Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-04 / 40. szám

■MM ILI. 0 P. X. Szalka: Egyetlen vers alapján nem mondha­tunk véleményt. Próbálkoz­zon talán később. 0 Tanuló: Küldjön több verset, nyolcsoros versből nem állapíthatjuk meg a te­hetségét. 0 F. L. Tornaija: „A ver­sek írása nagyon megra­gadt engem, mivel tudom, hogy tudnék úgy szerelmi,, mint más költeményeket is írni.“ — írja bátran, „ere­deti“ helyesírásban levelé­ben. Nézzük hát egyik be­küldött versének néhány sorát (ugyancsak „eredeti“ helyesírásban.): („A szere­tettem, azhiszem kölcsönös lesz nála) (Mert ha nem — sírom túl is fájnifog utá­na.) (S ha meghalgatsz, rá- iösz arra kedvesem) (hogy még lehet köztünk igazi hü, megnemcsaló szerelem.) Négy sorban hét durva he­lyesírási hiba. Az írásról lebeszéljük — a tanulásról azonban nem. • B. K. Felbár: A szél piszkot hoz magával című verse túlzsúfolt, túlírt s épp ezáltal széthulló, csak siránkozássá vedlik szép ré­szei ellenére is. 0 „Rajongók“: Kérésük-* kel forduljanak a Film­színház-muzsika szerkesztő­ségéhez. Bpest. VII. kér. Le­nin krt. 9-11. 0 „El ne felejtsétek“: Egyhangú, búslakodó ver­seiben a szavak versformá­ba állításán túl semmi sem emlékeztet e versekre. Hiányzik belőlük a költői látás és láttatás. Fogadja meg ön is Nicolas Moun- sarat tanácsát: „Sohasem szabad írni arról, amiről nincs személyes tapasztala­ta.“ 0 Mihályi Zita: írja meg, hogy az illető iíró milyen művei érdekelnék. 0 „Rózsa": Kérésének megpróbálunk eleget tenni. A címet illetően forduljon a „Bilm a divadlo“ szer­kesztőségéhez. 0 „Középiskolás“: Versei eg.y-egy szép sortól elte­kintve még a kezdés hibáit viselik magukon. Sok a rossz, gyenge rím és a rit­mussal is baj van. Élmé­nyeit nem tudja verssé izzí­tani. Ajánlanánk tanulmá­nyozásra: Gáldi — Ismerjük meg a versformákat, Kom- lós — a Líra műhelyében, Hegedűs — A költői mester­ség című könyveket. Olvas­son sokat, főleg verseket. 0 Gergely Katalin, Ko­márom: Kérésének — hang­színét, . temperamentumát nem ismerve -j nem tudunk eleget tenni. Kérje meg a helyi iskola magyar szakos tanárait, bizonyos, hogy se­gítenek a választásban. Annyi a költő és a jó vers... 0 „Angéla 17“: Kérésé­nek szívesen tettünk eleget, a cím Kossuth Rádió Buda­pest, Bródy Sándor u. 2-4 sz. 0 „Pavilon“: Az első kér­désre: közelebb áll a lé­nyeghez az az érvelő, aki a síkban kifejezetett gondo­latot a mű egységes meg- komponálásától várja. Sze­rintünk is felesleges apró részletekkel, méghozzá rosz- szul megfigyelt részletek­kel szétforgácsolni a kom­pozíció egységét (Lásd Ro­din Gondolkodó című szob­rát). A másik kérdésre: Ki­csit ügyetlenül megformált kérdés. Egy mű valódi ér­tékét sohasem a stílusa szabja meg. Rembrandt rea­lista képei ugyanolyan re­mekművek. mint Picasso vagy akár Kandinszkij vagy Klee absztrakt kifejezés- módja. Ez a kérdés bővebb magyarázatot kíván, viszont helyszűke miatt ezt lapunk­ban egyelőre nem közölhet­jük. be ha önöket a kér­dés valóban érdekli, jöjje­nek be szerkesztőségünkbe s elbeszélgetünk erről. Madách-napok Losoncon Már régebben foglalkoztatott bennünket az a gondolat, hogy ezen a vidéken is rendezni kel­lene egy komolyabb kulturális szemlét. Losonc és környéke lakosságának figyelmét felhív­ni kulturális hagyományainkra. De nemcsak a hagyományok ápolásának gondolata merült fel, hanem szükségességét érez­zük egy kulturális megmozdu­lásnak. így vetette fel a lo­sonci Korunk Ifjúsági Klub a Madách napok megrendezésé­nek gondolatát melyre 1966 október 7—9-í már so' kerül Az előkészületek már foly­nak. A klub kezdeményezését lelkesedéssel fogadta a Csema- dok járási vezetősége is és tel­jes mértékben részt vesz a rendezésben. Ily módon a Ma­dách- napok járási mértéket öltenek. Sőt még ennél is töb­bet. A tíz ifjúsági klub képvi­selői is itt lesznek, mivel Lo­soncon rendezik a Madách-na­pok alkalmából a klubok ta­lálkozóját. A háromnapos műsor, Lo­soncon, Füleken és Alsősztre- gován zajlik majd le. Pénteken este Szabó Gyula festőművész kiállításának menyitására kerül sor. A két nap folyamán több előadás hangzik majd el így a losonci járás kultúrtörténe­tének keresztmetszete és a népművelés járásunkban. A lo­sonci Korunk irodalmi színpad is bemutatkozik szombaton es­te. Szombaton Füleken író-ol­vasó találkozó valósul meg. Va­sárnap délelőtt Alsősztregovára látogatunk el, ahol megemléke­zünk Madách Imréről és meg­koszorúzzuk emlékművét. Szeretnénk, ha tervünk mi­nél jobban sikerülne, a Madách napok állandósulnának és na­gyobb méretűvé válnának. D. E. CZUCZOR GERGELY •^zobrot ka ott Erseku várott Mottó: Hogy hazámat ne szeressem. A bitorlót meg ne vessem, Hatalom nem teheti! Hogy hazámat megtagadjam, Megvetés jelét, hogy adjam: Azt se követelheti! (Czuczor Gergely: Itélöszék előtt) Az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság, a CSEMADOK járási és helyi szervezete veze­tőségeinek, valamint a helyi szervezet mellett működő honismereti kör éves, fáradságot nem ismerő munkája kellett ahhoz, hogy Czuczor Gergely költő és tudós, Andód község szülöttje, Érsekújvár nagy fia, halálának szá­zadik évfordulóján, újra szobrot kapjon Érsek- újvárott. Érsekújvár méltón adózott a Riadó költője emlékének. 1966 szeptember huszonötödiké jelentős dátummá lesz a város történetében, hiszen e napon ajánlotta D r á f i József, a Vá­rosi Nemzeti Bizottság alelnöke a város, Ér­sekújvár népének gondjaiba Melis György, fiatal szobrászművész alkotását, Czuczor Ger­gely mellszobrát. Ezen az ünnepi aktuson Dr. T u r c z e 1 Lajos egyetemi tanár, a Szlo­vák írók Szövetsége magyar szekciójának tagja mondott ünnepi beszédet, méltatva azt a meg­becsülést, amellyel a város Czuczornak, a ki­váló alkotónak adózott. Érdekes volt Hviez- dosIav-Országh Pál, Czuczorhoz írt magyar nyelvű verse Petricska Júlia tolmácsolá­sában. Az ünnepséget a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának színvonalas fellépése zárta be. Előző este (szeptember huszonnegyedikén) a CSEMADOK székháza nagytermében ünnepi akadémián jött össze Érsekújvár közönsége, hogy tisztelettel adózzon a száz éve halott költő, tudós és kiváló hazafi emlékének. Az ünnepi beszédet szlovák nyelven Štefan R a č e k, az Érsekújvári Általános Műveltséget Nyújtó középiskola tanára, magyar nyelven Dr. D e m e László, a budapesti Nyelvtudomá­nyi Intézet fömunkatársa, a Komensky Egye­tem vendégtanára tartotta. Az estet a Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekka­rának fellépése, T h i r r i n g Violának, a Matesz művésznőjének szép szavalatai, vala­mint Pék Ferencnének, és Kovács Mihály­nak. a Csemadok helyi szervezete tagjainak közreműködése tarkította. Érdekes volt az ítélőszék előtt c. Czuczor- verset szlovák nyelven is hallani, Ján Smrek kiváló fordításában. Mint érdekességet közöl­jük is: PRED SÚDNOU STOLICOU Neľúbiť vlasť, nemať zášti k uzurpátorcrvi vlasti — aká moc ma donúti? Zaprieť vlasť a činom dákym uraziť ju — zákon taký ( neposlúchnem do smrti! Strieľať, vešať, stať ml hlavu, všetko môže proti právu — silnejší je, veď má zbraň! Ale v ríši citov hrdých, v tajnom chráme mojej hrudi nejestvuje pre mňa pán! Itélöszék előtt Hogy hazámat ne szeressem, A bitorlót meg ne vessem. Hatalom nem teheti! Hogy hazámat megtagadjam, Megvetés jelét, hogy adjam: Azt se követelheti! Főbe lőhet, nyakaztathat, Bitófára fölakaszthat, Ő erősebb, tegye meg! De az érzelem honában, Keblem titkos témplomában: Én urat nem ismerek! Mindenképpen említést kell tennünk a szep­tember kilencediké óta nyitva tartó Czuczor- kiállításről is, amely a rendezők ízlését, hoz­záértését, szeretetét