Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-22 / 47. szám

fti. A képen Tichy Lajos látható. Mérkőzés után vagyunk, a közönség au­tóbuszokban, villamosok­ban, gépkocsikban tár­gyalja a kilencven percnyi történelem legszebb és legvérfagyasztóbb pilla­natait. A csatár örül, hogy végre ül. Aki versenysze­rűen sportol, vagy spor­tolt, ismeri ezeket a pilla­natokat. Ez az a perc, amikor semmihez sincs kedve, még felállni és le­zuhanyozni sem. mert el- nehezedettnek, súlyosnak érzi lábait és karjait az ember, s a tüdő és a mell­kas helyén is mintha vas­nehézségű súly lenne. Rö­vid időszak, de van. Néz­zük csak Tichy szemeit. Milyen aprók, szinte el­tűnnek a szemüregben. Mély, plasztikus karikák húzódnak szeme alatt. Árkok. A haj csapzott A Csemadok Központi Bizott­sága konkurzust hirdet a kö­vetkező állások betöltésére: 1. titkárt a Csemadok Köz­ponti Bizottsága mellett mű ködő Csehszlovákiai Magyai Tanítók Központi Énekkara élé­re. Feltétel: .ló szervezőképesség és általános áttekintés a kó­rusirodalom területén. Munka hely Bratislavában. a Csemadok Központi Bizottságán Fizetés a központi szervekre érvényes fizetési rendszer szerint.-0­2. Népművészeti szakelőadó a Csemadok KB titkárságára. Feltétel: színházi szakisme­ret, és többéves gyakorlat a színjátszói munka területén. Iskolai végzettség: főiskola vagy érettségivel végződő kö­zépiskola, legalább ötéves gya­korlattal. Munkahely Bratislavában. a Csemadok KB titkárságán. Fi­zetés a központi szervekre ér­vényes fizetési rendszer sze­rint.----------------------------­OLVASÓINK KÉRDEZIK: MIÉRT ÁLL A KAS­SAI VSS CSAPATA A LIGA-TABELLA ALJÁN? MI AZ OKA HOGY EZ A TECHNIKÁS EGYÜT­TES ILYEN KEVÉS PONTOT GYŰJTÖTT AZ ŐSZI IDÉNY FOLYAMÁN? A LEGILLETÉKESEBBEK EGYIKE, DR. VÁC­LAV JUTKA, A CSAPAT BALHÁTVÉDJE VÁLASZOL: Ilyesmi még a mesékben sincs: „Szüleimnek tizenkilenc gyermeke volt. Én voltam a tizenkilencedik. Gyermekpara- lizist kaptam. Hét évig ültem, egyfolytábap, egy székben. Köz­ben testvéreim játszottak, lab­dáztak, futottak. Az utóbbiért irigyeltem őket a legjobban. Mert néha megesett 'rajtam a szívük és kivittek labdázni. Sa­játos labdajáték volt. Kapus voltam, nagyon igyekeztem. Még az egészséges kapusok is kapnak gólt. Hát még én! Pe­dig jól akartam védeni, meg akartam hálálni a többieknek, hogy befogadtak. Szomorúan néztem a többieket, akiknek nem kellett védeni, akik sza­ladhattak. amerre akartak, és oda vitték a labdát, ahová akar. ták." És mégis ez a néger lány nyerte a római olimpia vágta­számait. Kérdésünk: Hogy hívták? E kérdéssel lezárult rejtvény- versenyünk. A megoldásokat, megfejtéseket a négy verseny­szelvény mellékelésével kell beküldenetek, december else­jéig. A december egy után ér­kező, de november harminca- dikai postabélyegzővel ellátott levelek érvényesek még. A nyertesek és a legjobb csapat nevét karácsonyi ünnepi szá­munkban tesszük közzé. Várjuk leveleiteket! Cim: Re­dakcia Oj Ifjúság, Sportrovat, Bratislava, Pražská 9. Ez az a perc még, az izzadtság, ha megfelelő vegyi feltételek lennének hozzá, sókris­tályként csapódna ki a pórusokon. A szurkoló persze nem látja ezeket a pillanatokat. Villamos rázza, autóbusz ringatja, miközben elemeire bontja a mérkőzést, és talán ép­pen Tichyt. szidja, mert mellélőtt egy holtbiztos helyzetben. A szurkolók többségéből hiányzik az az érzék, amely az ilyen pil­lanatokat is megérti, és amely ezt a felvételt is a csatár jellegzetes idő­szakai közé sorolná. Pedig valahol itt kezdődik egy egészen emberi folyamat a szurkolásban is, itt sza­kad vége annak, hogy a sérült, vagy formán kívül szereplő játékost ne füttykoncerttel fogadja, hanem megértéssel, sze­retettel. A gladiátorvia­dalok régen voltak. A hu­szadik század labdarúgó- mérkőzéseinek közönsé­gét azonban gyakran át lehetne, kisérni egy sok századdal ezelőtti vérfür- dős viadalra. Nem kellene külön átképezni őket. Megállnák nagyon sokan helyüket. Nézzük azonban ezt a képet ismét. Néhány pillanattal a meccs vége után készült. Nézzük csak Tichy szemeit. Milyen ap­rók! Szinte eltűnnek a szemüregben! BATTA GYÖRGY I Mi erre az évre Kubában készültünk. Jačiansky edző úgy képzelte, hogy csa- * társorunk két ütőszege Mravec és Bo­ros lesz majd. Alig kezdődtek meg azonban a küzdelmek, amikor ez az elképzelés szerte­foszlott. Mravec olyan sérülést szenvedett, hogy heteken keresztül kezelték, és hónapokra kiesett a csapatból. Veseszakadása olyan sú­lyosnak látszott, hogy egy közönséges földi halandó esetében- nem is tétovázik az orvos: azonnal kioperálja az egyik vesét. Mraveccel megpróbálták a lehetetlent: összevarrni a sza­kadt belsöszervet. Csoda történt, és a csatár ma már ismét focizik. De korántsem a régi formában. / 2 Borossal más történt. A fiatal játékos, aki azelőtt a Lók. Vranov színeiben ját­szott, nem bírta a rendkívüli intenzitású edzéseket. Túl nagyok voltak az edzésadagok, s az addig nem liga-szinten trenírozó játé­kost csaknem tönkretette a másnak szokott­mennyiségű gyakorlás. Izmai túl voltak terhel­ve, így gyakran szerzett kisebb-nagyobb sé­rüléseket, izomszakadást is például. Ez a fel­tétlenül nagyon tehetséges, tökéletes labda- vezetésű csatár is megbontotta hát a koncep­ciót. Boros, ha formában van, válogatott szin­ten képes játszani. Gyors, jól és mozgékonyán cselez, villámgyorsan lő. Ebben az évben saj­nos — éppen a már említett okok miatt, alig játszott tudásához, képességeihez mérten. *"■ ...................1 "■ .................................. ............ 3 A védelem hadrendje is felbomlott. A középhátvéd Tóth István hosz- 8 szú időre esett ki a védelem ten­gelyéből. A mai napig sem tudtuk pó­tolni. Elsősorban nagyszerű fejjátéka hiányzik. Én is megsérültem. Ráadásul az e- gyébként kitűnő, és nem egy esetben elképesz­tő védésekre képes Svajlen sem állt mindig feladata magaslatán. A Real-Peňarol mérkőzé­sen kiviláglott, mit is jelent jól focizni. Na­gyon egyszerű: minden poszton százszázalékos teljesítményre képes játékosokat kell látni. Ebben az is benne van, hogy a kínálkozó gól­helyzeteknek legalább az egyharmadát ki kell tudni használni. Az elmondottakból nyugodtan felmér­hetjük a helyzetet. Az adatok alapján megrajzolhatjuk a csapat teljesítmé­nyének görbéjét, és megtalálhatjuk a felele­tet kérdésükre: miért állunk a ligatáblázat al­ján. Csapatunk nem rossz. Ezt a csehszlovák vá­logatott elleni edzőmérkőzésen is bebizonyí- tottta. Képességei alapján feltétlenül jobb he­lyezésre képes. Technikás játékosokból áll ke­retünk, olyanokból, akik meg tudják oldani az edző által kért taktikai feladatokat. Ami még­is a legfontosabb: egy igazi lövöcsatárra van szükségünk, minél gyorsabban. Talán ha Strausz Jani visszajön. Tóth Tibor is nagyon hiányzott. Remélem, hogy a tavaszi idény több szerencsét hoz majd a VSS csapata számára. tKjSíVi ý 7. kép y „A szörny mindent elmondott!" ..Egy őrült kezében az emberiség". „A viiág ura leszek!“ ,,Kezemben az emberiség sorsa!" „Feltalálom az abszolút fegyvert" Juve felügyelő keze magasba emelkedik, miközben dühőnyw- ^ olvassa az újságban megjelent cikkek címeit. — Maguk teljesen megőrüllek! — kiabálja az egykedvűen ? ácsorgó Fandornak. — Hogy a fenébe jutottak Fantomas ^ nyomába? S miért nem értesítették a rendőrséget? Hát ma- jí gukat csak a szenzáció érdekli? Fütyülnek az emberek sor- Ž sára! — Ne dühöngjön, felügyelő úr — elégeli meg Faodor Juve ^ kifakadását. — Ha megtudja, hogyan készült a Fantomas- Jí interjú, pillanatok alatt elpárolog a mérge. í 8. kép Juve csodálkozva pillant az újságíróra: — Mit akar ezzel mondani? — Csupán csak annyit, hogy a Fantomas-interjú blöff, — Blöff? — Igen. Mi találtuk ki. — S fényképek? — Ha figyelmesebben megnézi a képeket, észreveheti, hogy az alak feltűnően hasonlít rám. — Azt akarja mondani, hogy... Juve, akár egy mérges kakadu, föl s alá fújtat a szobában. ^ Az újságíró elneveti magát. Ez a szikra: Juve, akár egy pus- Ž kaporos hordó, kirobban: — Elképesztő! Elképősztő! Hát hülyének néz maga engem?! ^ 9. kép Az újságé megelégeli a cirkuszt: — Elmehetek, felügyelő úr? Juve napi válaszol: azon töpreng, lecsukassa-e ezt a pi­masz újságírót, vagy esetleg másképpen próbálja kideríteni az igazat. Mert hogy hazudik, az biztos! — Menjan, isten hírével! — szólal meg végülis, s közben megnyomja az asztalán lévő csengő gombját. Fandor még nem hagyja el a szobát, amikor Juve segédje betoppan: — Hivatott, felügyelő úr. — Hivattam — mondja dühösen, s megvárja, amint a ri­porter elhagyja a helyiséget. — Ezt az embert követni kell, mert Fantomassal áll kapcsolatban. fxXXVXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXX\XXXXXX\XXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXX\XX>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents