Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-23 / 8. szám

é Minden tudomány él az absztrakció fontos és termé­keny módszerével. Amikor pél­dául az erőjelenségeket tanul­mányozzák, eltekintenek attól, hogy azokat milyen konkrét gép hozta létre, sőt attól is, hogy egyáltalán gép vagy vala­milyen élő szervezet idézi-e elő. Ily módon nagyon sok olyan törvényszerűséget fedez­tek már fel, amely egyaránt érvényes a szervetlen anya­gokból létrehozott szerkeze­ciők formájában fogja fel. A jelkombinációk bizonyos fi­zikai jelenségek (fény. hang, elektromosság stb.). Azok a jelkombinációk, amelyeket1 a rendszer képes „befogadni“ és feldolgozni, információk a szó­ban forgó automata számára. A kibernetikát tehát az in­formáció fogalmának az olda­láról is meghatározhatjuk, eszerint: a kibernetika az in­formációk közlési, tárolási, fel- dolgozási módjait vizsgáló tu­domány, függetlenül attól, hogy ezek a funkciók ember­szempöníból — egyik legfon­tosabb kérdése éppen az, hogy hol van a határ, ameddig ezek a gépek helyettesítik az em­bert. A kibernetika még nem tel­jesen kiforrott tudomány. Az eddigi konkrét gyakorlati ered­ményekből azonban már meg­állapítható: fejlesztése társa­dalmi szempontból a technikai haladás szempontjából első­rendű feladat. Ma már nem lehet elképzelni a tudomány és a technika fejlődését, a ki­bernetika fejlesztése nélkül. Nagyon szoros kapcsolat van a matematika és a kibernetika között. A kibernetikai jelensé­gek nagy részét a metamtika „nyelvén" írják le. a matema­tika módszereivel elemzik. A matematikának több speciális ága is kialakult ebben a szoros kapcsolatban. Ilyenek például: i Norbert Wiener, a kibernetika megalapítója tekre és a szerves (élő) világ rendszereire. Wiener szerint azok az ob­jektumok, rendszerek tartoz­nak az automaták fogalma kö­rébe, amelyek úgynevezett re­ceptoraikon keresztül „felfog­ják“ a külvilág, a környezet hatásait, majd ezeket — a rendszer belső „szerkezete“ által meghatározott módon — feldolgozzák, és enngk ered­ménye alapján (úgynevezett effektoraikon keresztül) hat­nak a környezetre, a külvilág­ra. Ebbén, a folyamatban köz­ponti szerepe van az informá­ció és a jel fogalmának. A környezet hatását ugyanis az automata jelek ill. jelkombiná­Mezőgazdasági kiállításon Cgyedül csak tévelyegnék “ ezen a nagy baromfitele­pen. Némely helyen hóba süp­pedek, a sok ajtó és rekesz között nem tudok eligazodni. De Spányik Géza, ilyenkor ud­variasan megfogja a váltam és egyenes útra vezet. Ugyanis ő itt a legszakavatottabb ember, a telep vezetője. A komáromi állami gazdaság újtelepi baromfifarmján ren­geteg a látnivaló. Különösen a kísérleti részleg érdekes. Amerikából és a nyugat-euró­pai államokból behozott tyú­kokkal, kakasokkal kísérletez­nek itt, és több hatalmas pe­csenyecsirke-nevelőt is építet­tek. A tenyésztés és nevelés üzemszerűen történik. Csak győzné valaki jegyezni azt a sok érdekességet, amit Spányik Géza beszél, főleg a kísérlete­zésről. Kanadai fajtákat kever­nek hazai vagy olasz fajtákkal. A másik ketrecre mutat és már holland, nyugatnémet vagy dán fajtákról beszél, A legjobb tenyész-akipanyagot akarják előállítani, ami aztán legjobban megfelel a pecsenye-csirke ne­velésnek. A kísérletezés fő cél­ja, hogy minél kevesebb takar­mánnyal a legrövidebb idő alatt a kívánt súlyú pecsenye-csir­kéket nevelhessük. Ezért foly­tatnak fajtakeresztezéseket és szakszerű fajtakiválogatást, hogy megfelelő utódokat nyer­jenek. Egy korszerű baromfitenyé­szet voltaképpen húsgyár. A dolgozók magasfokú szakkép­zettsége követelmény Ezerféle dologhoz kell érteniök, ha eredményeket akarnak elérni. Megmutatták, hogy a keltető­gépekbe kerülő tojások kiválo­gatása is mennyi munkával jár. mennyi időt vesz igénybe. Ide igen képzett dolgozók kellenek. És azok is vannak itt. Az újtelepi baromfifarmon ben, gépekben, vagy ezek komplexumaiban (a társada­lomban)-mennek végbe. E tu­domány hatóköra igen széles, mivel a jelenségeket mozgás­formájuktól függetlenül, csak az automatizmus oldaláról vizsgálja. Az automatizmus törvény- szerűségeinek általános vizsr gálata. átfogó elvek kimondása, rendkívül nagy jelentőségű. Ennek az elvnek a segítségé­vel, és a legtökéletesebb auto­matának, az embernek az után­zásával, tulajdonságainak és képességeinek „jnodellálásával" létrehozhatunk olyan mester­séges automatákat* amelyek a szellemi tevékenység széles területén kisegítik, helyettesí­tik az embert. Másfelől viszont: a mesterséges automaták egyes tulajdonságainak elemzésével, esetleg extrapolálni („előreje- lezm"*) lehet azt, hogyan fog­nak működni bizonyos esetek­ben a természetes automaták. A kibernetika központi kérdése jjppen e kettős feladat megol­dása. A kibernetika gyakorlati eredményei már ma is óriásiak. Meglehetősen közismert, hogy nagy számban léteznek és mű­ködnek olyan automaták (az elektronikus számológépek), amelyek az ember gondolkodá­si-funkciójának széles körében helyettesítik-ez embert. Ezek az automaták éppúgy „megta- níthatók“ arra, hogy egyik nyelvről a másikra fordítsanak vagy hogy sakkot játsszanak, mint arra, hogy kiszámítsák a rakéták pályáját vagy egy raktár optimális készletét. A kibernetikának — filozófiai az információelmélet, amely az „információforgalom“ tör­vényszerűségeit írja le; az au­tomaták általános elmélete, amelynek tárgya a „kiberneti­kai“ automaták matematikai modelljének vizsgálata; opti­mális folyamatok matematikai elmélete. Ez utóbbi az olyan rendszerek vizsgálatával fog­lalkozik, amelyeknél a feladat egy (vagy több) cél elérése optimális vezérléssel stb. Sokan, ha a kibernetika szót hallják, ezt azonosítják a szá­mítógépekkel. A kibernetika azonban több, mint ezeknek a gépeknek a tudománya. Az úgynevezett gondolkodó gépek csak term/ékei, bár ugyanakkor eszközei is a kibernetikának. A matematikai kibernetikán kívül műszaki kibernetikáról is szokás beszélni. Ezen egyfelől a mesterséges automaták — például elektronikus számító­gépek — elemeinek műszaki megvalósítását értik, másfelől pedig konkrét műszaki jelen­ségeknek (szabályozás, irányí­tás, vezérlés, komplex műszaki rendszerek, stb.) Szorgs a kapcsolat a kiber­netika és a biológia között is: valamennyi élőlény „automa­tizmusának" vizsgálata a ki­bernetikai biológia feladata. Különösen fontos feladat az eihbernek. mint a legtökélete­sebb „természetes“ automatá­nak az elemzése, utánzása mesterséges modellekkel (gé­pekkel ). Szólnunk kell végül néhány szót arról is, hogy mi a szere­pe a kibernetikának a társa­dalmi mozgás, a társadalmi jelenségek vizsgálatában, ml- Sf lyen a kapcsolata a társada- lomtudományokkal. Szerkezeti szempontból a társadalom is bonyolult jelzési rendszer (automata). Várható, hogy a társadalmi mozgás technikai szempontból ugyan­csak elemezhető lesz a kiber­netika módszereivel. Termé­szetesen itt nem arról van szó, hogy a kibernetika helyettesít­hetné majd a társadalomtudo­mányokat. A kibernetika ható­körébe vonhatók azonban a társadalmi „jelenségek“ közül például az alábbiak: Hogyan lehet megszervezni egy terme­lési folyamatot (amely tudo­mányos szempontból emberek­ből és gépekből álló komple­xum). hogy optimális ered­ményt lehessen elérni? Hogyan célszerű megtervezni és meg­szervezni a népgazdaság , hír­közlő“ hálózatát, a statisztikai adatok feldolgozását stb. annak érdekében, hogy a gyors és S helyes, operatív döntések biz­tosíthatók legyenek? — Vagy­is: a kibernetika tárgyát képe­zik társadalmi vonatkozásban a szervezési eljárások, az op­timális „stratégia" kidolgozása stb. Sajnos, kezdetben sok tudós nem tudta felmérni a kiberne­tika jelentőségét. Nem ismer­ték fel annak rendkívül nagy tudományos és gyakorlati fon­tosságát, és az imperializmus és az idealizmus alátámasztá­sára és segítségére hivatott elméletnek tüntették fel. Ma már, a történelmileg megvál­tozott feltételek között azon­ban sikerült szétválasztani ma­gát a kibernetikát a körülötte settenkedő és rajta élősködni próbáló idealizmustól. Wiener nem volt marxista. Ügy vélte, hogy a kapitalizmus társadalmi problémáit a kiber­netika segítségével kell majd megoldani. Kibernetikai szo­ciológiáról beszélt, amelynek a feladata éppen a kapitalista társadalom ellentmondásainak a kibernetika módszereivel, el­veivel való feloldása lenne. Szerinte ilyen elvek szerint kell majd „átszervezni“ a ka­pitalizmust. E kérdésben azonban Marx és a marxizmus-Ieninizmus megelőzte Wienert és a kiber­netikát. Tudományosan kijelöl­te azt az utat, amely a legtö­kéletesebb társadalmi formá­hoz: a kommunizmushoz vezet. Ez a társadalom lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy a ki­bernetika tudománya a tényle­ges szerepéhez jusson: ered­ményei az ember javát szol­gálják. Vége Ábrahám Sámuel Mai fiatalok tizenhatan dolgoznak, vala­mennyien a szocialista munka­brigád tagjai. CSISZ-tagok, több kitüntetésben, elismerés­ben részesültek, Spányik Géza jelenleg a nyitrai mezőgazda- sági főiskola távtanulója, azon­kívül rengeteg szakkönyvet és szakfolyóiratot olvas. Helyet­tese, Ölveczky Margit mező­gazdasági technikumban érett­ségizett, 19 éoes. Rengeteg ki. mutatást kell a kísérletezésről vezetni, úgyszólván anyaköny­vezik a tyúkokat és kakasokat, végig az egész származási vo­nalon. Ehhez igen nagy lelkiis­meretesség és tudás kell. Egy dátum hibás feljegyzése, egy csekély hiba és máris vége a tenyészmunka sikerének. Nem lehet tehát ide akárkit állítani. Nincs olyan dolgozó a tele­pen, akinek ne lenne maga­«sä» 0. Urtnaszan (Mongol Népköztársaság): A béke öröm« sabbfokú szakképzettsége. Töb­ben érettségiztek mezőgazda- sági technikumban és kivétel nélkül valamennyi elvégezte a mezőgazdasági mesteriskolát. Ha valaki itt akar dolgozni és fölvételre jelentkezik, akkor az első dolog, hogy megkérdezik tőle az iskolai végzettségét. Ha a mezőgazdasági mesteriskolát nem végezte el, akkor nem jöhet erre a munkahelyre dol­gozni, Utána tovább kell még tanulnia, erre lehetőséget biz­tosítanak és segítik a még ma. gasabbfokú tanulmányok el­végzésében. Mala Anna például távúton végzi az ökonómiai középiskolai tanulmányait, mert később olyan munkakörbe kerül, amelynek betöltésénél a közgazdasági tudomány nél­külözhetetlen lesz. Kacz Erzsé­bet, aki a keltetőgépeknél szorgoskodik, az iskolai tanul­mányain kívül még háromhó­napos tanfolyamot végzett, azért, hogy egy ilyen gépet ke­zelhessen. Spányik Géza és Ölveczky Margit koruk ellenére dicsé­retre méltóan vezetik az újte­lepi baromfifarmot. Az irodá­ban a falon több elismerő és dicsérő oklevél függ és egy be nem avatott egyén saját ma­gától alig jönne rá, hogy erre a két fiatalra többmilliós érté­keket bíztak. Vidám, de gondos fiatalok ezek, első szóra a szo­kottnál nagyobb komolyságot és tudást árulnak el magukról. A mai fiatalok, vidámak, de a rájuk bízott dolgokért fele­lősségteljesek Tisztában van­nak a kor követelményeivel, érzik és tudják, hogy tudás nélkül a termelőmunkában sem állhatják meg a helyüket, ezért végeznek felsőbb iskolákat, ol­vassák a szakkönyveket és szaklapokat, amelyekből eleget láthatunk itt az irodában is. BAGOTA ISTVÁN A dercsikai fiatalok szín­játszó csoport­ja sikeresen mutatta be Lovicsek Béla: A csillagsze­mű asszony című kétfelvo- násos színmüvét. Az előadás nagyon tetszett, a szereplők valóban megérdemelték a tapsot. Nem csekély fela­datra vállalkoztak. A cím­szerepet Metser Milike ját­szotta Ö volt a legfiatalabb a szereplők közül, de kitett magáért. János szerepében jó alakítást nyújtott Katona Róbert. Szeretnénk, ha gyakrab­ban vendégszerepelnének nálunk és a karcsai lakos­ságnak több szórakozásban lehetne része. Csémy Katalin, Egyházkarcsa ÖRÖMMEL KÉSZÜLNEK A füleki magyar nyelvű általános műveltséget nyúj­tó középiskola diákjai Durai Éva tanárnő segítségével tánccsoportot alakítottak. Részt akarnak venni a járá­si ifjúsági alkotóversenyen. Reméljük, hogy sikeresen. I Koronczi Ernő, Ragyolc PERBETÉRŐL ÍRJÁK perbetei CSISZ-tagok az 1965-ös évben nagy lendület­tel kezdtek a munkához. Egész estét be­töltő esztrádműsorra ké­szülnek. Esténként a kul- túrházban folyik a próba, tánc-, ének- és prózai jele­neteket tanulnak be. Nem­csak a szövetkezetben dol­gozó CSISZ-tagok kapcso­lódtak be, hanem az iskolák tanulói is. Az esztrádműsor előadását március 6-ára tervezik. Bízunk benne, hogy igyekezetüket siker koro­názza. Csicsay Ilona, Perbete ÖRÖMHÍR NYÄRASDRÔL A nyárasdi színjátszó­csoport is felébredt téli ál­mából A CSISZ és a Csemadok helyi színjátszó csoportja nagy sikerrel mu­tatta be Gyárfás- Kisasszo­nyok a magasban című há- romfelvonásos vígjátékát. A szereplők közül dicséretet érdemelnek Esztergályos Gabriella, Gajdosik Ilona, Vermes Béla és Szalay An­tal. A díszleteket a HNB mellett működő kisipari üzem dolgozói tervezték és készítették. Reméljük, ezen­túl gyakrabban lesz részünk ilyen kulturális élményben. Fehér László, Nyárasd BÉNÁI HÍRADÁS A CSISZ bénái szerveze­tének színjátszó csoportja e napokban mutatta be Bródy Sándor: A tanítónő című művét. A rendezés körül Vass Dezső elvtárs szerzett érdemeket. A szín­darabot Balogfalván és Sá­volyban is előadták. To­vábbra is sok sikert! Siposs László, Béna SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Tanulni szeretnék: Fakul­ta Matematicko - fizikáin!. Praha II. Nové Mesto. Ke. Karlovu 3. Katalin: Zdravotnícka Stredná Škola, Bratislava, Nedbalová 4, Bratislava. Zá­hradnícka 34. Nitra, Roose- weltová 7, Nové Zámky, Banskobystrická 1, Topol- čany, Stalingradská 1, Koši­ce, Kováčská 20., Levoča, Bernoláková 24, Prešov. Hlavná ul 139. Rožňava, Nám. baníkov 8 Ezüst gitár: Nem írta meg, hogy a szülők miért ellenzik. Tanácstalan: Stredná hos­podárska škola, Banská Bystrica. Bratislava, Palisá­dy 44. Levice. Lučenec, Nitra. Nové Zámky, Rim Sobota. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Rácz Zsuzsa, Debrecen, Kossuth Lajos u 33. sz.. 16 éves; Gerbely Margit, Za- laszpili, Jókai Mór u. 32. sz, 16 éves; Kovácsics Rózsa Cserép Zsuzsanna, Szek- szárd, Marx Károly u. 8-12. sz., 16 évesek; Bognár Péter. Budapest, XVII. kér., Varga Gyula és Bognár István u. 23. sz., 14 éves; Magoni Er­zsébet, Szeged, Gép u. 19. sz.. 22 éves; Szkopér Ilona. Zalaszentgrót, Béri Balogh Ádám gimnázium; Tóth Aranka, Duka, Vasmegye, , Kossuth Lajos u. 113, 13 éves; Csikós Sarolta, Eger- cseti. Újtelep. Lenin u. 433. 16 éves; Puskás Etelka, Ra- kovics Eszter és Pál Mária, Székesfehérvár, Széchényi utca 13. sz., 16 éve­sek; Szabó Mihály, Bu­dapest, XXI. kér. Medve u. 28. sz., Szalay Anna, Za­laegerszeg, Juhász Gyula u. 7. sz., 18 éves; Hartyáni Katalin, Székesfehérvár, Oleg u. 96. S2^ _____ jj ■■■■■■■■■■■■■■■■Hi Hogyan tovább ? (Befejezés az 1. oldalról) Előtérbe kell kerülniök a különböző önképzőköröknek is, melyek gazdag tartalommal vonzóak lehetnek a fiatalok számára. Javítani kell az ide­ológiai névelés eddigi módsze­rén, mert a mai fiatalokat a felesleges, semmitmondó elő-, adások, beszélgetések már nem vonzzák. Az utóbbi évek folya­mán a CSISZ tagjainak sorai­ban változás állt be. Különö­sen emelkedett azoknak a ta­goknak a száma, kik középis­kolai végzettséggel rendelkez­nek, tehát számolni kell ma­gasabb műveltségükkel. A CSISZ-munkával biztosítani kell azt, hogy bátran és nyíltan vi­tatkozzanak az élet sokfajta kérdéseiről, a művészetről, a könyvről, a filmről. Az új munkamódszerek lel­kes vezetőket követelnek. Olya­nokat, akik maguk is^ aktív résztvevői, rendezői lesznek az egyes megnyilvánulásoknak. Ez nemcsak az alpszervezetre ér­vényes. de a járási, sőt a CSISZ valamennyi felsőbb ve­zetője, dolgozója számára is. Nemcsak papíron és szóban „mozgósítani“ a fiatalokat, de aktívan részt venni a szerve­zésben, s ha kell, a fiatalok élére állni a sportban, az é- nekben, táncban, táborverés­ben, stb. A határozat gyakorlati meg­valósítása megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok is több segítséget nyújtsanak az ifjú­sági szervezeteknek Az ő fel­adatuk lesz, hogy a fiatalok összejövetelei számára megfe­lelő helyiséget biztosítsanak, segítsenek a szervezők kivá­lasztásában és tanításában. Lelkiismeretlenségnek tartjuk azt, hogy egyes nemzeti bi­zottsági vezetők lezárják a kultúrházakat csak azért, mert a fiatalok bepiszkítják. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a- hol a feltételeket megteremtik, ott széleskörű munkát lehet végezni. Az évzáró gyűléseken meg kell vitatni, hogyan fogjunk hozzá a határozatok megvaló­sításához. Üljenek össze a CSISZ-vezetők a többi tömeg­szervezetek vezetőivel, kérjék fel a kommunistákat, a taní­tókat, a szülőket, hogy járul­janak hozzá az új nemzedék sokoldalú neveléséhez. Szigl Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents