Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-18 / 42. szám
' fjJL í,FIATAL LÁNY“: Mégértetíük kívánságát és olyan pulóvert közlünk, amelyben elmehet pl. vasárnap délután a barátnőjéhez, s később a munkában sem lesz feltűnő. Amennyiben jól áll, szép zöldből vagy sárgából készítse. Minta: A patentkötéses részek egy sima, egy ford, váltakozásával készülnek, a többi a mellékelt leszámolható minta szerint. JELMAGYARÁZAT: tömött kocka — sima kör — ráhajtás jobbra dűlő háromszög — 2 szemet simán összekötünk balra dűlő háromszög — 2 szemet áthúzva összekötünk, (egy szemet leemelünk, minta simán akarnánk lekötni, a következő szemet simán lekötjük és a leemelt szemet a lekö- tötten keresztülhúzzuk). háromszög — 3 szemet simán összekötünk A két függőleges vonaltól jobbra, illetve balra lévő szemek szegőszemeket jelentenek és csak a sor elején és végén kell kötni, tehát a minta csak a két vonalon belül ismétlődik. A páros sorokat (a munka visszája) fordítottan kötjük. Az 54. sor után a 3. sorral kezdjük ismét a mintát. A hátát és elejét 155—155 szemre kezdjük és mindjárt a mintával folytatjuk. Ha elértük a karöltőmagasságot (kb. 35 cm), elkészítjük a karöltőt, mindkét oldalon, minden második sorban 4, 5, 2, 3X1 szem fogyasztásával. A nyakkivágásnál kettéosztjuk a munkát és két részben fejezzük be. Egyszerre lekötünk 12 szemet, majd mindkét oldalon még 1X3, 1X2, 4X1 szemet. Az ujjakat 61 szemre kezdjük és a mintával kötjük és 3 cm után mindkét oldalon, miftdeit 8. sorban 1 szemet szaporítunk egészen a karöltöig. A karöltő fogyasztása: mindkét ol- dalon, minden 2. sorban 4, 12X2, 4 szemet fogyasztunk, s a maradék szemeket egyszerre fejezzük be. A gallérpánt részére felszedjük a nyakki- vágás szemeit és 9 cm-t kötünk 1 sima, 1 fordítottal, vagy pedig készítünk egy 115 szemre kezdett pántot. Az összeállítás után a pántot kettéhajtjuk és apró öltésekkel le- varrjuk ■inaoila éb é o í b~b~■ jiTo !■■■■ BOdBEBig O A ■ ■ B.B ■ B~ ■ BMIBBIl ■ ■■anno ■JMIBOi B3I8B8B8 OM13 3BBE oingaac K O B H B EIK liOBBBI Tiwoaír ■ MkQ ÉV * » n-n ko» ■M BBBt'Ű ■ ■MB «BW ■ RBI HVc ■ ■Qi • O Ai o a r 'i aWWí a b a"s ■ Bil ÜJLSJ ■ ■ ■ j MU ■ M I ■ cm ■ co i aYi~s ■ Bil ■ ■■■ O A_0_B BJ! BB1 ■ B B_tt *_■_■ ■ C JBBOBBBB■■■■■■■■■B üMkOBM Jiű BBB BBJPJCJI MM1.0BMBBMMMI ■ B C BJ8Jt_OB_B BBBBBB1BB bbbbbbwobbbbbbbbbb * BJB ■ BJÉJB> ÔJB.C B ■ ■ ■ ■ B 9 IKimOBB BBC B B B MIlIRMBkOBBIB V B B_bVb_B ■ BB k O B B B B B~ ■ 1 B B.B B B B'B C ■ k. Q ■ B B B B B.B.ÍX* JL" ■ JLP *9. «■■■ • bbibbbbbb'bbbíobbb »■II liBBBBBBBM B _OA Ő ■ IMS BBÉB B É~B.B lOJBli B_B ■■■■BBiBBBBOiBBB HBBBBIIBBIÍiHB O A B B • B 53 51 49 47 45 43 4! 39 37 0135 «f BBBBBBBB MBB ■ B Hi JSWm B B B OB B * • ■ B BBBBBBBB OiMBBB »«■BBBBBBBBO AU B _■ ■■■■■BBMQiBBBBBBB IBBBBBBBBO4MB B É B B B B iHiUMBCÍB B V B B BBB ■ IBBÜB k OB oko "iOBtiUSi ilií B BBB k : O a■B O i B BBBB■g BBB I ■BBBBQ4BBB BB B É B B B B 1 ■ ■ Q A B B inilH «V b b b r* M f Ó B B B B~B B B B B BBB B O B O A B B BB B B p B B B~B B B B Egy kis illemtan (Folytatás) ä z előző számunkban közölt illemtan 2. pontjához nincs M más hozzáfűznivaló, mint hogy amtkor felvesszük a le- MM esett tárgyat, nem nyújtjuk oda szó nélkül, egy „tessék" „prosím“, vagy „nech sa páči“) kíséretében. A szabály ^ itt is ugyanaz: fiatal az idősebbnek, férfi a nőnek, s természetesen, a gyermek minden felnőttnek a segítségére siet. És ismét, a szívességet nem szabad elfelejtem megköszönni. A 3. ponthoz: férfi sosem megy be tlő előtt az ajtón, kapun, vagy bármilyen bejáratnál, s nőket, különösen fiatal lányokat is kötelez az udvariasság, hogy a tőlük idősebb nőket, sőt az idős férfiakat is előre engedjék. Ismerősök előtt az ajtót ki is nyitjuk (főleg magánlakásban). f ontos tudni azonban, hogy szórakozó helyre, étterembe, a nőt kísérő férfi megy be először. Ennek magyarázata, hogy ő néz körül és keres szabad asztalt. Színházban, moziban is előremehet a férfi, mert ő mutatja a jegyet a jegyszedőnek. Amennyiben a jegyszedő a helyet is megmutatja, bent a teremben, már a nő megy elől. Itt jegyezzük meg azt is, ha kénytelenek vagyunk felállítani a sor izéién ülőket, hogy a helyünket elfoglalhassuk, a legszélsőnek, aki felállt, megköszönjük, a többinek nem szólunk semmit. Általában ilyenkor ügy szoktak bemenni a sorba, hogy azoknak, akik felálltak, hátat fordítanak. Ez nem szép. Mindig feléjük fordulva, háttal az előző széksorhoz, keressük meg a helyünket. Ilyenkor szintén a férfi megy elől s utána a nő, akkor is, ha a férfi helye esik közelebb. A helycserét akkor végzik el, amikor már a helyükön vannák. Az előreengedéshez még annyit, hogy magánlakásban, ha a háziasszony ki is nyitja a férfivendég előtt az ajtót, az nem megy be, csak ő utána. S ellenkezőleg: előre megy a férfi (házigazda) vagy fiatalabb nő (háziasszony) nő, illetve idős nő előtt akkor, ha az utat mutatja, tehát ha pl. ha egy sötét szobán mennek keresztül és villanyt kell gyújtani, stb. É J ülön hangsúlyozzuk, hogy az előre engedést illetően &- családi körben is betartjuk a szabályokat. Ez nem túlzás, csak a családtagok iránti tisztelet kifejezése. Mert I uQye> a vőlegény magától értetődően előre engedi meny- asszonyát, s a fiatal férj is feleségét, de az idők múlásával megfeledkeznek az üyesmiröl, nem tartják szükségesnek Nos, ez bizony egyrészt nem szép, másrészt nevelési szempontból sem helyes, mert a gyerekeket is könnyebb udvariasságra szoktatni, ha jó példával járunk elő. Tehát: otthon sem megyünk ki az ajtón feleségünk, idősebb nő- vagy férfirokonunk előtt s természetes, hogy a gyerekek is mindig előre engedik a felnőtteket és a náluk idősebbeket. „K. VIOLA“, „Táncolunk“ és „Első alkalom“: íme, a táncruhák 14-15 éves lányok részére. Készülhetnek apró- mintás pasztellszínű brokátból vagy egyszínű ripszből. Mind a négy modell prinCessz szábású. díszítésük a saját anyagjukból készül. G. „MANDY“: A barna aprómintás szövetből kiskosztümöt csináltasson, mert ruhának öreges lenne egy 15 éves lánynak. A kabátka szabása az oldalán egyúttal a zsebklapni- kat is képezi, melyek alatt egy barna börutánzatból készült keskeny öv húzódik. „PANI SERVÍRKA“: A bordó kordbársonyból princessz szabású ruha legyen. A masni bordó-fehér csíkos anyagból készül, s ugyanilyen az ujjak szélébe külön belevarrt pánt ts. „Tíz évi házasság után elhagytam feleségemet és két ivermekemet. Nem tudom, helyesen cselekedtem-e, de már nem bírtam tovább. Nem volt könnyű az elhatározás, és ma is nagyon bánt a gyerekek sorsa. Nem aka. •om magam mentegetni, de én kocsmába nem járok, nem iszom és nem is kártyázok. A fizetésemet a sza- aggal együtt a feleségemnek adom, még zsebbpénzt sem tartok meg magamnak. Sajnos, a feleségem néni tud gazdálkodni a pénzzel és ez is sok cívódásnak volt az oka. Tiszta keresetünk havonta 2500—2600 korona, kétszobás állami lakásban lakunk, de sem megfelelő bútorunk, sem elegendő ruhaneműnk nincs. A főzéssel nem beosztó, ha marad étel, kiönti. ő maga rengeteget torkoskodik, el is hízott tőle, de azt sem bánja. Sajnos, nem úgy alakult az életem, ahogy gondoltam, amikor megnősültem, esti iskolába jártam és úgy egyeztünk meg a feleségemmel, hogy én befejezem az iskolát és ő is tanulni fog. (17 éves volt akkor). Főleg édesanyja befolyására, rábeszélt, ne tanuljunk tovább, minek az családos embereknek, azt állította, munka után inkább neki segítsek a háztartásban. Én beláttam, hogy egy dolgozó asszonynak segíteni kell, főztem, mos. tóm, mosogattam, de a segítés végül annyira igénybe vette minden időmet, hogy még a ház körüli karban, tartási munkára sem jutott időm. Feleségem sok, másféle dologban is teljesen az édes. anyja befolyása alatt áll, tudott róla, hogy az anyósom az én beleegyezésem és tudtom nélkül titokban megkereszteltette az egyik gyermekünket, amikor az óvőstQ E bJJ JD O J* 'Q E JD 0 dahiánv miatt egy hónapig nála volt. Ugyancsak anyósom befolyására tesz szemrehányást a feleségem — sőt maga az anyósom is, — hogy nem járunk szórakoz. ni. Dehát hogyan, amikor fel sem tudunk rendesen öltözködni? Meg aztán hiába szerettem volna megtanítani a rendes viselkedésre, ô azt hiszi, hogy az anyjával együtt mindent a legjobban tudnak. Ami még a legjobban fáj, az anyósom azt mondja, én vagyok az oka, hogy a lánya olyan korán férjhez ment, holott ő maga volt az, aki annakidején mindenképpen mesterkedett, hogy elvegyem a lányát. Tehát, betelt a pohár, még sem tudom, elhatározásom helyes volt-e. Tudom, sokan elítélnek cselekedetemért, de remélem, lesznek olyanok is, akik megértenek. „MUCUS“. „A Problémák rovat olvasóitól szeretném megkérdezni, mit tegyek és hogyan viselkedjek, mert tanácstalan vagyok. A nyáron megismerkedtem egy kislánnyal és mindjárt kezdetben úgy éreztük, hogy egymásra talál, tunk. Egy heti ismeretség után bemutatott a szüleinek és nekik sem volt ellenem kifogásuk. Nemrégen azonban megjelent a kislány régi udvarlója, akiről tudtam, hogy négy hónappal a mi megismerkedésünk előtt szakított vele. Azóta a kislány engem minden magyarázat nélkül mellőz. Törődjek bele, vagy pedig próbáljam mégis felvenni vele a kapcsolatot? „SZERETLEK AKKOR IS. HA NEM AKAROD“ SSSÄ Szobanövényeink teleltetése Burgonya juh túróval: A megtisztított burgonyát hosszában négyfelé vágják, sós vízben puhára főzzük. Kivajazott tepsibe rakjuk, tetejére juhtúrót szórunk és tejfellel leöntve sütőben átsütjük. Sült virsli: A virslit bevagdaljuk és forró zsírban, hasábburgonyával együtt sütjük. Savanyúsággal tálaljuk. Zsúrkcnyeret felszeletelünk, a szeleteket tejfellel megkenjük, mindegyikre egy-egy szelet kenő- sajtot és egy karika kolbászt teszünk, sütőben pirosra sütjük. Tea mellé adjuk. Meghámozott egész burgonyát a sütő rostélyára teszünk. Pirosra sütjük, melegen tálaljuk vajjal vagy libazsírral, tea mellé. SZOBANÖVÉNYEINK EGÉSZ ÉVBEN ÉLÉNK SZÍNFOLTJAI és kedves díszei lakásunknak, de persze csak akkor, ha kellőképpen gondozzuk őket. Különösen kell ügyelni a téli ápo- lásra, mert a túl hideg vagy túl meleg szoba levegő következtében növényeink könnyen megcsunyulhatnak, sőt, ki is pusztulhatnak. A különböző növények különböző ápolást kla vánnak, de általánosságban mondható, hogy télen kevesebb öntözésre vari szükség, mint a melegebb hónapokban. A BEGÖNIÄT az elvirágzás után fokozatosan kevesebbet kell öntözni, míg az összes leve-1 lek elszáradnak. Ezután száraz, hideg, de fagymentes (2-6 fok) helyen kell tartani. Februártól azután meleg szobába állítjuk és a levélképződéssel lépést tartva mindig gyakrabban öntözzük. A FIKUSZ könnyen lefagy, ezért nem szabad 12 foknál hidegebb hőmérsékletű szobában tartani. Különös gonddal öntözzük, mert nagyon érzékeny mind a túl sok, mind a túl kevés nedvességre. A FLODENDRON egész évben növekszik. Télre a legalkalmasabb hőmérséklet a 12—15 fokos szobameleg. Ne állítsuk úgy, hogy a téli nap közvetlenül érje. A SZOBAHÁRS szereti a hidegét, 4-6 foknál szépen elmarad. Rendszeresén öntözzük, de ne úgy, hogy túl nedves legyen. A SZOBAFENYÖ is szereti a hűvös, széllős helyét, kb. 6-8 fokot. Keveset öntözzük, de ne hagyjuk kiszáradni. A meleg nem tesz jót a növénynek, mert ágai meghosszabbodnak és lefelé kőkadnak. ŰJ IFJÚSÁG — A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának Pražská 9 Tel. Szerkesztőség: 485-44-45. Titkárság: 468-19. gyedévre 10.40. Terjeszti a Pösta Hírlapszolgálata, előfizetni expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, lapja. Megjelenik mindén kedden. Kiadja a CSISZ SZKB a Sména kiadóban. Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Postafiók 30 — Főszerkesztő: Szőke József. — Nyomja Západoslovenské tlačiarne OL Előfizetés 11.60, félévre 20.80, nélehet minden póstán — Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. — A lapot a külföld számára a PNS Ústredná Go£twaldoy.ö nám. 48/VII. 1—— K—16*61558 c