Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-13 / 37. szám

érdeziink-ľ,ila,k0"'k"

iskolaigazgatók

Múlt heti számünkb'an már közöltünk" iskola-igazgatóink szeptember elsejéi nyilatkozataiból. Hasonlóan ebben a számban Is több' igazgató válaszol kérdéseinkre.

• 1. Gyarapodott-e anyagiakban vagy létszámban iskolájuk az előző tanévhez viszonyítva?

• 2. Hogyan sikerült a múlt tanévben végzett diákok elhelyezése, elhelyezkedése?

• 3. Most, az új tanév kezdetén mi a leghőbb vágyuk, kívánságuk?

Válaszol: PINTÉR Ferenc a diószegi Alapiokű Kilencéves Iskola igazgatója.

1. A múlt évhez viszonyítva egy osztállyal gyarapodtunk. Iskolánkon hosszú idő után ismét van C osztály, három hatodikkal kezdjük az évét'. Ez az öröm mellett gondokat is okozott, mivel kevés a helyünk. Kénytelenek voltunk egy tantermet ketté választani.

Az Iskola anyagi ellátottsága egyre jobb. Ebben az évben több ezer korona értékű segédeszközzel gazdagodott a szertárunk. Az objektív feltételek javulnak.

, 2. Akik el akartak helyezkedni, azoknak megfelelő lehetőségeket biztosítottunk. A végzett tanulók egy része ipari tanulónak ment. Nagyon sokan jelentkeztek azonban különböző szakiskolákba is. Ezek zöme a szenei és a galántai általános középiskolába megy. De az óvónőképzőben és a gépipari iskolán Is folytatják néhányan a tanulmányaikat.

3. Az 3966—67-es tanévben szeretnénk tovább javítani a tanítás színvonalát. Célunk az, hogy minden tanulónk a iehető legjobb eredményt érje el1. Ennek érdekében az 1.—5. évfolyamok számára egy jól felszerelt szertárat szándékszunk berendezni. Reméljük, hogy a helyi nemzeti bizottság segítségünkre lesz abban, hogy az évek óta szükséglakásként használt kabinet kiürüljön.

Jó lenne végre elérni azt, hogy minden magyar nemzetiségű szülő bizalommal adja gyermekét iskolánkba. Ez a tanulók könnyebb egyéni boldogulásán túl fontos közérdek is.

Válaszol: ZELINKA István a galántai Általános Középiskola igazgatója.

1. Iskolánk az elmúlt évhez viszonyítva létszámban jelentősen nem fejlődött.

Nagyobb a fejlődés az iskola anyagi ellátottsága terén. Önsegéllyel egy új épületszárnyat építettünk á régi épülethez. így lehetővé vált az idegen nyelvek bifurkálása, nyertünk egy sötétkamrát, biológiai szaktantermet (üvegházat), valamint az irodákat is e| tudtuk helyezni. Az iskola segédeszközökkel gyarapodott; vetítőgép, magnetofonok, lemezjátszók, fizikai kísérleti segédeszközök, stb.

2. Tanulóink elhelyezkedéséről pontos képünk ezidáig még nincs, mivel nem minden főiskola értesített az eredményekről. A felépítményi iskolákon pedig még csak f napokban történtek meg a felvételi vizsgák.

Az eddigi értesüléseink alapján a továbbtanulásra jelentkezett tanulóink fele bejutott a főiskolára. A technikai irányzatú főiskolákra a jelentkezett tanulóknak csaknem 100 százalékát vették fel. Értesüléseink szerint kevésbé sikeresen szerepeltek diákjaink az egyetem bölcsészeti és orvosi karán, valamint á nyitrai pedagógián. Munkába jelentkező tanulóink nagy része óriási nehézségek árán helyezkedett el.

3. A jövőben fokozni szeretnénk a tanulók felkészítését a különböző főiskolákra. Hogy jobb eredményeket érhessünk el, szükséges volna egy új iskolaépület, mert az eddjgi elhelyezésünk kritikán aluli. Négy épületben 'tanítunk, ebből kettő évről-évre változik.

Alapfokú Kilencéves Iskola Nagymácséd.

Válaszol: RÁCZ Zoltán a nagymácsédi Alapfokú Kilencéves Iskola igazgatója.

1- Az 1965—66-os tanévben iskolánk 18 osztályában folyt rendszeres oktatás. Az idei iskolaévben az osztályok száma csökkenő tendenciát mutat és ez nemcsak az idei, hanem az elkövetkező iskolaévekre is érvényes lesz. A tanulók létszámbeli csökkenésének az oka főleg abban rejlik, hogy a gyermekek születésének száma évről évre csökken. Iskolánk anyagi ellátottsága csak részben felel meg a követelményeknek, mivel a költségvetésünk nem ad módot arra, hogy beszerezhessük a modern tanítási segédeszközöket, melyek nagyon hiányoznak a modem iskolában. Ügy tűnik, hogy a költségvetés emelése terén a jövőben nem áll be jelentős változás.

2. A kötelező iskolalátogatást az elmúlt tanévben 60 tanuló fejezte be. Továbbtanulásra 10 tanuló jelentkezett. A 10 tanulóból a felvételi vizsgát 9 sikeresen tette le — egy tanuló nem felelt meg. Helyszűke miatt azonban a šafárikovôi Mezőgazda- sági Technikum 3 tanulót, a kassai gépipari iskola pedig egy tanulót nem vett fel. Tanulóink megállják helyüket a szlovák tannyelvű választott iskolákon is, amelyről a szlovák tannyelvű iskolák köszönőlevelei is tanúskodnak. Sokkal szebb eredményeket értünk el tanoncok elhelyezése terén az előzőekhez viszonyítva. Mezőgazdasági tanonciskolába 6, az építkezéshez 10, további szakmára pedig 19 tanulót vettek fel.

3. Leghőbb vágyunk tanulóinkat úgy előkészíteni, hogy szocialista társadalmunk építésének minden szakaszán becsülettel megállják helyüket, amelyhez a szülők és társadalmunk szorosabb együttműködését várjuk.

A dunaszerdahelyi AKI igazgatóhelyettese, HORVÁTH Tibor a következőket válaszolta feltett kérdéseinkre:

1. Különösebb létszámváltozás nincs az iskolánkon. 107 tanuló iratkozott be az első osztályba. 270 tanulónk van összesen. Kilenc nappali és két esti oszíályt nyitunk.

Az anyagi ellátásban nagy változás történt. Az 1966-os évben 130 ezer koronával gyarapszik iskolánk vagyona. Elsősorban segédeszközök vásárlására fordítjuk ezí az összeget. Most az új iskolaévben két jól felszerelt szaktanterem várja a diákjainkat. Ebben az iskolaévben befejezzük a földrajz-tör’t'énelem szaktanterem berendezését is.

2. A második kérdésre még nem tudok pontos választ’ adni. 85-en érettségiztek az elmúlt iskolaévben. Most készítjük a kimutatást, mivei feltétlenül figyelemmel akarjuk kísérni az iskolánkon végzett növendékek további sorsát.

3. A most induló tanévben legfőbb vágyunk a jó tanterv és, hogy időben megkapjuk a tankönyveket, mert bizony ezen a vonalon hiányosságok vannak. A Pedagógiai Tan- könyvkiadót' kérjük, hogy a legrövidebb időn bélül oldja meg a magyar iskolák tankönyvvel való ellátását.

Tanerőink közül mindenki a saját szakját tanítja, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy tanulóink jól felkészülve kerüljenek ki az iskolánkból. Minden magyar iskola mércéje az, hogy a tanulók hogyan tudnak érvényesülni az iskola elvéqzése után. I

PÉTERVÄR, 1906. A főváros egyik szállodájának fényűzően berendezett lakosztályában elegáns cserkész föveget és számysegédi váll- íapot viselő fiatal scépfiű száll meg. Gyakori^ rendez hangos dáridókat. Aztán egy szép napon Koki Óodiani herceg hanyag mozdulattal kiegyenlíti számláját, hogy visszatérjen hazájába. A londinerek buzgón erőlködnek, miközben beemelik a fogatba terjedelmes, súlyos utazóládáját... A pályaudvar előtt posatoló csendőr készségesen ugrik oda a kocsiban elterpeszkedő főméltőságű úrhoz.

— Hallgass csak ide, fiam, — szólal meg a herceg leereszkedően, — nesze a borravaló és vidd be a városba a poggyászomat erre a címre. A nyugtával siess ide vissza, megvárlak.

A cári csendőr pontosan elvégezte, amit rábíztak. Az általa leadott utazőládából a forradalmárok nagy halom robbanószert és sok fegyvert raktak ki.

Az

fedőneve SziAon Arsakovics r1Wr*‘Petroszi»nnak. A kozákok kétszer is felakasztották, csodával határos módon trtfhcüumyfczor

ben maradt. flHfzör it||fegyTpwfcžtotá:

honnét, még egér se tufítt Enpek ellenért a német tKkoirendőrsfb 1909

A szovjeihatalom közelgő 50.

évfordulójára

Itt húsz hónapon át gyötörték (erről annak idején szovjet játékfilm is készült). De a német kopőknak csak nem sikerült megtudniuk, ki is tulajdonképpen Dmitrij Mirszkij biztosítási ügynök, aki a börtönben megzavarodott. Nem használtak a legválogatottabb „orvosi kísérletek“ tortúrái sem. kamu határtalan akaratereje csődbe vitte még a híre; professzorok tudományát is. Konzíliumuk kény- len volt beismerni, hogy .... előre megfontolt ínlelésről sző sem lehet:“

nül elillanni. Ám ő mégis móról már életében legendákat regél zonban a párt egyik kérdőívének erre a kérdésére: ,,Vo!t-e része üldöztetésben?“ — szűkszavúan ezt válaszolta: „letartóztattk hatszor, megszöktem háromszor négyszer.“ tk

A proletár forradalom ügyének gálatával, szerénységével; és becsületes: vei Ter-Petroszjgn, a tehetséges és bál legális harcos kiérdemeliÉe Lenin b; retetét és határtalan bizalmát. Vlagyimir ISt napon. « déli órákban a porkolábok Üresen iics egy ízben ezt Irta róla: „Velejéig ismerek találták- Kamo zárkáját. A félholtra gvötört „egy 'elvtársat, aki páratlanul önfeláldozó, bátor „eimeháborodott“ a csendőrök hadának orra im'eros..." elöl megszökött, miután elfúrészelte hi I in Szjmon ÍÖ-Petros<jan 1882-ben szUIetett cseit és az ablakrácsot.

zenkilenc éves korában Párizsban ismét találkozott Leninnel s meg- 1901-től kezdve Tifliszben bízásából Görögországon, Törökországon és más városaiban aktívan Bulgárián keresztül pártirodalmat csempész be _ forradalmi munkában. Oroszországba. Aztán megint felbukkan T i f -• ..leleményesebb és legbátrabb liszben s ekkor a rendőrség kezére kerül, olt „A proletárság harca“ című Halálra ítélték, majd ítéletét húsz évi keny- s a többi bolsevik sajtóterméknek, szermunkára változtatták. A harkovi fegyház- ‘ erében letartóztatták Batumiban, ból csak 1917-ben, a februári forradalom után ira rá megszökött a börtönből, szabadult ki.

A békés építömunka első éveiben tér

i!a*ő a! végén kiszolgáltatta az „eimeháborodott bú- teK' -lözöt“ az orosz csendőröknek. Kamo újfent

_ metehi várbörtönbe került és a biztos halál Hebe nézett. Ám a német és francia szocia- isták viharosan tiltakoztak a német rendór- f< áltál aljasul kiszolgáltatott forradalmár . >örtönzése ellen. A nemzetközi botránnyal fenyegető megmozdulás láttán a cári csendór- ség jónak látta, ha egyelőre lemond a fogoly I- elpusztításáról.

így érkezett el 1911 augusztus 15. Ezen a

fenség vádjával illetett Kamónak nyo- ma __' _ ' ^ j§ | ÉUI

csatlakozik azokhoz a bolsevikokhoz, akik tömegtüntetést szerveznek. Az'elfogására mozgósított csendőrök minden igyekezete hiábavalónak bizonyul. Az 1905-ös decemberi fegyveres felkelés napjaiban élére áll egy munkás- osztaghak, amely a tifUszi íelkélés központját N'adzalevl munkáskérületét védelmezi. A kozákok c

zó Kamőt. Kegyetlenül m'egkínozták, majd a metehi vér kazamatáiba zárták. Kamo csak annak köszönhette. életét, hogy nem ismerték

r-Petz. De 1l905- berľ feibukkan TiiMizben,'’ és rosz.ian a külkereskedelmi népbiztosságon dolgozott és Moszkvában tanult. A tehetséges, csupa-energia szervezőből kiváló államférfi válhatott volna, de 1922, július 14-én tragikus véget ért: Tifliszben egy autó halálra gázolta Gorkij a polgárháború végén találkozott Ka- móval s erről így írt: „Egy izmos, megnyerő modorú ember ül előttem a Vörös Hadsereg itt tudták elfogni a sok sebből vér- egyenruhájában, ám én másnak látom: munkásnak. vándor, tojásárusnak, fiakkeresnek. dendinek, Dodeskeliani hercegnék, vasra vert elmehiborodottnak... Leginkább az fúrta az fel. Szabadulása után egy partizánosztag pa- oldalamat, hogy ez az „egyszerű lélek“ honnan rancsnika lett, több vakmerő támadást inté- vette az erőt és a tudást, hogy az elmegyó- zett a porton ellen és sok ott raboskodó for- gyászokat meggyőzze állítólagos tébolyődottsá- radalmárt sikerült onnét kimenekíteni . gáről?

Szimoní 1906 tavaszán Pétervárott taiálko- Ö csak húzogatta a vállát és kelletlenül, bízott Leninnel. A forradalom vezérével való zonytalanul mondotta:

megismerkedés szárnyakat adott neki s ettől — Hogy is mondjam csak? Egyszerűen mufogva még elszántabban harcolt a cári rend- volt! Megmentettem magam, mert ezt a

szer ellenSliíliszbe rengeteg fegyverrel és^tó- forradalom szempontjából hasznosnak véltem... szerrel tért vissza» megszervezte a kézigrá- Azok tapogatnak, a lábamat ütögetik, «siklan- nátok tömeges méretű gyártását. A párt meg- dozpák» még miegymás.,itlfB de ki lehet-e taxizásából beutazza Svédországot, Népteforszá- pogátni valakinek a lelkét? Bele kellett néz- got, Belgiumot, Bulgáriáig A „jeles üzletem- nem a tükörbe, fcdaSk látom ám: a tükörből ber“ ezekből az országokból sűrűn küldözgeti nem áz én képem néz rám. hanem egt sovány Oroszországba a titkon tSsárolt fegyvereket, borostás, zavaros szemű, csapzott haju valaki. Ám a némeC^tkosrendorség a nyomára buk- CAÍtfiSsSäÍK volt! Sót rettenetes. Fintort vág- kant, 1907 decemberében Berlinben ^Kogták fám és arra gondoltam, hogy tan csakugyan lés a moabiti börtön egyik IfflgSiTzáiXájlfrá' megtébolyodtam- Borzalmas pillanat volt! Ekcsukták.

Illusztrálta: KOPÖCS TIBOR

kor valami átvillant az agyamon és beleköptem a tükörbe. Azok ketten összenéztek cinkos bunyorítással. Gondoltam: ezeknek tetszik az, hogy egy ember megfeledkezett magáról.

Néhán perc múlva Kamo visszatért erre a témára, vállával kissé megbökött — egymás mellett ültünk — és azt mondta halkan, de keményen:

— Van egy szó: düh. Ugye tudja? Addig nem tudtam, mi is az tulajdonképpen. De akkor, ott a doktorok előtt — düfyös voltam. Ma legalább is így gondolom. A „düh“ nagyon találó kifejezés! Csudára tetszik nekem. „Meg- dühödött“, „dühbe gurult“.

A legendás Kamo önfeláldozó hősiességgel szolgálta a proletár forradalom ügyét.

F. Szurin

.................................................................................................................................................................................mm .....................................................................................................................................................................................................................................

Látott-e már olyasmit, amikor egyszerre 25.000 lény jön napvilágra? Mikor a születés húsz nap, hat óra és negyven percre van beütemezve, s aki a határidőt lekési, kérlelhetle- nül elveszett?

Látott-e már olyan halálozást, ahol néhány óra alatt sokezer lélek száll a mennyekbe, fejek és lábak esnek le ezerszámra?

Lehet, hogy látott, lehet hogy nem! Az emberi képzelet viszonylagos fogalom, sok dologtól és a környezettől függ. A nagyapó, 'aki egész életében a háza körül forgolódott, s egyszer mondjuk elrándult Prágába, amit lát, világrengető eseménynek véli.

Valahogy így vagyunk mi is ami a mezőgazdasági nagyüzemi termelésről vallott egyszerű fogalmainkat illeti. Sok ember azt hiszi, hogyha a szövetHavonta

kezetuk öt falu határából áll, ha kombájnok aratnak a mezőn, a tehenek négysoros istállóban állnak, hogy attól már különb valami nincs.

Dehát ha egyet lépsz, tágul a láthatár. A modernizálás, gépesítés, s az ipari nagytermelés, ezek hasonló fogalmak ugyan, összefüggöek, de mégis nagyon különbözőek. A haladó nagytermelés, mint minden termelés fokmérője — a munkatermelékenység. Azonban olyan i munkatermelékenység, amely nem egy, tíz vagy húsz százalékkal lép előre, hanem többszáz százalékkal.-OA Prága melletti Xaverov nagyüzemi csirkehizlalót, mint ifjúsági építkezést ismertük,

20000

mint adatot, hogy itt egyszer másfélmillió csirke él majd, amelyekből kiváló pecsenyecsirke lesz.

Az ipari nagytermelésrö] eddig nem nagyon beszélhettünk. Csak az idén lehet róla szó, miután felépültek a baromfi- vágóhidak, s lezárult a termelési ciklus.

Václav Vančura, a baromfi- feldolgozó üzem igazgatója a mai Xaverovról így nyilatkozik:

— Ez Európában a legnagyobb összpontosított baromfihús-feldolgozó üzem.

Amikor a szó elhangzott, saját szemünkkel néztük meg a létesítményt, az óriási gyárat, I amely egyáltalán nem hasonlít

a baromfi farmhoz. Kapuk, betonjárdák, zöldfüves térségek, fehérköpenyes emberek.

Csak a csirkéknek semmi nyoma. Azok bent vannak, s történetük a következő: a chrustenicei baromfinemesítö vállalat jóminöségű, zsíros baromfifajtát tenyészt, s Xave- rovba szállítja ezt a „nyersanyagot". Havonta 20.000 naposcsibe kerül Xaverovba. Ott aztán keresztezik a különböző fajokat, továbbszaporítják őket így azután a nagymennyiségű tojásból kinevelik a pecsenye csirkét.

Bementünk a xaverovi bu romfikeltetö első épületébe, keltető részlegbe. Marie Fran tíková, a Sindler csoportveze' kollektívájának egyik dolgozó J ja elmondta, hogy húsz kelte tógép állandóan üzemben van minden hétfőn és pénteken 25 ezer csirke kel ki.

Az egynapos csibék innen a gyorshizlalóba kerülnek. Ez a részleg tíz négyemeletes épületből áll, 80 terem van benne; 36,5 ezer négyzetméteren terül el, s 550.000 csirke van itt.

Marte Babáková, a hizlaló- részleg vezetője öt épületben irányítja a csirkehízlalást; s 250.000 csirke hízik itt. Az egyik sarokban befertőtlenítjük a cipőnket, felmegyünk a felvonón, s fehér gumicsizmát húzunk.

Egy teremben mélyaltnozáson 1000 fehér csirke van. A menny- ivezetről hatalmas villanyégö ■süng alá. búg a szellőztető be- endezés, itt-ott gondozók tün- *k fel.

Most Barbora Stachová a ve- orlópulton megnyom egy gom tot. Az önműködő etető mozgásba iött: ellenőrzi a vízellátást.

Egy-egy gondozónő 11.500

csirkét nevel itt. Hatalmas szám. S mégis mindnyájan tiszták. A gyorhizlalás alapelve ugyanis az, hogy a szellözte- I tés ideális legyen, a takarmánykeverékek szállítása ne akadozzon, s meglegyen a csend. A csirkék közt, csak ha nagyon kell, akkor mutatkoznak. Dolgoznak a gépek, az emberek csak felügyelnek.

Naponta másfél terem csirke nő meg, s kiűrül a terem. Ez 10.000 hízott csirkét jelent. Aztán jön a munka másik része. Kis traktorokkal feltúrják az alomhelyet, az ürüléket gyűjteménymedencébe szállítják, új almot hoznak, fertőtle- jnítenek, s megint ismétlődik a körforgás. Csak a körforgás vége azonos mindig: a barom- fi-vágóhíd, a polietilén-zsákok, i bennük a szép. jól mutató pecsenyecsirkék.

(ny-d)