Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-24 / 21. szám

«** fj-i. N. LÁSZLÓ ENDRE íaiiuléiial, lánccal, dallal Régi épület a kassai ipariskola, és igazán nem mondható ideálisnak, de lelkes fiatalemberek a tanulói és a tanárai egyaránt. Sok iskolában jártam, sokban tanítottam, de sehol sem találkoztam ilyen minden áldozatra kész akarással, ösz- szetartással — Szigorú ember az igazgató, de kell is ez a szigorúság, ha azt akarjuk, hogy eredményes legyen a munkánk, hogy tanítványaink az életben is megállják a helyüket! — mondja a régi jóbarát. Kanócz János, az iskola magyarszakos tanára. É*dekes és ügyes kezdeményezés az iskola saját szerkesz­tésű lapja, az Acéltól! is. Ritzko Béla és Kanócz János tanár, meg ügyes segítőtársai Burkus ’Júliával és Majkrics Erzsé­bettel az élen mindent megtesznek az iskola érdekében. Brezniczky László igazgatóhelyettesnek talán nincs is ma­gánélete. Minden idejét az iskolának áldozza, s ö maga sze­rényen meghúzódik a háttérben. Megtudjuk tőle, hogy még mint edző is szerepel. — Honnét van Önnek mindenre ideje? — kérdezzük tőle. Mosolyog: — Ha az ember jól beosztja az idejét, jut is - marad is! De hiszen minden szép szónál jobban bizonyítanak az ered­mények. A kerületi versenyen Gyura Antónia lett a győztes orosznyelvű szavalatával. Egyre-másra dicsőséget hoz az öreg iskolára Burkus Júlia és Majkrics Erzsébet is szayaló-tudo- mányával. Azt hiszem, a komáromi Jókai-napokon is megáll­nák a helyüket. Remélem, ott viszontlátjuk őket! ★ ★ ★ Méltán mondhatjuk, hogy Kassán az ipariskolások és taná­raik a magyar kultúra leglelkesebb ápolói és terjesztői. Hogy van itt egy magyar tannyelvű középiskola is. azt nagyon jól tudjuk. Sajnos, ők valahogy nem igen hallatnak magukról? Miért? Kicsi tüzek, ha ti egyszer összefognátok, fénylő fáklyái le­hetnétek a Kelet-szlovákiai magyar kultúrának. A középis­kola tanárai miért nem tudják mozgósítani a diákjaikat? Hol van a hiba? De nem kritizálni akarok! A kassai ipariskolásokat és tanáraikat példaként állíthatjuk bármelyik iskola elé Pedig van problémájuk éppen elég. Hét különböző helyen folyik a tanítás, még a pincében is. És lenne valami jobb megoldás? Igen. Ha megkapjuk az iskola régi. Ždanov utcai épületét. Ott már kényelmesen elférünk. És van rá remény, hogy a közeljövőben megkapják? Hát,remény az mindig van... ★ ★ ★ Megtudjuk, hogy a következő iskolai évben 175 új tanulót vesznek föl. Az ország minden részéből akadnak jelentkezők bőven. Megtudjuk azt is, hogy milyen nagy színvonalbeli különb­ség van a kelet- és nyugat-szlovákiai jelentkezők tudása kö­zött .. Bizony a kelet-szlovákiaiak jobban iparkodhatnának? De ezt csak úgy zárójelben mondtam, mert az ipariskola helyre billenti még a leghanyagabb diák eszét is. „Vagy megszokik, vagy megszökik!“ — ez a jelszó. S ez a szigorúság nagyon is helyén való Mert a magyar értelmiség csakis akkor lehet egyenjogú a szlovák és cseh értelmiség­gel, ha tudása is éppen olyan színvonalú! ★ ★ ★ Beszéltem régebben végzett tanulókkal. Királyhelmecen akadtam össze a húsz éves Béni Jánossal, aki most Csernőben, a villamosítási szakaszon dolgozik, mint technikus. Nagy szeretettel beszél az iskoláról és volt taná­rairól. Megtudjuk tőle, hogy szeretett volna tovább tanulni, de nem engedhette meg magának ezt a fényűzést, mert édesapja csak 6Ö-0 korona nyugdíjat kap. s ebből még húgát taníttatja a losonci építészeti iskolán. Hiába, így van ez: , ' „Ember tervez és a pénz végez!“ » A másik volt diák. Varga László, a pozsonyi középiskola matematika- és fizika szakos tanára, s közben végzi az egye­temet is. Dicséri a kassai ipariskolát, ahonnét olyan jól meg­alapozott tudással bocsátották az életbe. Talán mindennél jobban bizonyít, hogy a volt tanítványok mint végzett mérnökök visszamennek tanítani Kassára, pedig más munkahelyen bizonyára jobban megfizetnék munkájukat. A diákok bizonyítványát az osztályfőnökök írják!.. Viszont az iskola és a tanárok bizonyítványát a volt diákok! S ha ezek így nyilatkoznak az iskoláról, ez kárpótolja a tanárokat a régen ígért fizetésemelés elmaradásáért is! __ ★ ★ ★ Meghívták bennünket az ifjú technikusok alkotó versenyé­nek kiállítására. Megígértük, hogy elmegyünk, és álltuk a sza­vunkat. A kiállítási helyiségben nyüzsög a sok látogató, és csak nagy nehezen tudjuk szemügyre venni a kiállított tárgyakat. S íme, megbizonyosodunk arról, hogy a tanulók nemcsak a kultúra lelkes terjesztői, hanem technikai felkészültségükkel sincsen baj. Elektromos pléhvágójukkal első, univerzális fúróbefogójuk­kal második díjat szereztek a járási versenyen. Nem, nincs itt Kassán hiba a magyar ipariskolásokkal. Iga­zán büszkék lehetnek rájuk tanáraik. Amikor másnap felkeressük őket az iskolában, elújságol­ják, hogy holnap este fél nyolckor műsoros estet rendeznek a Dukla moziban. Már csak természetes, hogy oda is elmegyünk! Kétszeres öröm, hogy ezt a Csemadok helyi csoportjával karöltve rendezik. S az ilyesmi kitűnő alkalom a tagtobor­zásra! ' ★ ★ ★ Romantika ide - romantika oda, de ez a gyanús illatú, gidres-gödrös sikátor nagyon jól beillene egy neorealista olasz filmbe. Végre fabarakkban kötünk ki Pár jól ismert fiatal arc fogad bennünket Az ipariskolások is ellátogatnak ide pénte­ken héttől kilencig!... Mert csak heti két órára kapják meg ezt a helyiséget Előttük bizonyára a zabhegyezők klubja tartja itt az összejöveteleit! Azt hiszem, ezek a nyílt tekin­tetű, mosolygós fiatalok jobb helyet érdemelnének. És lehe­tetlen, hogy Kassán nem akad megfelelő helyiség! Akadna is, csakhát.. Meggyőződtünk erről, amikor egyik ismerősünk kicsa't ben. minket Csermelybe, a kassai Hüvösvölgybe. A szép, erdős hegyek között láttunk egy pompás épületet, amelyik nagyon is megfelelne ifjúsági klubnak. Csakhogy ezt az épületet a közeljövőben lebontják! Brigádmunkával és pár ezer korona befektetéssel az ifjú­sági klubnak és a Csemadoknak gyönyörű otthona lehetne. De nem! Inkább lebontják, s talán majd tíz év múlva épí­tenek helyébe egy kocsmát! (H'szen mi minden tőlünk telhe­tőt megteszünk a népi kultúra felvirágoztatásáért!!!) 3) ' < •0) G V U Q) > E U •*-> N 03 Ifi >5 U šš ä < M 3 e 'ÍB 4-> N ° r* "3 £ a'o 'O 'o c "Z. X 'O X -p —J —i u >cb o > a;;-* o 2 CO X O 0) CO ■O Qj > -M CO i CO i . 'CO O) CO .2 ° Á I >* ■ o x ,c0 > '- O O N 2?. jj -S 'S£ S’" s - -ô 33* B ,<u 6-° »So . dq —x CO 'S *2 S£Šj 72 2 2 w CO OJ 0) U Vi > X > 'O U 3 W O J* C C X C y O •— > * a o o <5 < '.O W ^ . N 4J 1 O . V! -*-> • u 3. J; í © N ° ; N r, O (L ^ IÄ P > W O i ä" i I J o- > ~ X -S to H II 3­o > N u > ° ; jä w 3 U •— yQí : CO T3 > X v S m CO C “12 jő =•? CO . *S-£ N v —> to —> 'CO O o > £ s CO ^ u o tfl í JJ 'OJ .*3 Q) _ TJ >, It C J3 I N >, ™ < 31 . .2 O y I-« 'OJ '3 JS U 0> CÜ >>x c o -m CO >. s 50 r S N C CO o> s o c o Z 0) ._ ";ô “•-1 CO 03 s '« g S 10 c m O D . > > B s > Sg> n. S N S CO rf N — r 50 jx Q ® 'CO I I o 0) U «3 N CO uJ ■g 3 o % C 4­J 05-* < Hét év alatt nagyon össze­szoktak a gyerekek a komá­romi Jaros kapitány utcai ki­lencéves iskolában. Az embert kovácsoló idő úgy forrasztot­ta össze őket mint a hegesz­tő két vasdarabot. Acéllá vál­tozott az egész iskola. De egy napon nagy meglepetés érte a hetedik évfolyam tanulóit. _. Szép Ferenc, az iskola igaz­gatója és az osztályfőnök lé­pett a tanterembe. A hetedi­kesek előttük tömörültek, vár­ták. hogy mi lesz Azok rövid magyarázat után három osz­tályt szerveztek belőlük. Miért kellett mindez? Akkor az igaz­gató azt mondta, hogy a ta­nulókat pályaválasztásuk szem­pontjából csoportosították há­rom osztályra. Azok. akik ál­talános műveltséget nyújtó kö­zépiskolában kívánják a tanul­mányaikat folytatni, mert fő­iskolára, vagy egyetemre sze­retnének kerülni egy osztály­ba tömörítik. Külön osztályt al­kotnak majd azok a tanulók akik munka és tanoncviszony- ba kerülnek a kilencéves isko­la elvégzése után. A harmadik osztály azokból tevődik össze akik báťmilyen szakközépisko­lában szeretnék folytatni tanul mányaikat. A tanulók már a szülök és a tanítók irányításával tanácsa­dásával hamarabb döntenek ar­ról. ki milyen, pályára akar menni. Ebben az iskolában a diffe­renciált tanítást a tanulók to­vábbi életcéljainak érdeklődé­si körüknek és mindenekelőtt • pályaválasztás szempontjá­nak megfelelően vezették be, szervezték meg. = E o-3 s, ’3 t/3 C -C Jr •so« N Aj —— . W n, a ” 3’ ti >o ra N ® .“ž <u '3 ralJ s C/3 *2 w) 'W 3 0) C ^ Ô «E w> ^5 Á '0> 'O -o £í "3 CB X N C/5 £5 '3! o o N +: *0 S'IO Ä t x 33 0) 2äE ni QJ 3 u n a c ^ 'CB C3 ■JZ OJ 0-3 ír -čo 'CB 'CB 'S s 50 u c u CB >> 33 o '3 .aj C >iJD a 33 uJ •-* ■*-» .SL'O ^ cd N si o oi E o ­O ’O '2 0 73 C -O *-» o a .2 Jtí O «M * O cd i u O O aj o öjH >C33 <U . W nj’i *■" CB a «^ ■3. S 5 a N E O ,eo s !S M .3- £ » * * 2 .«5 O O'Cfl m «1^3 fi­O >.0 « a c CO Q) O 'CO to J3Í > » BJ OJ O axi-3 2 3 S £-2 5 ;9 á O 8® n «3 CÍ 'C Sí cd •O '2 3: CB > 'O -i-> C*» JjÍ W ’CB rO ,r~3 > '3 'CB £ . ^ ,5 - « 2 %2-Se ^ CB *CB 'CB cd ® 0 Ä 2,3 c — c 'CB C/3 d'CB CB N 3 £ V) «■J üOA •ž »Ö Ü’ÍÖ V Cí tfl N -3 *3 4J Ä — m IS 6 o N o Ej N"- S y. -Jt « '° O N Ä tfí «ť s . a. N — tsi * tU 4J fi »43 ci 19) > •fi H I CA I N — tf* O X! * m cl rr U í* ­•o -a! .b N JSS'2 CA o £ ,sil S'f’S ,S g jí .2 5 <ä) t,ii{ n 'CB -m ő, .JS _ 5* » ta . B ® ■“ 41 S a, *r»> a> -» ír* * = jí £5js ® j >>3 «B CB 4) 2 c x 1 s ^ 2 » 2'© w «S m 01 ® JC O ® ® ’S N u ?B o 2 s.ü • c £ ’sľô 2 « •“ *© x '4í (M M * V! fa . S '*35 2 x g 'CB CB ’O — -K* *- •CB N '0 c o N CD U3 —1 el © .4) X ! *50 ríE '© X ► 3 N X 4) X *3 9) •n CA *d 4i JS X Ä N 5 ’S ä ^ *2 'CÜ '4i S Sí x 5g o C .«*. •Cd N *~9 05 »9 u m 'W fa faj O --x fa* (8 -3 M C6 Mindig a célszerűséget kell szem előtt tartani. Másra nem sokat kell adni. Ezt gondolták az iskola pedagógusai, mikor bevezették a differenciált taní­tást. Jól tudják, hogy a szü­lők és mindenki az iskola szín­vonalát akként értékelik, mi­lyen embereket nevel és a vég­zős tanulói elhelyzkedési lehe­tőségei miként alakulnak. Ha jól elhelyezkednek a tanulók, akkor azt mondják, színvona­las az iskola. De ha tudás, fel- készültség hiányában képtele­nek jó munkahelyre kerülni, akkor mindenki megbélyegzi az iskolát, azt mondják, szín­vonalasam A szülők is min­dent a célszerűség szempont­jából vesznek. Ami nem cél­szerű, mellékesnek tekintik. Ezért kellett az említett mó­don három részre osztani a he­tedik évfolyamot. A tanulóknak nagyon rosz- szul esett a három részre va­ló szakadás. Hét év alatt any- nyira összeszoktak, hogy köny- nyes szemmel búcsúztak egy­mástól. Akik egy pariban ültek, ezentúl majd másik osztályban tanulnak megszűnt sorsközös­ségük Nem izgulnak át egy- egy nehéznek ígérkező órát. De náluk iS a célszerűség a mérv­adó. Szántó István, az iskola elhelyezési felelőse tüzetesen megmagyarázta nekik, hogy ne legyenek érzelgősek. mikor pá­lyaválasztásról, a jövőjükről van szó. A felsőbb évfolyamokat taní­tó pedagógusok kérdéseimre várnak, felelni akarnak rá, de én alig tudok mit kérdezni. Ők mindent a tanulókért cse­lekszenek mint vezérlő csil­lagok vezetik őket az élet ka­pujáig, és sok mindent ad- tékű mint a tanítás. Sok cseh- nak nekik útravalóul. Taníta- szlovákiai magyar iskolában nak és nevelnek, mert szerin- csak tanítanak, azt is rosszul tűk a nevelés nem kisebb ér- a nevelésről pedig teljesen atanulók*könnyeztek megfeleldkeznek. így történhet meg, hogy kiváló tanulmányi eredményeket elért tanulók nem állják meg a helyüket az életben. Hiányzik náluk az is­kola nevelése, emberré formá­lása. sugárzó ereje. Komárom­ból emberek kerülnek ki peda­gógiai szempontból is. Pszichológus és pedadógus legyen a talpán, aki a hete­dik évfolyamban annyira tisz­tában van a . rábízott tanulók képességeivel, hogy az emlí­tett differenciált tanítási mód­szert bevezesse. Itt már a he­tedik évfolyamban tudják, hogy ki mire alkalmas. Ruzsicska Vencelné, a he­tedikesek osztályfőnöke nem egyedül, hajtotta végre ezt a differenciálást. A szülőkkel e- gyetértésben történt az egész. Külföldi lélektani és pedagó­giai folyóiratokat is tanulmá­nyoztak előzőleg és hazai ta­pasztalatokat is felhasználták döntésükhöz. Az iskola 35 pe­dagógusának közös munkája ez nemcsak egyedül ai övé. A tanulmányi eredményeken nagyon meglátszik tanításuk új módszere, .lavult a színvo­nal, a tanulók szorgalmasan készülnek hivatásukra. Ügy ér­zik magukat, hogy nem iskola- látogatásra vannak kötelezve hanem jövendő pályájukra ké­szülnek már fel. A matemati­ka tanítását és a fizikát egy­forma színvonalon veszik mind a három elkülönített osztály­ban. de a többi tantárgyat már inkább szakosítják. Akik ipari tanulónak mennek majd, azok­nál előtérbe helyezik a mun­kára nevelést tantárgyat Akik pedig általános műveltséget nyújtó középiskolában tanul­nak tovább, azoknál a helyzet­nek megfelelően veszik át az egész tantervet. Mit hoz ez a merész lépés a gyakorlatban? Szerintük az iskola színvonalának további javulását. A tanulók részére pedig biztosabb elhelyezkedési lehetőséget, vagy továbbtanu­lási készséget. Nem fordult e- lő, hogy egy tanuló egyik el­különített osztályból átlépett volna a másikba mert meggon­dolta magát és időközben más lenne á célkitűzése. Gondos mérlegelés után egyénileg vizs­gálták meg minden tanuló lel­kivilágát. adottságait, érdeklő­dési körét, mikor elhatározták a tanulóval és annak szüleivel egyetértésben, hogy melyik osztályba csoportosítsanak va­lakit. A most végzős tanulók­nál látszik meg legjobban az új módszer létjogosultsága, mert minden tanulónak az ál­tala kiválasztott pályán sike­rült elhelyezkedni. Az iskola 28 osztályának ta­nulói a matematikai kört lát­ják a hivatalos előadásokon kívül legnagyobb segítőjüknek. A matematikai körben nemcsak a legjobb számtanisták tömö­rülnek, hanem azok is, akik tanulni akarják a számtant de nehezen megy nekik. Ivanies Viktorné. a körvezetője sokat foglalkozik iskolán kívül a gyengébb számtanistákkal, mert így alkalom adódik tanul­mányi színvonalukon javítani. A tanulmányi színvonalhoz ha­tározottan hozzájárul a ma­tematikai kör munkája.. A ta­nulmányi színvonal állandó e- melését itt nagyon komolyan veszik. a István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents