Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-08-30 / 35. szám
Szlovákia festői hegyei. Ha beszélni tudnának erdői és sziklái, ma a huszonkét évvel ezelőtt lejátszódott eseményekről szólnának, a Szlovák Nemzeti Felkelés dicső napjáiról. Ma ézeken a helyeken turisták gyönyörködnek a természet szépségeiben. mmmmammmm HB XV. évf. 1966. VIII. 30. Ara 80 fillér ď A CSIS2 SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Könnyű Mielőtt megszólal az első csengő... ára évek óta nem emelkedett Bogtfánfi Sándor E számunkban olvashatják: A világsajtó szenzációja 2. old. Téglagyár a Sajó mentén 3. old. Válaszféle egy levélre 4. old. Velünk és ellenünk 5. old. A krakkói rém 7. old. Néhány nap és ismét itt a szeptember. Üjból megnyílnak az iskolák kapui. Ilyenkor nemcsak a hatévesekben, hanem a nagyobbakban is ott lappang az izgalom, a várakozás. Minden felnőtt is egy kissé gyermek lesz, és visszagondol az iskolára. Az új tanévet mindig új tervekkel és reményekkel kezdik meg a gyermekek, szülők és a pedagógusok. Vége a szép nyárnak, a vakációnak, búcsút mondunk a mezőknek és az erdőknek, újból leülünk az iskolapadba, hogy friss erővel folytassuk munkánkat, tanuljunk, elmélyítsük tudásunkat és szakismeretekre tegyünk szert. Hasznosan töltöttük a vakációt. Sütkéreztünk, fürödtünk, kirándultunk, növényeket, bogarakat gyűjtöttünk, jó levegőt szívtunk magunkba és gyűjtöttük az emléket egy évre, egy egész életre. Ismeretlen helyeket kerestünk fel, új embereket, városokat ismertünk meg, tábortűz mellett új barátságokat kötöttünk. Hasznos brigádmunkákban vettünk részt. Vajon ki tudná felsorolni, hol, miben segítettek a fiatalok a nyári munkában, mennyi űj tapasztalatot szereztek azok a fiúk és leányok, akik a szövetkezetekben, az építkezéseknél segítettek, az iskolák kísérleti földjein dolgoztak. Mások a tűzvédelmi mozgalomban vagy egyéb hasznos munkába kapcsolódtak be. Búcsúzunk a vakációtól, itt állunk az iskola küszöbén és friss erővél kezdjük meg az új iskolaévet. Elhatároztuk, hogy nagyon szorgalmasak, köteles- ségtudóak leszünk. Ma még arra gondolunk, hogy vajon az idén ki tanítja a számtant, milyen új tanárt kapunk, mit tanulunk majd fizikából. Ilyenkor még mindenki tiszta lappal, nagy elhatározással indul, még nincsenek elmulasztott házifeladatok, U- resek a füzetek. Vár az iskola, siessetek! Nemsokára megszólal az első csengetés. Sok sikert kívánunk az új tanévben, őrizzétek meg munkakedveteket, váltsátok be az elhatározásokat, hogy mire az új könyvek friss borítéka összegyűrődik és a füzetek tisztaságát elveszi a toll és a tinta, elmondhassátok, beváltottuk az ígéreteinket. — S. — A népszerű színész-sportoló házaspár: Lehoczky Zsuzsa és Tichy Lajos Doolittle kisasszony: civilben Lehoczky Zsuzsa lényé- ben van valami, amit talán ez a két sző fejez ki a legjobban: pajkos napsugár... Akár a színpadról, akár a civil életben mosolyog ránk: vissza kell mosolyognunk, hiszen olyan ő, mint az operett-világ szerétetré méltó Puck-'ja. Ilyennek ismertük meg, amikor néhány évvel ezelőtt Budapestre hívta szü^ fővárosából — Szegedről — A Fővárosi Operettszínház, s első feladatként a Mosoly országa Mi-jét, Szu-csong herceg kishúgának szerepét bízta rá. Alakításában ez az ifjú keleti hölgy hús-vér emberként lépett elő, aki a kiscsikók temperamentumával próbált ki-kitörni fenséges, hűvös, tartózkodó nevelésének kereteiből. Lehoczky Zsuzsa ezzel az e9y — remekbe szabott — alakítással csatát nyert, s mindenki felfigyelt rá. No^- csak! Valami új, friss és egészséges fuvallat az ope-> rett régies, avult tájéin... A Három napig szeretlek' és a Csókolj meg Katám! után a Tündérlaki lányok Sárikája ismét nagy meg-) lepetést okozott. Kiderült, hogy Lehoczky Zsuzsa nem (Folytatás a 4. oldalon)
