Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-09 / 6. szám

Régi város új arca

Bártfára ma éxpress-autö- busszal teszik meg Eperjesről az utat, nem úgy, mint régen a „kávédarfiló“ kisvasúton. A kényelmetlen vasúti összeköttetés miatt mindig sokat méltatlankodtak a türdővendégek, akik az ország minden részéből, de még külföldről is a gyógyhatásúról híres Bártfa fürdőn igyekeztek gyógyulást keresni. Lehet, hogy az átutazók agyában megfordult a gondolat: ezen a vidéken kifizetődő lenne valami gyárat létesíteni, hiszen olyan olcsó a munkaerő. De a vidék iparosítására sosem került sor.

Bármerre nézünk, a szántóföld csak szerényen húzódik meg. Érthető, hogy nem adta meg a lakosságnak a megélhetést A férfiak távol a családtól kergették a jó szerencsét.

K o I e n b a Ambrus, akinek már 16 újítását fogadták el.

nőmt

A prágai Internacionál szállő nagytermében, ahol az elmúlt napokban a KGST tagállamok tartották tanácskozásukat N. V. Fagyejev a KGST titkára tartott sajtóértekezletet mintegy 100 kül— és belföldi újságíró jelenlétében. A KGST titkára hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban bővült a tagállamok együttműködése a mezőgazdaság fejlesztésében: mintegy 500 mezőgazdasági gépfajta tipizálására fogadtak el ajánlásokat.

Fagyejev néhány számadattal jellemzte a szocialista országok külkereskedelmének gyors fejlődését, mint mondotta a tagállamok árucsereforgalma 1963-ban 1950-hez

viszonyítva 4,3-szorosára növekedett és a növekedés üteme is emelkedett.

XXX

A Prága-Hlouebtin-1 Arltma üzemben már gyártják az E- pos jelzésű, önmőködő számológépeket. Az elsőt a Mladá Boleslav-1 Automobil Üzen? ' kapja.

XXX

A Csehszlovák Aerolínia most kapja a harmadik PV-124 jelzésű repülőgépet, amely a középeurópai vonalon közlekedik majd.

XXX

Szereden ünnepélyes keretek között e héten új üzem nyílt meg. Évente 1200 vagon száraz süteményt fog gyártani.

XXX

Tansania számára kerámia és teljes cipőgyár berendezéseket szállítunk.

XXX

A hús, tej és tojás felvásárlásban 100 százalékra teljesítettük a tervet. Az államnak terven felül 460 ezer tojással és 18,190.000 liter tejjel adtak el többet. 9 089 tonna hússal többet dolgoztak fel, mint a- hogy azt a termelési terv előírja.

XXX

A Sandrlk üzem (Moravský TFeboftban) az Idén 100 ezer autószifont és hatmillió patront gyárt. 1960 óta 230 ezer autó- szifon kerül a piacra. Ezentúl 3 literes autószifonokat is gyártanak majd.

Amerika csábító mesék valóra- váltásával kecsegtetett. Az asszonyok nem cifrázhatták a nyomorúságot, csipkés ingváll- ra. gyöngyös főkötőre, de még lábbelire sem tellett.

A lombos fák terebélyesedtek, mint századokkal ezelőtt, amikor a zbórői vár környékén Rákóczi bujdosó kurucainak adott menedéket a hegyvidék. Egy nap azonban a vadregényes területet munkássereg szállta meg — mesélik felváltva az autóbusz utasai, akik kísérőtársul szegődtek. — A föld makacs volt és fagyos, de az emberek megtörték ellenállását és vascsöveket ástak belé.

Az ötéves terv második felében történt. Bártfa város közelében lenfeldolgoző-üze- met létesítettek. Csodájára jártak a szép épületnek. Csak az volt a hiba. hogy a termelést teljesen gépesítették és így csak néhány embert foglalkoztattak.

Nekünk olyan üzemre volt szükségünk, ahol többezer ember kap kenyeret. Abban az időben a partizánske:' Augusztus 29. Cipőgyár fiókvállalata számára kerestek helyet. Szerencsénk volt, Bártfán építették fel a gyárat.

— És ez a hatalmas gyár- óriás volna az új üzem? Mesz- szire nyúlnak a gyárépületek, mintha egy egész más városba futott volna be az autóbusz. Az irodaház, ahová belépünk, szinte eltörpül a műhelycsarnokok mellett.

A telep sokféle problémáját itt oldják meg. Hogyan sikerült Ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas nagy üzemet létesíteni ezen a vidéken, ahol az emberek még gyárkéményt sem láttak életükben?, Hogyan »ikerült biztosítani a szükséges munkaerőt? Átképezni a lakosságot? Megtanítani a gépek kezelésére? Hogyan szokták meg a munkaszalag ütemét? Hogyan lett a favágókból, iskolázatlan földművesekből szakképzett munkás? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ az üzem dolgozóinál.

Senki se hiszi el, hogy a bártfal Augusztus 29. üzemben ma már évente 4, 750 000 pár cipőt gyártanak, főleg sport és gyermekcipőt És ebből csak a fele kerül a hazai piacra, a többit külföldre szállítják, elsősorban a Szovjetunióba.

— 1957 nyarán jött a döntés, hogy Itt építik a cipőgyárat, s ha hiszi, ha nem, október elsején már megindultak a gépek. 400 ember, aki még egy negyed évvel ezelőtt azt se tudta, hogy mi fán terem a cipő, felsőrészkészítő, talpaló szakember lett. Már egy hónapon belül 40 ezer cipőt

szállítottunk. 1958-ban kiszélesítettük az üzemet.

Szinte nehéz lejegyezni, olyan gyors egymásutánban sorolják fel az építkezés különböző szakaszait — egész 1975-ig. Mert a terv addig szól.

Az összeverbuvált emberek esetlenül, tapogatózva, bátortalanul fogtak hozzá a munkához. Gyakori volt a baleset, nőtt a selejt, de az egységes akarat minden akadályt legyőzött. és erős üzemmé fejlődött az új gyár.

Lassanként a vezetők is az üzem dolgozói közül kerültek ki. és ez növelte a munkások között a megértést. Nap mint nap fejlesztették a technológiát, megindult a munkaverseny, brigádok alakultak. A gyár termelése javult, mert a vezetők nemcsak a gépekkel, hanem az emberek gondjaival is törődtek. Kibővült a szaktudásuk. és egyre növekedett a termelékenység.

A termelékenységi harc ennél a grafikai rajznál fejeződik be — mondja Kolenba Ambrus, a többszörös újító, a gépberendezés karbantartó mechanikusa.

— Itt látható a legszemlél- tetőbb módon a termelési ösz- szefüggés. Ha a gyár ideg- rendszerében egy ér megpattan — a legkisebb alkatrész is felmondja a szolgálatot, akkor megbénul minden idegszál. Sokszor egész csekélységek miatt komoly üzemzavar áll be. Mi, akik itt közösen kezdtünk, lépésről lépésre együtt tanultuk meg a szakma csín- ját-bínját. Közös akarat fűz bennünket össze és mégsem vagyunk egyformák. Az egyik rendszerető, és pontosan, tisztán dolgozik, a másik gyors és hanyag. Egyik csak sajátmagával törődik, a másik meg tudja, hogy munkájával nemcsak a fizetési boríték vastagodik, hanem épül, gyarapodik az üzem is. Sok önnevelésre, fegyelmezettségre van szükségünk, hogy leküzdjük rossz szokásainkat, a felületességet és hanyagságot. Tudatosítanunk kell, hogyha drágán termelünk. akkor mi sem vásárolhatunk olcsón. Ha jobban ügyelünk a gépekre, még jobban takarékoskodunk az anyaggal, akkor több árut gyáítunk, többet keresünk.

Kolenba Ambrus a bártfai üzem neveltje. Ez a jelen grafikonja — mutatja —, a másik pedig a holnapé. Az új lakótelepek, iskolák, gépek, még jobb áru, még magasabb jövedelem grafikonja.

A beszélgetésnek végé. Gyakran harsant fel közben vidám, felszabadult nevetés. Olyan emberek nevetése, akik sokszor kedélyesen együtt ülnek. Akiket sehol sem szorít a „cipő“ és nevetésükben nincsen semmi erőltetett, szavaikban nem cseng hamis hang.

Michal Márta

Szorgos leánykezek varrják a cipőfelsőrészeket

Szeretik az emberek

Különös elhatározás érlelődött meg bennem. Azt a célt tűztem magam elé, hogy sorra fölkeresem azokat a fiatal mezőgazdasági szakembereket, akik az elmúlt évben érettségiztek a komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában. Azért teszem ezt, hogy ne veszítsük szem elől őket, hogy megismerjük munkahelyüket, élet- körülményeiket, problémáikat.

Az első állomás Hetény. A hetényi szövetkezet, ahol Bojtos Erzsikét keresem meg. Hogy miért éppen őt? Azért, mert ő már régebbi ismerős. Az aratás kellős közepén találkoztunk először. Érettségi bizonyítványán még alig száradt meg az aláírás, de ő már elfoglalta új munkahelyét. Az első lépések az életben — éretten, felnőtten. Ismerkedés az új környezettel, a jövendő munkatársakkal, • szövetkezet dolgozóival. Ennek már több mint fél éve.

Dél van. Csendes a szövetkezet irodájának környéke. Kihalt, a máskor oly zajos folyosó és üresek az irodák is. Csupán Erzsiké körmölget az egyik helyiségben. De ugyan hová is mehetne? Jobb itt benn, a jól fűtött helyiségben. Érkezésem szakítja meg a serény munkát. A kezdeti nehézségek felől faggatom:

— Minden kezdetnek megvannak a maga problémái — mondja. — Különösen akkor, ha az új munkaerő valakinek a helyére kap beosztást. Az én esetem sem volt kivétel. Bizony voltak napok, amikor szívesen megszöktem volna. A keserűség sokszor a torkomat szorongatta. De mindez már a múlté.

— Beosztása?

— Bérelszámoló.

— Milyen problémái voltak a munkájában?

— Örök igazság az. a közmondás: „Más az elmélet és más a gyakorlat!"

fezt én is tapasztaltam. Az iskoláhan ezt a tantárgyat csak

—m ;i

futólag tanultuk. De sok segít« séget kaptam kolleganőmtől, aki már évek óta e munkakörben dolgozik. Ugyancsak bizalommal fordulhattam Lamy Miklós elvtárshoz, a szövetkezet elnökéhez, aki szívesen nyújtott segítséget és adott tanácsot. És persze, én magam Is iparkodtam ellesni a tudnivalókat.

— Rendes tagja vagyok a szövetkezetnek — folytatta Erzsiké, Így aztán minden munkából kijut nekem is. Szeretek dolgozni és még fiatal vagyok. De szükség is van a mellékjövedelemre, mert építkezünk.

Még egy kérdést.

— Elégedett-e jelenlegi beosztásával?

— Ismételten csak azt mondhatom, hogy szeretem a munkát. Bárhová állítanak, a reám- bízott feladatot a legjobb tudásom szerint fogom végezni. Csupán az utazás nehezíti meg munkámat. Reggel ötkor kelek, hogy időben .érjek munkahelyemre. Haza már könnyebben jutok. De még így is előfordult, hogy gyalog kellett megtennem a 10 km-es utat Imely- re.

Böjtös Erzsiké elégedett munkahelyével. Olyan emberek veszik körül, akik segítik őt munkájában. Megérdemli, mert kedves és előzékeny teremtés. Nem csoda, ha csupa jót ball róla az ember. A szövetkezet vezetősége és tagsága egyaránt dicséri őt.

ANDRISÉIN JÓZSEF!

1.

HÉTFŐ: Fél hatkor kelek. Gyors reggeli, s máris sietek a vonathoz. Komárom-, ban átszállók az autóbuszra és tovább utazom Bátor- keszire. Tudniillik ilyen messze tanítok Aranyostól, ahol lakunk. Fáradtan érkezem az iskolába. Ma hat ó- rám van. A hivatásomat nagyon szeretem. Délután újra utazás, haza: 40 kilométer. Az estét olvasással töltöm. Nagyon szeretem Jókai, Hemingway könyveit. A hazai költők közül Tő- zsér Árpád verseit kedvelem. Az olvasás mellett természetesen készülnöm kell a holnapi tanításra is.

KEDD: A reggeli Ismét utazással töltöm. Ma csak három órám van. Majd a III. Országos Spartakiádra készítem elő a tanulókat. Fárasztó, de szép munka. Szeretném ezen a téren is jól megállni a helyemet. Közben veszekszem az illetékesekkel, mert az iskola tornafelszerelése egyáltalán nem kielégítő. Nem beszélve arról, hogy tornatérBar hér Ai immstii

műnk sincs. Pedig rajongó- lunkba még a MATESZ sem ja vagyok a sportnak. Dél- látogathat el, mert nincs után lakást keresek a fa- művelődési otthonunk. Kü- luban. Szeretném a CSISZ lönösen a III. Richárd előFÉNYKÉP HELYETT: Csóka Mária vagyok, tanítónő (orosz, polgári nevelés és testnevelés- saakot végeztem a nyitrai pedagógiai főiskolán).

gyanis aktív sportoló voltam. Remélem, hogy az i- dőmből futja majd, és eljárhatok a sportkörbe is. Este ismét a TV, ez a filmek napja, és a jó filmeknek is nagy hódolója vagyok.

5.

tagokat táncra tanítani, de ez a napi kétszeri utazás mellett lehetetlen.

adása tetszett nagyon az elmúlt hetekben.

3.

4.

SZERDA: Ma ismét hat: órám van, A fele polgári nevelés. A testnevelés után ezt a tantárgyat szeretem a legjobban. A legfrissebb eseményekkel ismertetem meg a tanulókat. Hogy minél tájékozottabb legyek, i- gen sok újságot és szakirodalmat olvasok. Este, már előre örülök a TV-műsor- nak. Szerdai a színdarabközvetítése Budapestről nagy. élmény számomra. Fa"

CSÜTÖRTÖK: Ismét' tanítás és utazás. Ma csak négy órám van. Mind a 4 orosz nyelv. Majd azért harcolok, hogy a komáromi tanonciskolába elengedjenek tornaszakosnak. Persze erről hallani sem akar az i- gazgatóság. A lakásommal viszont szikrányit sem törődnek. Délután a komáromi Slávia sportegyesületénél kilincselek, mert szeretnék tagja lenni valamilyen sportkörnek. A főiskolán uPÉNTEK: Ma sem unatkozom. A tanítás és a spartakiádra való készülés után táncot tanítok a fiataloknak. Táncolni is nagyon szeretek. Már néhány táncot betanítottam, de senki sem értékelte munkámat, és még annyit sem hallottam senkitől, hogy köszönöm. Ha nem maradok kint délután is, akkor este szorgalmasan lapozom a könyveimet. Szeretnék beiratkozni a Ko- menský Egyetem filozófiatörténelem szakára. Remélem, hogy ez a vágyam valóra válik.

6.

SZOMBAT: Ennek a nap"

nak örülök a legjobban Nemcsak a kevés óra miatt, hanem azért, mert amikor hazaérek az iskolából, azt csinálhatok, amit akarok és másnap — vasárnap — nem kell utaznom. Délután olvasok, kötök és a húgomnak segítek, aki jelenleg kilencedikes. Este, ha véletlenül bál van a faluban, vagy ha a barátnőim elcsalnak Komáromba, nagyon szívesen elmegyek táncolni. Ha itthon maradok, akkor csak a TV a szombat esti szórakozás.

7.

VASÁRNAP: Ma nyugodtan alszom, nem kell a vonathoz sietnem. A vasárnapi ebédet édesanyámmal e- gyütt készítjük. Délután elbeszélget a család, hiszen ez az egyedüli nap, amikor együtt vagyunk valamennyien. Majd olvasok, esetleg látogatóba megyek, vagy nekünk vannak vendégeink. Este ismét a hétfőre kell gondolnom, újra az óráimra készülök.

(Lejegyezte: Bende István)