Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-26 / 17. szám
LÉVAI mo Szépe Katalin, a lévai óvónőképző tanulója IFJÚSÁGI ALKOTÖVERSENY. Ülünk a teremben, a- hová Pásztor elvtárs. a Csemadok lévőt járási bizottságának másodtitkára vezetett bennünket. Ülünk és figyelünk. Mert önkéntelenül is figyelnie kell az embernek a fiatal „előadóművészekre". A lányok (azt hiszem csak lányokat láttam) gyors egymásutánban váltják egymást a pódiumon. Aztán jön egy pirosruhás kedves mosolyt1 kislány és kezdi mondani Duba Gyula egyik humoros írását. Mondja? Nem. Élővé varázsolja. Szobi Gabriella a második kategóriá prózamondói közt első díjat nyert. Azt hiszem gyakran találkozunk majd még a nevével. TIZENÖTPERCES szünet után a zsűri újra elfoglalja helyét, és a harmadik kategória nagy lányai szavalnak. Igen. Nagyon sokat szavalnak. A versmondók szánul — a vers lényegét adók száma — kevesebb. Illyés Gyula Zene című versét mondja a színpadon Grossmann Katalin. S én a jegyzetfüzetemben a neve mellé egy e- gyest karikások be. Csak első lehet és sokáig úgy is néz ki, hogy igazam lesz. De jön egy másik lány, egy másik Katalin, Szépe Katalin és.... A zsűri döntése: Szépe Katalin — első Grossmann Katalin — második Bakai Klára — harmadik KÖVETKEZNEK A PRÖZAMONDÖK. Mindig szerettem a prózát, a prózamondókat hallgatni. Az az érzésem u- gyanis, hogy sokkal nehezebb a dolguk a versmondókéval szemben, és ennek a nehezebbnek a vállcdása mindig meglep és meghat. Ray Máriától az elsőséget nem lehetett elvenni. Második Kollárovics Ilona, harmadik Bihari Erzsébet. ÖSSZEFOGLALVA. A lévai járási ifjúsági alkotóversenyen nyolc iskola 56 tanulója indult. Jól szervezett ifjúsági alkotóversenyt láthatunk, s ezért a Csemadok járási bizottságának dolgozóit Somogyi és Pásztor elvtársakat illeti a dicséret. A színvonal ellen sem lehet kifogásunk, de,... az anyagmegválasztásban több hiányosságról számolhatunk be s bár minden tiszteletem az áldozatos munkát végző tanítóké, valahogy mégsem tudom megérteni, hogy mért nem segítették, irányították diákjaikat a vers vagy elmondandó próza megválasztásában. Hisz úgy gondolom és érzem, hogy ezt még az ifjúsági alkotóversenyek nélkül is meg kellene tenniük. Azt hiszem, ennek a hanyagságnak (kissé erős szó) tudható be, hogy csak egyetlen Illyés Gyula és Radnóti verset hallhattunk, viszont 'annál több harmadrendű költőt. Végezetül írják még ide: Szépe Katalinra és Gross- mann Katalinra valamint Ray Máriára azt hiszem a komáromi Jókai-napokon is erősen oda kell majd figyelni. (tó) Léváról-Zselízre Mintha pásztortüz ég.. úgy lobogott fel bennem a jóérzés, az öröm, amikor Arany halhatatlan sorai életre keltek a zselízi üzemi klub színpadán, a csatai fiataloknak és kevésbé fiataloknak, az ifjúsági és kilencéves alapiskola diákjainak, valamint igazgatójának Ojváry Lászlónak jóvoltából (És még valakinek dr. Sáfrány Györgyinek, aki a Toldy színpadi változatát készítette.) Az előadás után szinte percekig fogva tartott az öröm kábulata. Nem tudtam, hogy mit bámuljak jobban, a szereplők lelkes játékát, erőfeszítéseit vagy Újváry Lászlónak a mintegy 40 fiatal műkedvelőt foglalkoztató előadás rendezőjének a bátorságát, amiért merte vállalni a nem kis erőfeszítést, a teljes embert kívánó aranyi mű színrevi- telét. Bizonyára megszenvedett e merészségéért, de szinte azt is bizonyosra veszem, hogy ö is nagyon boldog volt, szereplőivel s velünk nézőkkel együtt. Voltak az előadásnak hibái, gyengéi? Voltak De hiszem és érzem, hogy pirinyóvá törpült a tény mellett — a csataidk bemutatták a Toldyt. Nekem külön öröm, hogy a pozsonyi Duna utca-i iskola Forrás irodalmi színpada mellett immár akad egy másik is, amely klasszikusokat éleszt, hoz emberközelbe. Ojváry László neve mellett álljanak hát itt legalább a siker főrészeseinek a nevei: Takács Zoltán (ToldyMiklós), Lakatos Lajos (Lajos király), Gáspár János (Bence), Köteles Teréz (Toldyné nagyasszony), Bakai Jenő (Toldy György), Ray Mária (Piroska) valamint Grossmann Katalin (az anyakirályné). A komáromi Jókai-napokon ha előadásukat még kissé csiszolják, (főleg ami az előadás technikai kivitelezését ületi), bizonyos, hogy élményszámba menő előadással lepik majd meg az érdeklődőket. (tó) 4* ik za TÖZSÉR ÁRPÁD: Róžewicz után Mrožek! (ÚJ BEMUTATÓ A JÓZSEF. AT TILA-KLUBBAN) Csitul a lárma az abszurd színház körül. Irodalmunk közvéleményét (de a világirodaimét is!) most olyan realista darabok foglalkoztatják, mint Peter Weis Vizsgálata, vagy Hochhut Helytartója. Talán csakugyan igaza lesz Lukács Györgynek: a Kopasz énekesnő, s a Godotra várva szélsőséges kísérletek, s az irodalomtudat nem sokára elfeledi őket. Lehet, de a belőlük kinőtt abszurd színház elemei: az emberi lelket pőrére vet- kőztetö lehetetlen helyzetek, a groteszk, a paródia, a szatíra, a komikum és tragikum ad abszurdum fokozása és keverése: egyszóval az abszurditás — beépülnek az „örök realista“ színházba (képzeljünk el egy színházi „parttalan realizmust“ is!), s azt mintegy megújítják. S erre a „beépülésre“ máris vannak példák: a lengyel abszurd színház, (de különösen a ma már világszerte ismert Slawomír Mrožek) éppen azért nem egyszerűen az iones- coi színház alteregója. mert csak mintegy felhasználja annak legjellemzőbb elemeit. A Becket-, Ionesco-, Genet-dara- bokat nagyon nehéz lenne „meztelenre vetköztetni", mondanivalójukat teljes pontossággal megfogalmazni, náluk az abszurditás tartalom, Mrozeknél az abszurditás elemei mindig egy eléggé körül határolható gondolat szolgálatában állnak. A Területi Színház két fiatal művészét, Vavreczky Gézát és Boráros Imrét is ezek a meggondolások vezették Mrožek- hoz, a tavalyi elég szélsőségesen abszurd Rózewicz-darab (Adattár) után természetes lépésnek tűnt a realistább han- golású Mrožek. Két — mondjuk hivatalból- kirúgott Úr találkozik ugyan abban a szobában, s a kirúgó A hódosi színjátszó-csoport kellemes vasárnap estét szerzett a karcsaiaknak. Szigligety Ede A cigány című háromfelvonásos darabját mutatták be sikerrel. Nem volt könnyű feladatuk, de a hódosiak jól oldották meg. Hogy szereplésük mennyire tetszett a köhatalomtól megfélemlítve fontolgatják sorsukat. Az I. Űr „belső szabadságát“ védve ellenez minden szabadulásra tett kísérletet, minden aktivitást, a II. Űr megpróbálkozik ugyan a szabadulással — legalább dörömbölni próbál, — de amikor a hatalmat képviselő Kéz megjelenik ő is ellenkezés nélkül vetkőzik le s adja oda utolsó előtti ruhadarabját is a kényszerítő erőnek. S a vetkőzés közben lassan lelkileg is „levetkőznek“, megismerjük a tettre, a hatalom elleni lázadásra képtelen kispolgárt, aki végromlását filozófiákkal próbálja takarni. Az I. Úr bölcselkedésében nem nehéz felismerni az existencializmus paródiáját, a II. Úr ennek mintegy realistább, gyakorlatibb, kevésbé „tudatosodott“ változata. A II. Űr ugyan Mrožek megfogalmazása szerint is sokkal „realistább“, gyakorlatibb gondolkodású, mint az I., Boráros figuráját is túl „valóságosnak“, tehát stilszerűtlennek éreztük. Nem ártott volna, ha szerepét nem annyira éli, mint inkább játssza.. Lényegesen többet engedett a mű vígjátéki elemeinek, erejének is. S végezetül a régi kérdés: hogyan „játszott“ a közönség? S egyáltalán: van-e olyan közönségünk, amelyet érdekel az ilysmi? A válasz egyértelműen: van. Az előadást mintegy száz főiskolás (a belépés díjtalan volt s csak klubtagok részére propagált), klubtag és vendég nézte s élvezte végig. Pedig az abszurd színház kimondottan intellektuális színház, de ahogy értelmiségünk nő, kezd tömeggé válni — .'jelentkezik egy kísérleti kisszínpadnak a szükségessége, amely az ilyen igényeket is kielégítené. Ideje lenne erről is nyíltan és nyilvános fórumokon beszélni! zönségnek mi sem bizonyltja jobban, mint a többször felcsattanó lelkes taps. Jó lenne, ha többször is ellátogatnának hozzánk, s több ilyen kellemes estét szereznének a karcsai közönségnek. Csémy Katalin, Mórockarcsa. OSCAR-Dl J Először fordult elő, hogy a legnagyobb amerikai kitünte-* tésben, egy csehszlovák filmet részesítettek. Az „Üzlet a korzón“ című filmet, melyet Ján Kádár és Elmar Klos forgatott. Az Oscar-díjjal tüntették ki. A kitüntetés Ján Kádár rendező április 18-án Gregory Pecktől vette át., Julie Christie angol színésznőt a „Darling“ című filmben nyújtott alakításáért tüntették ki. A legjobb színész címet Lee Marvin a „Cat ballon“ cimű filmszerepért kapta. A legjobb angol filmek a „The sound of music“ című filmet ismerték el. Myléne Demongeot már több mint 800 szór szerepelt a nagy képeslapok címlapján. Meg is érdemli, de sikerének titka mégis az, hogy Henri Coste a jónevü párizsi fényképésznek a felesége. Még hozzá tehetnénk azt is, hogy 11- éve. Myléne nem a legszebb, nem a legfiatalabb, hanem a leggyakrabban fényképezett filmszínésznő Ismertek a képei pazar lakásában, kedvenc kutyáival, kitömött állatkáival és a luxus-jachtján is. Mi az 1965-ös év legsikerültebb párizsi fürdőruhájában mutatjuk be. Igaz szóval-Léván Írószövetség, a központi Csé- madok és a Területi Színház hármas egységének bíráló bizottságában, hogy megtekintsük a lévai járási ifjúsági alkotó versenyek keretében, az Ipolysági József Attila irodalmi színpad IGAZ SZÓVAL című műsorát. Nyelv, tolmácsolás, rendezés- ezek a lényeges fcrhtikai szempontok egy műsor megkompo- nálásánál. Az egymást követő versek gondolati-_érzelmi, hangulati rokonegysége mellett a költői mondanivaló összefüggését, rendszerességét és belső á- ramvoncúait is ki kell rajzolnia. Ha tematikus a műsor, a vers is legyen időszerű, szóljon a mához. Legyen dinamikus méginkább, ha a ciklusokat kórus-elemekkel variáljuk Mert közüggyé válik minden szöveg, amikor azt pódiumra visszük, méginkább ha ez a szöveg lelkesíteni, hevíteni, meggyőzni akar. Mert nyüván ez volt a célja a rendezőnek, a tehetséges VaS Ottónak is ezzel a műsorral. Kár viszont, hogy a képekre osztott verscsoportok tematikailag törnek meg és így a műsor befejező része is ellaposodik. Ha az első rész verseit átcsoportosítanák (esetleg kicserélnék) az egész műsor tematikailag is egységessé válna. A szavalok értik a verseket. de a nézővel megértetni még nem mindig képesek Egy műsor bemutatásánál viszont azzal is kell számolni, hogy a néző most hallja először a közölt verset, amit meg is akar érteni. És ez az a többlet munka, amit egy irodalmi színpadon ma már megkövetelünk. Az ipolysági diákok példás munkát végeznek. Önállóságuk főleg műsoraik végrehajtásában érvényesül, ami abban áll, hogy a kitűzött célt a saját erejükből és többé-kevésbé a „maguk módján" valósítják meg és talán éppen ez okozta, hogy produkciójuk csak az átlag szintig jutott. Mércére lenne szükségük! Összehasonlítási lehetőségekre, hogy dicséretes aktivitásukat állandóan fejleszthessék, minőségileg javíthassák, hiányosságaikat tudatosíthassák. és ez már központi kérdés, amelyet az illetékes szerveknek kell minél előbb megoldaniuk. (- il -) KELLEMES ESTE CHAPLIN ÚJRA A VÁSZNON Képünkön az új Chaplin-film főszereplői: Sophia Lőrén és Marion Brandó látható Chaplin és Sophia Loren Charlie Chaplin Londonban filmet forgat. A nagy komikus már 20 év óta a fiókjában tartogatja a Hongkongi grófnő című forgatókönyvet. Most végre teljesül a vágya. A női főszerepet Sophia Loren, a ragyogó szépségű filmsztár játsza. Partnere pedig Marlon Brando. Sokan azt ajánlották, hogy a film címe inkább ez legyen: A szépség és a vad férfi. Lehet azonban, hogy a film címe a „Szegény grófnő“ lesz? Charlie Chaplin nagy izgalommal várta a két filmsztár találkozását, félt tőle, de gondjai alaptalannak bizonyultak. A szélsőséges, nehezen befolyásolható Brando beadta a derekát és teljesen aláveti magát Sophia akaratának, alkalmazkodik a művésznő játékmodorához. A film arról szól, hogy Sophia egy szegény orosz emigráns grófnő, aki Hong-kongban mint taxisofőr dolgozik, Amerikába szeretne eljutni. Sikerül is felkerülnie egy luxus-óceánjáróra. Egy amerikai diplomata kabinjában rejtőzködik. A korrekt diplomata szerepét Brando játsza, át akarja adni a potyautast a hajóskapitánynak, de a nő szépsége annyira elbűvöli, hogy megadja magát és nem jelenti lel. Brando most a hollyvoodi műtermek felkapott és elkényeztetett művésze, A filmben szerepel Chaplin legidősebb fia, Sidney és féltestvérei Victoria és Josephine is. A film több millióba kerül, forgatásánál Chaplin felesége OoNA állandóan jelen van. Rossz nyelvek' szerint igen fétlé- keny az „öreg“ Chaplinra. Eredetileg úgy volt, hogy maga Chaplin nem lép fel, de a „vén“ komédiás nem bírta ki, hogy csak rendező legyen és magas kora ellenére is rövid, de parádés szerepet vállalt. Sophia Loren csak a filmben szerelmes Brandoba. Továbbra is hű marad Carlo Pontihoz, a kiváló olasz rendezőhöz. Már évek óta harcol az olaszországi házassági törvények ellen, a- mely lehetetlenné teszi, hogy Carlo Ponti házasságát Giuliana Fiostri ügyvédnővel felbontsák. Pontinak első házasságából két gyermeke van a most 17 éves Gvendolina és a 15 éves Alex. Carlo Ponti és Sophia Loren 1957-ben Mexikóban házasságra léptek, de azt Olaszországban nem ismerik el. Kétségbeesésükben inost megszerezték a francia állampolgárságot. Egy párizsi bíróság tavaly decemberben felbontotta Ponti és Giuliana házasságát. A két gyermeket az anyjuknak ítélték oda. Ponti első feleségé is rövidesen férjhez szeretne menni, vőlegénye Mainetti tengerészkapitány. Sophia le.qhőbb vágya, hogy gyermeke legyen, ami eddig sajnos nem teljesedett be. Carlo Ponti legújabb hírek szerint Prágába jön filmét for* gatni és Sophia Loren is vele jön. — m —*
