Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-05 / 27. szám
tóÉjMesterségesen előállított élelmicikkek Ki ne ismerné a margarint? E vajszerü készítmény a múlt' század végén születeti és indult el sikeres hódító útjára. Tudjuk róla, hogy nem természtes eredetű, mesterségesen állítják elő keményített növényi olajból. És mégis jó étvággyal fogyasztjuk, mért ízletes és főként mert zsírtartalma,. tehát tápértéke nemcsak, hogy eléri, de még is haladja a vajét. A múlt század végétől a tudomány hosszú utat tett meg, s ennek az útnak az élelmiszerek vonalán is megvoltak a A képünkön látható autót a vették a kényelem, a gyorsa- Öetroiti American Motors Cor- ság, a biztonság és szépség poration állította elő. A kocsi követelményeit is. Az autó 122 szerkesztésénél figyelembe cm magas, és 545 cm hosszú. Varázsvessző még ma is! T V-m ű s o r BRATISLAVA BUDAPEST Kedd: 18.10 Hírek, 18.15 A képzőművészet története. I. 18.45 Riportmüsor, 19.15 Esti mese, 20.00 TV Híradó, 20.20 Angyal kalandjai. A bajbajutott kisasszony. Angol film, 21.10 Zenélő órák, 22.30 TV Híradó. Szerda: 17.50 Hírek, 17.55 Verseny- futás a minőséggel, 18.25, A művészet születése. Kis- film, Esti mese, 20.00 TV Híradó, 20.20 Beatrix. Francia kisfilm, 20,45 Külpolitikai kvíz, 22.15 TV Híradó. Csütörtök: 9.30 Kisfilmek. 10.05 Angyal kalandjai. A bajbajutott kisasszony. Angol film, 10.55 A Los Para- guayos együttes műsorából, 19.50 Esti mese, 20.00 TV Híradó, 20.20 Táncdalfesztivál I. elődöntő. 22.00 Próza a pódiumon, 22.10 TV Híradó, Péntek: 9.30 Megszakított repülés. Lengyel film, 10.55 A boldog falu, 11.15 Telesport. Szombat: 17.30 Hírek, 17,35 Balaton a Balatonról, 17.55 Meseműsor, 18.30 Keresztül-kasul Afrikán... 18.50 A TV jelenti, 19.30 Haydn hangverseny, 20.10 Esti mese, 20,20 TV Híradó, 20.40 Sportolj velünk, 20.45 Monte Christo grófja. Angol filmsorozat, I. 21.35 Moliére: Scapin fur- fangjai, 22.50 Híradó. _ Vasárnap: 9.35 A művészet világából, 10.00 Hétmérföldes kamera, 10.15 A Tenkes kapitánya, V. 10.40 Vadmentés. Kisfilm, 10.55 Vetélkedő, 11.00 Közvetítés az NDK- ból, 13.05 Mezőgazdasági a- dás, 13.30 A Magyar Hirdető műsora, 13.45 A Magyar Televízió Táncdalfesztiválja. I. Elődöntő. 15.25 Utazás jegy nélkül, 15.50 Labdarúgó VB Chile-1962. Dokumentum- film. 17.20 Polka minden időben. Csehszlovák film, 18.40 Delta. Tudományos híradó. 19.50 Esti mese, 20.00 TV Híradó, 20.20 A család rémei. Francia film, 21.55 Az érem harmadik bl- dala, 22.05 Sporthírek, 22.15 TV Híradó, 22.35 Jő éjszakát felnőttek! IIIIIIIIHIIIIIIiMlllllillllllMI!lilllölllil|l,9MUI!lil!ll|ltlllll)!llllllllltllllllilllllll"llllilllllilllllllllllllll|IIUl Az AGFA MAGNETOFONSZALAG rendelkezik a legmagasabb fokú mechanikus j tömörséggel; a legérzékenyebb felvevőképességgel; a legkisebb súrlódási lehetőséggel és nem | reagál a különböző hőváltozásokra, kapható minden ELEKTRO RADIO üzletben Kedd: 17.45 Séta a múltban, 18.25 Motorosok figyelem! 19.00 TV Híradó, 19.30 Tarka keddesti műsor, 22.00 TV Híradó. Szerda: 17.50 Filmműsor gyermekeknek, 18.30 Képek a kelet-szlovákiai kerületből, 19.00 TV Híradó, 19.20 Kisfilmek, 19.50 Két ária Bizet: Carmen c. operájából, 21.10 A Labdarúgó VB előtt, 21.45 TV Híradó, 22.15 Filmössze- állítás a nyaralásról, Csütörtök: 17.20 Kicsinyeknek, 17.55 Fiatal szemmel, 19.00 TV Híradó, 19.35 Élők és holtak. Szovjet film. II. rész. 21.15 Píseki nocturno, 22.15 TV Híradó. Péntek: 18.00 Rostecky-emlékver- seny, 19.00 TV Híradó, 19.20 Mezőgazdasági műsor, 19.30 Régészek a Gobi-sivatagban. Lengyel film, 20.00 Fúvózé- he, 20.30 Filmriport az első prágai „felhőkarcoló“ 14. Emeletéről, 21.05 A méhek életéből, 21.35 TV Híradó, 21.55 Irodalmi összeállítás Martin Andersen Nexö műveiből. Szombat: 17.00 Ro- sicky-emlékversény, 19.30 TV Híradó, 20.15 A vadon birodalma. 20.45 Napfürdő, Szlovák TV-film, 21.25 A Scotlland Yard közbelép, Végállomás: a halál. Angol bűnügyi film. 21.55 Párizs szivében. Revűfilm, 22.25 TV Híradó. Vasárnap: 8.50 Gyermekmese, 9.00 Katonák műsora, 9.30 Kaukázusi paletta. Ifjúsági film, 10.00 Pazdicsi farkasok. Riporí- műsor, 11.00 Csináld velünk. Ifjúsági műsor, közv. Berlinből, 15.30 Csehszlovák teniszbajnokság, 18.00 Fecske, 19.00 TV Híradó, Sport, 19.55 Malachiás csodája, NSZK- film, 21.55 Emlékezés a 300 éves szakolcai gimnáziumra, 22.25 TV Híradó. Habár a varázserőbe vetett hitnek nincs tudományos alapja, még ma is vannak, akik komolyan veszik. Ma is. a világürutazás korában, millió és millió ember hisz a varázsvessző különös képességében, mert még a legfejlettebb világrészekben is fennmaradtak a boszorkányokról és a gonosz szellemekről szóló mesék. Az egyik ilyen babona szerint vannak titokzatos erővel és képességgel rendelkező emberek. akik fából vagy fémből készített pálcika segítségével „belátnak“ a föld mélyébe, és „megérzik“ a lentről jövő sugárzásokat. Mind a mai napig azonban egyetlen állításukat sem bizonyították, ettől függetlenül a- zonban a varázsvesszővel vagy ingával felszerelt emberek még ma is igen keresett „szakemberek“. És ami a legérdekesebb, nem egy esetben tudományos intézetek is alkalmazzák őket! A ZÜRICHI KÍSÉRLET F. Gassmann, a zürichi műegyetem geofizika tanára nagy ellensége a varázsvesszős embereknek, akik közül nemrégen néhányat sikerült lelepleznie. Néhány ilyen ismertebb svájci forráskutatót meghívtak a zürichi műegyetemre, és megkérték őket, hogy fedezzék fel alattuk a vízvezetéket. ötven centiméter átmérőjű a vízvezeték csöve, 1600 liter víz folyik át rajta percenként és mindössze egy méter mélyen van a cső, mégis a neves forráskutatók közül egy sem találta meg a vízvezeték’ főcsövét. Szinte kivétel nélkül mindenki ott vélte „felfedezni“, ahol a műegyetem hallgatói nyílásfedőket helyeztek el. Ott azonban nem volt vízvezeték. Ha tehát a híres fórráskü- tatók nem tudnak semmit, hogyan lehetséges akkor, hogy felvilágosult' emberek, s nem egy esetben tudományos intézetek is segítségüket'kérik? Dr. Hans Héusser zürichi e- gyetemi tanár véleményt szerint mindez azzal magyarázható, hogy az ember nehezén szabadul meg a hiedelmektől, a babonától. Forráskutatók, varázsvesszővel és ingával működő csoda- tévők mindig voltak és vannak, az őskortól' Egészén napjainkig. Vajon Mózes nem volt-e az, amikor a sziklából — varázs- vesszőjének segítségével — vizet fakasztott? Ő volt tehát — a biblia tanúsága szerint — az első forráskutató. A középkorban a varázs- vesszővel ércbányák, elásott kincsek és a nyoma veszett gyilkosok után kutattak — valószínűleg nem nagy eredménnyel! MI SUGÁRZIK? A fizika és a geológia fejlődik, s mindig többet tud a láthatatlan sugárzásról. A forráskeresők éppen ezért úgy érzik, hogy a saját területükről szorítja ki őket a tudomány. Másutt keresnek tehát működési területet. így aztán a kuruzslók komoly vetélytár- sat kaptak. Mert a varázs- vesszők szerint az álmatlanság, reuma, sőt a rákbetegség is a sugárzások következménye. Sőt az öngyilkosságot is sugárzásokkal magyarázzák. A dolognak csak egy bökkenője van: még nem akadt! két forráskereső, aki ugyanazt a magyarázatot adta volna, illetve ugyanazt fedezte volna fel. A forráskutatók egyébkén? szintén „fejlesztik“ tudományukat. Újabban azt állítják, hogy minden betegség más és más intenzitású sugárzást á- raszt. Ennek erősségét pedig a varázsvesszővel könnyen meg lehet állapítani, és azután a diagnózist is fel lehet állítani. Ha a beteg olyan területen él, ahol a sugárzások különösen ártalmasak, akkor meg kell védeni ezektől. A védőeszközöknek se szeri se száma. Ilyenek a mágikus erejű gyűrűk, láncok, de — a forráskutatók szerint — legújabban a takarók, paplanok is nyújthatnak védelmet, ha fémmel átszövik őket. A gépkocsivezetőket nem fenyegeti többé a „gyilkos kilométer“, ha igénybe veszik azt a kis szekrényt, amelyet köny- nyen a gépkocsijukba helyezhetnek, és amely megóvja ő- ket a zsibbadástól, szundikálástól vagy más bajtól, olyan területen, ahol a sugárzások szinte elaltatják a vezetőt. JÖ ÜZLET AZ EGÉSZ Az ilyen „védőeszközök“ ma már beszerezhetők a legjobb szaküzletékben is, Nyugat-Né- metországban 40 és 4000 márka között mozog az áruk — habár egy pfenninget sem érnek. maga jelentős mérföldkövei. A legújabb felfedezések pedig valóságos forradalmat jelentenek a táplálkozási cikkek előállítása terén. Mégpedig azért, mert bebizonyítják, hogy nemcsak a mezőgazdasági eredetű termékek szolgálhatnak élelmiszeralapanyagul, hanem egész sor olyan ásványi termék is, a- mely az emberi szervezetben végbemenő szénhidrát-anyagcseréhez — feldolgozó átalakítás után persze — fontos tápanyagokat szolgáltatnak. Petróliumból készült kaviár! Talán áprilisi tréfának is beillik. Pedig nem tréfa, hanem tudományosan megalapozott valóság. Szovjet kutatók állították elő és semmiben sem lehet megkülönböztetni a valódi kaviártól. Pontosan olyan szürkés-fekete színű bársonyos és fénylő, kesernyés és tipikus alga szagú, mint a természetes. Mit bizonyít’ a petróliumból előállított kaviár? Mindenekelőtt azt, hogy hasonló természetű ásványi anyagokból — földgázból, szénből — előállít— hatók természetes élelmiszer- cikkek. Egyelőre természetesen — mivel komplex-problémáról van szó és laboratóriumban. tehát kis mennyiségben készül — költséges az előállításuk, viszont minden bizonynyal eljutnak majd az ipari termelésig. Nemrég érkezett hír arról, hogy amerikai tudósoknak sikerült előállítani egy tápértékben gazdag rostot, amely nem más, mint a szintetikus hús. Jelentős eredményeket értek el ilyen szempontból a szovjet kutatók is. A tudósok közös erőfeszítése a legfőbb táplálkozási cikkek mesterséges úton történő előállítására irányul, hogy az élelmiszertermelésből kizárják a még tha irányító szerepet játszó mezőgazdasági egyeduralmát. Minden bizonnyal sokokban felmerül a kérdés: ha petróleumot, vagy szenet használnak alapanyagul, vajon ki tudják-e küszöbölni a kellemetlen szagot, megtudják-e adni az eredeti ételszagot és ízeket? Természetesen. Nem véletlen az, hogy a tudósok petróleumból kaviárt állítottak elő és nem piros, mandzsunál ikrét. Az előállítás során végzett vegyi kezelés révén a kellemetlen szagot és ízt természetesen kaviárszaggá és ízzé tudták átalakítani. Jelenleg a szovjet anyagszintézis laboratóriumokban egész sor olyan aromatikus anyag e- lőállításán dolgoznak, amelyek tökéletesen utánozzák a természetes élelmiszercikkek szagát. Ezek a kutatások képezik ugyanis a mesterségesen előállított élelmicikk’ek a« lapját, kezdeti szakaszát. Ed* dig például már sikerült létrehozni többféle hús, gyümölcs, sőt még a méz szagát is. E- zek után már szinte természetesen hangzik, hogy elkészült már néhány kész étel szaga is. persze folyadék formájában, így például a flekken, zöldség- tokány, sült csirke szaga. A valóság tehát ilyen tekintetben megelőzte a tudományos fantasztikus leírásokat, Még a távol jövőben sem fogunk szagtalan tablettákkal, ízétien porokkal táplálkozni, mint ahogy azt egyesek jósolgatták. íme a jövő egy szintetikus ételekből összeállított menüje: előétel kaviár, második fogás sült csirke, utána pedig földieper. Róma hát ja 90 909 09 MELYIK LÉGGÖMB VAN RÉM TETEJÉTŐL? LEGMESSZEBB A TEmmiuiuinnillnnilHIIHIIUHHIIIIllHlllllHIIHllllUHIIIIllllHIHIlllHIIUIlUllHllllHHIlllimiliHlllHHIIÍII Ezerkét’száz méter hosszú a kör alakú pálya, mélyen egyszerre indul el a két kerékpáros ellenkező irányban. Amíg az egyik 300 métert halad, addig a másik 400 métert tesz meg. Hányadik kör után találkoznak egymással a startnál?! Az első pillanatra úgy fetszik, hogy semmi különbség nincs a két rajz között. Ha figyelmesebben hasonlítja össze a kettőt, pontosan húsz eltérést fedezhet fel. Melyek azok? A 26. számban közölt rejtvénynek helyes megfejtése VÁLASSZUNK CSILLAGOT 1. Mivel csak iste, napnyugta után vagy reggé! napkelte előtt látható néhány óráig. 2. 42 millió kilométerre közelítette meg a Földei. 3. A Sirius. 4. A Vénüs-nap időtartamát. 5. Megállapította, hogy a Venus felszíne erősén tükröző tulajdonságú, ami például az óceán felszínére jellemző. 6. Arra következtetett, hogy a Venust is légkör veszi körül. 7. Latinul. 8. „Szép Galath’éa“, Süppé, 9. A monda szerint almákkal segítetté szerelmeséhez Hippoménész?. 10. Genova. Klasszikus nevén: Porta di Venere.
