Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-03-16 / 11. szám

11. fiám Ára 10 f. XIV. évi.,- 1965. m .16. II ..... • Äz idén Is a hagyományos munkahelyekre: a mezőgazdaságba, az építke­zésekre és a talajjavítási munkálotakra • A középiskolások majd a széna és komló behordásánál segítenek • Hová mehetünk nemzetközi brigádmunká­ra? • A legjobbak szeptemberben nemzetközi cseretáborokba mennek Mire beköszönt a „diáknyár" Prágában e napokban ülést tartottak a nyári diák-brigádok központi vezetőségének tagjai. Dušan Macháőek, a CSISZ KB osztályvezetője a CSISZ KV képviselőit és a brigádközpont tagjait a külföldi diákbrigádok és versenyek rendezésénél be­állt változásokról tájékoztatta. Az értekezleten részt vettek az Erdő- és Vízgazdasági Minisz­térium képviselői Is. Az idén Is a hagyományos munkahelyek, a mezőgazdaság, az építkezések, a talajjavítás! munkálatok vár­nak a diákok segítségére. A főiskolások elsősorban a fő­iskolai Internátusok, menzák építkezésein, a mezőgazdasági beruházási építkezéseken, a bá­nyákban, a kohászatban, kisebb öntözőberendezések építésénél fognak segíteni. A széna be­gyűjtésénél Is számítanak a diá­kokra. A középiskolások is segítenek majd a mezőgazdaságban, Šu­mava, Jeseníky vidékén, a nyu­gatcsehországi országrészekben és Közép-Szlovákiában segíte­nek a széna behordásánál. Az ipariskolák kollektív brigádjai részt vesznek az iskolai objek­tumok építésében is. A legfiatalabb CSISZ tagok, a kilencedikesek számára egyes kerületekben barakk- és sátor­táborokat állítanak fel. Ezek munka - és egyűttal rekreációs táborok is lesznek. Erdei bo­gyók gyűjtéséből annyi jövede­lemre tesznek majd szert, hogy kiadásaikat saját maguk fe­dezhetik. A diákok körében igen ked­veltek a nemzetközi táborok. Hazánk területén öt ilyen tá­bort állítanak majd fel. Ezeken a táborozásokon 250 külföldi és ugyanannyi belföldi diák vesz majd részt 250 főiskolás cse­reakció keretén belül Európa és Eszak-Afrika különböző orszá­gaiba Indul. Természetesen a szocialista országokba is szer­vezünk csereakciókat. Ezek a brigádosok egy hónapig tartóz­kodnak majd külföldön, a ha­tárig maguk fedezik az útikölt­séget és kint saját keresetük­ből élnek. A nyári diákbrigádok önkén­tesek, ez azonban nem jelenti azt. hogy a CSISZ szervezetek az előkészületekre nem fektet­nek majd súlyt. A vitában főleg prágaiak, br- nőiak és bratislavaiak vettek Számadó Ernő: részt és rávilágítottak arra, hogy a fővárosi fiatalok közül lényegesen kevesebben vesznek részt a szünidei brigádokban. Gyakran találkozunk olyan diá­kokkal Is, akik tanulmányide­jük folyamán egyetlenegyszer sem jelentkeztek brigádmunká­ra. A CSISZ KB Főiskolai Taná­csa ezért a fakultások között versenyt hirdet: melyik fakul­tás éri el a brigádokban a leg­magasabb százalékot? A leg­jobban képviselt fakultásokról öt csoport diákot külföldi ese- retáborozásra küldenek és a fakultások is tárgyi jutalmakat tűznek ki számukra. Azok közül, akik a talajjaví­tási munkálatok terén a leg­jobb eredményeket érték el, 45-en szeptember elején tanul­mányi kirándulásra mennek a Szovjetunióba. A legjobb kom- lőszedők számára ötnapos ki­rándulást szerveznek. A nyári brigádok sikere nem­csak azoktól az üzemektől függ, amelyeknek a brigádosokra szükségük van, hanem a CSISZ szervezetektől is, amelyek a brigádosokat szervezik. y\apfentj az eraoH a< A jelenetet, amely­nek tanúja voltam, klasszikus festők Mintha parázzsal szórták volna be Az alkonyt havat, úgy ragyog, Tükrös jégre kék árnyékot vetve Siklónak el madárrajok, Tóból, égről összenéz a két nap, ó-rannyal tündöklik a nád. Bokrok alatt foglyok kaparásznak, Csípdesik a gazok ágbogát. Ballagok a láperdőn keresztül. Csupa fény az álmodó vadon, Tiszta szél leng, ring-remeg a repkény, Lila árnyék játszik a havon. Fehér hó közt piros berkenyében Egy pöttömnyi kék cinke dalol Olyan szépen, hogy a hóvirágok Kilesnek a roskadt hó alól. Kalapomhoz tiízök néhány szálat. Otthon majd a pohárba teszem, Hogy egy nekem nyíló szép tavaszról, Terólad meséljenek nekem. Ismerjük a kukorica ősét? A tudósok megtalálták csaknem minden gazdasági és Ipari növény ősét, vagy rokonát, csak a kukorica származására és fejlődésé­nek történetére nem derült fény. A közelmúltig nem tudták megállapítani, me­lyik növényből származik, és milyen fejlődési fokoza­tokon ment keresztül az idők folyamán ez a rendkívül fon­tos gazdasági növény. Lin­né, a világhírű botanikus szerint az összes kukorica - fajták a Zea mays nevű nö­vénytől származnak, ennek eredete azonban rejtély, mert a természetben nem találtak egyetlen hozzá ha­sonló növényt sem. A bota­nikusok tehát azon a véle­ményen voltak, hogy a ku­koricát az emberek az év­ezredek folyamán valami­lyen más növényből tenyész­tették ki. Most végül R. S. Mac Neish vezetése alatt egy 30 tudósból álló expedí­ció Tehuacanban, Mexikó egyenlítői vidékén megtalál­ta azt a helyet, ahol a ku koricát kitenyésztették. I régészek ott negyven egy­másután! fejlődési korszal maradványait vizsgálva, ki tűnőén konzervált kukori­cát is találtak. Az egymá fölött elhelyezkedő archeo lógiai rétegekben hat kü­lönféle kukorica fajtára búk kantak. Közülük a legutolsf nagyon hasonlít a Mexikó­ban ma is termesztett kuko ricához a legrégibb viszon az ősi vad-kukorica, amely bői a kukorica fejtákat kite nyésztették. Ennek az ős kukoricának a csöve igei rövid, alig 3 cm hosszú, hím virága a termőnek folytatá sa. azaz a csutka végén he lyezkedik el. A kukoricacsö vet nem takarja levélhüvely az apró kukoricaszemel könnyen váltak le a csutká ről és szóródtak széjjel, i tudósok szerint az ősi ku koricafajta fűevő állatok főleg a kecske behozatala é! elszaporodása következtébei pusztult ki. berakást kért. So­vány volt a kislány barna arcú és elég belőle. Egy titok­zatosan szép, ide- , gén. rejtélyes mo­Psziché ébredése ecsetje nyomán többször láttam már: Psziché fel­ébred virágzó bo­korban vagy bar­langban, mohán többnyire attól hogy Ámor a ma­ga kis lámpásával arcába világít... Az 1965-ös kiadásban úgy történt a do­log, hogy egy sö­tétkék iskolakö­penyes kislány, si­ma. egérszín, far- kincába kötött haj­jal bejött a fod- rászüzíetbe és za­vartan, szemmel láthatóan életében először mosást és jelentéktelen. Az a fodrászlány, aki kezelésbe vette alig volt nála idő­sebb. De karcsú hullámos alakú és bronzhajű kis hölgy, rutinos és beavatott. Rámo- solygott a kortárs­nőjére és szertar­tásosan „leterítet­te“. Tanúja voltam amikor a szárítás­tól kipirulva, csa­varoktól fürtös, csillogó frizurával belenézett a tükör­be. És életében először meglátta önmagát, azaz a nőt, aki majd lesz solyú kis tündért. Rémülten rámeredt tükörképére, szin­te visszahőkölt tő­le. Mintha egyszer­re az a rengeteg bonyodalom és láz zavar és forró in­dulat nézne rá visz- sza, ami majd ezt a nőt megragadja és talán elsodorja. Egy másodpercig tartott ez csak. És aztán ez történt: e kislány, az okos gúnyos, fölényes iskoláslány hirte­len kinyújtotta a nyelvét önmagára. f. á. E napokban Nitrán befejeződtek a földművelési technika napjai. A Szlovák Nemzeti Tanács és a Mezőgazdasági Főiskola több mint 150 traktoros számára szemináriumot rendezett. Mint azt I. Dubovsky felvételén láthatjuk, a traktorosok megismerkednek ez új típusú gépekkel A közelgő tavasz egyik szimbó luma — golyózó gyerekek (Helexa felvétel) Tavafi éf fegyelem Jön a tavasz. A verőfényes napsütés, a zöldellő fák, a zsenge fű, a madárcsicsergés, a vadregényes hegyoldalak szinte ellenállhatatlan érövei hívogatják, csábítják el hama­rosan az iskolapadból, a lecke­írás, a tanulás mellől a gye­rekeket. A természet varázsán megtörik ilyenkor a fegyelme­zés valamennyi eszköze. Sok­szor a leg szorgalmasabbnak is­mert gyermek kötelességtudá­sánál is erősebbnek bizonyul a szabadban való tartózkodás lehetősége. Ez a jelenség a szülők részére nehéz harcot je­lent a természet vonzóerejével szemben. A tanév korántsem ért még véget, a hátralevő tananyag elmélyítése, ismétlé­se figyelmeztet, hogy nem sza­bad lazára engedni a gyeplőt és a tanulási fegyelemtől, a házifeladatok rendes, lelkiis­meretes elvégzésétől már csak azért sem tekinthetnek el, mert a gyermek most tesz koronát egész évi munkájára. Hiába lenne azonban a gyer­meket eltiltani kedvenc szóra­kozásaitól. A „tedd" ezúttal is erőteljesebb hatású eszköz, mint a „ne tedd“! A pozitívum sokkal nagyobb jelentőségű a nevelésben, mint a tilalom. A szülő dolga változatlanul, számonkérni a gyermekétől a rendes munkát, ugyanakkor a- zonban maximális lehetőséget is nyújtani ahhoz, hogy minél több időt töltsön a levegőn já­tékai vagy szórakozással, spor­tolással. L. U.

Next

/
Thumbnails
Contents