Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-03-30 / 13. szám
19^5. áprilif 4 Az ember arra hajlamos, hogy csak az élményének hlgyjen. s mit közvetlenül meg nem ért, valószinűtlen-szerű minden. Mikor nagyapánk és apánk hősi tetteit emlegette, azt hittük, csak szépítgetl a kort, amely elszállt felette. Valahogy így van velünk is, gyermekünk, ha a választ várja, önkéntelenül gondolunk apánkra és a nagyapánkra. Nézzük a nyílt gyermekszemet, vajon hiszi-e, amit mondunk, s önmagunk jelentőségét nem és nem szabad eltúloznunk. T ...Különös húsvéthétfő volt. Lehet, hogy ragyogott az ég Is, de pincék hűvös mélyén remegett még a gyertyafény is. Lövést robbanás követett, bakancsok dobbantak a járdán, rohanás, fegyverkattogás, és rém táncolt az ember hátán. A fül dohos falhoz tapadt, s a szavak foszlányát bogozta, az egyik németül harsog, s a kihalt utca visszhangozza. Ahány lépés közeledik, felénk irányítottnak véljük, érezzük, tudjuk, virrad már, közel a perc, vajon megérjük? Azt mondják, halála előtt magába tér az ember mélyen, s ott legbeiül filmként pereg, amit tett egész életében. Valahogy mindenre szántan gondoltunk arra, ami kedves, de a gond egocentrikus, megtérő szárnya minket verdes. Erélyes lépések alatt dong a néma ház folyosója, nyílik az ajtó, s a huzat a pisla gyertyát majd eloltja, de az most új erőre kap és fényesebb lesz, mint a csillár, szemünk fényével együtt csüng az első szovjet hős rubinján. A CSItt SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK. LAPJA Legyen ez a város is a GYÖNGYE Bratislava, 1965, április 4. Zala József M ilyen távlatok nyílnak Bratislava, Szlovákia fővárosa számára ? Meg vagyunk róla győződve, hogy idővel valóban a Duna gyöngyének számít majd. A város nemcsak ipari, gazdasági és kulturális központunk, hanem a szlovákiai szervek székhelye is. Komoly gondot okoz, hogy Bratislava a szükségleteknek megfelelően épüljön ki és a lakáskérdés is megoldódjon. Bratislava valamikor a XVII. és XVIII. században szabad királyi város, később pedig Bécs és Budapest elővárosa lett. Az idők folyamán igazi modern fővárossá fejlődött. A városfejlesztési tervek szerint úgy építik ki a várost, hogy lakossága jól érezze benne magát, a város terjedelmének megfelelőén építik ki a közép- és főiskolák hálózatát, gondoskodás történjen a korszerű, szociális intézmények kiépítéséről, valamint a közlekedési hálózat és az áruházak építéséről. A városfejlesztési terven különböző szakemberekből álló kollektívák dolgoznak és a legkisebb részletekig mindent előre terveznek. A tervezésnél nemcsak a tulajdonképpeni város építését veszik figyelembe, hanem a fővárossal együtt fejlődő elővárosokat és felépüléseket is. Tervek szerint a várost főleg nyugati irányba építik ki és ezt az elvet a belváros rendezésénél is figyelembe veszik. A Duna-parti sétányt például egész Károlyfalváig vezetik, sőt még tovább, egész Dévényig. A z iparvállalatokat a városon kívül helyezik él, nehogy rontsák a levegőt. A nagyobb vállalatokat i- dővel a peremvárosokba helyezik át, Salára, Széncré, a fafeldolgozó iparvállalatokat pedig Pezinokba. Záhorie környékén helyezik el majd az élelmiszer- ipari vállalatokat. A szomszédos kisvárosokban üdülő-telepeket is létesítenek majd, hiszen a Kis-Dunán e- gész Szeredig megindul a személyforgalom. Bratislavát majd három övezetre osztják fel. A belvárosban összpontosítják azokat az intézményeket, amelyek nemcsak a főváros számára, hanem országos viszonylatban is nagy fontossággal bírnak. A középövszetc-ben lehetőleg lakóházakat építenek, míg a külső Övezetben majd az ipari üzemeket, a mezőgazdasági üzemeket, Az 1967-68-as években kiépülnek a Štrkovec, Ostredky, Trávniky, Pošeň nevű lakónegyedek. Ezeknek összesen 60 ezer lakosa lesz. A kárólyfolu- si település 1967-70-ben épül fel és 30 ezer lakosa lesz. Dub- ravkának 1973-ig 50 ezer lakosa lesz. Ligetfalu is kiépül, 60 é- zer lakosra számítanak. T ermészetesen nem feledkeznek még a zöldövezetekről sem. A Kis- Kárpátok erdőségeit a dévényi és a károlyíalusi erdő-övezetekkel akarják összevonni. Bratislava keleti részén ligeteket létesítenek. Ligétfalun pedig sport-areál Bratislava távlati terveinek kidolgozásán széleskörű kollektívák dolgoznak. Igyekezetük odairányul, hogy minél szebbé, kényelmesebbé építsék ki a Duna gyöngyét, Szlovákia fővárosát: Bratislavát. • ».ős as új városnegyedek, melyeknek nines múltjuk csupán jelenük és Jövőjük
