Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-01 / 44. szám

FIGYELEM! FIGYELEM! JÖN ...

a SMMTOÜIAS

Az Üj Ifjúság hasábjain rövid időn belül folytatásokban közöljük a Fantomas című izgalmas francia filmet. Ma bemutatjuk a film főszereplőit:

DEMONGEOT MYLÉNE (1936-) francia színésznő. Nizzzában született. Iskolái után reklám- model! lett. Zongoraművésznek készült, de áttért a színészetre. L. Moguy fedezte fel 1953-ban a film számára. Vonzó külsejű, kihívó szépség. Szerepköre és pályája is ennek megfelelően alakult.

FUNES, LOUIS DE (1914-) francia színész. Cour- bevoie-ban született. Különféle foglalkozásokkal próbálkozott, míg 1941-ben megállapodott a színháznál. Akkor kezdett hozzá a rendszeres színi tanulmányokhoz. 1945 óta filmezik. Kis epizódszerepektől jutott el a komikus főszerepekig.

MARAIS JEAN (1913-) francia színész. Cherbourg- ban született. Gyári munkás, újságárus, fotoretusőr és golftréner, majd J. Cocteau titkárja. 1933-ban lépett először a színpadra. Eleinte a legnépszerűbb szerelmes színészek egyike. Az idők múlásával mindinkább jellemszerepeket és kalandtörténetek markáns hőseit alakítja, elsősorban kosztümös filmekben.

JEAN MARAIS

A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

A Barátság Hónapja küszöbén

Szovjet Örményország művészküldöttségének fellépéseivel lényegében kezdetét vette az az egész sor rendezvény, amely úgy mint minden évben, az idén is a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját jellemzi. A barátság hónapja november 7-én kezdődik és december 12-én ér véget. A program valóban nagyon változatos. A hagyományos béke- és barátság stafétáját a tavaszi hónapokra helyezik át, úgy hogy azt lényegében hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából rendezzék meg. Ehelyett most november elején járási stafétákat szerveznek úgy hogy ezek a november 7-i ünnepségeken csúcsosodjanak ki. Minden városban és faluban a helyi viszonyoknak megfelelően beszélgetéseket, előadásokat, filmvetítéseket rendeznek.

A nagyobb városokba élvonalbeli szovjet együttesek és szólisták érkeznek majd. Bratislavában már most szerepel a moszkvai Szovremenvik címú színház, amelynek küldetése, hogy elsősorban mai tematikájú darabokat hozzon színre. A szólisták közül érdemes megemlíteni O. Par-, chomenko hegedúmúvésznőt, D. Safran gordonkaművészt. N. Jarvi észt karmestert és még egész sor más művészt. A mozikba ezekben a napokban új filmek érkeznek, leni egében a szovjet stúdiók legújabb termései.

A barátság hónapja rendezvényeiben nagy szerepet kapnak a fiatalok is. Elsősorban is beszélgetéseket rendeznek a CSISZ szervezetek azokkal a fiatalokkal és szakemberekkel, akik az utóbbi időben a Szovjetunióban jártak és tanulmányozták az ottani gazdasági és kulturális életet. fygj A két ország legfiatalabb nemzedéke már amúgy is élénk levelezésben áll egymással. Az utóbbi hónapokban igen sokan képeket bélyeqeket, qyufaskatulya címkéket cseréltek ki egymás között, ezekből most több iskolával kisebb kiállításokat rendeznek. A barátság hónapjára jól felkészült a rádió és a TV is. A Dráaai TV az egyik népszerű „Színes kert“ címú adását a csehszlovák és a szovjet fiatalok jelenlegi legégetőbb problémái megoldásának szenteli

Az ifjúsági Utazási iroda keretén belül néhány száz szovjet Komszomol-tag látogat el hazánkba az úgynevezett Barátság Vonatain. Ezekkel a szovjet fiatalokkal a CSISZ szervezetek iárási és kerületi vezetősége találkozókat, baráti estéket, mulatságokat rendez.

Már ez a néhány tervezett rendezvény is ízelítőt ad afelől, hogy az ezévi Barátság Hónapja változatos és értékes lesz. -sLEONYID MARTINOV:

Mindenr kimondani

Mindent kimondani,

nem kell a szavakat

soká odázni, nyomuk vész örökre.

Egyáltalán: ne lopd meg önmagad,

következéskép a többieket se,

Különben is, mért lennék

gyáva gyöngébb,

mint dalos madár, zúgó gépezet?

A történelem nagy közös örökség és nem hitbizománya senkinek.

Fordította: SOMLYÓ GYÖRGY

A Mladá Boleslav-i autógyár tovább fejleszti a már népszerű Škoda 1000 MB eddig ismeri típusait. A képünkön kocsi a Tudor nevet viseli majd. A kocsi kétajtós, motorja 52 lóerős, 130 km órakénti sebességet fejt ki és 100

8 liter benzint fogyaszt

Iáható

km-en

Szükségünk

van

költészetre

Befejeződött Budapesten az európai költők tanácskozása. Tizenhat ország közel száz költője vett részt ezen a nagyszabású rendezvényen. Különböző felfogású emberek világnézetüket, alkotói módszerüket tekintve egyaránt a várakozásnak megfelelően a legfontosabb kérdésekben egyöntető vélemény alakult ki. Elsősorban abban, hogy a költészet nem lehet embertelen, a művész feladata az ember szolgálata, érzelmi életének gazdagítása és ez másként nem képzelhető el, mint a népek kölcsönös megértése alapján.

A költő épp úgy ember, akárcsak a többiek — fejtegette az egyik hozzászóló hivatását csak akkor tudja betölteni, ha közöttük él, ismeri személyes gondjaikat, vagyis ha képes kiigazodni az ember és a társadalom problémáiban Másként elképzelhetetlen, hogy meg tudja fogalmazni vágyaikat, lövőbe tekintő elképzeléseiket, mert ez is feladata a mai kor lírikusának.

Többen beszéltek a költészetnek arról a sajátosságáról, hogy bár a többi művészetekhez képest nincs egyezményes jelrendszere, a vers a nemzeti nyelvek kalitkájába van zárva. mégis leginkább a líra az a közlekedőedény, amelyen keresztül a világ népei egymásra találnak, átlépik az országhatárokat. Ennek oka az, hogy a költő olyan érzelmekről, indulatokról vall, amelyek minden emberben közösek, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól.

De már a bezártság is szú- nőben van. Korunkban hatalmasan megnőtt a műfordítás irodalom. Ma már nem csak a kis népek kíváncsiak a nagy nemzetek művészetére, hanem a nagy népek fiai is érdeklődnek olyan költői égtájak iránt, amelyek eddig ismeretlenek voltak.

Kétségtelen, a fordítás soha nem egyenértékű az eredetivel. Képtelenség a vers hangulatát sajátos képrendszerét, a szavak zenéjét mind együtt tökéletes hűséggel tolmácsolni Esnek ellenére hangsúlyozták a résztvevők, hogy a szellemet szükséges megérteni, nem pedig a puszta igét és ez kell, hogy minden esetben a kiinduló pont legyen.

Természetesen a költészetről elsősorban nem beszélni kell. Mégis ügy érezzük, hógy az európai költők budapesti beszélgetése a kölcsönös véleménycsere gyümölcsözni fog valamilyen formában a résztvevők további munkásságában.-Nsa-