Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-09 / 6. szám

Beszéljünk a szabad időről is Nem lehet eleget beszélni a CSISZ évzáró taggyűléseiről. Az alapszervezetek és a CSISZ járási vezetőségei mindenhol készülnek erre. A helyi veze­tőségek tagsággal együtt tár­gyalják meg a jövő évi célki­tűzéseket és azokat a fontos tennivalókat, amelyek elvégzé­se a CSISZ-tagokra vár. Nem mindegy, hogy milyen tervek­kel állunk ki az évzáró gyűlé­seken a fiatalok elé. Lényeges, hogy minden fiatal elfogadha­tónak érezze ezeket a terveket és fontosnak a saját szem­pontjából is. Mit kell szem előtt tartani a jövő évi munkaterv kidolgo­zásánál? Milyen célokat tűzzön maga elé az alapszervezet? Általános érvényű választ 'erre nem adhatunk. Mindenhol mások a lehetőségek, az adott­ságok, különfélék a problémák is. Az utóbbi időben egyre job­ban előtérbe kerül a fiatalok szabad idejének kérdése. Ez nemcsak az üzemekben dolgo­zó vagy a tanuló fiatalokra vonatkozik, hanem a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalokra is. hiszen már ők is egyre több szabad idővel rendelkeznek. A szabad idő helyes kitöltése pedig fontos kérdés, nem sza­bad lebecsülnünk. Gondoljunk arra. hány fiatal használná fel üres óráit tanulásra vagy ma­gasabb színvonalú szórakozás­ra. Vajon megtett-e eddig min­dent az alapszervezet a fiata­lok ezzel kapcsolatos igényei­nek kielégítésére? Különböző érdekköröket sok helyen szer­veztek ugyan de azok később működésképtelenné váltak a rossz vezetés miatt Szervez­zünk olyan érdekköröket, ahol praktikus dolgokat tanulhat­nak a fiatalok A kultúrottho- nok segítségével és a helyi szervek támogatásával indít­sunk szabó- és varrótanfolya- mot, gép- és gyorsíró tanfo­lyamot a lányok számára. A fiúk számára viszont rádió vagy villanyszerelő tanfolya­mot, de tanulhatnak a csősze­relést vagy a motorszerelést is, legalább elemi fokon. Erre mindenhol van lehetőség, leg­följebb minimá'is díjat kellene fizetniük a résztvevőknek egy- egy előadó számára. Az évzáró taggyűléseken érdemes ezek­kel a problémákkal foglalkozni. Politikai neveléssel és tár­sadalomtudományokkal foglal­kozó érdekköröket is szervez­hetünk. Ezek segítségével az Új előírások az ösztöndíjakról Február elsejével az ösztön­díjakra vonatkozólag új előírá­sok léptek életbe. Az ösztöndíj Iránti kérvényhez csak egy igazolást kell mellékelni, amely feltünteti, hogy a szülők mi­lyen jövedelemmel rendelkez­nek. A kérvényezőknek az ösz­töndíjat már a beadás hónap­jában folyósítják. A stipendiu­mok odaítéléséről és elvonásá­ról külön bizottság hoz határo­zatot. A végzés ellen a diák 15 napon fellebbezést nyújthat be. A főiskolai hallgatők szociális, előmeneteli, üzemi és kerületi ösztöndíjban részesülnek. Szociális ösztöndíjat az kap­hat, akinél az egy családtagra eső jövedelem nem haladja meg a 380 koronát, a preferált szakoknál (erre vonatkozólag még külön utasítások várha­tók) 450 koronát. A teltétel az. hogy a diák legalább 2 5-es tanulmányi átlagot érjen el. Azoknál a diákoknál, akiknek az anyja is dolgozik, a szociá­lis ösztöndíj megítélésénél te­kintetbe veszik, hogy a szülök közül ki rendelkezik magasabb fizetéssel és a kisebb jövede­lemből csak azt az összeget számítják fel, amely megha­ladja a 400 koronát. A család jövedelméből minden kiskorú testvérre vagy esetleg gyer­mekre 200 koronát számítanak le. Az ösztöndíj egy családtagra eső 280 koronát meghaladó jö­vedelemnél az első évfolyam­ban 370 koronát. 281-330 Kés­ig 280 koronát, 331-380 Kés-ig 190 koronát tesz ki. Az árvák évente 200 koronát kapnak könyvekre és tanszerekre. A tanulmányi idő folyamán pedig kétszer 500 korona segélyben részesülnek. Azok a diákok, akik az iskola székhelyén lak­nak, mindig 40 koronával ke­vesebbet kapnak. Üzemi ösztöndíjat az üzemek vezetőségei, az üzembizottság­gal közösen ítélhetnek oda, nemcsak a saját dolgozóik szá­mára, hanem pályázatot hir­dethetnek a II és III. évfolya­mot látogató diákok számára, hogyha azok szerződésileg arra kötelezik magukat, hogy a ta­nulmányok befejezése után le­galább 5 évig az üzemben ma­radnak, ellenkező esetben a juttatott ösztöndíj összegét visszaadják. Az üzem havonta 600 koronát nyújt, ezenkívül 400 koronát könyvekre és tan­szerekre és 500-1000 koronáig terjedő rendkívüli segélyben részesíti az ösztöndíjasokat. Ezek a diákok az üzemi ösz­töndíjon kívül még tanulmányi ösztöndíjat is kaphatnak, hogy­ha a feltételeknek megfelelnek. Kerületi ösztöndíjban azok a diákok részesülhetnek, akik arra kötelezik magukat, hogy a megállapodott munkahelyen az iskolaügyi osztályon, a me­zőgazdaságban vagy a helyi gazdaságban öt évre munkabe­osztást vállalnak. Az ösztöndíjasok a KNB hoz­zájárulása nélkül nem változ­tathatják meg a tanulmányi szakjukat. A kerületi ösztöndí­jasok havonta 400 koronát, évente pedig 400 koronát tan­szerekre és könyvekre, minden kiskorú gyermekre pedig 100 koronát kapnak, hasonlókép­pen, mint az üzemi ösztöndí­jaknál. A Vestník MŠK mindig az év végén közli az ösztön­díjjal járó helyek jegyzékét. iskolán kívüli népművelés ko­moly hiányosságait tölthetjük be és a szabad idő problémá­ját is részben megoldhatjuk. rélküűzéseinkből nem ma­radhat ki a klubhelyiségek, ifjúsági otthonok létesítése sem. A legtöbb helyen bocsá­tottak ugyan a fiatalok rendel­kezésére helyiséget, de azt nem rendezték be otthonosan. Pedig meg lehet ezt tenni a mai viszonyok között, inkább szervezési mint anyagi kérdés. Vessük fel bátran, nyíltan az évzáró gyűléseken, hogy ki a hibás a fiatalok rendelkezé­sére bocsátott helyiségek el­hanyagolásáért és szüntessük meg a bajuk okait. Adjunk tág teret a CSISZ- tagok kezdeményezéseinek, az évzáró gyűlésen ne csak a ve­zetőség elgondolása érvénye­süljön. Támaszkodjunk bátran a fiatalokra, a közösségre, és közös erővel küzdjünk a jövő évi tervek megvalósításáért. B. I. Olomouc ősrégi város, de igen forgalmas és élénk. Sok itt ? fiatal, hiszen több főiskola is működik itt. A fölvételen a vá­rosházát látjuk. A fiatalok házassága és a válások Az utóbbi években egyre több szó esik a házasságnak a szocialista társadalmi rendben betöltött szerepéről. Olyan vé­leményeket is hallani, hogy a házasság mint intézmény, csőd­be jutott. Ezek a megállapítá­sok főleg a fiatalokkal kapcso­latban hangzanak el, azt állít­va, hogy a fiatalok félvállról veszik a házasságot, s hogy erkölcsi alapjuk — beleértve a fiatal házasokét is, nem elég erős. Ezzel a nézettel sem az e- gyik, sem a másik irányban nem lehet egyetérteni. Igaz, 1945 után megszaporodott az aránylag fiatal korban kötött házasságok száma, de ezzel párhuzamosan megváltozott a nők társadalmi helyzete is. Természetes, hogy ez a hely­zet bizonyos problémákat te­remtett, amelyekkel elsősorban a fiataloknak kell foglalkoz-. niok. E tényeket statisztikai a- datokkal lehet bizonyítani. Így például 1962-ben 108 008 há­zasságot kötöttek, nagy száza­lékban 18-24 éves fiatalok. Ezt természetesen nem le­het csak negatív tünetként ke­zelni, hiszen a korai házasság az anyagilag függetlenné vá­lást is jelenti. Erkölcsi szempontból sem lehet a fiatal házasokat csak úgy. egyszerűen elítélni, ahogy azt egyesek teszik. Annak el­lenére, hogy bizonyos gazdasá­gi és társadalmi korlátok meg­lazultak, amelyek a múlttal szemben könnyebbé teszik a válást, a fiatalok lényegében nem becsülik le a házasság társadalmi, erkölcsi jelentősé­gét. Igaz, hogy egyre növekszik a válások száma, 1962-ben 16 603, 1963-ban 17 037, de több házasságkötés is. E tény mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a házas­társak huzamosabb ideig nem hajlandók lehetetlen körűimé-1 nyék közt együtt élni, sem gazdasági, sem pedig társadal­mi vagy vallási okok. Az utóbbi években megnőtt a válások száma olyan vidéken is, ahol régen a házasságfelbontás meglehetősen ritka volt — így például Szlovákiában. Ez első­sorban a növekvő iparosítással és a vallási befolyás csökkené­sével függ össze, valamint ama hiedelem szertefoszlásával, hogy a házasság isten által megszentelt, felbonthatatlan szövetség. Végre is mérlegelni kell azt a tényt, hogy a nő szocialista társadalomban gazdaságilag olyannyira önálló lett, hogy létfenntartását a férje kerese­te nélkül is képes biztosítani. A múltban, — épp az anyagi ön- állótlanság miatt — eltűrte a a családban alárendelt helyze­tét, ma pedig, mint szélsősé­ges lehetőséget ugyan, de az elválást választja. így például 1963-ban az asszonyok kérel­mére 9 627 elválást engedélyez­tek. a férfiakéra csak 7 627- et. S ha a válások statisztikai adatait az életkor szempont­jából vizsgáljuk, akkor láthat­juk, hogy nem a fiatal háza­sokra — főleg a 30 éves korig lévökre — esik a válások leg­nagyobb százaléka. A válások 1962-ben életkor szerint így oszlottak meg: 30- 34 éves korig 3 344. 25-29 éves korig 3 077. Ezzel szemben a 45-54 éves korban lévő háza­sok közül csaknem háromszor annyian váltak el, mint a 20-24 éves, fiatal házasok közül. E statisztikai adatokat és a fenti állítást más, érdekes tényekkel is ki lehet egészíte­ni. A helyzet ugyanis azt mu­tatja, hogy 1945 óta a válások nagy száma bizonyos idő letel­je után történik. 7—9 évvel Rankovics Radoslav: Randevú zik be. 1962-bén a 10-14 éves házasságokból 3 302 bomlott fel, vagyis főleg olyanok, ame­lyeket közvetlenül a második világháború után kötöttek. E számadatok világosan bi­zonyítják, hogy a házasság csődjéről terjesztett felületes megállapítások, főleg azt ille­tően, hogy a válások nagy szá­zalékát a fiatalok számlájára írják, nem állják meg a helyü­ket. Azt a jelenséget, hogy ná­lunk a fiatalok korábban egy­bekelnek, mint a tőkés társa­dalmi rendben, nem szaDad elítélnünk, bár az ezzel kap­csolatos problémákat termé­szetesen meg kell oldani. A mai jegyesek alacsonyabb élet* ban van elegendő ereje, hogy a fiataloknak segítsen problé­máik megoldásában. A házas­ság nemcsak magánügy, hanem fontos társadalmi intézmény, s így közös érdekünk a meg­óvása is. A házasság előtti tanácsadók megszervezése nagy előrelé­pést jelent e téren. Ezek fela­data a fiatal házasokkal való törődés, gondoskodás lesz. Ez azonban nem elég s gon- dolkodni kell azon, hogy a há­zasság a szocialista társada­lomban a férfi és nő közötti szilárd érzelmi és erkölcsi ala­pokon nyughasson, s szolgálja jobban, mint ezelőtt, a két éiettárs és a társadalom érde­két ÍÄ). ezelőtt a házastársak leggyak- kora a gyakorlatban arra vall, rabban házasságkötésük után hogy a fiatal házasok kevésbé 4—5 év múlva váltak el, jelen- készülhettek fel a közös élet- leg viszont a válások legna- re, kevesebb idejük volt erre, gyobb része a házasságkötés mint például a szüleiknek, utáni 10-14 év múlva követke- A mi társadalmunknak azon­KÖVETHET- JÜK PÉLDÁJU­KAT A nagykaposi AKI tanulói Katona József Bánk Bán cí­mű tragédiáját adták elő. A darabot Géczy Lajos ta­nár rendezte és sok segít­séget nyújtott Fazekas Im­re, a MATESZ művésze is. A darab előadása sok ne­hézségbe ütközött. Ignácz István, Pásztor Árpád és Varga Béla valóban átlagon felüli alakítást nyújtottak. Sárközi Katalin, Nagykapos JÖL SIKERÜLT SlTANFOLYAM A szepsi magyar tannyel­vű általános iskola XI. osz­tályos növendékei 8 napos j sítanfolyamon vettek részt Turzón. Megtanultunk síelni és már igen szép túrákat tettünk. Esténként össze­jöttünk a nagykaposi és a szegedi diákokkal és jól szó_ rakoztunk. Szép kulturális műsorokat rendeztünk. Czeramko Éva, Szepsi JÓL SZÓRAKOZNAK A nagyfödémesi állami gazdaság mellett működő CSISZ-szervezet vasárna­ponként táncestéket rendez. A fiatalok már rájöttek ar­ra, hogy nemcsak bor és pálinka mellett lehet jól szórakozni. A tánchoz az üzemi klub zenekara játszik. Szabó Gabriella, Nagyfödémes SIKERES KEZDET A csohai Csillag Irodalmi Színpad nagy sikerrel kul­turális műsort rendezett. A főrendezők, Lovicsek Béla és Üjvári László fáradtsá­got nem ismérv« mindent elkövettek, hogy sikert ér­jenek el. Különösen Raj Mária. Rákóczy Ilona, Gross- man Katalin, Molnár Anna, Antal Magda, Takács Zoltán szerepeltek kiválóan. Leg­közelebb Oroszkán lépnek £ feL Zalabai Zsigmond, Ipolyság MEGÉRDEMLIK A DICSÉRETET A kassai 1. számú tanin­tézetben két évvel ezelőtt alakult meg a tánczenekar. Elsőízben 1963. június 12-én léptek fel, akkor még csak négy számot tudtak előad­ni. MotI nevelő azonban si­kerrel tanította tovább őket, és ma már színvonalas, gaz­dag műsort nyújtanak. Ven­dégszereplésre Kazimírba, Bánóéra és más falvakba mennek. A zenekar tagjai Motl Miklós. Pásztor János, Kobelár Lajos. Berta Béla, Kassa / KELENYEI HlR A mi falunk is szépen fejlődik, új óvodát kapott a falu. A tűzoltó-szervezet számára pedig új szertárat építettek. Sajnos azonban a fiatalok még most sem tud­ják, hogy hol tartsanak összejövetelt és így a ven­déglő helyiségébe járnak. A HNB vezetősége tervbe vette a kultúrház építését, reméljük, hogy a terv meg­valósul. Oroszai Ferenc, Kelenye SZÉP EREDMÉNYEK JANÓKON Amikor most hazánk fel- szabadulásának 20. évfordu­lóját ünnepeljük, meg kell emlékeznünk a CSISZ tevé­kenységéről is. Nálunk mln- - dig jól működött, mind já­rási, mind országos méret­ben többször nyert kitünte­tést. 1955-ben elnyerte a CSISZ KB vándorzászlaját, két évvel később mint a CSISZ legjobb szervezete könyvszekrényt kapott. Az ifjúsági fesztivál tiszteleté­re tánccsoportot alakítot­tunk, és a járási értékelés­nél első helyre kerültünk. A komposztozásnál végzett’ munkáért pénzjutalomban részesültünk. A CSISZ jáno- ki csoportja eddig már 30 színdarabot rendezett. Ezen­túl is igyekezni fogunk. Iván Sándor, Kassa KOMÁROMI LEVÉL A komáromi dolgozók már két év óta várták, hogy a fiatalok mikor rendeznek színdarabot. Január 22-én végre a szakszervezetek székházának színháztermé­ben előadásra került Kertész Dezső: Csacsifogat című darabja. A kedves, derűs vígjátékban hálás szerep jutott egy fiatal házaspár­nak, az apósnak, valaminl a házbérlőnek. Most már Jókai Fekete gyémántok el- mű darabjának előadására készülnek. Papp János, Komárom PETŐFI-EST TAKSONYON Nagyon szép Irodalmi is­ten vettünk részt’. A nagy költő legszebb verseit és sok megzenésített versét adták elő. Horváth tanár a költő életére vonatkozó ma­gyarázattal kötötte össze a műsorszámokat. Remél­jük, a fiatalok majd gyak­rabban rendeznek hasonló esteket. Molnár Júlia és Hudek János, Taksony ROZSNYÓRÓL JELENTIK Rozsnyó városa 1965. ja­nuár 23-án ünnepelte fel- szabadulásának 20. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból a JNB összejövetelt rende­zett a húszévesekkel és az idősebb kommunistákkal. A fiatalok kérdeztek, az idő­sebbek feleltek. A közönség mindvégig érdeklődéssel kí­sérte a beszélgetést. Kucsera Éva, Rozsnyó KÉSZÜLNEK A SPARTAKIÄDRA A pozsonypüspöki AKI ta­nulói hetente kétszer szor­galmasan gyakorolnak, re­méljük, hogy fáradtságukat siker koronázza. Sárközy Rozália, Pozsonypüspöki SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Papagáj: Beszámolóját kö- ü szönjük, rövidesen közöl­jük. Limborock: Külföldi mű- js; vészek címét, sajnos nem í. tudjuk megszerezni. Csabelita: írjon a követ- I kezö címre: Sväz sloven- ( ských skladatelov, Bratisla- « va, Sládkovičova ul. 11. sz. > SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: í Dorogi Zsuzsa, Szekszárd, | Bezerédi u. 1. sz., 18 éves; | Lakatos Magdolna, Lesen- t celomaj, Kossuth Lajos u. <; 4. sz., 15 éves; Nagy Érzsé- bet, Tiszavárkony, Árpád u. t 18. sz., 15 éves; Homoki i; Gizella, Besekszög. Attila u. fi 5. sz., 16 éves; Kelemen j- Mária, Lengyel Ágnes. Sződ- jf liget, Széchényi u. 35. sz., ^ 16 évesek, németül is; Far- I kas Rózsa. Zalagyömrő, Kis- f faludy u. 41. sz., 21 éves; I StangI Ilona, Szekszárd, I Marx u. 8. sz., 17 éves; I Major Lujza, Szekszárd, § Marx u. 8. sz., Közgazdasá- 1 gi Technikum; Füle Éva, Zalaegerszeg, Jánkahegy,’ I Mátyás kirá»y ű. lő. sz., 16 ‘ éves. Marii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents