad, bőre megmerevedik és rugalmasságát veszíti. Ha viszont nedves helyen van, a bőr megnyirkosodik és töngremegy. Ismeretes, hogy a szőrme a molyok kedvenc csemegéje, tehát nagyon kell óvni tőlük. Legjobb védöszer a DDT-por. Egész nyárra közvetlenül beszórhatjuk vele a szőrmét (nem árt neki) ezenkívül a szekrény belsejét is szórjuk be DDT-porral és töröljük át petró­leummal, a bundát vagy szőrmés kabátot pedig vászon- vagy papírzsákba húzva őrizzük benne. Gallérról, sapkáról kisebb szennyeződést, zsírfoltot, úgy távolítunk el, hogy a szőrmét benzines ronggyal áttöröljük, természetesen mindig egyirányban dörzsölve. A szőrme előreláthatólag még sokáig „sláger“ marad, érdemes tehát megtanulni a vele való bánásmódot. így azután sokáig kedvenc öltözködési darabunk és ékességünk marad.- Problémák mulatságokban, én nélküle nem mennék sehová. Ilyen viselkedés mellett nem hiszem el neki, hogy szeret, pedig ezt állítja. Én úgy gondolom, azért jár társaságba, mert van valakije. Vagy az én né­zetem helytelen, amikor azt szeretném, hogy nélkülem ne menjen sehová? „Ő, MIÉRT IS KELLETT NÉKEM BELÉD SZERETNI?“ „Menyasszony voltam, de összevesztem a vőlegényemmel, mert ó nagyon féltékenykedett. Ha egy fiúhoz szóltam, már baj volt, ő viszont nyugodtan társaigott más lányokkal, Visszaadtam a gyűrűt és öt hónapig haragudtunk; most ugyan kibékültünk, de ö nem is említi a házasságot. Ez engem nagyon zavar, nem tudom, mihez tartsam magam, szándékszik-e elvenni feleségül vagy sem, és ha igen, menjek-e hozzá? „PIROS RÓZSAK, FEHÉR RÓZSAK". „Tanácsot szeretnék adni „Lukács József“-nek. Azt tanácso­lom, ha valóban szereti, beszéljen még egyszer őszintén a lánnyal. Ha ő is szereti magát, visszatér magához. Ha pedig csak futó ka­landnak szánta, jobb lesz minél előbb elfelejteni. Tudom, ez nehéz, hiszen egy osztályba járnak, de semmi sem lehetetlen. £s annyi lány van a világon. Egész biztos, maga is megtalálja az „Igazit“. „EGY FRADISTA* a magyarul köszönünk, különösen vi­gyáznunk kell a köszönés megválasz­tására. Ugyanis a „Dobrý deň“ nem hat olyan ridegen, mint a „Jónapot“. Ezt bizonyítja az Is, hogy két kb. egyidős nö — ha magázó viszonyban vannak — a szlovákban „Dobrý deň“, nel köszönnek, míg a magyarban az ilyen ese­tekre egy külön, mondhatnánk speciális kife­jezés van: a „Pá“. Általában, a szó rövidsége miatt, hozzá szoktuk tenni a köszöntött sze­mély keresztnevét is („Pá, Erzsiké“.) Pá-val fogadja a fiatal lány vagy asszony köszönését az idős nő ts. abban az esetben, ha nem tegezi őt. De ezt a köszönést csakis nők használják. Férfiak egymásközt, ha magázzák is egymást, „Jónapot“-tál köszönnek. A tegező köszönés formája a magyarban a „Szervusz“, és nem a „Szia“, vagy „Csau"; ami huligánosan hat. Szlovákban a szervusz mellett meghonosodott az „Ahoj“, természe­tesen csak bizalmas borátokkal szemben en­gedhetjük meg. Felhívjuk a férfiak figyelmét, hogy ha a nővel tegező viszonyban is vannak, „Csóko­lom"-ot kell köszönniük, míg a nő „Szervusz“- ad fogadja. Ugyancsak a férfiakra tartozik, hogy az utcán köszönés közben megemelik ka­lapjukat. (Ezzel nagyon sokan szoktak blic­celni, olymódon, hogy az utolsó pillanatban köszönnek, kezükkel a kalapjuk felé kapnak, de persze, csak megérintik, hiszen a köszön­tött személy már tovább is ment. Ez nagyonis nyüvánvaló trükk, kár élni vele.) Köszönés közben egy kicsit meghajtjuk a fejünket, nem túlságosan, s az is fölösleges, hogy már deréktői meghajoljunk. Tudni kell Cgy feis illemtan még, hogy kimondottan csak a kalapot vesz- •sztík le a köszönésnél, sapkára, szörmecsük- mára és egyenruhához tartozó sapkára ez nem vonatkozik. Az első két esetben fejbólintással kisérjük a köszönést, a másik esetben pedig a szalutálás helyettesíti a kalap levételét. A köszönéssel kapcsolatban még számos ap­róságra, az ülem szempontjából azonban igen sok fontos dologra kell ügyelnünk. Elsőnek említjük meg az igen hangos, vagy túl halk köszönés helytelenségét. Egyaránt csúnya u- gyanis, ha valakit olyan hangosan köszöntünk, hogy visszhangzik tőle az utca vagy a fo­lyosó, vagy pedig, ha az ülető oly halkan kö­szön, hogy csak a szája mozgásából állapít­ható meg, hogy egyáltalán valamit mondott. Továbbá: Köszönés közben általában mosoly- gunk, de ez nem jelenti azt, hogy háhotázunk, ezzel szemben nem szép az sem, ha barátság­talan, mogorva arcot vágunk köszönés közben. Ha az utcán köszöntünk valakit, köszönésünk mindig a kísérőnek is szóljon, sőt, ha, férfi nő társaságában megy, először őt kell köszön fe­nünk, akkor is, ha a férfi az ismerősünk. Az csak természetes, hogy a gyermek mindig kö­szönti azt, akit a szülő. S végül: a köszönést minden egyes esetben fogadni kell. Ennek elmulasztása ületlenség, s nem ment fel alóla esetleges harag sem. (Folytatjuk) Divatújdonság: ÄLTALÄBAN — A PAR MERÉSZEBBET KIVÉVE — minden újtól, amit a divat hoz, idegeskedünk. Félünk a feltűnéstől — sokszor jo­gosan, nem tudjuk, múló divathóbortról van szó, vagy pédig olyas­miről, ami egy-két, esetleg néhány év múlva magától értetődő cik­künkké válik. A divatújdonság, amiről most szó lesz, tulajdonkép­pen nem is olyan új, hiszen Párizsban már.két télen át viselték, s a jelek arra mutatnak, hogy lassan nálunk is meghonosodik. Ha­bár első tekintetre feltűnőnek, különcségnek látszik, örömmel fo­gadjuk, mert eleget tesz a téli holmik legfőbb követelményének: meleg. Igen, örömmel üdvözöljük a kötött gyapjú harisnyákat, nem kell többé pókhálóvékony szilonharisnyában dideregni annak sem, aki mindig divatos akar lenni. Persze, nem szabad a dolgot eltú­lozni, hiszen a kötött harisnya nem való tánchoz, szórakozóhelyre, stb. de egésznapi munkánknál, bevásárlásnál szépen egészíti ki öltö­zékünket. Csupán arra kell vigyáznunk, hogy ne keverjük a mintá­kat, tehát, mintás harisnyát csakis egyszínű ruhához viseljük. Akik a feltűnőségtól félnek, egyszlnben készítsék, így is divatos s emel­lett előnye, hogy mintás ruhadarabhoz is szépen mutat. S ne fe­lejtsük el még azt, hogy kedves karácsonyi ajándékul is szolgálhat. KÉRDEZZ■ „HÓFEHÉRKE": A csizma színét a kabátja és táskája színe szerint kell megválasztani. Különben, a fekete vékonyítja a lábát; a tüsarkat azonban nem ajánljuk, mert nem praktikus és már nem is divatos. Sokkal megfelelőbb a félmagas sarkú, mert elegáns és sportos ruhához ill. kabáthoz is illik. Ezenkívül szépek a lapossarkú, pasztellszínű csiz­mák, de persze ezekre rá van írva az évszám. „NÄSZÜT VELENCE": Lapossarkú cipő tánchoz nem szép, magassarkút viszont nem a fiú, hanem a magassága miatt ne viseljen. Legjobb, ha a fél­A TÉRD FÖLÖTT MEGFELELŐ szemmenyiséggel kezdjük. 10 cm-t kötünk 1 sím., a 1 ford, kötéssel, tovább mintásán. A mintánk szerinti harisnya 3 sima, 3 ford, kötéssel készül. A sima szemekbe mindig háromszor szúrjuk a tűt. Norvég mintánk sötét alapon, nyers­színű fonállal készül. A minta szélessége 34 szem. A kezdő sorban egymástól 40 szem távolságra tesszük a minta kezdő sorát, felfelé, a rajzon látható elhelyezésben. Ha a sarokhoz értünk, oda-vissza ha­ladó sorokban, 2 tűvel kötünk. 32 szemet veszünk a 2 tűre, 22 sort kötünk a színén sima, a visszáján ford, kötéssel. A ford, sorok első és utolsó 4 szemét is simán kötjük le. A 23. sortól csak a középső 10 szemen dóig. úgy, hogy a széleken maradt 11—11 szemből min­den sor végén 1—1 szemet a középső 10 szem utolsó szemével kö­tünk össze. Mikor a tűn csak a középső 10 szem marad, felszedjük a 22 sor 11—11 oldalszemét és tovább körben dóig. megint a min­tás kötéssel, a kisujj magasságig. Itt kezdjük a fogyasztást. Az egyik tű elején és a köv. végén, minden 2. sorban 2—2 szemet ösz- szekötünk. A fogyasztott részen ismét sima kötéssel dóig. Ha 1 tűn már csak 4 szem van (összesen 16) a harisnyát kifordítjuk és 2—2 szemet összekötve befejezzük. magassarkú mellett dönt, akkor is, ha úgy maga­sabb lesz a fiúnál. Ne adjon az ilyen külsőségekre. Legföljebb nem mondják majd magukra, hogy „szép pár“, amit viszont sokszorosan pótolhatnak a fiú jellembeli tulajdonságai. És higyje el, ez sokkal többet ér. „BETKA“: Legfontosabb ruhadarabja a sínadrág (šponovky) és a bélelt rövid ballonkabát (vetrov­ka) lesz, akkor is, ha nem sízik. Vigyen még me­leg magasnyakú pulóvert, egy könnyebb pulóvert vagy blúzt (meleget) és hozzá kardigánt. Egy jó szövetruhára szükséges lesz, esetleg táncolhat is benne. Ne feledkezzen meg a meleg tartozékokról — sál, kesztyű, fejkendö, sapka, zokni, valamint a meleg fehérneműről és pongyoláról. A sícipőn kívül egy pár cipőt vigyen. „KUNIGUND“: Ne féljen, nem neveti ki az or­vos, emellett a kövérségnél sosem lehet tudni, nem rendellenes mirigymüködés fokozza-e. Fogyókúrával már többször foglalkoztunk, idővel ismét sor kerül rá. A „Problémák" rovat olvasóitól szeretném megkérdezni, mitevő legyek. 1960-ban mentem férjhez, szerelemből, van egy öt éves kis­fiam, akit a férjemmel nagyon szeretünk. Hat éves boldog, vagy legalábbis annak hitt házasság után rájöttem, hogy férjem rajtam kívül mást is szeret. Az utolsó másfél évben későn járt haza, s kér­désemre azt felelte, hogy dolgozott. Ezt el is hittem addig, amíg egyszer bementem a munkahelyére, ahol megtudtam, hogy gyakran látják ót egy idősebb nő társaságában. Ezután a férjemmel nagyon összevesztünk. Ő ugyan megígérte, hogy megszakítja azt a kapcso­latot, de én úgy érzem, már nem tudok többé hinni neki. „BOLDOGSÁG, HOVA LETTÉL" „Alig vagyok 16 éves és beleszerettem egy 19 éves fiúba. Szü­leim nem engednek szórakozó helyekre, a fiú ennek ellenére szóra­kozik, mulatságokba jár és én úgy érzem, tudomást sem vesz ró­lam. Saját bevallása szerint Is sok barátnője van, de egyikhez sem fűzi komoly kapcsolat. Nem értem, hogyan érezheti magát jól a Elózó számunkban már beszámoltunk az ezidei nagy szőrmedivatról. Most két különleges szőrmesapkát mutatunk be, mindkettő igen előnyös és jól öltöztet. Az első, elegáns szőrme­kalap, hátul nagy düsesz- vagy organtinra dolgozott fekete szaténmasnival. A duplán vett organtint a szaténnal mindkét oldalról bebéleljük, (hogy jó tartása legyen.) A másik, szőrmé­ből készült barettsapka, különösen fiatal lányoknak szép viselet. És ha már ennyi szó esik a szőrméről, hadd említsünk meg egyet-mást a szőrme ápolásáról is. Mert bár a valódi szőrme drága, ha értjük a kezelési módját, hosszú ideiq örömünk lesz belőle. Szőrmeholmit lehetőleg ne viseljük esőben. Ezalatt zuhogó esőt értünk, egy-egy esetleges megázás persze elkerülhetetlen. Ha havazik, nyugodtan viselhetjük bundánkat vagy szőr­megalléros kabátunkat, — hiszen arra való — s az esernyő is fölösleges ilyenkor. Azonban amint levetjük, rázzuk jól ki, ez a szőrme kezelésében a legfontosabb tudnivaló. A kabátot két vállánál megfogjuk, s miután jól megráztuk, felakasztjuk. A sapkát is jól megrázzuk s így tesszük száradni, hogy a szőrmés felületével semmihez se érjen. Nem szabad a nedves szőrmét simogatni, sem pedig kályha vagy fűtőtest közelében szárí­tani, akkor sem, ha sietünk, mert ezzel csak a szőrmének ártunk.

Next

/
Thumbnails
Contents