Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-29 / 13. szám
KÉT TESTVÉR - EGY CÉL Szerintünk az állam ereje a tömegek öntudatában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek.- 2. OLDAL ANNA HARAGSZIK- 5. OLDAT« 3 halott kém.«« ______________ 7. OLDAL V. I. LENIN Yiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiii A futballista Teli Vilmos ejNYe, EJnyE ■ 9. OLDAL A XXIII. kongresszus előkészületei az egész szovjet nép ügyévé váltak. A foganatosított intézkedések hozzájárultak a dolgozók alkotó-energiájának kezdeményező-készségének ter- melökedvének fokozásához. így volt ez a kijevi múfonal-gyár fiatal dolgozói között is, ahol képünk készült Kozlovszkij felvétele A huszonharmadik árcius 29-én közel ötM ezer küldött, valamint több száz vendég tölti meg a moszkvai Kreml kongresszusi palotáját. A kongresszus megnyitásának napján a szovjet emberek visszagondolnak arra az útra, amelyet a kommunista párt 68 éves létezése alatt megtett. A párt abból a munkáskörből bontakozott ki, amelyet Lenin hozott létre Pétervárott 71 évvel ezelőtt 1895-ben. Érdekes tény, hogy L. N. Petrov a XXIII. kongresszus legidősebb küldötte 1896-ban lépett be ebbe a körbe és két évvel később 1898- ban az épp megalakult orosz- országi szociáldemokrata mun. káspártba. L. N. Petrov, tehát egyike annak a ma már kevés élőnek, aki elmondhatja, hogy szemeláttára helyesebben vele együtt keletkezett, növekedett és fejlődött a párt. Petrov elvtárssal együtt ott lesznek a kongresszuson viszont azok, akik már a második világháború után látták meg a napvilágot, tehát beleszülettek a kommunizmus építésének korszakába» É rdekes megemlíteni azt is, hogy 1917 novemberében, amikor a kommunista párt győzelemre vitte a szocialista forradalom zászlaját, a pártnak mindössze 240 ezer tagja volt. 150 millió lakos között ez természetesen csepp volt a tengerben. Lenin találóan nevezte akkoriban a pártot magocská- nak, oly kicsi volt. Ereje azonban abban állj, hogy a nép gondolatát és akaratát fejezte ki. Lenin szilárd meggyőződéssel mondotta, hogy e mag idővel megnövekszik és feltétlenül átalakítja, átformálja az országot, megújítja egész életét. Ez a meggyőződés azon alapult, hogy a mag jó talajba került és a benne rejlő ha. talmas életerő nem mehet veszendőbe, válasszák el bár évtizedek is a vetést a termés beérésétől. Ezek az évtizedek elmúltak és ma már az egész világ látja, milyen bőséges aratást hozott a lenini vetés. A Szovjetunió Kommunista Pártja korban a legidősebb a munkásosztály marxista-leninista pártjai között. Az összes jelenleg fennálló kommunista párt az ő példája és tapasztalatai nyomán jött létre az 1917- es októberi forradalom után. Az SZKP ma mintegy 12 millió tagot számlái, ez a világ kommunistáinak csaknem negyed része. A XXIII. kongresszust a köztársasági kongresz- szusok és a területi párt-értekezletek előzték még. A küldötteket itt választották meg és itt adtak felhatalmazást és utasítást az országos tanácskozáson való fellépésre. Ezért már most elmondhatjuk, hogy az előtérben a gazdasági kérdések állnak. A gazdasági kérdések tárgyalását szinte kivétel nélkül minden párt-értekezleten összekapcsolták a reform, az új irányítási módszerek vizsgálatával. Moszkvában és máshol is hangsúlyozták a gazdasági ösztönző hatékonyabb alkalmazását, a vállalatok szélesebb jogkörének biztosítását, a pártmunka jellegének bizonyos változtatását. A gazdasági kérdések megítélésében a szigorúan tudományos szemlélet győzedelmeskedik. Ez is nagyon szembetűnő vonása a XXIII. kongresszus előkészítésének. A tudományos elemzés követelése, a szakszerűségre, a tárgyilagos elemzésre törekvés, a vitatott kérdések minden vonatkozásban kifejeződött. Feltűnően sok volt a tudományos dolgozó' a küldöttek, a meghívottak és felszólalók között. A kongresszus megvitatja a Központi Bizottság beszámolóját, a XXII. pártkongresszus óta végzett munkáról, megvizsgálja és jóváhagyja a Szovjetunió népgazdaság-fejlesztési irányelveit, az 1966-tól 1970-ig terjedő ötéves időszakra, majd megválasztja a pártvezetőségi szerveket. A XXIII. kongresszus nyugodtan állapíthatja majd meg, hogy a XXII. kongresszus óta eltelt időszak alatt a párt szilárdan követte a lenini irányvonalat és nagy munkát végzett a kommunizmus építésére vonatkozóan az SZKP programjában kitűzött feladatok megvalósításában. A Szovjetunió Kommunista Pártja energikusan teljesíti internacionalista kötelességét, következetesen folytatja lenini irányvonalát, mind a bel- mind a külpolitikában. A mezőgazdaság az élelmezés bázisa 1966. március 22-én és 23-án ülésezett a CSKP Központi Bizottsága, amely ezúttal a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének bevezetésével foglalkozott. E. ŠTROUGAL elvtárs, a KB titkára nagyjelentőségű beszámolójából idézünk néhány gondolatot. A mezőgazdaság a társadalom élelmezésének fontos bázisa, a nélkülözhetetlen emberi szükséglet kielégítésével még inkább aláhúzza általános jelentőségét. Sajátságos feladatánál fogva a mezőgazdasági termelést semmi sem pótolhatja. A lakosság élelmezése, a táplálkozás helyes összetételének biztosítása az egész földkerekségen komoly problémát okoz. Az egyre növekedő igények és a termelés fokozásának üteme között nagyok az ellentétek. Ebből kifolyólag feszültség alakul ki a világpiacon, áremelkedéseket foganatos!tanak.és az élelmiszerek beszerzését is megnehezítik. Ezek az ismétlődő jelenségek kizárják, hogy egy fejlett szocialista ország, mint amilyen mi vagyunk, a termelés pangásának és az élelmiszerek állandóan fokozódó behozatalának útját kövesse.-0A személyi-anyaj több új BHRézke szociális ^^^ug elősegítette^^ a tej és a lésével a me: koronához Nem lenné, hallgatnánk,^gbg különösen ÍKzállu ság társadalmi jelen]_______ cslilik. A^roTdmüvesszovetkezete gazdaságok országos értekezletének résztvevői ezt konkrét példákkal is alátámasztották. övelését zeti tagok ositása is a gabona, nak eme- 2 milliárd ak, ha el- szervek, ezögazda- dig lebe- és állami-0. A tökéletesebb irányítás új rendszere a szocialista mezőgazdasági üzemek három alapvető feladatát jelöli meg. Először: fokozni a termelés intenzitását, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság szükségleteit teljes mértékben kielégíthesse. Másodszor: a társadalmi munkatermelékenység fokozatos emelésével és a termelés szakosításával mielőbb meg kell alapozni a termelés iparosításának feltételeit. Harmadszor: haladéktalanul biztosítani kell mezőgazdasági üzemeinkben a tökéletesebb irányítás érvényesítésének lehetőségeit.-0A jövőben minden járásban megválasztják az EFSZ-ek s az állami gazdaságok dolgozóinak sorából azt a tanácsot, amelynek küldetése az lesz, hogy támogassa a mezőgazdasági termelési igazgatóság tevékenységét. Az EFSZ- ek s az állami gazdaságok tevékenységét ezentúl is a mezőgazdasági termelési igazgatóságok irányítják. A járásokban s a városokban illetve községekben múlhatatlanul szükséges a mező- gazdaság irányítási szerveinek s a nemzeti bizottságok szerveinek szoros együttműködése.-0Mezőgazdaságunkban sokkal nehezebben érhetünk el kedvező fordulatot, mint népgazdaságunk más ágazataiban. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a múltban nem érdekeltük kellőképpen a mezőgazdaságnak népgazdaságunkban betöltött szerepét. Másrészt az is tagadhatatlan, hogy a mezőgazdaság már túl hosszú ideje nem tart lépést társadalmunk igényeivel. D e m é n y Ottó: LEHAJTOM A FEJEM Szerelem — eszeveszett álom! Behunyom a szemem, csak a kezemmel látlak. íme elhagytam mindent, ami elhagyható s most ide menekültem, ahol senki se láthat. Lehajtom a fejem kinyitott tenyeredbe s a szépszívú mezőn arcom pihentetem. Lázamat csititom bőröd fehér színével, s halk dobogás kíséri minden lélegzetem. Ez az egy megmaradjon! A többi kötelesség. De nagyon féltelek. Te! egyetlen magányom. Kövek közül kimentett sorsomnak menedéke, ábrándjaimat őrző mindig igaz világom. Szemembe, számba zárlak s összeszorított öklöm őriz — hogy el ne vesszél. Már nem járok soha nyitott kézzel a földön.