prezentálja. Végezetül hadd idézzük Dr. Turczel Lajos ünnepi beszédének zárósorait: „Az a nagystílű tiszteletadás, amelyben az érsekújváriak a ha­gyományos Czuczor-kultusz szellemében most részesítették a szomszédos Andód községgel és a szülővárosukkal szoros kapcsolatban álló Czuczort, az utókor elismerései és elégtétel- adásai között méltó helyet foglal el. örülünk, hogy Komárom, Alsósztregova és Nagykapos után Érsekújvár is ilyen ragyogó példát adott a haladó hagyományaink iránti tisztelet kife­jezésére és a szocialista nemzetköziséggel összeforrt nemzeti öntudatunk és büszkesé­günk kinyilvánítására. Tisztelettel adózunk a száz éve elhunyt Czuczor Gergely élő emlékének, és köszönetét mondunk mindazoknak, akik a nagyszabású emlékünnepségeket megszervezték és lehetővé tették“. (tó) Gondolafok a könyvtárban Vörösmarty Mihály, költeményének kezdő sorai jutnak" eszembe, mikor átléptem a mihálykapu-utcai Egyetemi könyvtár épületének küszöbét. Szeretném megkérdezni a történelem sok viharát látott falaktól, hány láb koptatta azokat a kőkockákat az évszázadok során, melyeken most én ballagok a papírra nyomtatott emberi gondolatok­nak eme tárházába. A folyosókon, falakon üveg alatt korunk" hazai és a világ irodal­mának legújabb alkotásai, gazdag kiállítású folyóiratok, a világ min­den tájáról származó tudományos munkák gyűjteménye hívja fel magára a látogató figyelmét. Ahogy megyek-megyek az olvasótermekben, a katalógusok szobái­ban, a kölcsönzőben, azután egy emelettel feljebb a raktárak vége­láthatatlan polcain sorakozó könyvek rengetegében, úgy érzem, mintha labirintusba tévedtem volna, mint ama bizonyos mondabeli királyfi. A könyvek megfogtak s most nem akarnak elereszteni. Dehát szerencsére itt lépked mellettem az egyik könyvtáros, úgy­hogy nem kell attól félni, hogy elveszek. Útbaigazít, sőt készségese* el is mondja, hogy a terjedelmes, háromemeletes épület bizony már szűknek bizonyult a több mint egy millió kötettel rendelkező könyv­tár számára. Ezért megfelelő átalakítások után, a Jirásek utca 15. szám alatti házat, amely a városnak ugyancsak gazdag történelmi múltra visszatekintő épülete, szintén a .könyvtárhoz csatolják. Új olvasótermeket, hivatali helyiségeket, raktárakat helyeznek el benne. Azonban nemcsak a könyvtár állománya növekszik", hanem évról- évre gyarapodik az olvasóközönség is, ami természetesen növeli a könytvár adminisztratív személyzetének feladatait is. Bár az igaz­gató, Kútik mérnök vezetése alatt álló könyvtárosi gárda képzett szakemberekből kerül ki és mindent megtesz az olvasóközönség igényeinek kielégítésére, a létszámot mégis növelni kell, hogy meg tudjanak birkózni az egyre nagyobb és bonyolultabb feladatokkal. STRASSER BÉLA Újra kigyúlt a rivaldafény a komáromi Ma­gyar Területi Színházban. A vidéken már augusztus végé­től játszó együttes szeptem»- bér 23-án a Szakszervezetek Házában Komáromban is meg­nyitotta az új színházi évad kapuját Heltai Jenő nagysikerű verses vígjátékával: a Néma le­ventével. Ezután a színház a Szent Péter esernyőjével Mik­száth e kedves regényének színpadi változatával kelet­szlovákiai vendégjátékra indult, hogy még a komáromi hivata­los bemutató előtt bemutassa ottani szeretett közönségének munkáját. A komáromi, októ­ber 14-i bemutató után a Szent Péter esernyőjével Bratislavá- ban is színpadra lép a társulat a Nová Scénában október 17- én. Újult erővel és munkakedv­vel fogtunk hozzá az őszi be­mutatók próbáihoz is. Kondrád József rendezésében Móricz Zsi.qmond Úri muri című szín­művét tanulja a társulat egyik csoportja, melynek bemutatója decemberben lesz. A másik csoport Lukáč Viktor rendezé­sében készül Moliére: Danáin György című komédiájának be. tanulására. Ennek bemutatója november végére van tervezve. A próbák mellett természete­sen a színház közben Nyugat- szlovákia városait és falvait lá­togatja majd meg, a Szent Pé­ter esernyőjével, a Haramiák­kal, Bernarda házával, A néma leventével és Rusnák Igor A rókák, jó éjszakát! című két­részes színmüvével. Kapunyi­tás után vagyunk és reméljük, hogy színházunk az ú.i évad­ban is közönségünk szereteté- vel, ragaszkodásával találkozik majd. • (Sj.) Mese a bécsi szeletről — Főúr, emlékszik még rám? — New. — Nem?! Én rendeltem két órával ezelőtt egy bécsi szeletet. — Most már tudom. Jó, hogy szólt, különben meg­feledkeztem volna magáról. Tetszik tudni, ha kereszt­rejtvényt fejtek, feledéke-. nyebb vagyok mint máskor. — Akkor munkaidő alatt ne fejtsen keresztrejtvényt! — Egy pincérnek nem le­het vesszőparipája?! A pin­cér is csak ember. S minden embernek van valamilyen hobbyja. Bizonyára önnek is.. Ne is tagadja! Talál­jam ki, mi az?... Ha három kérdésből nem találom ki, akkor szabad a gazda... Táj­képeket fest?... Nem? Ak­kor bizonyára bélyeget gyűjt... Azt sem?! Megvan: az állatvilágot tanulmá­nyozza!!... Nagyszerű! Ön segíthet rajtam. A kereszt- rejtvényemben ugyanis ez áll: a kígyó is ez, öt betű. Nos, mi a kígyó? — Kérem, én vacsorázni jöttem: — JÓ, jó, hozom má-.. Megvan!!! — Micsoda? — A kígyó öt betűre: hül- lp!H Számolja csak meg a betűket! Hül-lö... Öt. — Kit érdekel ez?! — Engem. A helyes meg­fejtő könyvjutalomban ré­szesül. — Apropó: könyv! Kérem a panaszkönyvét! — Hiszen még meg sem vacsorázott, s máris nyi­latkozni akar? Különös. Fö­lösleges idehozni a panasz­könyvet, úgysem írhat bele semmit: már két hónapja betelt. — Hozza azonnal! — Mit? A bécsi szeletet, vagy a panaszkönyvet? — A bécsi szeletet! — Tudtam, hogy hallgat rám. Ugyebár, a jó bécsi szelet... — Jaj nekem, elönt az e- pém'.H — Baj van az epéjével?!... Miért nem mondta mindjárt, hiszen akkor maga nem e- het zsíros ételeket! Még jó, hogy nem hoztam a bécsi szeletet!!! De sebaj: diétás ételeink is vannak. — FÜLÖP IMRE — DAGLY: Imatlanság Biz a — Hói voltál ilyen so­káig? — Mintha nem tudnád. — Ogyám. Persze, gyűlé­sen. — Hát hol másutt let­tem volna? — Szegénykém! Esetleg moziban,s vagy a parkban. Vagy talán kevés a nőisme rősöd? — Az istenre kérlek, hagyd már abba. Adj inkább valamit enni! — Adjon enni az a... — Pszt! Még meghallják a gyerekek! — Azok már régen alsza­nak. Ha igazán szeretnéd őket, úgy időben járnál ha­za. A hivatalban, ahol dolgo­zott, hetente volt legalább egy gyűlése és szegény fe­je a nyolc óra munka után, három órát még a klubban vagy az ülésteremben kop­tatta a nadrágját. Este pe­dig a felesége gyanúsítga- tásai ellen kellett védekez­nie. — Ha nem hiszed, hívd fel a hivatalt, és érdeklődd meg, hol voltam... — Persze! Aztán még azt mondanák, hogy féltékeny vagyok. Egyszer, gyűlés előtt, e- gyik kolléganője mozijegyet ajánlott fel neki. Kettőt vett, a barátnőjének is, de az nem mert élmenni a gyű­lésről. — Mi a fenét — mondta magában. — így is-úgy is jeleneteket rendez a felesé­gem majd otthon, a mozi­ban legalább kipihenem ma­gam. Egy órával hamarább ért haza. mint különben a gyű­lésről szokott. — Megmondom neki az i­gazat — határozta el ma­gát. — Nem jogok hazud­ni. * S az asszony elmaradha­tatlan kérdésére: — Hol vol­tál? — közönyösen vála­szolt: — Moziban. És csodák csodája, a fe­lesége most, életében elő­ször kezdett vele rumlizni. — Kivel? — kérdezte rö­viden. — A kolléganőmmel. — Bizonyára megéheztél... — Nem. Megálltunk az önkiszolgálóban... — Jó-jó. De most már he csinálj belőlem bolondot! — kedvesen elnevette magát. — Szégyelld magad! Még meghallanak a gyerekek. Engem aztán nem csapsz be. Telefonáltam a hivatalba, és a kaious megmondta, hogy gyűlésetek van. Mosakodj meg és gyere vacsorázni! (ford.: tó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents