Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-11-30 / 48. szám

Évről-évre jobb, és az . űj esztendőben csak tovább mé­lyül. Az új épület avatóünnep­ségén képviseltette magát a Szegedi Tanárképző Főiskola is. A tanuló és tanárcsere évrői-évre fokozódik. A szege­di tanárképzőn a szlovák nyelv­nek és irodalomnak rendes tan­széke van. Tudományos peda­gógiai munkásságunkat is tel­jesen összehangoltuk. Érdekesek és figyelemre mél­tóak a nyitrai dékán szaval. Különösen ami azt illeti, hogy a magyar szakképzett tanítók — a kvalifikálatlan tanerők A nyitrai pedagógiai fakultás (persze a magyar tagozat is) az új iskolaévet örömteljes körülmények között kezdte el. A Nyitrai Akadémiai Negyed­ben, a folyón túl, a Mezőgaz­dasági Főiskola épületkomple­xumának tőszomszédságában felépült a pedagógiai iskola — gyönyörű környezetben, mely­nek hátterét a festői nyitrai vár képezi. Az érdekes épület Fakultásunknak 1340 rendes adminisztrációját a négyemele- hallgatója van, az idei iskola- tes „toronyépület“ intézi. Az évben, ebből 460-an a magyar oldalsó épületben folyik a ta- tagozaton tanulnak. A távhall- nítás. Mindenütt rend és tisz- gatók száma 1200, ebből 520 taság, a folyosókon pálmák magyar. Az idén 90 új hallga- mosolyognak a látogatókra. tót kellett felvennünk a ma­— A napokban járt nálunk gyár tagozatra. Felvettünk Bruno Mária Kauffmann, az ugyan 115-öt, de ez a helyze­Eurodidakta cég svájci igazga- tét nem oldja meg. A nehézsé- tója — mondotta nekünk Jozef geknek az az oka, hogy sok Pastier dékán. A cég iskolai járás, köztük főként Rima­segédeszközöket gyárt. Az igaz- szombat. Rozsnyó és Léva, egy- gató elmondotta, hogy már szerűen nem akarják pótolni hosszabb idő óta látogatja Eu- a kvalifikáció nélküli tanítókat rópa pedagógiai iskoláit, jól — a mi új szakképzett káde- ismeri Portugáliától Törökőr- reinkkel, akik ezért nem tudnak szágig, Spanyolországtól Finn- elhelyezkedni. Tavaly 320 szlo- országig, de nem látott még vák és 96 magyar tanító vég­szebb pedagógiai iskolát Euró- zett. Az idei hallgatók 74 szá- pában, mint a miénk! zaléka, szlovák vonalon, leány, így kezdtük el az új iskola- magyar vonalon 58. százalék, év küszöbén a beszélgetést a Ez sincs rendben. Nyitrai Pedagógiai Fakultás Milyen a hallgatók elszállá- dékánjával, akihez több kér.- soláši lehetősége az új tanév- dést intéztünk. ben ? A Nyitrai Pedagógiai Fakul- A magyar főiskolai hallgató- tás nem tartozik az egyetem- kát nagyobbrészt mind el tűd­hez. mint például a trnavai. tűk helyezni internátusaink- Történik ebben valami változás ban. szlovák vonalon sajnos ez az űj esztendőben? még az idén nem sikerült, és — Tudomásom szerint nem vagy 150 hallgatónk lakik pri­miatt nem tudnak elhelyezked­ni. Hisz, ha nem lesz szakkép­zett tanítónk, nem lesz magyar értelmiség sem! Mártonvölgyi László A fiatalok kultúrház után vágynak A dunaszerdahelyi járásban már javában folynak a Párt beszél az ifjúsághoz akció, es sok hasznos kérdésre kapott választ járásunk ifjúsága. Az elmúlt napokban Felsöpatonyban részt vettem ezen a beszél­getésen. Többek között ott volt Molnár elvtárs, a mezőgazdasági megbízott helyettese is. Rövid vitaindító beszéd után a fiatalok egy­más után tették fel kérdéseiket, főleg mezőgazdasági irányzktúakat, de szó volt a továbbképzésről is. A legélesebb vita a kultúrház kö­rül fejlődött ki. A fiatalok megbírálták a falu vezető személyeit, hogy nem törődnek kellőképpen ezzel a kérdéssel. A HNB elnöke viszont megnyugtatta a kedélyeket, hogy már dolgoznak a terveken és a dióspatonyiakhoz hasonlóan ők is a szövetkezet hatásos segítsé­gével az elkövetkezendő évben teljesítik a fiatalok régi vágyát. Ezek a fiatalok, akiknek döntő többsége a helyi EFSZ-ben dolgo­zik es kitűnő eredményeket ér el, meg is érdemli majd a kultúr- létesitményt, annál is inkább, mert a feltőpatonyi fiatalok szeretik a kultúrát, amit a valóság is bizonyít. Nines olyan év, hogy ne ta­nultak volna be egy egész estét beltöltó kultúrműsort, vagy pedig színdarabot. Az elmúlt időszakban nagy sikerrel játszottak a „Vala­hol délen" című operettet. Több kérdés hangzott el a magyar tannyelvű középiskolákkal kap­csolatban is. Erre a kérdésre Molnár elvtárs adott kielégítő választ, és felhívta az ifjúság figyelmét a szlovák nyelv elsajátításának fon­tosságára. A beszélgetés után a helyi zenekar szórakoztatta a fiatalokat. Az­zal a meggyőződéssel távoztam Felsópatonyböl, hogy ezek a vidám és, lelkes fiatalok biztosan teljesíteni fogják a rájuk háruló felada­tokat, -plavy­— mondotta Pastier dékán, vát helyen, vagy jár be vonat - Köztársaságunkban 12 pedagó- tál és egyéb közlekedési esz- giai fakultás működik, ezekből közzel. Remélhetőleg jövőre ez csak négy tartozik valamelyik is megoldódik, egyetemhez. Nyolc — köztük Milyen az együttműködés a a nyitrai is — közvetlenül a szegedi testvérintézéttel ? minisztériumhoz tartozik. Az ilyen fakultáson a dékán a rek­tori teendőket is végzi. Hány látogató van az új is­kolaévben?7 Vita éjfélig Csata gyors ütemben váro­siasodó falu. Lakosaink száma nem éri el ugyan a kétezret, de ha valaki először fordul meg benne s körültekint a ha­talmas főterén, azonnal észre­veszi városiasodását. Néhány év múlva még szembetűnőbb lesz ez a lendületes fölemel­kedés. Kávéház, szálloda, cuk­rászda épijl, azonkívül korsze­rű kultúrház, áruház és más középületek. A jövő építkezé­seivel elsősorban a fiatalok igényeit elégítik ki, mert kor­szerű kultúrház eddig, sajnos hiányzik a községből. A látszat azt mutatja, mint­ha száz évvel ezelőtt nem lé­tezett volna ez a falu. A há­zak is újak, mintha nemrég építettek volna mindent. De nemcsak az építészeti összkép­ben nyilvánul meg a városiaso­dás, hanem a lakosság maga­tartásában is. Igényes, célratö­rő emberek laknak itt. A falu értelmisége utat tört magának, gondolkozásmódja hatással van más emberekre, követik példá­jukat. A csatai. értelmiség, élü­kön a 24 pedagógussal, saját­ságos légkört teremtő erővel rendelkezik, ami sok helyen még hiányzik. Éppen értelmiségi gyűlést tartunk valamelyik nap — szá­mol be erről Újvári László, a kilencéves iskola igazgatója. Körülbelül hatvan komoly ér­telmiségi egyén létezik Csatán, és összejövünk megbeszélni, mit lehetne még tenni a falu érdekében. Közülük többen kü­lönböző hivatalokban dolgoz­nak és más fontos munkahe­lyen. Olyan pozíciót is betölte­nek, ahol ha szót emelnek a falu érdekében, akkor ennek hatása/ is lesz. Sokmindent meg lehet valósítani minden falu­ban, ha összefog az értelmi­ség. Az. értelmiségiek nevelik a falu fiatalságát. Hallgatnak rá­juk, közös erővel működnek további célúkért. A csatai fia­talok társadalmi és kulturális ténykedése nemcsak színdara­bok rendezéséből áll. A jelen­legi kultúrház a mai igényeket úgysem elégíti ki, ezért úttörő dolgokat is véghez visznek. Évekkel ezelőtt irodalmi szín­pad működött a faluban. Vál­tozó sikereket ért el a színját­szógárda, de mégis rá kellett jönniük, hogy a műkedvelő színjátszást korlátozza a tele­vízió. Inkább a TV előtt ülnek az emberek, különösen ha jó a műsor, mint az igényeket ki nem elégítő kultúrházakban ve­rődjenek össze, gyakran te­hetségtelen színészeket nézni A közönségsiker lassanként el­maradt, s új utakat kellett ke­resni a fiataloknak, további működésükhöz, ötletekben nem volt hiány, csak igényeket ki­elégítő helyiség kellett volna. Egyik este erről tárgyalt vagy húsz fiatal. Mit tegyenek a passzivitásba süllyedés ellen? A pedagógusok segítségükre siettek. Újvári László iskola- igazgató javaslatára ifjúsági terhelve. Kéthetenként egyszer összejönnek a fiatalok, tekintet nélkül arra, hogy hivatalosan tagja-e valaki a klubnak vagy nem. Ha érdekel valakit az elő­adás vagy vitaest, amit a klub hirdet, akkor elmegy és meg­hallgatja. Minden összejövete­len annyian vannak, hogy ér­demes előadást vagy vitaestet tartani. Az összegyülteket képzett előadó várja. Lényegében véve az előadók biztosítása a klub vezetőségének a feladata. Hosz- szabb-rövidebb előadásokat tartanak irodalmi kérdésekről. klubot szerveztek. De hol fog­nak összegyűlni, klubestéket tartani? Ez volt továbbra is a nagy kérdés. Tudjátok mit gyerekek? Gyertek az iskolába, az ének­és zenetermet rendelkezése­tekre bocsátom — bíztatta őket Újvári László. Az iskolában egy tantermet bocsátanak rendelkezésünkre? — mondogatták a fiatalok — még ez is lehetséges? Ki kell használni az alkalmat, szervez­zük csak meg az ifjúsági- klu­bot. Az ifjúsági klub, egy éve, valóban működik. Négy fiatalt választottak a klub vezetésére. Takács Zoltán Lakatos Lajos, Grossmann Ka­talin és Béres Anna azóta is helytállnak a klub élén. A klub működésével kapcso­latban végképpen nem végez­nek túlszervezést. Minden mű­ködési tennivalót leegyszerű­sítettek, senki sincs vele túl­művészetrői, illemszabályokról vagy politikai kérdésekről. Az előadásokat, mivel mindig kép­zett, hozzáértő előadóról van szó, érdeklődéssel, fegyelme­zetten hallgatják. De ezzel még nem ért véget a klub aznapi működése. Az emberek véle­mény-formálása, a klub célki­tűzése. Kicserélik véleményü­ket, az elhangzott előadásról, hozzászólnak a kérdésekhez. Gyakran éjfélig tartó vita kö­vet egy másfél órás előadást. Tisztázódnak a kérdések, a vi­ta hevében lángolva szólalnak fel a fiatalok, ilyenkor az ér­deklődés középpontjába kerül­nek. Különösen az irodalom és a művészet kérdéseivel fog­lalkozó előadások vonzzák a hallgatóságot. A szabad véle­ménycserére különösen nagy súlyt helyeznek. így megszok­ják a fiatalok a közösség előtt való szereplést, csiszolódik be­szédkészségük és bátrabbá vá­lik a nyilvánosság előtt való fellépésük is. Ha valamit' végzünk, menet közben jövünk rá sokminden­re. így van a csatai ifjúsági klub működésével is. Lassan­ként módosítják régebbi elkép­zeléseiket, s rájöttek, hogy minden hónapban komoly, na­gyon képzett előadót hívnak meg olyan színvonalas előadást tartani, amilyent kéthetenként képtelenek lennének biztosíta­ni. A klub tagjai azért kéthe­tenként tartják az összejöve­teleket, de havonként egy ki­magasló előadást szerveznek. Legközelebbi céljuk, hogy egy történészt és zenetanárt hívnak maguk közé egy-egy estére. A modern zenéről sze­retnének hallani és annak ha­tásáról a társadalmi életre. A történészt pedig arra kérik meg, számoljon be, milyen ha­tással van a történelemtudo­mány a technika világára. Elő­adást rendeznek még modern költészetről és a kibernetiká­ról is. A klub egyéves működése megmutatja, mennyire fontos a létezése. Ez a működés nem szórakozás, vagy az idő hasz­nosabb agyonütése, hanem a falu átformálása, és részben a helybeli értelmiség továbbkép­zése a célja. Az értelmiségnek mindenképpen utat kell törni, ha erre képtelen, nem nevez­hető értelmiségnek. Csatán ké­pesek erre, befolyásolják a fa­lu életét. Adamcsok Mihály, a HNB el­nöke úgyszólván naponta meg­jelenik az iskolában szót vál­tani a tanítókkal. Négy peda­gógus tagja a helyi nemzeti bizottságnak. Szerinte a hely­beli értelmiségre támaszkod­va képes csak hibátlanul ve­zetni a községet. Nincs olyan lényegbevágó probléma, ame­lyet elintézése előtt meg ne tárgyalna az értelmiségekkel. Nem csoda, ha a tantestület és a HNB között kitűnő jó vi­szony van és bármelyik más munkahelyeken dolgozó értel­miségi betérhet a községházá­ra elbeszélgetni a HNB elnöké­vel és titkárával. Szívesen ve­szik ezt, és büszkék erre. Az értelmiség magasabbfokú kép­zettsége miatt szélesebb látó­körrel rendelkezik. Bizonyos dolgok meglátásához ez fontos. Ezért kell támaszkodni a HNB- nek a helybeli értelmiségre. Csata is azért fejlődik, városia­sodig mert az értelmiség el­gondolása érvényesül a község­ben. Az említett jóviszony e- gyik alapvető feltétele a köz­ség további fejlődésének. Bagota István A vécső ok keresése (Kopócs Tibor grafikáiról) ’ Fábry Zoltán megfogalma­zásában a költészet — s ni megtoldjuk: a művészetek - célja: a végső ok keresése. Az értelem értelmes kutatá­sa abban, ami volt, ami van s ami lesz... A huszadik szá­zadban az ember minden cselekedetét felülvizsgálja: van-e értelme; mert nincs időnk haszontalanságokat is művelni... Miért végső ok, s miért nem végső cél? A cél eb­ben az esetben egyben ok: oka, magyarázata az ember évszázados küzdelmének, harcának. Ha nem élne ben­nünk a tökéletes rend állí­tása, nem lenne okunk a küzdelemre. A cél tehát az ok; az emberiség léte, küz­dése pedig az okozat. Vul­gáris megfogalmazásban: Az ember azért (és csakis azért) él a földön, hogy a tökéletességet megkeresse; illetve keresse! Szükségesnek tartottam mindezt elmondani, mielőtt Kopócs Tibor grafikáiról szólnék. Ugyanis ha e műve­ket egy szóval kellene értékelnem, ezt mondanám: végső okkeresés! Tizenhat grafikája volt kiállítva Pozsonyeperjesen a népművelés aktivistáinak összejövetelén. Az ember először meglepetten állt a képek előtt: meglepte a grafikák stílusa, kidolgozása: apró és óriási gyűrűk fonódnak egymásba, mígnem a gyűrűrengeteg­ből összeáll egy logikus gondolatsor: elmosódott, egy- gyéforrt és nagyon élesen kirajzolt alakok, tárgyak, s ezek elhelyezése, szembe- vagy egymás mellé állítása adja a mondanivalót. S bár egymást indokolják a grafi­kákon található alakok és tárgyak, valami nagyon is érezhető feszültség, ellentét vaň közöttük. Mintha nem akarnának egymás mellett megférni a keretben. Ez a dramaiság azokon a képeken is fellelhető, amelyen a kompozíció, a megkomponált mondanivaló egy erővo­nallá oldódik. (Ketten már felelősek vagyunk a har­madikért, Napének, Szájharmonikás, Fantom, Szerelem féltés, Kánon). Ezeken a grafikákon a drámaiságot a vágyódás (Nap-ének, Szájharmonikás fantom), vagy éppen a féltés (Ketten már felelősek vagyunk a har­madikért, Ketten a háború ellen, Szerelemféltés) hor­dozza magán. A Kánon c. grafikán viszont eggyéolvad a vágyódás és a féltés. Kánon alatt a középkori szép­ségideál-szobrokat értjük... Korunk szépségideálja az izomkolosszus. A test túlzott kulturizmusa végül oda vezet, hogy keveset törődünk szellemi életünkkel. S ennek alapján a mai Kánon: egy torz izomkolosszus, mely fölött egy elenyészően pici fej imbolyog. Gro- teszkül hat ez a kép, amikor egyes elméleti emberek így képzelik el a jövő emberét: megnőtt fej, összezsu­gorodott végtagok: A stilisztikai eszközök szempontjából tekintve iro­nikus ez á grafika. De hem a fölényes szemlélő gúny#s fintora, hanem az elemző, az összefüggéseket kereső alkotó féltéséből eredő irónia. Ez az ironikus meglátás, illetve láthatás eleve ahhoz vezet, hogy a mondanivaló végkicsengése általában elé- gikus: a féltésből eredő ironikus meglátásban ott rej­lik a bizalom is! .Szerepük van az apró és óriási gyűrűknek, gyűrű- rendszereknek is, amelyekből az alakok, a tárgyak áll­nak össze. Jelképnek foghatók fel (persze, ez az egyéni meglátáson, értelmezésen alapul): korunk problémái így gyűrűzik körül az embert: behatolnak a szerveibe; hú­sát, vérét marják, s végül az ember maga is egy prob­léma lesz, egy kérdőjel, a fogalmak óriási zűrzavará­ban. kavargásában. Problematikussá válik az ember lé­te. s így magaslik a nyüzsgés fölé egy nagy kérdőjel (az ember), s egy nagy felkiáltójel (az atomháború stilizált jelképe: a robbanásból tornyosuló füstgomba ----Ketten háború ellen). Korunk legnagyobb problé­máját nem is lehetne megrázóbban bemutatni: kérdő­jel és felkiáltójel!... A drámaiság ezen a grafikán az előtérben levő 'kérdőjel, s a háttérből figyelmeztető felkiáltójel között feszül, izzik. A kiállított grafikák közül a Ha'mletiáda j-agadja meg legjobban az ember figyelmét. Az előtérben mintha egy konferanszier vagy egy narrátor állana, aki betanult, gúnyos kézmozdulattal egy szépen kikövezett aréna­szerűség felé mutat; a háttérben a Shakespeare-i drá­mákra oly jellemző végzet homálya kavarog, s a háttér jobb oldalán egy modern robot-Kalibán, karddal a ke­zében ül fenségesen, megingathatatlanul, mint egy örök mementó. Az arca nem látszik, (hisz egy robotnak nincs is arca), csak a kard fénylik hidegen, magabiz­tosan a kezében, mint Demoklesz kardja, amely minden pillanatban lepottyanhat vagy lesújthat az arénára, amely most üres, de ahol a modern embernek kell megvívnia modern érzéseivel, modern rémeivel... S a narrátor könnyed, kecses kézmozdulatából szinte su­gárzik az irónia: lenni vagy nem lenni, immár ez itt a kérdés.... Akárcsak a Hamletiádában (akit mi narrátornak, il­letve konferensziernek neveztünk), a Szépségkirálynő- választásában is van egy ilyen „központi“ alak (az öreg böics), aki a néző figyelmét a központi témára, a fő mondanivalóra irányítja. (Ebben az esetben: „Nem az a fontos, lesz-e szépségkirálynő, a fontos valami egé­szen más!“ — Kopócs szavai ezek). Ez egy érdekes megoldása a kompozíciós Kopócs-grafikáknak. Tovább keli fűznünk az alkotónak ezt a megjegyzé­sét: „A lényeg valami egészen más..." De mi? Igen. Ha a néző úgy akar gyönyörködni Kopócs gra­fikáiban, mint az ókori klasszikusok képeiben, akkor hiába nézi végig a képeket, nem leli benne semmi gy>> nyörűségét. Á grafikáknak nincs konkrétan megfogal­mazható mondanivalójuk, csak egy konkrét gondolatuk, amely a mű „megkomponálására“ ihlette az alkotót. S ennek az ihlető gondolatnak kell képzettársításokat keltenie a nézőben, úgy is mondhatnánk egy érzés­komplexumot. Az alkotó csak felhívja valamire a fi­gyelmünket, kutat, elemez valamit; de a kutatás s az elemzés befejezése a szemlélőre vár. Az ö fantáziáján múlik, mennyire tudta továbbvezetni az alkotói gondo­latfonalat. S ha ez sikerül, sikerült megértenie a gra­fikát is. Igényesek, elmélyültek, hangulatilag gazdagon ár­nyaltak és súlyos gondolatokat hordozók Kopócs Tibor ' grafikái. Nem kívánhatunk mást a tehetséges, fiatal alkotónak, mint hogy grafikáiban minél többen gyö­nyörűségüket leljék. Kmeczkó Mihály,

Next

/
Thumbnails
Contents