Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-09 / 32. szám

Trón és a Szív 2.oldal \ . > ýpŕ? ‘íj. *.'i iß'1 KÍ ' -•> J/;:' - .\ v;. Nem csalódtunk bennük... 4. oldal Ilyenek vagyunk 6. oldal « egy véres ing és semmi más 7. oldal A közeledő ősz előhímö keként közöljük ezt a fia- l tcdos kosztümöt. Sárgásbar­na vékony szövetből készült S kétsoros gombolással. A gal­lér és a kézelő fehér piké Előzetes őszi divathíreiül a 10. oldalon. ____________ A leányok kurta szoknyái hosszabbítják meg az anyák fiatalságát Alexander Dumas fils Ara 80 fillér A CSISZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja Közhely, hogy nincs az a hi­vatás, amelynek oly kevés fel­készültséggel és oly magabiz­tosan vágnának neki egyesek, sőt szoktak, mint éppen a szü­lőinek. Pedig a nevelés „tár­gyait“ a szülői felkészültséget, esetleg égési életükben meg- sínvlik. Mindannyian tudjuk, hogy a kiegyensúlyozott családi viszo­nyok között felnevelkedett gyerekek előnyösebb helyzetben vannak a széthullott, széteső­ben lévő, alkoholista vagy bű­nöző családból származó gye­rekekkel szemben. Az utóbbiak közül aránytalanul több kerül a bíróságok elé is, mint a ren­dezett körülmények között é- lö családok gyermekei közül. A lelkiismeretlen társadalom- ellenes magatartású szülők felelőtlensége gyermekeikért közvetlen és igen nagy. Általá­nosítani kellene azt a gyakorla­tot, hogy az iskola, a nemzeti bizottságok, a nőbizottságok és más társadalmi szervek az ü- zemmel. a munkahellyel közö­sen veszik fel a küzdelmet az ilyen szülők ellen. Ismert tény, hogy átmeneti társadalmunkban nem alakult még ki modern szocialista csa- lád-modellünk. Nem frázis, ha Mindennap NAGY tudománya azt mondjuk, hogy a politikai, ideológiai felépítmény lassab­ban fejlődik, mint a gazdasági alap. A társadalom gazdasági szerkezetének megváltozása nem automatikusan idomítja az emberek tudatát és csak lé- pésről-lépésre alakulnak ki a- zok az erkölcsi és magatar­tási normák, amelyek megfelel­nek a szocialista alapnak. A mai felnőtt generációban, szü­lőkben és pedagógusokban még él néhány régi világból szár­mazó eszme és norma. Ezek lassabban változnak mint tár­sadalmunk szerkezete. Bármi­lyen elfogadott dolog például ma már az, hogy a nő dolgo­zik, és gazdaságilag önálló, lé­nyegében kevesen vetettek ez­zel számot. Sokan úgy véle­az anyák dolgoznak, nem tud-1 iák szemmel követni a felnö­vekvő gyerekeket. A probléma nem olyan egy­szerű. A statisztika azt bizo­nyítja, hogy igen nagy száza­lékarányban ítélnek el bírósá­gaink olyan fiatalokat is, akik­nek édesanyjuk házon belül dolgozik. Másrészt a statiszti­ka azt is bizonyítja, hogy a dolgozó anyák gyermekeinek túlnyomó része becsülettel helytáll a tanulásban is, ma­gatartásban is. Egyre több pedagógus és pszichológus vallja azt a né­zetet, hogy a gyermekekkel va­ló foglalkozás nem az órák bő­ségén, hanem a fél és a ne­gyed órák intenzitásán, a csa­lád harmóniáján múlik. Arról is szó van ma, hogy társadal­munknak a családról alkotott eszményképei még nem távo­lodtak el eléggé a régitől, a- melyben a patriarchális apa e- gyedül tartotta el családját, de egymaga is uralkodott, szabta meg a család törekvéseit. Né­hány apró, a bíróságoktól vett gyakorlati példa talán rávilágít arra, hogy jóhiszemű, de a ne­velésben járatlan és a szocia­UnJ-o nnnlo/lrnlf AAÓctnl (itßrIDtl szülők milyen lényeges hibá­kat képesek elkövetni. Gyakori, hogy 15-17 éves fiúk, akik nem tanulnak to­vább, hanem dolgoznak, meg­keresik az 1000-1200 koronát, mégis lopásért itt-ott, bíróság elé kerülnek. A tárgyaláson kiderül, hogy semmi zsebpén­zük sem maradt, egyik eset­ben azért nem, mert például a család építkezett, a másik e- setben a sok kisebb testvér miatt az ő keresetére is szük­ség volt. Az ismerős fiatalok, amikor költségesebb szórako­zásaiknál ezek nem tudtak ve­lük tartani, ugratták őket: „Hülye vagy, miért adsz min­dent oda?“ A bíróságon derült ki, hogy az apák majdnem sé­maszerinti és az igazsággal is ellentétes álláspontja az ilyen esetekben: „Amíg az én aszta­lomnál ül és az én kenyeremet eszi, addig azt teszi, amit én parancsolok." És ha a gyerek, aki nem is tudja, miért veszik el a pénzét, nem paríroz, meg­veri. Holott, aki bár még gye­rek, de komoly összeggel járul hozzá a család összjövedelmé­hez, annak joga lenne ahhoz, hogy mint komoly emberrel megbeszéljék vele, mire fordít­iái/ non 7ot Nem árt a segítség Lankadatlan erővel Az időjárás szeszélye i- gen nehezíti nálunk az ara­tási munkálatok gyorsabb előrehaladását. A mezőgaz­dasági üzemek a nemzeti bizottságok, lankadatlan rővel szervezik a nehezített körülmények közötti mun­kálatokat. Minden dicséret ezekben a napokban a szö­vetkezetek és állami gaz­daságok dolgozóit illeti, a- kiknek helyzetük az aratás­ban igazán nem könnyű. Í A lévai járásban a CSISZ járási bizottsága is alapo­san felkészült a nyári mun­kálatokra és főleg a mező­gazdaságban dolgozó fiata­lok aratási brigádjainak megszervezését szorgalmaz­ta. Ezeknek segédkeznek a községekben tartózkodó, de egyébként másutt dolgozó, valamint tanuló fiatalok is. Az utóbbiak közül az ara­tási és cséplési munkálatok­ba mintegy 1500-an kapcso­lódtak be. Segítségüket fő­leg Bohunicén dicsérik, a- hol már a szünidő kezdeté­től fogva dolgoznak, a fia­talok. Ugyancsak Veľký Ďur fiataljai is dicséretet érde­melnek. Itt 36 fiú és leány kapcsolódott be a különbö­ző munkákba. A fiúk kél kombájnra személyzetet a- lakítottak, többen pedig traktorokat vezetitek. A lá­nyok főleg a dohánytörés­be és más fontos munkák­ba kapcsolódtak be. Ebben a járásban egyéb­ként az ipolyviskí szövet­kezet dolgozói siettek a leg­jobban, mert ők már a múlt hóngp közepén 100 száza- I lókra teljesítették gaboná­ja eladási feladataikat. Lon- Jj tón is siettek, mert ők is f. az elsők között teljesítették < gabonaeladási tervüket. Itt ji terven felül két vagon ga- 'á bonát szállítottak a raktár­1 *3a' A rossz időjárás ellenére I a lévai járás szövetkezetei- I nek megvannak az aratási rekordjai is. Kissárón hek- íi táronként 53 métermázsa f búzát jegyezhettek fel. A ti- ŕ zenöt éves fennállását ün- t; neplő felsőszecsei szövetke-( !■' zet is rekordot ért el búzá­id ból. 48 Vi métermázsát hek­táronként. Nagysallón és Damásdon viszont az ide arpatermésnek örülhettek. Az előbbiekben az: egyikfaj­ta hibáról beszéltünk. A másik véglet az, amikor jólkereső fia­talkorúaknál minden pénzt meghagynak. Ez vagy egykék­nél, vagy sokgyermekes csalá­dok legkisebbjeinél fordul elő a leggyakrabban. A gyereket i- lyenkor a szó szoros értelmé­ben „felveti“ a pénz, könnyel­műségével, pazarlásával, rossz útra viheti egész környezetét. Amit tehát egyes szülőknél még hiányolhatunk, az a neve­lési kultúra az ifjúság lélek­tanának elemi ismerete, a ve­lük való együttérzés, lelkivilá­guk megértésének képessége. Tudomány ez, de nagyon meg­közelíti a művészetet. Az általános gyakorlat azt mutatja, hogy a fiatalkori bű­nözésre, csavargásra, azok a gyerekek a leghajlamosabbak, akik az alapfokú iskolában már „túlkorosak“ voltak és így a kilenc osztályt nem végezték el. A tanulásból való lemara­dást más jellegű „bravúrokkal“ pótolták. A fő figyelmet tehát ezekre kell összpontosítani' és a munkahelyeken is arra kell törekedni, hogy fokozott törő­dés pótolja azt, amit a rossz körülmények vagy nevelési hi­bák elrontottak. Horgászó gyermek Foto: Tokaji András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents