Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-15 / 11. szám

------------------Ki.----------i---------------------­Labdarúgó világbajnokság 1966 Bemutatjuk a döntő 16 csapatát A európai tizedik selejtező csoportban egy válogatott volt, az angol. A szigetország a há­zigazda szerepében küzdelem nélkül jutott a 16-os döntő­be. Aztán mikor a sorsolás megtörtént, a londoni kalapból a következő csoportot „vará­zsolták“ elő a rendezők: Anglia, Uruguay, Franciaor­szág, Mexikó. A VB döntő egyik legköny- nyebb csoportja ez az első cso­port. A házigazdára nem vár túlságosan nagy feladat, hogy továbbjusson a negyeddöntő­be. A büszke Albion a labdarú­gás bölcsője. Egy évszázaddal azelőtt indult el hódító útjá­ra a kerek bőrlabda és az el­ső tanítómesterek a szigetor­szág lakói voltak. Az angol, skót, ír, walesi labdarúgók sok sikert arattak, odahaza szinte Most elérkezettnek látják az időt az eddigi kudarcok „kikö- szörülésére.“ — Meg kell nyernünk a vi­lágbajnokságot — adták ki a jelszót a szigetországban. Az angol labdarúgás mérlege az elmúlt esztendőben sikeresen zárult. Az idén sincsen okuk panaszkodniok a derék ángliu- soknak. Mégis olyan a hangu­lat, mint a szigetország ég­hajlata. Derűs optimizmusukat elég gyakran váltja fel a pesz- szimizmus borúja. Vébé Vili örömteljes várakozásába egy kis aggodalom is vegyül. A kupamérkőzések során e- lég jól szerepelnek az angol csapatok. Éppen a magyar él­csapatok kaptak egy kis kós­tolót a szigetország erőteljes labdarúgásából. Az Újpesti Dó­zsa elvérzett a Leeds lendüle­tén és a mély, agyagos pá­Amlkor a magyar válogatott fölényesen verte az angol vá­logatottat, képünkön Sándor Csikar tör kapura nem is lehetett megverni őket. Aztán új idők szele kezdett fújdogálni a futballban is, és a magyar aranycsapat meg­tépázta a tanítómesterek sza- kállát. A büszke Albion veret­lenségének nimbusza a Wemb- ley-stadionban, a VB színhe­lyén hullott a „porba“. lyán hagyta továbbjutási re­ményeit. A Honvéd a liver­pooli gáton bukott fel, A Nép­stadionban csupán vergődött a Tichy Lajos vezérelte Hon­véd ötösfogat, a visszavágón pedig nem lehetett kétséges a magyar csapat sorsa. Az ilyen kupatalálkozók is kellő fokmérőt nyújtanak az erővi­szonyok lemérésére. Am térjünk rá az angol vá­logatottra. Mellékelt képünkön Alf Ramsey, az angol szövet­ségi kapitány, gondterhelten vakarja kobakját, de az első csoport selejtező mérkőzései­től ő sem tart túlságosan. U- ruguay dicsősége már a múlté, a francia és mexikói váloga­tott pedig nem éri el az an­golok színvonalát. Erőnlét, gyorsaság, kemény- .ség dolgában az angol labda­rúgók még az Inter csillagaival is felveszik a versenyt, a gól- lövés azonban egyelőre az an­gol labdarúgás Achilles-sarka. Az ‘ NSZK elleni felkészülő mérkőzésen csak egy árva gó- locskával győzött az angol vá­logatott. Igaz, még hiányzott az ötösfogatból Greaves, a gól­zsák. A kitűnő csatár sárgasá­got kapott és csak most lábalt ki belőle. Ramsey keretében már helyet kapott. Ez a keret egyébként a következő: Banks. Vaiters, Stepnev — Cohen, Newton, Wilson. Charlton J.. Thomson. Norman, — Hunter, Stiles, Moore — Baker, Est- ham, Connelly, B. Charlton. Hunt. Thompson, Ball, Grea­ves, Douglas, Chivers. Ezzel a gárdával' akarja megszerezni a Rimet-kupát Alf Ramsey. A július 11-i megnyi­tóig még néhány felkészülő mérkőzést, játszik az angol vá­logatott, a szakértők szerint azonban túlságosan nagy vál­tozások nem várhatók a ke­retben. Az angol csapat a Wembley- síadionban az „uruk“ elleni mérkőzésen mutatkozik be. Jú­lius 16-án Mexikó, 20-án Fran­ciaország lesz az angolok ellenfele. Az angol szurkolók remélik, hogy ezzel még nem ér véget válogatottjuk VB sze­replése, és Ramsey csapatá­nak sikerül kiharcolnia a jú­lius 25-i negyeddöntőt, sőt egy kis hagyományos brit szeren­csével a július 30-i döntőt is. Alf Ramsey (középen) Jackie Charlton és Bob Charlton tár­saságában A Wembley-stadionban angol világbajnoki címet szeretnének ünnepelni a szigetország la­kói. Alf Ramseynek azért komoly gondjai is vannak. Elsősorban azért, mert az angol csapa­tok igen jól szerepelnek a kü­lönböző kupákban és ezért a válogatott közös felkészítése a- kadályokba ütközik. A másik komoly probléma a bajnoki i- dény és a VB mérkőzések szín­helyének kérdése. A rendelke­zések értelmében április 27-e után már nem játszhatnak! mérkőzéseket a VB-re kije­lölt pályákon, viszont az E- verton, a Manchester United, az Aston Villa, a Sheffield Wednesday és a Sunderland ragaszkodik ahhoz, hogy a későbbre tolódó mérkőzései­ket a saját pályájukon játsz­hassak le. Mint ismeretes, Ramsey európai portyára a- karja vinni a válogatottat. Márpedig amennyiben az angol élcsapatok közül valamelyik eljut a kupaküzdelmek döntő­jéig, felborul a terv, hiszen a kupagyőzelem fontos a csa­patok számára. A Manchester Unitedben játszik Charlton, Stiles, Connelly, a Liverpool válogatottjai Milne, Hunt, Thompson, így tehát akad probléma Vébé Viliék hazájá­ban, hiába mosolyog derűs bi- ; zakodással a szimpatikus kis figura. 11. — A Ferencváros utánpótlás­csapata ellen mérkőztünk. A tét nagy volt, azt döntöttük el, melyik csapat jut a viareggiói döntőbe. A Dukla igen nagy játékerőt képviselt. Ez a csapat játszott: Vencel — Cmarada, Linhart, GajduSek (Tesár) — Migas, Urbánek — Nedorost. Veselý, Morávek, Kopecký, Ka­bát. Nedorost az első félidőben két gólt lőtt, és a két gólos előnyt megőriztük a második félidőben is. Pedig a 64. perc­ben tizenegyeshez jutott a Ferencváros. Varga állt a lab­dához. Szinte éreztem, hová lövi. Fel, magasan a jobb sa­rokba. Sikerült védenem. De ekkor még nem nyertük meg a mérkőzést, hiszen négy perc­re rá a játékvezető kiállította Migast. Sikerült két góllal győznünk, a döntőben a Bolog­na volt az ellenfelünk A dön­tőben azután a Duklának sike­rült a nagy bravúr, 2:0-ra vertük meg az olasz csapatot.. Sok szép siker, pompás győ­zelem szerepel Vencel Sanyi mérkőzéslisláján. De nemcsak az ifjúsági válogatottban, nem­csak a csehszlovák utánpótlást képviselő Duklában szerepelt eredményesen a fiatal kapus, következett az utánpótlás válo­gatott, majd később a nagy- válogatott. — A magyar utánpótlás vá­logatott ellen is védtem. Tren- csénben. A mi utánpótlásunk a következő felállításban állt ki: Vencel — Kolár, Zlocha, Cmarada — Schwarz, Majerník — Veselý (Levický), Dyba, (Strune), Gáborik, lilék, Kabát. A magyar csapat felállítása: Varga — Csordás (Formaggin) Páncsics, Horváth — Kanyó, Nagy — Karaba, Szuromi (Ta­kács), Varsányi, Tóth, Szikora. Elég balszerencsés volt a mérkőzés a mi számunkra. Bár nehezebben lendült bele Gábo- rikék csatársora, a mezőnyfö­lény a miénk volt. A 8 percben Cmarada felvágta Varsányit és a megítélt tizenegyest Páncsics biztosan belőtte. Veselý egyen­lített ugyan, de a 75 percben ismét tizenegyest ítélt ellenünk a játékvezető. Tóth lövését ugyanis Cmarada már csak kézzel ütötte ki a kapuból. Ismét Páncsics állt a labdához és megint csak gólt ért el. Még szerencse, hogy Struncz egyen­líteni tudott. Külföldi utazások, portyák, országok, városok, földrészek. Elérkezünk az 1965-ös eszten­dőhöz. A Leeds United stadion­goi flegmával nyugodtan és hl- degvérüen követik a labda út­ját. Előzőleg az „Under 23“ kétszer is legyőzte az ellen­felet. Bratislavában 2:0-ra, Newcastle-ben 3:0-ra. — Két győzelem után a har­madikat akarjuk élvezni — mondogatták a nézők. Az .Un­der" győzelmét jósolta a pá­A viareggiói íórnán: az első sor baloldalán guggol Vencel Sanyi komlói Bányász elleni mérkőzésre ezzel a csapattal állt ki a komáromi duklások csapata ja. A lelátókon 20 ezer néző. A gyepszőnyegen a fiatalok csapata. A csehszlovák „Orosz- lánkölykök" és az angolok re­ménységei. A 23 éven aluliak csapata. „Under 23". Leeds ti­pikus angol kisváros. A lakos­ság — mint minden angol — él-hal a labdarúgásért. A Leeds United eljutott az angol kupa döntőjébe Nagy szó ez. Angliá­ban a kupadöntő felér minden mérkőzéssel. A válogatott talál­kozói iránt távolról sincs olyan érdeklődés, mint a kupa dön­tője iránt. Kivált olyankor, amikor az i- lyen Leedshez hasonló kiscsa­pat kiharcolja a döntőt. Az már nem változtat a nagy szenzációnM hogy a Leeds a döntőben alulmaradt. De most nem kupamérkőzés folyik a gyepszőnyegen, hanem az „Un­der 23“ csapatának kell tapsol­ni. A brit oroszlán és a két- furkú csehszlovák oroszlán u- tánpóttásválogatottja áll egy­mással szemben. A nézők an­lya is, előző nap esett, mély volt a talaj. Kedvezett az an­goloknak. Ám az első gól so­káig váratott magára. A hazai­ak kapujában Glazier, a ven­dégekében Vencel. Hogy melyi­kük védett jobban, nehéz el­dönteni. Azért, mert egyikük sem kapott gólt, a mérkőzés gól nélküli döntetlennel ért véget. Talán Vencel volt a jobb, neki ugyanis több volt a dolga. Az angol játékosok erőteljesebben bombázták a ka­put, de a nyurga kapus biz­tosan védett. — Kitünően játszott a Hrd­licka — Gáborik tandem — emlékezik vissza Vencel Sanyi — és így aránylag jól zárt a védelem. Mégis csaknem kikap­tunk. mert a 78. percben a ki­tűnő Armstrong, a balszélső, teljesen egyedül tört a kapu­ra. A védelem elaludt én két­ségbeesetten kifutottam a ka­puból eléje és ez úgy látszik megzavarhatta, mert kapu fölé bombázott. (Folytatjuk) Ö, boldog ifjúság hova lettél? Ébresztő Várnak a kutyák — Bocsánat, azt gondoltam hogy Mi újság a rádióban? Az nevet a legjobban, aki utoljára nevet.

Next

/
Thumbnails
Contents