Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-05 / 27. szám

Az igazat megvallva, félek azoktól az emberektől, akikben nincs semmiféle következet­lenség; mivel nem tudom el­képzelni, hogy sohase tévedje­nek, attól tartok, hogy mindig tévednek. Anatole France Dagmar Silvinová, az .,1966. lá­nya“, az őt megillető koroná­val. Nemcsak gyakorlat teszi a mestert 3. oldal Csak fiataloknak 6. oldal Az éjszaka gyermekei 7. oldal Varázsvessző még ma is! 8.oldal XV. évi. 1966. VII. 5. Ára 80 fillér Mm! A CSISZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja vizsgálat A tanulók egy része szaksze­rű vezetéssel képes arra, hogy reálisan értékelje saját tudá­sát. Legalább ennyi önbírálat volna kívánatos a pedagógus részéről is. Azonban általános jelenség, hogy még azok a pe­dagógusok sem szívesen be­szélnek saját szakmai melléfo­gásukról. akiknél a pozitívum jelentkezik túlsúlyban. Vitathatatlan, hogy a tanu­lók „kívülről“ hozott életta­pasztalatai még döntő hatás­sal is lehetnek az iskolai is­meretek elsajátítására, akár negativ, akár pozitív irányban. De az is igaz, hogy sok eset­ben íz iskolán belül is gyűjt a tanuló káros tapasztalatot, melyeket fel kellene mérnünk a hibák megelőzése céljából Nos, ezt a saját hibánkat (lé­nyeges hibákra gondolok) jó lenne már végre összegyűjte­nünk. Ezen a téren bizony gyenge eredményt értünk el.' Pedig tanítványaink is gyűjte­nek sokszor nagyon helyes, sőt szakszerű észrevételeket, me­lyeknek hasznát vehetnénk, ha őszintén, humánus módon ér­tekeznénk velünk saját hi­báinkról. Tanulóink nagyon jó munkatársak lennének, de mi ezt érthetetlen okokból meg­akadályozzuk. Megtörténik hogy szakmai előadásokat tar­tunk tantestületi összejövete­leken, határozatokat hozunk a hibák kiküszöbölésé érdeké­ben... Sokan közülünk érdektelenek minden újabb fejlődő irányzat­tal szemben, és makacsul ki­tartanak a saját megszokott elgondolásuk és gyakorlatuk mellett. Ilyenkor születik meg az a kérdés, hogy joguk van-e a pedagógusoknak egymás mun­kájába beleszólni, ha ez a munka káros hatással van a munkára, és akadályozza az is­kola célkitűzéseit. Ahhoz, hogy saját magunkat le tudjuk osztályozni, érdek­lődéssel kellene figyelnünk a felmerülő iskolai problémákat, és aktívan részt venni azok megoldásában. A kívülről és a tanulóktól jövő helyes bírálatot nem bosszúállássaí, hatalmunk érvényesítésével, hanem saját eszmei arculatunk képzésével és annak kívánatos színvonal­ra emelésével kellene megol­danunk. K. £. HOGYAN TANÍTJÁK MAJD AMERIKA FELFEDEZÉSÉT AZ IS­KOLÁKBAN? Kolumbus vagy elődjei ? Az angliai Scarboroughból kifutott a tizenhárom méter hosszúságú, vasszög nélkül összeácsolt, belső oldalán bőrrel bevont egyvitorlás viking hajó, hogy végighaladjon azon a tengeri úton, amelyen a skandináv sagák hősei: Vörös Erik, Bjarni Herjulfson, Leif Ericsson és a többiek a X. században elérték az amerikai partokat. Az ezeréves elődhöz hasonlóan ezt a most elkészített viking vízijárművet is a szelekre, és a tenger-áramlatokra bízzák; a grönlandi partokig az Atlanti­áramlat, onnan pedig a Labrador-áramlat sodorja az utazás végcélja, a vikingek által Vinlandnak nevezett amerikai parti részek felé. John Anderson, a vikingexpédícló vezetője úgy véli, hogy július végén, esetleg augusztus elején kiköthetnek „a vikin­gek által elért északamerikai partokon, Cape Codról délre, New Englandnak azon a részén, amelyet ma Martha-s Vi- neyard-nek, Martha Szőlőjének neveznek. Ez az egykori vi­king Vinland látható a Yaie Egyetem által nyilvánosságra ho­zott és nagy vihart kavart, híres Yale-Mappán is, amely egy 1440-ben Svájcban készült könyvnek a tartozéka volt. — A magam részéről — mondja John Anderson — rendületlenül hiszek a Yale-térkép megbízhatóságában. A CSISZ KB megrendezésében lefolyt „Keressük az 1966-os év lányát“ akció lezárult. Ké­pünkön az első két helyezett: DAGMAR SILVINOVÁ Prágából és DANA MICHÄLKOVÄ, a dél-csehországi kerületből. A győztes DAGMAR SILVINOVÁ 19 éves. 168 cm magas, mellbö- iége 87, derékbősége 60, és csípőbösége 88 cm. SPeipcíituni automobilé Feketéék két évig dödölén, gáncián tengődtek. Ez a két ételnemü ugyanis arról ismere­tes, hogy élvezésükhöz liszten, krumplin és vízen kívül csak jóadag elszántság szükséges, Vasárnaponként tökmag és pattogatott kukorica színesí­tette étrendjüket, s ha ínyenc- kedni akartak, a háziasszony borított gulyást szervírozott. elérkezett a Nagy Nap! — Ép­pen ideje, volt már: kezdett szemetszúrni a mezítlábas köz­lekedés. Meglett a Kocsi! A családfő próbálta ki a ve­zetés örömét elsőül. Szíve úgy És féllábon ugrálni kezdett a porban, mint egy szemtelen kis veréb. Fekete fehér lett, majd vö­rös és zöld. Több színváltásra nem lévén berendezve, becsap­ta az ajtót és továbbrobogott, ugrált, mint egykori elsőbálos libákat, kuvaszokat, kerékpáro- lányoké a nyitócsárdás előtt, sokat rebbentve szét. Hát még, midőn néhány kilo­méternyi furikázás után, föl­A kis család két esztendeig derengett a messzeségben... egy különös koreográfiája szerint közlekedett: semmi hányaveti- ség, semmi ugrándozás — lép­csőn meg, mintha ólomlábon járták volna, akárcsak az idő e két év alatt. Lábemelési ten­denciájuk és cipötalpaik állaga között dialektikus kölcsönhatás jelentkezett. Ez időben ünnepi szórakozó út szélen veszteglő lány. Az el­ső autóstoppoló Fekete életé­ben! Van-e olyan betokosodott szívű új autó-tulajdonos, akit hidegen hagy az ilyesmi? A nem-gyaloglásnak, a birtokon- belüliségnek, a helyzeti fö­lénynek csodálatos pülanatai ezek. Fekete azt sem látta, Másnaptól kezdve a család grenadírmarson és hagymale­vesen élt tovább. Hiszen a Sko­da mégiscsak más... P. G. suk is szokatlan volt: kiültek karcsú-e, szöke-e. Olyan alpári a kispadra, és kibeszélték a já- szemszög, amelyből a stoppoló­rókelőket, ami olcsó, de kitűnő mulatság. Az ominózus két év alatt ban a nőt lássa: — szóba sem jöhetett. Odaért a leányhoz. Kissé el­Feketéék egymásután adtak túl fogtdtan, s hogy ezt leplezze. háztáji állatseregletük derék­hadán. Élőbb a kedves eb ke­rült ebek harmincadjára, majd a cicus, később Fülop, a több nyelven perfekt beszelő papa­gáj. Megmaradt gombjaikon szám- lálgatták: mikor telik le a két szűk esztendő. És egyszercsak túlzott előzékenységgel kevert lezserséggel tárta ki a kocsi aj­taját. No, jöjjön szépen, kislány, elviszem egy darabig! A lány csúfondárosan el- biggyesztette a száját. — Trabantba nem ülök! 0- lyan rosszul még nem megy! FÉLÉVEZREDES HAMISÍTÁS Ezt a megbízhatóságot azonban az újabban napvilágra ke­rült tudományos adatok alaposan kikezdték. Leonard Kirs­chen. az Associated Press tudósítója Londonból jelentette, hogy az angol fővárosban megjelenő Soviet Weekly című lap­ban Vlagyimir Nevszkij szovjet tudós, a leningrádi egyetem földrajzi előadója hosszabb cikkben fejtette ki azt az állás­pontját, hogy a Yale egyetem híres térképe rendkívül ügyes hamisítás. Nem hamisítvány: — a két szó között igen nagy itt a különbség. A hamisítás századokkal ezelőtt készült, minden adat azt igazolja, hogy valóban a XV. század közepetáján, a- mikor királyi udvarok, kereskedelmi társaságok, egyházi szer­vezetek és egymással versengő kartográfiai iskolák tudatosan meghamisították a birtokukba került adatokat a lerajzolt tér­képen, hogy így félrevezessék az „aranyföldeket“ áhítozó uralkodókat és kalandot, aranyat kereső hajósokat, ha ezek történetesen az ellentábor hívei voltak. A VIKINGEK ELŐTT ETRUSZKOK Az űj adatok szerint John Anderson hajójának Newfound- landon kell kikötnie, ha „a szelek szárnyán s a tengeráram­latok hátán“ valóban Vinlandra akar megérkezni, ahol ötszáz évvel Kolombusz előtt a vikingek kikötöttek. Az utazások kö­rüli vita — amely múlt év őszén, mint emlékezetes, rendkí­vüli módon felkavarta az olaszok és spanyolok Kolombusz Kristóf iránt táplált nemzeti büszkeségét — nem ült még el. A tudományos világ régen elfogadta már, hogy az északi hősi énekek valóban lezajlott tengeri utakat öltöztetnek legendás formákba; ha tehát a vikingek felfedező útja letagadhatatlan akkor más irányban kell megkezdeni a kutatást. Az új téma: kik jártak a vikingek előtt Amerikában? Dr;. Mario Gattoni Celli olasz nyelvész, egyetemi professzor szerint Amerikát az etruszkok fedezték fel. Bratislava az elmúlt héten nagy nemzetközi táncdal fesztivál színhelye volt. A verseny nemzetközi részében az úgynevezett „Aranykulcs"-ban Karel Gott által előadott „Mesebeli házam van", 2. díjat nyerte el. A versenyen szereplő bel-és külföldi énekesek nap mint nap az autogramm vadászok pergőtüzében mozogtak.

Next

/
Thumbnails
Contents