Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-26 / 17. szám
n mm Több mint egy fél évszázadot töltöttem iskolában mint tanuló és tanító; tanítottam 3 évestol 20 éves korig óvodásokat, elemistákat és képzősöket. Ismerem a humanisztikus iskolatípus pattanásig^MflBfí^^gfét, a tanárok tehetetlen vergődését és a d, tannak látszó rok közt, sok a gyermekek feljogosít ar bakafántoskoi yus Mindenek e! tévesztendő kifejezés nem is forrása. Mindenki az is, aki a legközj rokon, az ismerős, helné a lelkét, és, ^ elhiszi, hogy ö a xum és kisebbr Sok esetben lóikban a gát giikkel, és a jükkel és elf< A jó tanulót A legegyhangúbl még akkor is, ha tanuló viszont előad [terem az áthidalhatat- a diákok és taná- pt félnek s főképp Remélem mindez ^elésről, nem mint I tapasztalt pedagóga rossz tanuló nem nával. A rossz tanuló rezért sok megaláztatás T,rossz tanuló“ iránt, még rhozzá: a szülő, a nagyszülő, a ;, mintha valami nagy bűn ,ter- fívedő gyermek végül már maga is iyomott hangulatban gátláskomple- Zet fejlődik ki a lelkében. pedagógusok fejlesztik ki tanu- mégpedig nagyképüsé- I iskolából örökölt tanári gőgés szellemi frisseség jellemzi, igyelemmel végig tudja kísérni, szellemi kapacitását. A rossz íizbeu hamar elálmosodik, s ha el tud rejtőzni az előadó szeme elöl, csendesen szundikál vagy előadás közben ponyvaregényeket olvas, filmsztárokról álmodozik. Hogyan következik be ez az állapot? A humanisztikus tiA rossz tanulók lelkivilága ptwú iskolában a tanuló a tanidő legnagyobb részét ülve tölti el. Az ülés pihenő állapot, melyben az agysejtek vérellátása csökken és a gyöngéknél e: tett szunyókáló és tanuló típusának ag bőségesen el van fűti; lázasan figy A szünetben a dáman és önfele szellemesek, refi len, tévedő, ügye Gyakori eset, ban megállja a helyi nosabb tagja lesz a t nyíre pedagógiai vagy kij örizője lesz az elavult A régi iskola túlságos és benne a tanulók is töbl fejlesztésével mint a Az iskola legfontos hogy a gyermekek s újdonságokat vigyen meg a gyermekeket A bukások magas' lenállásának reaktív ellenállásban, kamaszos beáll a fentebb emlí- lelkiállapot. A jó ülöhelyzetben is ágya állandóan sz tanulók vi- |en ügyesek és ó viszont eset- strészeiveL kiben sokkal job- áti pályákon, hasz- tanuló viszont több- utatási pályára lép, és yoknak. részesíti az elméletL tudást töltenek el az elméle* tudás tudások megszervezésével, zerintem tehát az lenne, jogait elismerve, olyan amelyek nem fosztják jogosultságától, a gyermek passzív el- mely a középiskolákban an és huligánizmusban nvilvánu! meg. . Ha az élet minden terén változásokat hoz a szocializmus, akkor az iskolában is már be kellene vezetni a szociálisabb újításokat. Ne a megrögzött elmélet legyen a tanítás alapja, hanem a gyakorlat és a folyamatos gyakorlati tudás fejlesztése. Rumpf Kálmán A CSISZ Turié-i falusi ß szervezete valóban szép eredményeket ért el az utóbbi időben. Turie 13 km-re fekszik Zsolnától. A faluban körülbelül 300 olyan fiatal él, aki tagja lehetne a CSISZ-nek. A helyi falusi, szervezetnek azonban csak L 15 rendes bejegyzett tagja van. Hogyan érhetnek el ilyen körülmények között jó eredményt? Ügy, hogy a szervezet tevékenységében aktívan részt vesznek a szervezetlen fiatalok is. A szervezet élén olyan funkcionáriusok működnek, akik jó szervezők és le tudják kötni a fiatalok érdeklődését. Nem azért jönnek ösz- sze a gyűlésekre, hogy aztán kimutathassák — „ennyi és ennyi gyűlést tartottunk" A gyűlésekre szívesen járnak el — és azok mindig igen hasznosak. Az évzáró tagsági gyűlést azzal tették vonzóvá, hogy ugyanakkor egy jó filmet is vetítettek. Tevékenységük nem a gyülésezésben. a brigád- munkában vagy a tagsági bélyegek beszedésében merül ki. Nézzük csak, mit csinálnak? Nagyon jő tapasztalatokat szereztek a „Filmakadémia" rendezésével“. A zsolnai Művelődés Háza gondoskodik az előadásokról, a CSISZ szervezet pedig a filmeket hozatja és toborozza a látogatókat. Már tavaly no- v vember óta rendezik ezeket az előadásokat, mégpedig kétszer havonta. Először filmet vetítenek, azután rövid előadás következik, amely közelebbről isaiilm és a' fiaialok meŕteti á filmet, majd utá- | na jön a vita. A „Filmaka- | démián" először sportíilme- j két vetítettek, óriási érdek- I lődés mellett. A filmek be- I szerzése nem okoz gondot. I Már 6 Kös-tőí kezdve léhét j filmet' kölcsönkérni, A sportfilmek után olyan filmeket vetítenek, amelyek a társadalmi nevélés kérdéseivel foglalkoznak. A fiatalokat nagyon érdekelté például a szép asztalterités és az is, hogyan kell társaságban viselkedni. Nagy érdeklődés kísérte I az élet eredetének kérdé- I seivel foglalkozó filmet. I Tavaly például honismereti I filmeket is mutattak be. A I Filmakadémia 5. évfolyama- | ban nagyon tetszettek a I Kuba ismertetésére irányú- I ló filmek. A közönséget I mindig nagyon érdekli, ho- I gyan élnek a fiatalok kül- I földön. Ne gondoljuk azonban, I hogy a filmakadémia rende- § zése mindig olyan simán I ment. Előfordult az is — | különösen eleinte —, hogy | kevesen jöttek. Idővel azon- I ban már megszokták és | megszerették ezeket a film- I estéket. A CSISZ Turie-i falusi I szervezete könyvismertetési I estéket is rendez. Ezekre I a felnőttek is szívesen ellá- I togatnak. A téli hónapokra I rendszeresen ifjúsági tánc- B délutánokat is rendeznek. I A gazdag kulturális műso- I rók iránt nagy az érdeklő- | dés. Nagy sikert ért el a I „Tehetség-kutató“ verseny I is. A Turie-i fiatalok meg- I mutatták, hegy a vetített I filmekről nemcsak elméletileg sajátították el a visel- : kedés szabályait', hanem j azokat az összejövetelekén valóban be is tartották. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a CSISZ falusi szervezete, karöltve a zsolnai Automobilüzemek mellett működő CSISZ szervezettel, védnökséget' vállalt az EFSZ felett, és igen hasznos közös tevékenység fejlődött ki a kulturális műsorok összeállításánál. Kölcsönösen kisegítik egymást a táncmulatságoknál is, mert' I a faluban kevesebb a fiú — j mint' a lány. Az üzemben | például nagyon jől működik a tánckör és így a falusiak j megtanultak jöl táncolni. Az üzem rendelkezésére bo- | csátja a falusi fiataloknak I az árvái üzemi turistaházat I is. A CSISZ tevékenységének középpontjában még mindig Mate.jka tanító elvtárs áll, aki élő példaképe a kiváló tanítónak. Mafejka 'elvtárs a CSISZ zsolnai járási vezetőség alelnök'e is, s az iskolában az igazgatóhelyettes teendőivel is meg- I bízták. Foglalkozása mellett még távhallgató, emellett nős és két gyermek apja. Amikor megkérdeztem i tőle, mi történne, ha már nem dolgozna olyan tevékenyen az ifjúsági szervezet- | ben, alábbhagyna-e a fiata- | lók buzgalma, azt felelte | nem, mert' már vannak, akik I helyettesítik. A vezetőség tagjai azon- | ban nem osztották a véle- | ményét. Kijelentették, hogy- | ha elmenne tőlük, azt na- I gyón m'égérezrték. Jől tud- I ják, milyen áldozatot hoz értük. Nem tudhatjuk kinek van igaza, tény, hogy Matejka elvtárs továbbra is igén te-« vékeny — a felesége^ igen megértő vele szemben — Matejka 'elvtárs annyi időt tölt velünk, hogy a családjával alig van együtt. A szervezetben új fűnk-« cionáriusök nevelkednek. Többen közülük elvégezték' a CSISZ KB kerületi iskola-- iának tanfolyamait is. Sico- vá Mária a szervezet alel-1 nöke és Parťošiková Józsa, a kulturális ügyek előadója most égy 14 napos tanfolyam mot végeztek, ahol főleg a fiatalok szabad idejének hasznos beosztásával ösz- szefüggő kérdésekkel foglalkoztak. A falun élő fiatal műszaki dolgozók részéről még na-> gyobb segítséget’ várnánk. A fiatal tanítók is többet tehetnének. Fel kellene oldani őket azon funkciók alól, amelyek nem függnek össze szorosan a nevelő- munkával. Huligán megnyilvánulás sokkal is találkoznak — ezért gyakran rendeznek összejöveteleket a szülőkkel és igénybe veszik a helyi adót is. A sport térén is még sokat lehetne tenni, főleg a lányokat kellene toborozni. Elhatározták, hogy lányosa-1 patokat szerveznek röplab-1 da-mérkőzésékré. Elmondhatjuk, hogy még akadnak hiányok —, de a megkezdett út helyes — ilyen irányban kell tovább-' haladni. Edo Ivanöík Pohár mellett 1966. március 26-án a CSISZ szálkái alapszervezetének vezetősége tagsági gyűlésre hívta a tagokat. A fiatalok össze is jöttek a szövetkezeti klub helyiségében, ahol a gyűlést meg akarták tartani. Elég sok fiatal gyűlt össze. A gyűlésen a CSISZ járási küldöttei is megjelentek. Szeretettel fogadtuk a vendégeket. A helybeli tagoktól külön — egy asztalnál — foglaltak helyet az alapszervezet vezetőségével együtt. Ott szórakoztak pohár mellett. Mi csak vártuk, hogy mi lesz. Sajnos, gyűlés nem volt, hiába hívták össze a tagokat. Hogy miért? Azt egy szálkái CSISZ-tag sem tudja. Remélem több ilyen gyűlésre nem kerül sor. CSÜZY MÁRIA, Szalka MESSZE A FALUTÓL Esős vasárnap délután unatkozom a szobában. A kelenyei fiatalokról gondolkozom, a falum fiatalságáról. Vajon miért csak néhány fiatal maradt idehaza? Azok is miért csak a kocsmába érzik magukat jól? Miért kell a kelenyei fiataloknak száz-kétszáz km távolságra elutazniok azért, hogy munkához jussanak, vagy jó kerSsethez. Ezek a kérdések foglalkoztattak. Ha nem állnának fenn ezek a problémák, bizonyára másképp alakulna a falu helyzete, az itteni fiatalok jövője. Pezsgő élet lenne nálunk. Legszembeötlőbb az, hogy idehaza nem találják fel magukat a fiatalok. Nincs szórakozási lehetőség, cukrászda, vagy eszpresszó, klub-helyiség — legalábbis olyan, ami a kor színvonalának megfelelne. A szórakozási lehetőség fontos egy fiatal számára, de azért mégsem ez az elsődleges probléma. Ezt én a saját bőrömön tapasztalom. Én is szombat este és vasárnap unatkozom a legjobban. Az unalmat még csak kibírnám, nagyobb baj, hogy nincs jő kereseti lehetőség a környéken. Ez az oka, hogy falumból csaknem minden fiatal messze dolgozik, csak ritkán jár haza. Idehaza aztán nem tevékenykedik, mintha nem is kelenyei lenne. Elszakadnak a rokonoktól, szüleiktől és sokan nem is hazulról nősülnek. Dé miért nem dolgoznak a fiatalok a saját falujukban? Van ugyan EFSZ is nálunk, meg állami gazdaság is létezik, de az a néhány fiatal aki itt keresi számítását sem mindig találja meg. Ezért nem dolgoznak idehaza a kelenyei fiatalok. Nem érzik jól magukat falunk gazdaságaiban, mert keveset keresnek. Bizonyos alkalomkor, amikor többségük idehaza tartózkodik, rövid ittlétüket is a kocsmában töltik, mert hová mehetne ezenkívül, nincs semmi a faluban, ahol összejöhetnének szórakozni. A kocsmában találkoznak iskolatársaikkal, Ismerőseikkel. Sokszor még a rokonokkal is. Itt aztán haver is akad. Á fiatalok életére fel kellene figyelni községünk valamennyi vezető személyiségének. A fiatalokkal meg kellene szerettetni falujukat, munka-alkalmat kellene_nekik biztosítani, el kellene intézni, hogy i szövetkezetben, állami gazdaságokban is megtalálnák számításukat. A helybeli tömegszervezetek is csak papíron léteznek, mert a távolban dolgozó fiatalok nem tevékenykedhetnek egyikben sem, tehát éppen csak hivatalosan léteznek. Vannak fiatalok, akik beléptek valamelyik tömegszervezetbe, de csak passzív tagokká váltak, mert azt mondogatják, hogy csak tagsági díjat van joguk fizetni, amit meg is tesznek, de semmi egyebet nem biztosít számukra a tömegszervezet. Tehát Keienyén a fiatalok áldatlan állapotán okvetlenül javítani kell. Ha a fiatalokat az idősebb, értelmesebb személyek nem nevelik és nem befolyásolják, nem biztosítanak számukra helyben kereseti lehetőséget, akkor- megutálják saját falujukat is. Ha mindezen nem segítünk, akkor a fiatalok nemcsak tanulni járnak messzire, hanem dolgozni is, ahol idegenek befolyása alá kerülnek, bizonyos idő mjilva nem törődik a hazai ügyekkel — miatta akár le is éghet a falu. De egyben nélkülözik a családi melegséget is és a falu összetartó erejét, közvéleményét, ami mindig formálhatná jelLemüket:, alakíthatná magatartásukat. Jóbarátokat, testvéreket veszítenek el. A távolban legtöbbször csak haverokra tesznek szert, ami nem azonos a baráttal. Meg kell javítani a kelenyei fiatalok életét, és ha más faluban is ez • helyzet, akkor ott is törődjenek a fiatalok problémáival. Csékv Károly, Kelenye Szirénfalva büszkesége SzirénfalvS büszkeségé az új kül11 túrház. Esténként megtelik fiatalokkal. Egyesek a tánclépések elsajátításán fáradoznak, mások színdarab- próbát tartanak. A táncosok főleg modern táncokat tanulnak. Ezt Tóth Erzsébet irányítja. A tél folyamán már bemutatták Dunai: A nadrág című színművét. A szereplők Bodnár Irén, Matyi Hona, Pásztor Erzsébet, Pásztor Árpád és Szőcs Bérnát vol- tak. Két alkalommal esztrád-műsor-1 ral is felléptek Marci Mária vezetésével. Nemrég a kultúrház egyik helyisé-1 gét ifjúsági klubnak rendezték be. A fiatalok most főleg itt töltik szabad idejükét. Többszázkötetes könyvtár is rendelkezésükre áll. A faluban mégis vannak olyan fiatalok is, akik az ifjúsági klub helyett a kocsmát látogatják inkább. Ez még nem volna kirívó, ha frissítőként egy pohár sörre vagy égy fröccsre térné-1 nek oda. A baj az, hogy versenyszerűen leisszák magukat. Ebből aztán viszálykodások, verekedések, is támadnak. Ez nem éppen hízelgő, szép látvány egy fiatalra nézve. A CSISZ-1 tagok feladata, hogy Szirénfalván. ebbe a Latorca-menti kis faluban ilyesmi a jövőben ne forduljon élő. PÁSZTOR ISTVÁN
