Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-06 / 36. szám

Bi —■ T V-m íísor BRATISLAVA Kedd: 10.30 E. Roblés: Montserrat. TV játék, 11.55 TV {líradó, 15.00 Röplabda VB. 17.3Ô Kíváncsi kamera, 18.20 Motorosok figyelem! 19.00 TV Híradó. 19.30 Jar­mila Glazerová 65 éves, 20.20 E. Roblés: Montser­rat. TV-játék, 21.45 TV Hír­adó, 22.15 Gleiwitz eset. NDK film. Szerda: 9.30 Tu­domány és technika, 10.00 Iskola TV. Családi posta, 11.50 A hét filmjei, 12.00 TV Híradó, 15.00 Röplabda VB. 17.35 Iskolai klubok műsora, 19.00 TV Híradó, jL9.20 Riportműsor, 19.50 P. Burhard: Tűzijáték TV-ko- •média, 22.35 TV Híradó, Csütörtök: 15.30 Kosárlabda­mérkőzés ČSSR — SSSR, 17.10 Meséműsor, 17.40 Még egyszer az Atlétika EB-ről, 18.40 Tudomány és techni­ka. 19.00 TV Híradó, 19.20 Műsor a nyitrai aratási ün­nepségekről, 20.25 Malva. Szovjet film, 21.30 Népi ze­ne, népi táncok, 22.00 Film- riport Bulgáriából, 22,20 TV Híradó, Péntek: 8.00 Kato­nák műsora, 8.30 Magazin, 9.20 Riportműsor, 9.50 Ri­portfilm Bulgáriáról. 10.20 Elíska és családja, 11.50 TV Híradó, 15.00 Röplabda VB. 17.30 Kisfilmek gyer­mekeknek, 18.30 A Sväzarm életéből, 19.00 TV Híradó, 19.30 Film Bulgáriáról, 20.00 Kabarémüsór, 21.45 TV Hír­adó, 22,05 A Szlovák Nem­zeti Felkelésre emlékezünk. Szombat: 9.00 Óvodások műsóra, 9.35 Találós kér­dések. 11.35 TV Híradó, 15.55 Sparta Praha — Slá­via Praha labdarúgómérkő­zés. 17.55 Fecske, 19.00 TV Híradó. 19.45 Norvég ar­cheológiái kutatások, 21.15 A Scotland Yard beavatko­zik, 21.45 Divat minden idő­ben, 22.15 A kép. Cseh hu­moros film, 23.25 TV Híra­dó. Vasárnap: 9.45 Az elve­szett vakáció, Szovjet film, 11.00 Bratislavai mozaik, 12.15 TV Híradó, 13.55 Eve­zős EB és motoros VB, 17.30 A katonák háromtusa baj­noksága, 18.45 Meseműsor, 19.00 TV Híradó, 19.20 Sportélet, Angol film, 21.30 Röplabda VB. 22.30 TV Hír­adó. BUDAPEST Kedd: 8.05 Köszöntünk, iskola! 13.35 Orosz nyelv­lecke, 15.45 Röplabda VB, 17.35 Hírek, 17.40 Az elma­radt' randevú, 17.55 100 kér­dés — 100 felelet, 18.40 Közvetítés a Szépművészeti Múzeumból, 19.10 A világ térképé előtt, 19.20 Esti me­se, 19.30 TV Híradó, 20.00 Tolsztoj: Karenina Anna. 22.55 . TV Híradó. Szerda: 15.00 Röplabda VB. 17.30 Bagolyvár, 18.00 Hírek, 18.05 Kék fény... (Riportműsor) 18.35 Hazai tükör, 18.40 Ze­nei figyelő, 19.20 Esti me­se, 19.30 TV Híradó, 19.50 Parabola, 20.10 Labdarúgó EB Hollandia — Magyar- ország, 22.15 TV Híradó. Csütörtök: 9.30 Az erdei is­kola, 9.30 Hat ország film­je, 11.00 Utazás jegyek nél­kül. 17.45 Hírek, 18.00 Hét- mérföldes kamera, 18.15 Te­lesport, 18.40 Sokszemközt, 19.10 A Bolgár Népköztársa­ság nemzeti ünnepe, 19.30 TV Híradó, 19.50 Esti me­se. 20.00 Halló, fiúk!... Hal­ló, lányok! 21.00 Jó vadá­szatot! Jugoszláv film, 22.30 TV Híradó, Péntek: 8.Q5 Is­kola TV, 9.00 Élővilág, 9.30 Jó vadászat'. Jugoszláv film, 11.00 Telesport, 11.15 Vihar­ban. Bolgár kisfilm, 15.00 Röplabda VB, 18.30 Peda­t ­gógusok fóruma. Szombat: 17.40 Hírek, 17.45 Ketten... Angol kisfilm. 18.10 La­marck és kora, 18.40 A TV jelenti, 19.30 TV Híradó, 19.50 Sopoti Dalfesztivál — 1966, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19:50 Sopoti Dalfesztivál — 1966, 21.20 Szamárvásár, Vasárnap: 9.45 Pásztorélet. Lengyel kisfilm, 10.00 Szárnyas emberek, 11.00 Gyermekkórusok. 15.35 Irodalmi Lexikon, 17.50 Köz­vetítés Kecskemétről, 18.40 A magyar strucc, 19.00 Del­ta. 19.30 TV Híradó, 19.50 Nótaszó, 20.10 őszi válás, Csehszlovák film, 20.55 Röplabda VB, 23.00 Jó éj-' szakát, felnőttek! Aluspor — Aluspor — Aluspor Háromszor is Aluspor 1. Erős és tartós 2. Gyorsan elkészül benne az étel — kitűnő hővezető 3. Nem árt neki a gyors hővál- ' tozás Főzzön Aluspor edényben! Csak Alusporban! Kapható a háztartási cikkek szaküzleteiben (Kuchynské po­treby.)“ MEGFEJTÉSEK AZ ELMÚLT SZÄMBÔL Egy láda rejtvény: Az első láda 6 mázsa, a másik három láda súlya darabonként 3 mázsa volt. Rejtély: Aki úgy számította ki az eredményt, hogy egy­szerűen beszorozta a király 75 kg-os testsúlyát az arany kilogrammonkénti tallérértékével, azaz 1250-nel, az bizony té­vedett! Midász király húsból és csontból állő testének súlya volt 75 kg. Az arannyá változás után testének mérete ugyan­akkora maradt, mint volt. Világos, hogy az emberi test mé­retű aranytömb súlya jóval több. mint 75 kg: nagyjából a tizenkilencszerese, mert az arany fajsúlya kb. 19. '(Az em­beri test átlagos fajsúlya pedig 1.) Az arany király súlya tehát 75X19=1425 kg. Értéke eszerint 1425 X 1250 = 1781 250 tallér Olvasóink elnézését kérjük, hogy múlt számunkból az ötö­dik rejtvény technikai okókból kimaradt. A keresztrejtvény helyes megfejtését következő számunk­ban közöljük. A z emberben már ösidgk óta benne él a vágy, hogy gyorsabban változtassa helyét, hogy mozogjon, utazzon. Az Ikaruszról szóló rege fejezi ki a legjobban az ember mozgás utáni vágyát a messzi távol utáni sóvár­gását. Az ember találékonysága nem ismert határt, szükség szerint újabb és újabb munkaeszközöket gyár­tott magának és így eljött az idő, amikor sikerült megvaló­sítani elgondolását. Nagyon fontos volt számára, hogy a föl­dön nehéz terheket, fát, köveket, könnyebben szállítson és így nem gondolhatott mindig csak a magasröptű utazásra, a repülésre: A nehéz tárgyakat először fatönkök segítségéve! gurította tovább, mint ahogy azt néha még ma is látjuk. A vastag fatörzseket később karikákra felvágta és így megszü­letett az első kerék. Majd több kerékből az ember kocsit szerkesztett. A kocsit az egyiptomiak már időszámításunk előtt 1600- ban ismerték. De az asszírok, perzsák, görögök és főleg a rómaiak is elég korán építettek már kocsikat. Ezekre főleg az utak építésénél volt szükség. Rómából például 29 széles út vezetett összesen több mint 372 széles utat építettek a rómaiak, 70 ezer km hosszúságban. Annak ellenére, hogy abban az időben főleg lóháton utaztak az emberek, a gazdag és fényűző Rómában mégis meghonosodtak a kocsik. Marcus Aurelius idején már sok bajt is okoztak a forgalom le­bonyolításánál. Sok panaszról olvasunk. Ezért kénytelenek már határozatokat kibocsátani és előírni a kerekek meg­engedhető méreteit, a kocsik magasságát, és díszítését is. A császárok és királyok, egyre díszesebb kocsikat építettek maguknak és egyre nagyobb fényűzést fejtettek ki. A barbár középkor már egyszerűbb kocsikkal elégszik meg. Ezekben az utasok kényelmetlenebbül tették meg az utat, mint lóháton. Attól tartottak ugyanis, hogyha az emberek rászoknak a kocsikra, nagyon elpuhulnak, leszoknak a lovag­lásról és már nem lesznek jó lovasok, csökken a harci kész­ségük. A XVI. században egyes német államokban egyenesen betiltották a kocsik használatát. De az ember már ismerte a kocsik előnyéit, és éppen ezért egy lépéssel tovább akart menni. Olyan kocsit szeretett volna, amelyben már nem kel­lene állatokat befogni. Sokszor talán azért vágyott olyan kocsi vagy közlekedési eszköz íítán, mert ki szeretett volna tűnni, más szeretett volna lenni, mint a többi, még arra is gondolt, hogy a kocsira háború esetén is szükség lehet, jól fel lehet használni. Már a legrégibb történelmi feljegyzésekben olvasunk olyan kocsikról, melyek elé nem fognak lovat. Heliodor időszámí­tásunk előtti 400-ban azt írja. Már időszámításunk előtti 1000-ben is léteztek olyan kocsik, amelyeket emelőrudak segítségével emberek hoztak mozgásba. Julius Capitolinus Pertinax császár életrajzának VIII. fejezetében megemlíti az időszámításunk előtti 192. évben meggyilkolt Commont csá­szár hagyatékában találtak olyan kocsikat, amelyek már lo­vak vagy más állatok igénybevétele nélkül haladtak. A ko­csiban elrejtett rabszolgák forgatták a kerekeket, amelyek a mozgás következtében előre vitték a kocsit. A kocsiban elhelyezett őrhelyeket is úgy lehetett forgatni, hogy az utas sohase üljön a széllet szemben. Commond Császár kocsijában már volt egy olyan szerke­zet, melyet a mai kilométer-mérő eszköz elődjének tekint­hetünk. Ez a leleményes szerkezet minden km után egy kö­vecskét ejtett' a rászerelt edénykébe. Alexandriai Hero időszámításunk előtti I. században le­jegyzi, hogy lehet fogatnélküli kocsit is építeni, de ő maga semmi hasonlót sem szerkesztett. A Lubab nevű arab geneológiai mű megemlékezik agy arabról, akit Faris el Arradenak hívtak, ami annyit jelent, mint „az, aki lófogat nélküli mozgó kocsit szerkesztett.“ Roger Bacon angol lelkész (1214—1294) már élőre meg­jósolta az olyan kocsikat, amelyeket semmiféle állat nem húz. Kijelentette, három dolog teszi majd nlaggyá az embe­riséget: a termékeny föld, a szorgalmas nép és az a lehe­tőség, hogy az emberekét és az árut égyik helyről a másikra könnyen szállíthatják. , A lángésznek elismert Leonardo da Vinci (1452—1519) is foglalkozott olyan kocsigépezetek szerkesztésével, amelyek már lovak nélkül mentek. S ha így lejegyezzük azokat az adatokat, amelyek a keréktől az automobilig vezető úton fontosak, feltétlenül ki kell emelni a gőzmozdony felfedezé­sének fontosságát, amely fordulópontot jelent az egész em­beriség életében. A „lónélküli kocsi“, amely eleinte annyi riadalmat okozott a vidéki békés lakosok életében, néhány évtized alatt olyan gyo£s ütemben vitte előre az emberiség haladását, hogy szinte hihetetlen, és a XX. század emberének megbízható, színe pótolhatatlan segtőtársa lett. Az autó a XIX. század vége felé látott már a mai formában napvilágot. Az égész világon nagy érdeklődéssel fogadták és azonnal felismerték jelentőségét. A XX. szájad hajnalán hagyta el az autó a kí­sérleti műhelyeket és megmozdult a sorozatos ipari terme­lés felé. Már nagy üzemekben állították elő, ahol több száz és ezer munkás, műszaki dolgozó, mérnök fáradozott a gyár­tásánál. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy korszakunk mi­lyen lendületet hozott a technika fejlődésé térén és az automobilipar milyen gyors ütemben halad előre. Már nehe­zén tudjuk magunkat beleélni a nagyszüleink és szüléink életébe, abba az Időbe, amikor még nem volt olyan elterjedt jármű az autó, mint ma. Sokan közülünk úgy igyekeznek feleleveníteni a régi időket, hogy „történelmi régiségekéi“ gyűjtenek, mint petroleum lámpákat, órákat és régi patkó­kat. Az egész világon elterjedt a régi autók, motorkerékpá­rok gyűjtése is, nálunk egyelőre még csak az Angliából be­hozott autó-motorkerékpár-modelléket gyűjtik. Ing. Vladimír Heyduk ÜJL 4 ház — ? rejtvény Felsőtekereg egyetlen utcáján a többi között egy fekete, egy fehér, egy zöld és egy barna színű ház áll. Négy család lakik bennük: Feketéék, Fehérék, Zöldék és Barnáék. Foglalkozásra nézve — nem a nevük sorrendjében — egyikük orvos, a másik tejcsarnokos, a harmadik köny­velő, a negyedik gyógyszerész. Egyikük se lakik olyan színű házban, mint amilyen színt a neve jelent, de az se fordul elő, hogy ha például Fehér háza fekete, akkor Feketéé fehér volna. Az orvos házának színe megegyezik a tejcsarnokos nevével. Fekete, aki nem a gyógyszerész, a barna színű ház­ban lakik. Barna gyakran hajtogatja, hogy utálja a számokat, de szerencsére nem kell sokat számolnia. A falu legkövérebb embere a zöld színű házban lakik és azt szokta mondani, hogy életében méq egyetlen szakmai vizsgát se tett le. Hogy hívják a gyógyszerészt és milyen színű házban lakik? Egyperces keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Közép - Európa legnagyobb tava. 7. Angol sör. 8. A múlandóság mércéje. 9. A mag teszi, ha megérett. 14. Elnök pö- viditése. 12. Á buddhista' vágyálma. 15. YOE. 15. Vissza: orosz súlymérték. 17. A vlzsz. 8. sz. egyik fa­ja. FÜGGŐLEGES: 1. Dunán­túli hegységből való. 2. Tö­rök férfinév. 3. A víz az esőkabátról. 4. Pusztító szél­vihar. 5. Korea középső ré­sze! 6. Rokon. 10. Álláspont 13. Tenger Dél-Olaszország és Görögország között. 14. Csak németül. A defektívfelügyelő szobájába hivatta a három gyanúsítottat: — Egy dolgot még tisztáznom kell Önökkel. _A szolgálatos rendőr úgy talált rá az áldozat­na, hogy annak kefében volt a telefonkagyló, feltehetően te­hát telefonálás közben érte a golyó. Nem tudják véletlenül, kivel beszélhetett utoljára az áldozat? — Velem — szólalt meg az el­ső gyanúsított. — Eddig nem akartam mondani, mert túlsá­gosan jő alibi. Amikor megszakadt a beszélgetés, még hallőztam egy darabig a kagylóba, aztán letettem és visszatértem a társaságomhoz. — Velem beszélt — mondta a második. — Éppen beléptem az ajtón, amikor csengett a telefon. Az el­hunytnak furcsa természete volt, azért nem is nagyon csodálkoztam, amikor nem válaszolt az egyik kérdé­semre. Nem sokat törődtem vele. azonnal felhívtam egy ismerősömet, akivel aztán színházba mentem. A harmadik gyanúsított azt állította, hogy a kérdezett időpontban ő ugyan szeretett volna telefonon beszélni az áldozattal, de amikor hívta, a készülék „mással be- szél“-t jelzett. A detektívfelügyelő rövid gondolkodás után az egyik gyanúsítottat őrizetbe vette. Melyiküket és miért? Helycserés probléma Ez a két négyszög eredeti­leg olyan varázsnégyszög volt, amelyben az egyes sorok vízszintesen és függőlegesen, valamint a két átlő ugyanazt az összeget adták. A számok közül három-há­rom helyet cserélt egymással. Kéressük még ’ezt a hat szá­mot, cseréljük őket vissza úgy, hogy mindén vízszintes és füg­gőleges sor és a két átló szá­mainak összegé ismét ugyan­az legyén! PRÓBAÚT Péter és Pál A városban lakik. Mindkettő egy-égy gépkocsit vett magának, és egy szép reggelén próba- útra mégy. Mindketten B városba indulnak és odaérve, anélkül, hogy megállapodtak volna, a város piacát meg­kerülve visszakocsikáznak. A városba. A két város kö­zötti út hossza 300 km. Péter odafelé 50 kilométeres sebességgel, visszafelé 150 kilométeres óránkénti se­bességgel megy. Pál viszont odafelé 100 kilométeres és visszafelé is 100 kilométeres sébességgél hálád. Az át­lagsebesség mindkettőnél egyforma, és’ pedig óránkén! 100 kilométer: (Péternél: 50 -P 150 : 2 = 100 Pálnál: 100 + 100:2 <= 100) A két autótulajdonos azonos időbén, mégpedig reggel 6-kor indul. Útközben sehol sem állnak meg. Mikor ér­keznek vissza kiindulópontjukra?, Nyilván ugyanabban az időben. Vagy mégsem,?. 13 4 2 16 6 11 7 10 12 S 9 8 3 U 15 1 V r~ 1 • ft s i. t ■ 8 • » 1* ■ » ■ ' 12 u ' Ift TT“ ■ r 1*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents