Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-11 / 2. szám
6 M. I. A alapiskolák osztályos tanúiéi nagy gondban vannak. Pályaválasztás előtt állnak, amely olyan lépés, hogy kihat egész életükre. Sorsukat befolyásolja, Jövőjüket reményteljesebbé, Vagy éppen bizonytalanabbá (teszi attól függően, hogy helyesen választanak-e pályát. A tanítók, szülők, de a társadalmi Szervek részéről is gondos tanácsot várnak a tanulók a pályaválasztás kérdésével kapcsolatban. Az utóbbi évtizedben világ- jelenséggé vált, hogy az alapiskolát végzett tanulók műszaki pályát választanak. Naponta hallanak a szakmai tudás fontosságáról, technikai forradalomról, műszaki tudományok rohamos fejlődéséről és már ez is kiváltja bennük a műszaki pályák iránt való érdeklődést. Szakmát tanulsz — ember lesz belőled! De milyen szakimat tanuljon egy fiatal? Minden időszaknak meg van fa divatos szakmája. Jelenleg az alapiskolák elvégzése után a fiataloknak zöme az elektrotechnika iránt érdeklődik. Túlnyomó részük rádió-, televízió-szerelő óhajt lenni. Talán öt évvel ezelőtt a többség az autószerelő, a mechanikus vagy a géplakatos-mesterséget választotta. A lányok változatlanul a fodrászat, elárusítónő, kozmetika vagy ruhaipari szakmák iránt érdeklődtek, és ez az Igényük ma sem változott lényegesen. A népgazdaság igényei pedig gyakran mások, mint az egyéni elképzelések, és a helytelen pályaválasztásnál keresztezheti az egyén életútját. Mindenki nem lehet TV-sze- relő, mint ahogyan öt évvel ezelőtt sem lehetett minden fiatalból autómechanikus. A dél-szlovákiai járások nemzeti bizottságainak munkaügyi osztályán viszont általános a panasz, hogy bizonyos szakmára alig képesek tanulót keríteni. Pedig jó szakmák, kereset és munka szempontjából is. Építőipari tanulók után állandó a kereslet. Acs, kőműves, épületlakatos, csőszerelő, bádogos állandóan kell. Az ilyen szakembereknek biztos a megélhetése, és a keresetük is gyakran magasabb, mint némely értelmiségi pályán elhelyezkedő egyéneké. Sütőipari szakemberek szintén kellenének. A konfekció-ipar viszont a lányokat várja inkább. Üvegező, asztalos és villanyszerelő szakmát is tanulhatnak a fiatalok, mert az ilyen szakemberekben is hiány mutatkozik. Vannak vidékek, vagy városok, ahol valamilyen szakma divatossá vált és ott természetesen nehéz elhelyezkedni egy ilyen szakmában. Más helyen ellenben örömmel várják azt a szakembert, aki egy előző helyen véletlenül képtelen' volt elhelyezkedni. Szakmát tanulni mindenképpen előnyös. Biztos jövőt és keresetet jelent, másrészről pedig az általános műveltséget is megszerezheti a szakmát tanuló fiatal. A középiskolák nyitva állnak előtte, esti vagy távtagozaton is leérettségizhet. A 12 éves középiskola elvégzése után, ha egy fiatal esetleg nem kerül a főiskolára, márpedig az érettségizettek többsége nem kerül el — akkor vajon mihez kezd? Akkor álljon neki szakmát tanulni? ilyenkor talán már késő is. Vagypediig szakiskolában érettségizzen újra, hogy valamilyen oklevelet kapjon? Erre is volt már eset. Sok fiatal érettségizett már kétszer. Először az általános műveltséget nyújtó középiskolában, utána valamilyen szakközépiskolában azért, mert nem került főiskolára és szakképzettséget akart szerezni. így, időveszteség árán sze-' rezni szakképzettséget mégsem a jobbik eset. A leghelyesebb tehát már az alapiskolában komolyan mérlegelni milyen pályára is menjen valaki. A jövő a szakembereké. Alapjában véve a főiskolákon is szakmát tanulnak, magasabb szinten. A szakmatanulás mellett mégis humán ismeretekre is tegyen szert minden fiatal, mert csak így válhat az eseményekre azonnal reagáló, szélesebb látókörű emberré. BAGOTA ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalról) — Tévedés. Mindössze rossz gondok, bajok rövid idejű el- feledésére „használ“. A kijózanodás után azonban annál erősebben jelentkeznek ezek a kellemetlenségek. A szervezet igen keveset tud feldolgozni az alkoholból, így semmit sem táplál, sőt! De erőt, vagy meleget sem ad. Legfeljebb néhány percre. Az alkoholizmus világprobléma. Évente ežrek halnak meg „alkohol vezette“ gépkocsik, vagy más járművek balesetei által. Ezrek és ezrek lesznek büntetett előéletűekké alkohol vezette bizarr ötleteik végett. Tízezrek lesznek alkoholistákká, ebből kifolyólag betegekké. E borzalmas számok megfékezésére, csökkentésére tenni kell valamit! De mit? Novotny doktor szerint: — Elsősorban a felnőtteknek kell mérsékelniük indulataikat, hogy a veszekedés, az ezt követő koesmázás, berúgás helyett gyerekeik méleg otthonra találjanak, jól érezzék magukat a szülői házban. A mértékkel való ivás nem árt meg senkinek. De a határt túllépni nem szabad! A fiatalokra nem erőszakkal, hanem jó szóval és legfőképpen jó példával kell hatni. Persze ez utóbbit sem szabad túlzásba vinni. Senki se akarjon aszkétát nevelni fiából, mert a fiatalokat mindig is a „tiltott gyümölcs“ érdekli. Ha ezt nem sikerül megelőzni, akkor régi közmondás: Az alkohol ÖL butít, nyomorba dönt! — a most növekvő, sőt a következő generáción is beigazolódik. Megkezdődött a tanítás a a hallgatók könyvi ár cd rikbart Könyvtáros-képző Iskola ma- kapnak elhelyezést, különösen NYOMORBA DÖNT gyár osztályán (Osvetová Škola, azokban a könyvtárakban, ahol Bratislava, Dukelská ö. 3.). A magyar nyelvit könyvek tér- a feleség rendes munkavi- Szlovák Nemzeti Tanács isko- jesztésérbl van szó. szonyban volt. Férje csak időnlaügyi osztálya májusi határa- A magyar sajtó oldalain tér- ként dolgozott. A szegényes zata értelmében már megindul- jedebnes vita folyt a magyar háztartást nagyrészt az asz- tak az első konzultációs előadó- könyvek terjesztéséről, elosz- szony látta el a szükséges pénz- sok a magyar évfolyamban. Az tásáról, a könyvtárak megszór- zel. Gyerekük nem volt. tgy iskola kétéves, úgynevezett véséséről és nem utolsó sorban hát — megegyezés szerint — postgraduális-felépítményű is- az olvasóközönség megszűrve- mindketten szabad, gondtalan kola, ahová a középiskola érett- zéséről és az ezekkel kapcsola- életet éltek. Amit együtt tet- ségi megszerzése után veszik tos nehézségekről. A kiképzett tek, az az ivás volt. Gyakran. fel a hallgatókat. A hallgatók szakemberek, szakkönytárosok 1965. július harmadikán is. Az távtamclás formájában folytest- munkája a könyvtárakban a egész délutánt a kocsmában jók tanulmányaikat, és a mäso- felmerült problémák fokozatos töltötték. Estefelé az asszony dik évfolyam befejezése után megoldását vonhatja maga haza akart már menni. Férje záróvizsgát tesznek az elvég- után, úgy, hogy az illetékesek azonban jól érezte magát ivó- zett anyagból. A konzultációkat az iskola megnyitásával jelen- cimborái társaságában. Csak minden hónapban meghatáro- tös lépést tettek a szlovákiai hosszas, heves vita, dulakodás zott napokon tartják meg. magyar könyvkiadás terjesztése után indultak hazafelé. A hallgatók a konzultációkon érdekében is, de a könyvtárak „Te ringyó“ támadt felesé- tizenegy szakjellegű előadáson megszervezése érdekében is. gére G. K., alighogy átlépték vesznek részt a tanulás tarta- Most már a könyvtárak dől- iakásuk küszöbét. Asszonya az ma alatt. A könyvtárosi szak- gozóin van a sor, hogy kihasz- elfogyasztott italtól csillogó tárgyakon kívül elmélyítik is- nálják a lehetőséget szakkép- szemekkel, kissé bamhán me- mereteiket a marxizmus-leni- zettségük elmélyítésére és a redt férjére. G. K.-ban felforrt nizmus alapjaiból, a magyar és következő tanévben fokozottabb a vér. A kezeügyében fekvő a világirodalom történetéből és érdeklődést tanúsítsanak az is- 13x15 cm-es hamutartóval, újabb ismereteket szereznek a kóla munkája iránt. Az első majd két-háromszor ököllel szlovák és orosz nyelv, vala- magyar osztály decemberi kon- fejbe ütötte a nem védekező mint az irodalom történetéből, zultációján 18 könyvtáros je- nőt. Az az utolsó ütéstől öszAz iskola befejezése után lent meg. -hm- szeesett. A férfi erre cipővel ľ Akarsz-e könuvtáros lenni ? a lábán még alaposan összerugdosta az eszméletlen testet. A súlyos agyrázkódásba és agyvérzésbe egy héttel később G. K.-né belehalt. G. K.-nak eddig csak gyermeke nem volt. Júliustól felesége sincs már... 1964. december 24. Karácsony. A lakásokba, családokba mindenhova belopódzik a szeretet, a megértés, a béke. Legalább ezen a napon. Mindenütt? Nem! Például H. J. főrévi lakásán sem. A gyerekek és az élettől megtört feleség hiába várják időre haza a feldíszített karácsonyfával, az ünnepi vacsorával a család fejét, aki akkor harmadik hónapja volt már kereset nélkül. H. M. szerény takarítónői keresetéből sínylődött a család. H. J. késő este jött haza. Alaposan becsípve. Részeges rendelkezésbe kezdett. A feleség — mint máskor már annyiszor — a szomszédba ment inkább. A fiával maradt apa leült hát az ágy szélére, és játszani akart gyereke gitárjával. Erőnek erejével. Amikor látta, hogy nem tud játszani, a húrokon akarta kitölteni mérgét. Ráncigálta, feszítgette azokat. „Apu elrontod. Add inkább nekem“ kérlelte fia. „Én elrontom? Én,“ hördült föl H. J. „Nesze“ csattant az első pofon. Aztán a második és harmadik. A fiú kiabálni kezdett, amire hazaszaladt a szomszédba kényszerült H. M. Heves „tettleges“ szóváltás következett. A férj a konyhaszékek egyikén ülve szórta szitkait. A lelkileg megtört asszony megragadta a keze ügyében levő konyhakést, és H. J. bordái közé döfte. A penge szívet ért. A „családapa“ néhány perc múlva meghalt. H. M.-et 36 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A gyerekek egy egész életre félárván, három évre árván maradtak. Az ok — alkohol.-OIgen, az alkohol, öl, butít és nyomorba dönt! Sokakat? Százezreket! Mennyi keserűséget, fájó könnyet okozott már eddig is e három zord fogalom. Miért? Miért?? .... Mert az emberek nem elégszenek meg az alkohol okozta jókedvvel. Jókedvében még senki sem ölt. De nekik több kell! önuralom nélküli mámor, elködösített agy... Miért? Mert mint annyi másban, aa emberiség itt sem tudja meghúzni a határt....! Miklósi Péter VII. Felnőttek világa a tizenhétévesek szemével Az érdekel bennünket, mi az ifjúság véleménye a ma társadalmáról, milyen álláspontra helyezkedik most, amikor teljes erővel folyik « kapitalizmus elleni ideológiai harcunk. Tudomásul veszi-e vajon a társadalmi fejlődésnek ezt az egységes szakaszát, vagy pedig csak mozaikszerüen lát belőle itt-ott valamit? Vajon megnyertük-e az ifjúságot azon eszmék számára, melyeket mi a legfontosabbnak és legszentebbnek tartunk? A jelenlegi eszmei nevelés eszközei' és formái mennyire hatékonyak az ifjúság nevelésében?.... „SZERINTED MIK A SZOCIALIZMUS ELŐNYEI?“ Az ötszázhetveníkílenc prágai diák és ta- nonc közül negyvenöt százalék a szociális intézményekben és intézkedésekben látja a szocializmus előnyös voltát; Ezeknek a tizenhét- éves fiataloknak nagy része az ingyenes orvosi kezelést teszi az első helyre; a másik népes csoport pedig az öregekről való gondoskodást; mások a vagyoni egyenlőtlenségek felszámolásának tulajdonítják a legnagyobb fontosságot; s a megkérdezettek két százaléka pedig a magas életszínvonalat tartja a szocialista társadalom legjelentősebb vívmányának. A [többiek — már lényegesen kevesebben vannak — pedig az anyákról való gondoskodsát, az ingyenes üdültetést, az üzemi konyhákban való olcsó étkezést tartja a társadalom legnagyobb előnyének. Egy másik népes csoport (tizenhét százalék) művelődés terén látja ezeket az előnyöket. Az ingyenes tanulást, az ingyen kapott tankönyveket és tanszereket, az olcsó könyveket, az aránylag olcsó belépti jegyeket színházba és hangversenyekre, s azt említi első helyén, hogy a társadalom gondoskodik a művészekről és a sportolókról. A fiúknak és leányoknak egy igen jelentős része, számszerűit negyvennégy százaléka, a szocialista társadalom legfőbb előnyeit főként gazdasági és politikai megnyilvánulásaiban látja. Az előbbinek köszönhető szerintük a munkanélküliség felszámolása, továbbá a népgaz- dálfcodás központi irányítása, amennyiben ennek segítségével teremthető csak meg a terv- gazdálkodás. Politikánkban legtöbbre értékelik a Szovjetunió oldalán kifejtett békepolitikát (húsz százalék), az ember megbecsülését, az ifjúságról való gondoskodást, az egyén szólásszabadságát, a választójogot, az állandósított fizetést... főként azonban a biztonságot és az igen fontos elv „egy mindenkiért, mindenki egyért“ gyakorlatba való átültetését. ideológiai téren több fiatal legtöbbre értékeli a szocializmus alapeszméjét, hogy olyan társadalmat teremtsen, ahol minden ember egyenlő, ahol minden ember tehetségének és tudásának megfelelően munkálkodhat. Azt is meg kell említenem, hogy éppen ennél a kérdésnél a válaszok frekvenciája a legmagasabb volt — egy egész három tized (ez pedig azt jelenti, hogy néhány fiú és leány több mint egy előnyét látja a szocialista társadalomnak). „MIT TARTASZ A SZOCIALIZMUS HIÁNYOSSÁGÁNAK?“ Erre a kérdésre a válaszok frekvenciája egynél kisebb volt. A megkérdezett fiatalok legnagyobb része gazdasági (ötvenkét százalék), szociális (tizenkilenc százalék) ás politikai (tizenhat százalék)' jellegű hiányosságoké? lát társadalmunkban. A tizenhétévesek általában a helytelen gazdálkodási módszerekre gondolnak és arra is, hogy rossz az emberek viszonya a szocialista tulajdonhoz még a munkájukhoz is. Ez utóbbit nem egyszer kapcsolatba hozzák társadalmunk azon előnyével, hogy nálunk minden embernek joga van a munkára és az ezért járó fizetésre, ami azután — szerintük — negatívan hat. A fiataloknak égy kisebb csoportja rámutat, hogy aránylag kismérvű az annyira fontos versenyszellem a szocialista üzemek és az egyének között egyaránt... Ezután kerül sor az elavult berendezések és az árutermelés e- Iégtelen rugalmasságának kritikájára (s ezzel szervesen összefügg a nagyon is keresett, jóminőségű cikkek hiánya a piacon). A fiatalok akmunkás. elmondják, hogy sok üzemi berendezés, kevés a képzett ként a vezető helyeken nagy a káderhi Politikai hiányosságokat említett a me dezettek két százaléka, mint (például a szól szabadság „hiányát“, hogy n zik a külföldi utazásokat éslsziiuén ké: sz zalé-k a bürokráciát tartja a rendszer legn gyobb fogyatékosságának. Egyesek azután kr tizálták a fiatalok szabadságinak korlátozás a demokratikus elvek mellőzését, hogy el v gyünk szigetelve Nyugattól, hogy sok gyere nek még ma Ls bizonyos hátrányai van nálunk a származása miatt Tehát nagyjából így nézne! éyesek a szocialista társad, kor nem szabad figyelmen hogy a fiatalok nem készül kérdésekre, tehát a feleletei azután nagyon sokan, főkén is tudták, hogy mit válaszi ben. Az pedig nagyon is terra zetük . egyrészt saját észrevj pedig közvetlen környezetű! ______________ összegezéséből alakult ki. Köifeyeze-t ükben hallották emlegetni a felsorolt hiányosságokat, de olvashattak már erről a : ajtóban, hallhattak róla a rádióban vagy az «kólában, és láthattak ilyesmit a televízióban i*. Következik; Mit tartasz a ifapitaiista i:«rsa d alomról.! mai üzenné ira. Ügyana kívül hagynun fel ezekre •e sem. Ezé a leányok, ne jaiiak hirtelen etes, ho leik, m észrevételeinek
